Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
2 ^PÜJSÁG Borbély Sándor látogatása Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön ellátogatott a vasutasok szakszervezetébe, ahol részt vett a kibővített elnökségi ülésen. A vendéget Koszorús Ferenc főtitkár tájékoztatta a szakszervezet tevékenységéről, soron lévő legfontosabb tennivalóiról, majd beszámolt a vasútnak a népgazdasági tervből adódó gazdasági feladatairól, a szakszervezetnek a termelést, a terv teljesítését segítő teendőiről. Borbély Sándor felszólalásában, megerősítve a vasutas-szakszervezet feladatait, tájékoztatta az elnökségi ülés résztvevőit a népgazdaság helyzetéről, terveiről és a szakszervezetek ezzel kapcsolatos legfontosabb tennivalóiról. — A Ciszjordániával és a Gaza-övezettel kapcsolatos Begin-terv elfogadhatatlan Egyiptom számára — írja csütörtöki számában a kairói A1 Akhbar. — A knesszetben szerdán előterjesztett Begin-formula csupán polgári közigazgatást, nem pedig palesztin önrendelkezést irányoz elő, s mint ilyen, nem lehet a béke alapja. Sem az izraeli kormány, sem a világ bármely más kormánya nem tagadhatja meg a palesztin néptől az ön- rendelkezésre való jogot. Egyiptom visszautasítja Begin javaslatait, és ragaszkodik egy palesztin állam létrehozásához palesztin földön — hangoztatja az A1 Akhbar. — Ami pedig a Sinai- félszigetet illeti, amelyet a Begin-terv demilitarizálni akar, semmiféle tárgyalások témája sem lehet az a tény, hogy Egyiptomnak joga van szuverenitást gyakorolni a terület minden egyes darabja felett — szögezi le a kairói lap. A szerdán ismertetett Begin-terv visszhangjáról tudósító hírügynökségek csütörtöki jelentéseikben ismét visz- szatérnek Szadat elnöknek a nyugatnémet kancellárral folytatott tanácskozása után taijott sajtóértekezletére, amelyen az egyiptomi államfő az egész közel-keleti stratégia felülvizsgálására szólította fel az izraeli kormányt. Jordánia határozottan megtagadja az Izraellel való mindennemű együttműködést az olyan békekezdeményezésekben, amelyek a Begin-terven alapulnak — hangoztatja az ammani kormány üléséről kiadott hivatalos közlemény. A kormány a legutóbbi közel- keleti fejleményeket vizsgálta meg az iszmailiai találkozó fényében. Washingtonban jól értesült külügyminisztériumi körök közölték, hogy Cyrus Vance külügyminiszter részt vesz a január közepére Jeruzsálembe összehívott egyiptomi— izraeli külügyminiszteri tanácskozáson. Folytatódnak az erőfeszítések az izraeli—egyiptomi különegyezséget kezdettől ellenző arab erők összefogásának erősítésére is. " Arafat bagdadi útjával kapcsolatban az A1 Szafir című bejrúti lap annak a fel- tételezésnek ad hangot, hogy Arafat megkísérli rávenni Irakot a Szadat politikai kezdeményezéseivel szembeszegülő arab államok Tripoli- ban megalakított szövetségébe való visszatérésre. Jól értesült arab körökre hivatkozva az A1 Szafir azt írja, hogy A1 Bakr iraki elnök kész felülvizsgálni a tri- poli dokumentum aláíróihoz viszonyítva szélsőségesebb nézeteit és kész egy új koalíció megteremtésére Szíriával és a PFSZ-szel. A1 Bakrnak ezzel az elhatározásával kapcsolatosak Asszad Szíriái elnökhöz, más arab vezetőkhöz, valamint Arafathoz szerdán küldött üzenetei is, amelyek Bagdadba szóló meghívást is tartalmaztak. Nem ismeretes azonban, hogy Asszad csatlakozik-e Arafathoz az iraki fővárosban — írja a bejrúti lap. Több, mint tíz centi vastag hólepel borult Madridra. Már hét év óta nem havazott a spanyol fővárosban, így komoly zavarokat okozott a közlekedésben. (Képtávírónkon érkezett.) Havazás Spanyolországban PANORAMA KAIRÓ Háromnapos hivatalos egyiptomi tárgyalásainak befejeztével Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár csütörtökön tanácskozást folytatott Mahmud Riaddal, az Arab Liga főtitkárával a közel-keleti helyzettel összefüggő kérdésekről. TRIPOLI Kairóból Tripoliba helyezték át az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát egyesítő Arab Köztársaságok Szövetségének székhelyét, s ezzel végrehajtották a Szadat különálló politikai kezdeményezéseit elítélő tripoli csúcstalálkozó rendelkezését. HANOI Baráti látogatásra Vietnamba érkezett a Békevilágtanács küldöttsége Ro- mech Chandra elnök vezetésével. A küldöttség a vietnami békebizottság meghívásának tesz eleget. A BVT- delegáció tagja többek között Pethő Tibor, a Hazafias Népfront alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője. HAVANNA Marcelino Camacho, a legnagyobb spanyol szak- szervezeti szövetség, a munkásbizottságok főtitkára, a kubai dolgozók központjának meghívására néhány napra Havannába érkezett. A Jose Marti repülőtéren a kubai szövetség vezetői fogadták a vendéget. 