Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

1977. november 5. Képújság 3 A 60. évforduló tiszteletére Gyönkön is határidő — november 1. — előtt befejezték a kalászosok vetését Teljesítették vállalásaikat a mezőgazdasági üzemek kollektívái Cseng ia telefon, érkezik a levél, a távirat a tsz-szövét­séghez : ..A itermalőszövet­kezet növénytermesztési fő- ágazatának dolgozói a IN agy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére tett vállalásukat 'teljesí­tették.” Az idézett mondat némi szerkesztési eltérések­kel október végén és novem­ber első 'napjaiban gyakran hozott 'hírt a megye külön­böző mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiből. A megye szocialista nagyüzemeinek je­lentős része csatlakozva a Bólyi 'Mezőgazdasági Kombi­nát és a Tiszaföldvári „Le­nin” Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet felhívásához, vál­lalta, hogy november 7-re be­fejezi az őszi betakarítást és a vetést. Az őszi gabonafélék vetését — a kiszáradt, ke­mény talaj ellenére — min­denütt jó minőségben befe­jezték. A tamási „Béke”, a dunaföldvári „iViirágzó”, a pincehelyi „Vörösmarty”, a tolnanómedi „Kossuth”, a pál- fai „Egyetértés” és még so­rolhatnánk a termelőszövet­kezet nevét, a megye 71 gaz­daságának közel kétharmadá­nál már csak az őszi mély­szántás van hátra. Folyik az üzemekben a cse­peli munkások versenyfelhí­vásához csatlakozott szocia­lista brigádok, egyéb kollek­tíváik munkájának háromne­gyed évi értékelése. A mintegy 300 brigád tevékenységének _________ -_________ v égső mérlegét csak az év vé­gén lehet felállítani, de az ed­digiek alapján is egyértelmű, hogy a kollektívák döntő ré­sze teljesíti nagy jelentőségű vállalását. Az időben és szakszerűen végzett munká­jukkal hozzájárultak a maga­sabb hozamok, termésátlagok eléréséhez. A mennyiség nö­velése mellett a gazdaságo­sabb termelés', termelékeny­ség fokozása áll a vállalások középpontjában. Az anyag- és energiataka­rékosságra különösen nagy gondot fordítanak. A mado­csai „Igazság” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gyü- möl est érmés ztés ben do 1 gőz ó brigádjai másfél millió forint többletbevételhez segítették a termelőszövetkezetet. A regö- lyi „Kaposvölgye Egyesült” Termelőszövetkezet „Martos Flóra” szocialista brigádja a baromfit eny észtés mu nkaf o - lyamatainak ésszerűsítésével, lelkiismeretes munkájával az előző időszakhoz képest har­minc százalékkal' több tojó- hibridet nevelt fel, amely kö­zel egymillió forintot, jelent. Lehetne folytatni a sort a bonyhádi, ,a hátai, a decsi, a dombóvári termelőszövetke­zet szocialista brigádjainak eredményeivel. A megye termelőszövetke­zetei előreláthatólag teljesí­tik, sőt több 'területen túltel­jesítik a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatokat, Ezekben a sikerekben, ered­ményekben kifejezésre jut­nak azok a vállalások is, amelyeket a nagy évforduló tiszteletére tettek a szövetke­zetek dolgozói. — Vi — Fotó: GALLÓ TIBOR Az SZKiP Tambov megyei Bizottsága első titkárának, V. I. Csorni'j elvtársnák. (Tambov. Kedves Csornij Elvtársi Tolnai megye kommunistái, dolgozói nevében Iköszönt- jük Önöket, a testvéri Tambov megye valamennyi dol­gozóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából. A szovjet nép az elmúlt 60 év alatt lenini pártja vezetésével utat mutatott a szebb és boldogabb emberi jövő megteremtésében, olyan új tár­sadalmat hozott létre, melyhez hasonlót az emberiség még nem ismert. Ezt fejezi ki a Szovjetunió új 'alkotmánya is, amely magában foglalja .a szovjet állam fejlődésének nagy­szerű eredményeit. Arról' tanúskodik, hogy a forradalom által meghirdetett eszmék, s velük együtt a lenini út­mutatások valóra válnak. A Nagy Október és az elmúlt 6 évtized sikerei mél­tán állnak példaképül a világ forradalmi proletariátusa és a haladó emberiség előtt A Szovjetunió léte tette le­hetővé a gyarmati rendszer