Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
A Í^PÚJSÁG 1977. december 15. Kiállítás Váró Márton szobrász kiállítása látható a budapesti Stúdió Galériában. A Székelyudvarhelyről származó művész Kolozsváron végezte a képzőművészeti főiskolát, jelenleg Debrecenben él a művésztelepen. Műveit láthatjuk a Nemzeti Galériában, az amsterdami Stedelijk Múzeumban és több magyar város közterein. Calderón A Magyar Rádió a „Világszínház” sorozata későreneszánsz-barokk ciklusában Calderón-műveket mutat be. December 16-án A Zalameai bíró, december 26- án az Úrnő és komorna, december 30-án Az élet álom szerepel a rádióban. A szerzőről így ír Kosztolányi Dezső: „A spanyol drámaköltő — teljes és zengze- tes nevén: Don Pedro Calderon de la Barca — előttünk jobbára ismeretlen. Néhány igénytelen bájos játékát láttuk a színpadon. Csak azt tudjuk róla, hogy ez a régi spanyol nemes: kellemes költő, mulatságos klasz- szikus. Valójában azonban nem tudjuk, hogy kicsoda ő, és még kevésbé tudjuk, hogy kicsoda a spanyoloknak. Mielőtt írok róla, felütöm műveinek lajstromát, amelyeket hű barátja, Don Juan Vera Passi gyűjtött össze, és betekintek egy spanyol irodalomtörténetbe, ahol pontosan fel van jegyezve, kik és mit írtak róla évszázadokon át, elhülök az adatok, a viták, a magyarázatok végtelenjén, és érzem, hogy ez a lángoló álomlátó a lombos, kék és boldog Spanyolországnak az, ami az angoloknak Shakespeare, ami a franciáknak Moliére. Calde- rónban a spanyol vérmérséklet öltött testet. Mindenesetre zseni. Mosolygó tevékenységgel írta le százhúsz darabját, véres tragédiáit, amelyekben peckes hidalgók halnak halált a becsületért, az Istenért és a szívük drága hölgyéért, s bolondos vígjátékait, amelyekben a komoly trocheu- sok és a rímek kánkánt táncolnak. Fel van jegyezve róla — Dorottya nénje, a hitbuzgó apáca állította —, hogy a születését csoda előzte meg. Már az anyja szíve alatt hallani lehetett szabályos légzését, erőteljes szívhangjait. Tizenhárom éves korában írta meg első drámáját (El carro del cielo). Csodagyermek volt. De később csodaember lett. Ezer karral dolgozott. IV. Fülöp udvarában, aki neki az volt, mint Moliére-nek XIV. Lajos, tündöklő karriert futott meg. A sevillai s a madridi istentiszteletre ő írta az udvar számára a vallásos játékokat. ő szolgáltatta a hitet, a bánatot és a kacajt. Közben ideje maradt arra is, hogy az istentiszteletnél papként segédkezzék. Egy csatában pedig mint vértes kapitány ő vezette a király katonáit. Nyolcvan éves korában, őszen és boldogan halt meg, miután mindent átélt, és mindent megírt, amit átélt.” :|a hi»lttiii$rdt ■ A szovjethatalom éveiben az országban a nyilvános könyvtárak száma több mint tízszeresére nőtt. A forradalom előtt alig kétszáz klub működött, 1975-ben több mint 135 ezer volt belőlük. > A Szovjetunióban évente csaknem 4,5 milliárd mozilátogatót regisztrálnak — csaknem háromszor többet, mint az Egyesült Államokban. Az emberek kulturális színvonala emelése érdekében úgynevezett népi egyetemeket szerveztek az országban. A csaknem 30 ezer népi egyetemnek több mint 7 millió hallgatója van. A Szovjetunió 120 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Ezek keretében évente körülbelül 20 ezer művész és műkedvelő utazik külföldre. TnMEOBCKdfl nPflBAfl A Szovjetunió pedagógiai főiskoláin és egyetemein, nyolcvanhárom testnevelési tagozat működik. A tambovi az egyik legrégibb közülük. Harminc évvel ezelőtt huszonhét fiú és lány kezdte meg itt a tanulmányait. Meg kellett küzdeniük a háború utáni évek nehézségeivel, a megfelelő sportfelszerelések hiányával, de a sportszeretet és a tanulás vágya óriási tényezők voltak. Olyan emberek vették kezükbe az ügyet, mint az akkori dékán, Pozdnyakov, aki nemrégiben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A viszontagságok ma már a múltté, s az egykori diákok — több mint másfél ezren — az ország legkülönbözőbb pontjain dolgoznak. Találunk köztük egyetemi tanárokat, elismerten tevékenykedő edzőket, de a hajdani növendékek javarészt a tanítók küzdelmes, ugyanakkor szép hivatását választották. Ök készítik fel a gyerekeket az életre, s munkára, fejlesztik bennük az ügyességet, a kitartó erőt. A tambovi testnevelési tagozatnak jelenleg kettőszáz- huszonöí hallgatója van. akik