1977. december 30. Üdvözlő távirat Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, Manea Manescu elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság első miniszterének. Kedves Elvtársak! A Román Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek és Románia minden dolgozójának. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép nagy jelentőséget tulajdonít országaink együttműködése bővítésének, és barátsága fejlesztésének az élet minden területén, szocializmust építő népeink, a szocialista közösség, a haladás és a béke javára. Ezúton is kívánjuk, hogy Románia népei további sikereket érjenek el a szocializmus építésében, a szocialista Románia felvirágoztatásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, , a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság* Minisztertanácsának elnöke. Carter tévényilatkozata James Carter, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön megkezdte 6 nyugat-európai, ázsiai, illetve közel-keleti országot érintő kilencnapos körútját. Az országa energetikai politikája körüli véleménykülönbségek miatt egyszer már elhalasztott, s ezúttal megrövidített világkörüli útjának első állomása Varsó. A lengyel főváros után felkeresi Teheránt, Uj-Delhit, Rijadot, Párizst és Brüsszelt. Az amerikai elnök néhány órával külföldi utazásának megkezdése előtt négy országos tv-hálózat tudósítóinak nyilatkozott a Fehér Házban. Carter egyórás nyilatkozatában részletesen foglalkozott a legfrissebb közel-keleti fejleményekkel. Szerinte a világnak ebben a térségében ..figyelemre méltó haladást” értek el, s a konzultációk jelenlegi szakaszában „semmi ok sincs csüggedésre”. Az elnök újból egyértelműen szembehelyezkedett egy független palesztin állam létrehozásával, s — mint mondotta — legszívesebben azt látná, ha palesztinai „haza” jönne létre, avagy valamiféle területegység, amely „ilyen vagy olyan formában Jordániához kapcsolódnék”. Hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni minden olyan „ésszerű” megoldást, amelyet az érintett felek kidolgoznak. Carter tv-nyilatkozatában lényegében áldását adta az izraeli „békejavaslatra”. amelynek keretében a palesz- tinai-uk korlátozott közigazgatási önkormányzatot kapnának Ciszjordániában, de az izraeli katonai ellenőrzést továbbra is fenntartanák. Anvar Szadat egyiptomi államfő és Mehahem Begin izraeli miniszterelnök legutóbbi különkezdeményezéseit „bátor, sőt merész” lépésként méltatta. Nyilatkozott az amerikai elnök a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások kilátásairól is. Úgy vélekedett, hogy 1978 a siker éve lesz, s megvalósul a SALT—2. megállapodás. A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról és a nukleáris kísérletek teljes megszüntetéséről a Szovjetunióval eddig folytatott tárgyalásokat kielégítőnek nevezte. Carter a továbbiakban az egyik legfontosabb jövő évi célnak a Panama-csatornára vonatkozólag kötött szerződés szenátusi ratifikálását nevezte. Utalt arra is, hogy az Indiai-óceán problémájával kapcsolatban jó eredményeket értek el. Ezek — mondotta — alkalmasak arra, hogy e térségben elejét vegyék a katonai eszkalációnak. Az Egyesült Államok elnöke végül kijelentette: 1977- ben a legnagyobb hibája az volt, hogy „a gyors eredményeket illetően túl nagy reményeket ébresztett”. ígéret földje ? A hatodik kontinens kincsei Területe másfélszer akkora, mint Európa. Antarktisz, a hatodik kontinens. Januárban, az év legmelegebb hónapjában mínusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A májusban kezdődő délsarki tél idején mínusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszála. A jeges viharok szántotta tájon az életnek szinte csupán a nyomai fedezhetők fel. A délsarki vizeken elsőként a világjáró angol James Cook hajózott, majd őt követően 1819-ben az orosz „Vostok” nevű hajó. A jelenleg az Antarktiszon működő 66 kutatóállomás közül az egyik éppen a Vos- tokról elnevezett szovjet állomás. A Déli-sark felfedezése a norvég Amundsen nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy hónappal megelőzte az angol Scott kapitányt. Scott Őt társával együtt azonban sohasem tért vissza: a gyilkos fagy és az. éhség végzett velük. Sok más expedíció bátor kutatói lelték halálukat hasonlóképpen a sarki gleccserek és hóhegyek jeges világában. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég borítja, a föld felületén található édesvíznek több mint a fele található itt szilárd halmazállatpotban. Ha ez a jég elolvadna — 60 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, s fenyegetné valamennyi tengermelléki ország lakosságát. A kontinens széleiről időnként akkora jégszigetek szakadnak le. amelyiken egy-egy Belgium nagyságú ország is elférne. És mégis: ez a csillogó jégsivatag, amelyen fél évig a sarki éjszaka sötét- lik, az emberiségnek kimeríthetetlen kincseskamrájává válhat. Itt lenne talán az ígéret földje? NYERSANYAGLELŐHELYEK Az ősszel volt Londonban 13 .ország háromhetes tanácskozása Antarktisz jövőjéről. Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Uj-Zéland. Norvégia, Dél- Afrika, Lengyelország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői 1961-ben egyezményt kötöttek, amely szerint a hatodik kontinens minden tudományos vállalkozás számára nyitott, ugyanakkor tilosak ott a katonai akciók, atomkísérletek, a radioaktív szennyeződés raktározása. Az aláíró államok ezenkívül kötelezték magukat, hogy 1991-ig lemondanak mindenféle felségjogról ezen a teryleten. A tárgyaló feleknek azonban — most első ízben — foglalkozniuk kellett a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek felkeltették a terület iránti gazdasági érdeklődést. Kiderült, hogy a Déli-sark jégsapkája alatt hatalmas nyersanyag-lelőhelyek hevernek. Amerikai geológusok 1973- ban földgázmezőt fedeztek fel. Becslésük szerint az antarktiszi gázkészletek 85 milliárd, az olajtartalékok 2 és fél milliárd köbmétert tesznek ki. A hegyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geológiailag hasonló területeken vas-, réz-, nikkel-, cink-, mangán-, molibdén- és nemesfémkészleteket találtak. Az év elején amerikai és nyugatnémet geológusok urán után is kutattak. Szovjet, lengyel, japán és chilei halászok — részben úszó feldolgozó üzemekkel — nagy fehérjetartalmú rákféleségeket fogtak. Szakértők szerint évente, minden ökológiai kár nélkül, ötvenmillió tonna rákot lehetne az Antarktiszt környező tengerekből kihalászni. Felmerült annak a gondolata is, hogy — mint édesvízforrást — jéghegyeket vontassanak Dél-Amerika sivatagos partjaihoz és a Közel-Keletre. Szakértők véleménye szerint azonban ez a terv egyelőre kivihetetlen. TERÜLETI IGÉNYEK Az Antarktisz-szerződés egy mind ez idáig ismeretlen nemzetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutatóállomást több ország közösen működtet, szokásosak a személycserék és az észleletek kicserélése. A tudósok attól félnek, hogy a gazdasági édekek megbonthatják ezt a szép összhangot. Attól is tartanak, hogy a bányászat és az ipar kiépítése megzavarná a természet kialakult rendjét: nemcsak az állatokat és növényzetet fosztaná meg a kialakult környezetüktől, de geológiai és meteorológiai változásokra is vezethet. Ha a szerződést 1991 utánra nem hosszabbítanák meg, az érdekelt államok közötti konfliktusok szinte elkerülhetetlennek látszanak. Hét állam már 1908-ban területi igényeket jelentett be, részben azonos körzetekre, újabban pedig 200 mérföl- des felségjogot a déli óceánra. A kutatásban élenjáró és a világpolitikailag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban mind ez igáig nem jelentettek be igényt és nem ismerik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. így kívánják megakadályozni, hogy a déli kontinens a nemzetközi civódások színtere legyen. Az „U. S. New and World Report” című amerikai lap ugyan „diplomáciai csodá- nank” nevezte azt, ha a jövőben sikerülne a vitákat elkerülni. Hogy azonban ez mégis lehetséges, azt az angol küldött a londoni konferencián azzal magyarázta, hogy pillanatnyilag még nincsenek bizonyítékok arra, hogy az Antarktiszon valóban jelentős fűtőanyag- és ásványkészletek lennének. Mindenesetre az Antarktisz jégpáncélja jelenleg még őrzi titkát. Hogy az úszó jég alatt hogyan lehet az olajat feltárni, vagy a vándorló gleccsereken keresztül szenet és fémet bányászni, az egyelőre még nem ismeretes. ígéret földje? Bízzunk benne, hogy az Antarktisz valamennyi kincsével az emberiség céljait szolgálja máj és a jövőben is a béke, az együttműködés és nem a nemzetközi viszályok színhelye lesz. GÁTI ISTVÁN Közel-Kelet Elvetik a Begin-tervet Az Antarktisz — ma még a különböző nemzetek együt- működésének színtere (TERRA—KS)