szétesését, a szocialista vi­lágrendszer létrejöttét és fejlődését, az utóbbi évtize­dekben a 'béke megőrzését. Kedves Csornij Elvtárs! Megyénk lakossága is nagy lelkesedéssel, kiemelkedő írnunkasikerekkel, számos po­litikai és kulturális rendezvénnyel ünnepli a Nagy Ok­tóberi Szocialista1 Forradalom 60. évfordulóját. A munka frontján tett vállalásoknak eleget tesznek a dolgozó kollektívák. A megyénk iparában és mezőgazdaságában dolgozók minden korábbinál nagyobb sikereket érnek el a XI. kongresszus hatarozatainaik és az V. ötéves terv végrehajtása terén. Kedves Csornij elvtárs! Ismételten szívből köszön tjük Önöket és kívánunk to­vábbi kiemelkedő munk'asikereket az SZKP XX'V. kong­resszusa határozatai végrehajtásában. Éljen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója! Éljen népeink és pártjaink megbonthatatlan, testvéri barátsá­ga! Éljen a marxizmus és len,inizmus! 'Elvtársi üdvözlettel: K. iBA'FP JÓZSEF, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. iDR. SZABÓPÁIL ANTAL, a Tolna megyei Tanács elnöke. Kitüntetések, jutalmazások Koskai Ilona betétkönyve Koskai Ilona életében különös jelentőségű, hogy nagykorú lett. Meghívták a konzervgyárba, közvetlen hozzátartozóival együtt és átadtak neki egy takarék- betétkönyvet. Kilencvenötezer forint van benne. (Folytatás az 1. oldalról.) kásőr részesült. A kitünte­tések átadásánál megjelent dr. Adrián Zsigmond rend­őr ezredes, megyei főkapi­tány és Maller Béla alezre­des, megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nok. A kitüntetett munkás­őröket dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte. * A BM Tolna megyei Rend­őr-főkapitányság klubjá­ban tegnap ünnepséget tar­tottak. Dr. Adrián Zsig­mond r. ezredes, megyei rendőr-főkapitány kitünte­téseket, jutalmakat, továbbá a belügyminiszter és saját hatáskörében soron kívüli előléptetéseket adott át. A rendőrségi munka se­gítéséért, a jó együttműkö­désért a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát egy, a közbiztonsági érem arany, illetve ezüst fokozata kitüntetést öt elvtársnak adta át a megyei kapitány. * A polgári védelem megyei törzsparancsnokságán tar­tott ünnepségen a szakszol­gálati törzsek állományá­ban tevékenykedő tanácsi és gazdasági vezetőknek dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára és Somo­gyi József alezredes, me­gyei törzsparancsnok adott át jutalmakat. ♦ A Magyar Honvédelmi Szövetség Tolna megyei ve­zetőségén a gépjárműisko­lán tartott ünnepségen em­lékeztek meg az Októberi Forradalom 60. évfordulójá­ról. Végh János őrnagy, párttitkár ünnepi megem­lékezése után Négyesi Jó­zsef alezredes, megyei tit­kár adott át kitüntetést, MHSZ kiváló munkáért jel­vényt és jutalmakat. * A Tolna megyei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnokság a fegyveres erők klubjában tartott ün­nepi állománygyűlést. A Garay Gimnázium irodalmi színpadának műsora után ismertették a honvédelmi miniszter ünnepi parancsát, majd Maller Béla alezredes adta át a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát két tisztnek. Ketten kapták a kitüntetés ezüst, hárman a bronz fokozatát, egy 25 éves Szolgálati Ér­demérmet és egy tizenöt éves fokozatot adtak még át. öt polgári alkalmazott kapta meg a Kiváló dolgo­zó jelvényt, többen része­sültek kinevezésben, előlép­tetésben, kaptak törzsgárda- jelvényt. Csurgó Sándor, a megyei pártvezetőség titkára rövid ünnepi beszédben méltatta az évfordulót, majd Pollák Andor tartalékos őrnagy köszöntötte a kitüntetette­ket. * Tegnap reggel a megyei pártbizottságon dr. Király Ernő, a megyei pártbizott­ság titkára két mozgalmi munkásnak adta át a „Ha­za Szolgálatáért” érdemérem arany, illetve ezüst fokoza­tát. * A MESZÖV-nél rendezett ünnepségen Somi Benjamin, a szövetség elnöke adta át a kitüntetéseket, öt fo­gyasztási szövetkezeti dol­gozó és öt kistermelő a ház­táji és kisegítő gazdaságok