Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

2 Képújság 1977. november 5. (Folytatás az 1. oldalról) ságát. Újabb nagy sikereiket, békét és virágzást kívánunk a testvéri Szovjetuniónak, a kommunizmust építő szovjet embereknek. «Lázár György ezután a magyar nép szocializmust építő munkájáról szólva el­mondotta, hogy jelenleg az V. ötéves terv feladatainak megoldásán dolgozunk. Erre az ötéves tervidőszakra nem­zeti jövedelmünk 30 százalé­kos, ipari termelésünk 30—35 százalékos, mezőgazdasági termelésünk 16—18 százalé­kos növekedését irányoztuk elő. A magunk elé állított követelmények igényesek, és nem kevés nehézséggel is meg kell küzdenünk. — Mégis bizakodással né­zünk a jövőbe, mert népünk tehetséges és szorgalmas, biztonságot ad számunkra, hogy egyre gyümölcsözőbb együttműködést folytatunk a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség többi országá­val, részesei vagyunk a KGST keretében kibontako­zó szocialista gazdasági in­tegráció előnyeinek. A szo­cialista építés évtizedeiben elért sikereink elválasztha­tatlanok attól, hogy a Szov­jetunióban először találtunk igaz szövetségesre és inter­nacionalista barátra, akivel testvéri és gyümölcsöző együttműködést valósítunk meg és akire mindig számít­hatunk. — Ez évi tervünk végre­hajtásán is eredményesen dolgozunk, és minden remé­nyünk megvan arra, hogy jó eredményeket érünk el. Lázár György rámutatott: gazdasági fejlődésünk előre­haladásával szüntelenül ja­vulnak népünk életkörülmé­nyei. — Olyan vívmányokat mondhatunk magunkénak az emberekről való gondosko­dásban, amelyeket kizárólag a szocialista társadalmi rend­szer képes biztosítani a dol­gozók számára. Társadal­miunkban egyre erősödik a szocialista közgondolkodás, a szocialista erkölcs és élet­mód. Fejlődik a tudomány, a közoktatás és a szakképzés, virágzik a szocialista kultú­ra. — Népünk minden tettével, alkotómunkájának minden eredményével azt bizonyít­ja, hogy visszavonhatatlanul a szocializmus útjára lépett és hogy a maga választotta útról semmi sem térítheti le. Lázár György a két ország kapcsolatairól szólva, hang­súlyozta: — A Magyar Népköztársa-, ság számára kiemelkedő fon­tossága van a szocialista kö­zösség országaihoz és ezen beiül külön is a Szovjetunió­hoz fűződő baráti és szövet­ségi szálaknak. — A magyar—szovjet kap­csolatok mindenben megfe­lelnek a Nagy Október inter­nacionalista szellemének és teljes mértékben egybevág­nak népünk legsajátabb nem­zeti érdekeivel. — Országaink kapcsolatai­nak szüntelen fejlesztésében és erősítésében meghatározó szerepe van a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szoros szövetségének, elvtársi együttműködésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei, érdekeink és céljaink közössége alapján. — Kapcsolataink kiemel­kedő állomásai Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs személyes találkozói, amelyek mindig új ösztön­zést adnak arra, hogy még többet tegyünk barátságunk elmélyítésére. — Az ezernyi szálú kapcso­latok között számunkra meg­határozó fontossága van az országaink között megvaló­suló gazdasági együttműkö­désnek. Ezt az is jól érzé­kelteti, hogy az árucsere­forgalom értéke ez évben el­éri a négymilliárd rubelt. Olyan széles körű műszaki­gazdasági és tudományos együttműködést mondhatunk magunkénak, amelynek ered­ményeként új létesítmények tucatjai születtek, közülük nem egy — mint Dunaújvá­rosban, Leninvárosban — új szocialista városok alapjait vetette meg. A Szovjetunió­val folytatott együttműködés keretében épül fel az új hő­erőművek, kohászati kombi­nátok, vegyipari üzemek egész sora. A szovjet ipar közreműködésével épül a budapesti Metro és első atomerőművünk. A magyar— szovjet timföld—alumínium egyezmény, az olefinegyez­mény, az országainkat ösz- szekötő kőolaj- és gázveze­tékekről, nagyfeszültségű vil­lamos távvezetékről szóló egyezmények és más megál­lapodások ugyancsak kiemel­kedő szerepet játszanak nép­gazdaságunkban. — A Magyar Népköztársa­ság exportjának hozzávetőle­gesen egyharmada a Szov­jetunióba irányul. Örömmel tölt el bennünket, hogy elis­merő szavakat hallunk szov­jet barátainktól az Ikarus autóbuszokról — amelyekből jelenleg mintegy 40 000 köz­lekedik a Szovjetunióban —, a magyar hajókról, darukról és a műszerekről, a gyógysze­rekről, a magyar gyümöl­csökről és iparunk, mező- gazdaságunk számos más ter­mékéről. — Szorosak és mind maga­sabb színvonalat érnek el a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok, terebélyesedik az együttműködés a tudomány­ban és külön öröm számunk­ra, hogy mind több szemé­lyes barátság szövődik a ma­gyar és a szovjet emberek között. Lázár György ezután kül­politikai kérdésekről szólott: — A világ haladó és béke­szerető erői tudatában van­nak, hogy a Szovjetunió ha­talmas ereje és következetes békepolitikája teszi lehetővé, hogy az emberiség történel­mének leghosszabb békés időszakát éli. — Mi teljes meggyőződés­sel támogatjuk ezt a politi­kát, mert népünk létérdeke a béke. Ezért a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal, a világ haladó erőivel együtt síkra szállunk a fegy­verkezési hajsza megállítá­sáért, erőfeszítéseket teszünk az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott záróokmány ma­radéktalan teljesítéséért a jelenleg folyó belgrádi talál­kozó sikeréért. — A Szovjetunióval és a szocialista közösség országai­val közös harcban szállunk szembe az imperialista körök ellentámadási kísérleteivel, amelyek arra irányulnak, hogy az enyhülést megállít­sák és a nemzetközi életbe visszahozzák a hidegháború korszakát. — Közös harcunknak vál­tozatlanul fontos forrása a proletár internacionalizmus, minden haladó erő szolidari­tása. Mi, magyarok, saját tör­ténelmi tapasztalatunkból tudjuk, milyen legyőzhetetlen erőt képvisel a 'nemzetközi munkásosztály internaciona­lista összeforrottsága, test­véri szolidaritása. Meg va­gyunk győződve arról, nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki nem értékeli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi jelentőségét, aki fi­gyelmen kívül hagyja a kom­munista és munkáspártok gazdag tapasztalatait. Azt valljuk, hogy korunkban egy­re nagyobb jelentősége van (annak, hogy a kommunista és munkáspártok rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat — az önállóság és az egyen­jogúság alapján — alkotó együttműködésben erősítsék harci szolidaritásukat. Lázár György így fejezte be beszédét: — Az egész haladó embe­riség javára új sikereket kí­vánunk a kommunizmust építő dicső szovjet népnek. Tambov megye hatvan éve Beszélgetés a Tambov megyei pártküldöttség tagjaival A ZSÚFOLT program szü­netében beszélgettünk test- vénmegyénk, Tambov megye pártküldöttségével: (Botev Lev Hrisztpforoviecsal, iaz SZKP Tambov megyei Bizottságá­nak osztályvezetőjével és Ar- tyemov Borisz Petroviccsial, a Tajmbovszkaja Pravda főszer­kesztő-helyettesével. A téma: hogyan készültek Tambov megye dolgozói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­neplésére és milyen eredmé­nyeket értek el az elmúlt 60 évben? Mindig nagy ünnep a szov­jet emberek, a világ dolgozói­nak