nemcsak a sportban tűnnek ki, hanem kiveszik részüket a mezőgazdasági munkákból csakúgy, mint a klubéletből. Karl-Marx-Stadt központjában 1976 óta nagy építkezés folyik. Gyalogos aluljáró. Az építkezés során minden szükséges információt megadnák az állampolgároknak és véleményüket is kérik, így például Spinder elvtárs tájékoztatást kért a környező zöldterület védelmével kapcsolatban. Minden felvilágosítást megkapott. így vélekedett: „meg kell mondanom, hogy az építőmunkások teljesítményét minden lakótársunk nagyra értékeli. Csak az Ernst-Thälman utca felé történő elzárás érdekel bennünket.” Az építésvezető válasza: „még a héten rendbe hozzuk.” Egy másik lakos az áruházhoz vezető felüljáróhíd keskenységét kifogásolta: Fchiser építésvezető azonnali válasszal nem szolgálhatott, de még a héten ezt a gondot is elhárítják. PETŐFI NÉPE Tüzesen érik a kadarka leve a Kiskőrösi Állami Gazdaság pincéjében, ahol az idén új eljárással dolgozták fel a kék bogyójú szőlőket. Eszköze egy svéd gyártmányú he- vítődab, amelyen óránként száz mázsa szőlő halad át, miközben kioldódnak az értékes festékanyagok. Hagyományosan ezt 4—5 napos előerjesztéssel érték el a vörös bort termelő gazdaságok, ami a nagyüzemi feldolgozás folyamatába már nem illik bele és drágítja is a termést. A korszerű módszerrel, amikor enzimek hozzáadásával, hevítéssel szinte szétrobbantják a héjban lévő színtestecské- ket, mélyvörös bort nyernek. Ugyanakkor az ital megőrzi jellegzetes ízét, illatát is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság, amely a vörösborszőlő-ter- mesztés gesztora —, a saját termésén kívül — partnereinek kékszőlőtermését is ezzel az eljárással dolgozta fel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A mezőszilasi Mezőföld Termelőszövetkezet ebben az évben jelentős beruházásokat tervezett. A közös gazdaság többszörösen kitüntetett építő szocialista brigádja, Molnár József brigádvezető irányításával 1 millió 200 ezer forintos költséggel felépített egy korszerű, 250 négyzet- méter alapterületű öltözővel, mosdóval és szociális helyiségekkel ellátott raktárt. így elkülönítve tudják tárolni a különböző növényvédő szereket, mérgeket. A mérgeket és vegyszereket szállító gépjárművek részére külön lemosót is készítették. Az épülettel régi igény oldódott meg, mert most már lehetővé válik a növényvédő szerek veszély- és balesetmentes tárolása. Ezenkívül a szarvasmarhaprogram végrehajtása érdekében egy 40 vagonos magtárból, a meglévő anyagokat felhasználva, ellető, előkészítő és elkülönítő borjúnevelőt hoztak létre. így 400 tehén higénikus elhelyezésére nyílt lehetőség. Dunántúlt ilapio Pécsett, csak a harmadik kerületben 130—140 eltartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződés „él” pillanatnyilag. Ezekben a szerződésekben egyik oldalról jobbára idős és gondozásra szoruló emberek keresnek támaszt. Az eltartók, gondozók pedig többségében lakásért, otthonért létesítik az esvezsé- get. Az eltartási, életjáradéki, öröklési szerződésekben foglaltaknak teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzik az illetékesek. Az ellenőrzés egyrészt a szerződött felek érdekében történik, ám azt is vizsgálják, hogy a szolgáltatás valóban tényleges-e, s nem pusztán a lakásbérleti szerződések kijátszására irányul-e. Az évenkénti két vizsgálat bármennyire alapos is — számszerűségében kevés. A városi tanács harmadik kerületi hivatala épp ezért társadalmi aktívahálózat létrehozásával akarja gyakoribbá, körültekintőbbé tenni az ellenőrzést. Somogyi Néplap Már a múlt héten teljesítették 370 millió forint értékű tervüket a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. — 390 millió is lesz belőle karácsonyig, mert addig dolgozunk — mondta Dombói János főmérnök. A lakásokat átadták, a napokban éppen a Kinizsi lakótömbben negyvenötöt. Nagyon büszkék arra, hogv a Nagyatádi Cérnagyár 27 millió forint értékű csarnoka is elkészült. A vállalat életében példátlanul rövid idő alatt, egy év alatt fejezték be a munkát. Ez a Somogy megyei Tervező Vállalattal és a Pamutfonóipari Vállalattal kialakult jó együttműködésnek tulajdonítható. Nagyatádon határidőre összeszerelték a tornateremmel, zsibongóval tervezett tizenhat tantermes általános iskola Univáz szerkezetét is. A TA'NÉP vezetői 30 millióval többet: 400 milliós feladatot vállalnak jövőre. Ennek az a magyarázata, hogy az 1978-ra építendő létesítmények 80 százalékának tervdokumentációja a kezükben van már. ,rMe aenrcpcKMc toiarhsiw MAOVAR ELVTÁOSAK! Magyar internaoionalisták nyomában (II.) Ä szoujet nepek családjában Nem a véletlenen múlott, hogy a magyar internacionalisták emléke ma is elevenen él a távoli Szibériában. Ennek bizonyításául néhány feszes tény. A monarchia több mint kétmillió katonája közül az orosz fronton 500 ezer a magyar. A szovjet fegyveres erők sorába lépett különböző nemzetiségű katonák 40 százaléka magyar, a fogságba esetteknek csupán egynegyede. Az Usszuri folyó és a Bajkál menti arcvonal harcoló alakulatainak egyharma- da a nemzetköziek közül került ki, ezek többsége is magyar. A front vezérkari főnöke egy ideig Omaszta Frigyes, a Bajkál flottila parancsnoka pedig Fried Dezső. Az omszki felkelés vezérkarának magyar tagja is volt: Radó Ödön. A kísérlet bukása után Somogyi József, Kenda András és Polacsek István lép helyére. Az omszki magyar bolsevik szervezethez hasonló illegális csoportok tevékenykedtek Tomszk- ban, Barnaulban, Kraszno- jarszkban, Irkutszkban, Bla- govescsenszkben és másutt. Az a kétszázezer német, osztrák és magyar hadifogoly, aki fegyveresen is az orosz proletariátus mellé álltak, a nemzetközi munkásosztály legkézzelfoghatóbb segítsége. Mi magyarok, büszkék lehetünk arra, hogy a kétszázezer harcosból százezer hazánkfia volt. Vörös magyarok harcoltak Csapajev hadosz-. tályában, Bugyonnij lovashadseregében és Kotovszkij lovasdandárjában. Sok ezer magyar internacionalista küzdött utolsó csepp véréig a szovejthatalomért, közülük sokan Omszkban estek el. Meghalt Somogyi József, az omszki illegális városi bizottság tagja, a magyar párt- szervezet vezetőségi tagjai közül ‘Berger Aladár, Dénes Miklós és mások. Az internacionalista magyarok legtöbbje hazatért és fontos szerepet játszott a Magyar Tanácsköztársaság idején, de nem kevés azoknak a száma, akik letelepedtek és családot alapítottak a Szovjetunióban. felejtette el, gyakran szerzett magyar könyveket. Munkálkodott az omszki Szovjet— Magyar Baráti Társaságban. Zeneértő ember volt. Szeretett hegedülni, gyakran játszott Brahmsot, Liszt-műveket és Kálmán-operetteket. Járt a felszabadult Magyar- országon is. Margarita Gorsz- ky édesanyjáról is beszélt, aki 80 éves, párttag. Nővére tudományos munkatárs ' egy kutatóintézetben, fia pedig mérnök. Sajnos sem ő, sem Nagy Ferenc nem beszélik a magyar nyelvet. A megkérdezettek, csakúgy mint azok, akikkel nem találkoztunk, részt vállaltak a szovjethatalom megszilárdításában is és családjukkal együtt beilleszkedtek a szovjet népek nagy családjába. BOROS BÉLA (Következik: Emberek és feladatok) :erenc Karolyouics Omszki barátaink sokat beszéltek a városban élt vörös magyarokról Schwimmer Sándor kolhozelnökről, a Szocialista Munka hőséről, Gorszky Vilmosról, Sesvák Mihályról, Németh Józsefről és Nagy Károlyról. Egy baráti összejövetel keretében alkalmunk volt találkozni le- származottaikkal és elbeszélgetni velük szüleik és saját sorsuk alakulásáról. Nagy Károly fia, Ferenc, rendőr őrnagy. Elmondta, hogy édesapja 1894-ben Párádon született és fűtő volt a Széchenyi grófok birtokán. 1914-ben behívták katonának, majd 1916-ban a Bruszilov- áttörés idején esett fogságba és az omszki hadifogoly- táborba került; illegális neve Krutoj. Előbb belép a Vörös Gárdába, majd szolgál a no- voszibirszki csekában. Ezután különböző katonai tiszti iskolákon tanul. 1926-ban leszerel és Leningrádban pártmunkás. 1927—28-ban egy gyári szakszervezeti tanács elnöke. 1942-ben visszaköltöznek Omszkba. 1965-ben halt meg. Nagy Ferenc fia köszörűs egy műszergyárban, kalinyi születésű édesanyja ma 81 éves. Gorszky Vilmos leánya, Margarita, angol tanárnő az omszki mezőgazdasági főiskolán. Elmondotta édesapjáról, hogy 1896-ban Gégény- ben született. 1915-ben kerül hadifogságba. A polgárháború jután járási pénzintézeti vezető. 1935-ben a nyenyec nemzetiségi körzet tanácselnöke. 1941-től Omszkban kerületi tanácselnök-helyettes. 1945- től nyugdíjazásáig megyei pénzügyi főellenőr. 1971-ben meghalt. Anyanyelvét nem Magyar nyelvű üdvözlet a kaucsukgyár szakiskolájának kapujában tateilte' kaflsodteifcép SI©^SZÉD©UlS