árutermelésében elért ki­emelkedő eredményeiért a „Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója” kitüntetést kapta, kilenc ÁFÉSZ-dolgozót a SZÖVOSZ „Kiváló szövet­kezeti munkáért” kitünte­tésben részesített. * A KISZÖV ünnepségén Gyerő András elnök adta át az OKISZ által adományo­zott „Szövetkezeti ipar ki­váló dolgozója” kitüntetést nyolc ipari szövetkezeti dol­gozónak. A pénz tizennégy év alatt gyűlt össze. Minden hónap­ban befizetett a Paksi Kon­zervgyár 400 forintot az igazgatói alapból, attól kezdve, hogy a kislány el­vesztette a szüleit. Gyári dolgozó volt anyja is, apja is, mindkettőjüket halálos baleset érte, három éven be­lül. Kis ünnepséget rendeztek a felnőtt Ica tiszteletére a gyár KISZ-klubjában. Az igazgató emlékezett a fáj­dalmas eseményekre és a gyár gondoskodására. Meg­hatóan beszélt. Aztán a/ szakszervezeti bizottság tit­kára átadta az értékes könyvecskét. Nincsenek szülei Koskai Icának, de gondoskodást és szeretetet többet kapott és kap, mint az „átlaggyerek”. Ö is tudja ezt: jobb sorom volt, mint sok más gyerek­nek. Egyrészt a gyár segít­sége kísérte egészen mos­tanáig, beleértve azt is, hogy egy brigád állandó kapcso­latot tartott vele, majnem úgy, mintha örökbe fogad­ták volna. Másrészt a nagy­szüleivel való együttélés a lehető legtöbbét nyújtotta minden tekintetben, és ez a meghatározó, ennek a két idős embernek és nagy csa­ládjának a szeretete. Bán Péter géplakatost és feleségét mindenki ismeri Pakson. Ott van a műhely a főutcán, szemben a járá­si könyvtárral. Péter bácsi régi kommunista és kitűnő szakember. Nyugdíjasként, 69 évesen is aktív dolgozó. Családjáról legendás dolgo­kat lehetne mondani, any- nyira összetartanak és tisz­telik a szüleiket. A hét gyerekből öt maradt élet­ben, az unokák száma 13. Közülük egyik Koskai Ilona. Icának becézik. Gimnázium­ba jár, jövő nyáron érett­ségizik. Szőke, jó megjele­nésű, karcsú lány. A nagymama jelenlétében beszélgetünk. — Milyen pályát akar választani? — Szekszárdon szeretnék tanulni, a tanítóképzőben. Ha ez nem sikerülne, akkor óvónőképzőbe fogok jelent­kezni. Nagyon szeretem a gyerekeket. Elég gyakran vagyok pótmama, családon belül. Beszélgetésünk közben megérkezik Bánékhoz az egyik menyük, s arra kéri Icát, menjen el hozzájuk estére. Mintha csak igazolni akarná Ica szavait. — Más esték mivel tel­nek? — Ritkán van itthon — mondja a nagymama. — Szeret moziba járni és a barátnőivel. — Délután érettségi előké­szítőre megyünk, többször is, oroszból, magyarból. Az­után. .. szóval udvarlóm van. De hét végén mindig én takarítok itthon és a ruhámat magam mosom. — Tehát nincs négy fal közé zárva. — Nem voltam soha. Me­hettem a nagyszüleimmel Pedagógusnak készül kirándulni Harkányba, Igái­ra, Budapestre, a Balaton­hoz. Kocsival járunk. Na­gyon jól érzem magam őve­lük ott is. Én nem a gyógy­vízben fürdők, hanem ren­des strandmedencében. Az idén egy hetet töltöttem ro­konoknál Balatonkenesén, és voltam egy hétig Lengyelor­szágban, iskolatársakkal. A pénzt önkéntes munkában szerzett keresetünkből fizet­tük be. — A kilencvenötezer fo­rintnak mi lesz a sorsa? — Egyelőre takarékban marad. Tanulnom kell még évekig. A szép arcú, csupa-kedves- ség nagymama ismét köz­beszól : — Tanácsoltuk az Icának, ne költse el most a pénzét. Nagyon jó lesz majd lakás­ra. Nem lehet tudni, hol kap állást és ahol letelep­szik, ott rendezheti a lakás- helyzetét ennek az összeg­nek a segítségével. Ha a kamatot fölhasználja is ru­hára, vagy amire kell, lesz annyi pénze, hogy boldogul­jon. — Egyetért a nagyszülei­vel — kérdezem a mosoly­gós kedvű lánytól. — Igen. Könnyen mosolyra húzó­dik a szája. Elégedettnek látszik. Érthető. Szépen, tisztességgel fölnevelték és még a jövőjét is megala­pozták. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Galló Tibor A nagyszülőkkel, akik fölnevelték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom