Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
XXVII. évfolyam, 301. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. december 23., péntek Mai számunkból PAKS LEGÉGETŐBB GONDJAI (3. old.) A KORONA ÉS A KORONÁZÁSI ÉKSZEREK (3. old.) ÉPÜL-E NAPERŐMŰ MAGYARORSZÁGON? (4. old.) BENÉZTEM A KÖNYVESBOLTBA (3. old.) J Folytatás - magasabb szinten A VÁLLALATOK munkája többféle szempontból értékelhető. A legkorszerűbben úgy, hogy az eredményeket nemcsak az előző évekhez és a tervhez, hanem ahhoz is hasonlítjuk, hogy a megrendelők szükségleteit mennyire elégítették ki és a reálisan elérhető eredményt mennyire közelítették meg. A tényleges vállalati teljesítmények és a még jobb gazdálkodással elérhető szint közötti távolság „áthidalásához” elsősorban a vállalati belső tartalékok felkutatása és hiánytalan kiaknázása szükséges. E „belső tartalékok” lényegében mindig valaminek a kihasználatlanságát jelzik. Például a munkaidő vagy a gépek nyilvánvaló vagy rejtett kihasználatlanságát. A nyilvánvaló veszteség az, ha munkaidőben áll a gép, a rejtett az, amikor például a működő gépen nem olyan korszerű, értékes, jó minőségű termék készül, mint amilyen készülhetne. Az efféle veszteségek felszámolására az adott gyár munkásai, brigádjai, alkalmazottjai szorosan vett munkaköri kötelességükön felül is sokat tehetnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny gazdag eredményei pontosan megmutatták a munkaverseny, a szocialista brigádok felajánlásainak jelentőségét — éppen a belső tartalékok feltárásában is. A JUBILEUMI munkaverseny felajánlásainak túlnyomó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartósan alkalmazható műszak-szervezési intézkedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaverseny a tartós és régóta hiányolt gyümölcsöző együttműködést alakította ki olyan vállalatok, ágazatok között is, ahol „hivatalból” már régóta — sikertelenül — igyekeztek a kooperációt tökéletesíteni. A héten az új versenyre hívó szó Angyalföldön, a Láng Gépgyár munkásai körében hangzott el. A folytatásra buzdító felhívás a legmegfelelőbb időpontban látott napvilágot; ismeretessé váltak a népgazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisztázhatják 1978. évi feladataikat: kiegészítve, kiigazítva korábbi elképzeléseiket. A vállalati kollektívák tehát már a végleges tervek tudatában készülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérlegelhetik, hogy az adott vállalati terv mely céljainak teljesítéséhez szükséges hozzáadni a munkaköri kötelességen felüli tudást és akaratot. A belső tartalékok feltárásának gyorsasága, az egyének, brigádok kezdeményezőkészsége, lelkesedése pontosan sohasem tervezhető. Számíthatnak a tervezők persze erre az erőforrásra is, de csak a tervek túlteljesítésének lehetőségeként. A túlteljesítés mértékét a munkaversenyben részt vevő százezrek lendülete, munkaszeretete, akarata szabja meg. Ez az, amit 1977-ben is, szerte az országban a gyárak, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek kollektívái hozzáadtak a tervekhez. Százféle módon, tízezernyi alkalmat találva ahhoz, hogy a tervezők, vállalati vezetők elképzeléseihez hozzáadják saját leleményességüket, hozzáértésüket. A verseny ma már nehezebb. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb mennyiség: a több darab, tonna, méter. Mindenütt az egész gazdálkodás minőségének javítása a legfontosabb feladat: az újdonságok gyors bevezetése, a költségek leszorítása, a termékek műszaki színvonalának emelése, az idő jobb kihasználása, stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba” kerülni. (A közepesen fejlett országok sávjából a magasabban fejlettek alsóbb régiójába.) 'Nyilvánvaló, hogy — miként a sportban — a gazdaságban is, a „felsőbb osztályban” másképpen kell versenyezni. A FOLYTATÁS tehát, egyre inkább, egyre több helyen a „versenyt, de magasabb szinten” követelményét írja elő. Ahol a következő napokban, hetekben elfogadják majd az angyalföldi munkások „kihívását” — erről a követelményről el ne feledkezzenek. A munkaverseny, a felajánlások sikere, mindenütt, csakis ezzel együtt válhat teljessé és időszerűvé. GERENCSÉR FERENC 131 kérdésről 142 felszólalás és 256 határozat Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka befelezte munkáját Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka csütörtökre virradóra New Yorkban befejezte munkáját. A több hónapon keresztül tartó tanácskozás- sorozat eredményeit összegezve Lazar Mojszov, az ülésszak jugoszláv elnöke, elmondta, hogy a napirendjén 131 kérdés szerepelt; 142-en szólaltak fel az általános politikai vitában, köztük hét államfő, hat kormányfő és 115 külügyminiszter. A közgyűlés 256 határozatot hozott, ezek közül 161-et egyhangúlag, ellenszavazat nélkül, „ vagy közfelkiáltással fogadott el. Lazar Mojszov előtt a záróülés utolsó felszólalójaként Andrew Young, a házigazda. Egyesült Államok ENSZ- képviselője mondta el beszédét. A most végétért ülésszakot „több szempontból is évek óta a legkonstruktívabbnak” nevezte. Rámutatott, hogy a világszervezet „gyakorlatilag egyhangúlag támogatásáról biztosította a dél-afrikai nép felszabadításának ügyét”. • A Közel-Keletről szólva Szadat Egyiptomi elnök kezdeményezéseit a szeparatív tárgyalásokat előtérbe állító amerikai álláspontnak megfelelően „a modem diplomáciatörténet egyik legbátrabb lépésének nevezte”. Young újból vitatta a közgyűlésnek a Közel-Keletre vonatkozó, egyébként nagy többséggel elfogadott határozatait, mivel azok — állítása szerint — nem tükrözik a térségben a közelmúltban végbement „re- ménytkeltő” változásokat. Elismerte ugyanakkor, hogy a világszervezet, mint testület, továbbra is fontos és konstruktív szerepet játszik a Közel-Keleten. Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ez évi utolsó ülését tartotta meg Dombóvár város Tanácsa. A tanácsülést Brunner Vince elnökhelyettes vezette, s azon részt vett Gyuricza István, az MSZMP városi Bizottságának első titkára. A tanácsülés egyebek között a város 1978. évi költség- vetési tervezetét tárgyalta meg és hagyta jóvá. Több tanácstag élt azzal a lehetőséggel, hogy kérdéseket tegyen fel egyes tervszámokkal kapcsolatosan és javaslatokat tegyen a város fejlesztése érdekében. Jó szándékú és az ügyet előrevivő vita után jóváhagyták a város közel 100 millió forintos költségvetését, amely duplája Dombóvár város „első” költségvetésének, melyet 1970-ben hagyták jóvá. A most jóváhagyott fejlesztési alap nyolcvankilencmillió forintos összege pedig nyolcszorosára nőtt a várossá nyilvánítás óta. A fejlesztési alapból beruházásra jövőre hatvanegy millió forint jut, melyből folytatják a cél- csoportos lakásberuházást, az út, csatornázás és vízellátás fejlesztését, valamint befejezik az új művelődési otthon építését. A számvizsgáló bizottság ellenőrizte a terveket és azt állapította meg, hogv azok csak olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek a tanácsi hatáskörbe tartoznak és a lakosság érdekeit szolgálják. MAGYARSZÉKI ENDRE Teljesítették a tervet (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet december 20-án teljesítette az 1977. évi teljes termelési tervét. A tervelőirányzat 102 millió forint volt. Az év hátralévő időszakában várhatóan további 4 millió forint értékű terméket állít elő és értékesít a szövetkezet. A négymilliós többlettel exporttervének teljesítését kívánja növelni. SCHÄFFLER ÁDÁM Ügyes kéznek, jó szerszámnak engedelmeskedik a műanyag... Társult miianyagosok A gazdasági okok parancsolnak. A sokszor életképtelen munkahelyekre megszületik a döntés: felszámolni. Ezt parancsolja mindenütt az ésszerűség, gazdálkodásunk, és ezen keresztül mindnyájunk érdeke. Mégis — ezek a részlegek, kisüzemek — embereknek, az ottani dolgozóknak esetleg hosszú éveken át munkahelyet jelentettek, ahol becsülettel dolgoztak. Ezért aztán — az okos, mérlegelő döntés — és nem utolsósorban a felszámolás mikéntje nem közömbös... A közelmúltban szűnt meg a Bátaszéki Építőipari Szövetkezet, annak műanyagrészlegével együtt. Tulajdonképpen fúzió, egyesülés történt a fémiparival. És a műanyagrészleg így nem szűnt meg. Szükség van termékeikre, a különböző méretű műanyag vezetékek elágazóira, csövekre. Az eddigieknél kedvezőbb körülmények közé került a részleg. Dolgoznak tovább — ha új „cégér” alatt is... Kóterújbó! — korszerű kisüzembe Foto: Gottvald