életében a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom év­fordulója. Az ideire, a jubi­leumira a szovjet emberek is, Tambov megye dolgozói is, a világ baladó emberei is na­gyobb gonddal készültek. Tambov megyében is, miint szerte a Szovjetunióban szé­les körű munkaverseny bon­takozott ki. „Legjobb módja az ünneplésnek az erők cso­portosítása a megoldatlan problémákra” — (hangzott nyers ‘ fordításban a lenini idézet. A munkaverseny ered­ményeként sikerült minden területen teljesíteni az idő­arányos terveket, néhány te­rületen pedig jelentős túltel­jesítésről számolhatnak be. Eaves brigádok, üzemek az egész évi tervüket teljesítet­ték, sőt voltaik olyan kima­gasló eredmények is, mint Raisza Jakovlevna Maszlo- váé. Raisza Jakovleva Masz- lova, aki a XXV. pártkong­resszus küldötte volt, vállalta, hogy munkahelyén, a Micsu- rinszki Textilkambinátban négy gépen dolgozik, és ezál­tal két normát teljesít. E vál­lalása eredményeként ő nem­csak arról számolhat be, hogy teljesítette az ötéves (terv el­ső két évét, neki már csak egy év van vissza az ötéves tervből. Tambov megyében nem' a legjobbak az időjárási viszo­nyok. Emiatt bizony alaposan meg kell küzdeni a tervben előírt termésátlagokért is. A rossz időjárás ellenére is, igaz, megfeszített munkával, de sikerült elfogadható ter­mést elérni kenyérgabonából. A verseny eredményeként viszont: fejből, húsból, zöld­ségből és gyümölcsből többet termeltek és adtak el az ál­lamnak, (mint amennyit a tervük előírt. 102 ezer négy­zetméter alapterületű la­kás 'készült él az év első tíz hónapjában, pontosan annyi, amennyit a tervük egész évre előírt. Ehhez még hozzátették: a laká­sok jobb tervezésűek és kivi­telezésük is jobb, mint ami­lyen a korábbi években volt. A forradalom előtti Tam- bovról (Lenin úgy emlékezett meg, minit Oroszország egyik legelmaradottabb kormányzó­ságáról. És mi a helyzet hat­van év után? Az elmúlt hatvan év alatt a tipikusan agrár jellegű me­gye ipari-agrár megyévé vál­tozott. Tambov megye ipara ma 168-szor akkora, mint amekkora a forradalom előtt volt. A megye ipara ma há­rom nap alatt annyi terméket állít elő, mint amennyit 1917- ben egész éven keresztül. Tel­jesen új iparágak jöttek lét­re, és ezzel gyökeresen meg­változott a megye iparának struktúrája. Hasonló nagy­arányú változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. 1917-ben még lovakkal mű­velték a földeket, ma minden mezőgazdasági munkát gép­iiéi végeznék. Nagy agráripa­ri kombinátok létesültek, százezer hektárt tettek öntöz- hetővé, és ima már arról szá­molhatnak be, hogy Tambov megyében minden hektár földről négyszer annyi ter­mést takarítanak be, mint amennyit egy-egy hektár 1917-ben adott. Jelentős változások mentek végbe a dolgozók művelődése területén is. Az analfabétiz­mus ebben a megyében na­gyobb volt, mint O.roszország- szágban általában, A lakos­ságnak mintegy nyolcvan százaléka analfabéta volt. Ma az iparban dolgozók 32 százaléka rendelkezik felső, illetve középfokú végzettség­gel. Eddig az általános iskola elvégzése volt a kötelező, most, az új alkotmány ki­mondja: a Szovjetunióban kötelező a középfokú végzett­ség megszerzése. A SZAMOK, adatok azt bi­zonyítják : a 34 300 négyzetki­lométer alapterületű 'testvér- megyénk több mint másfél millió lakójának életében ha­talmas változások mentek végbe az elmúlt hatvan év­ben. Ezekre a változásokra, a kemény munkával elért ered­ményekre emlékeznek test­vérmegyénk dolgozói ezek­ben a napokban. Emlékeznek és 'készülődnek új, nagyobb feladatok végrehajtására. (SZ. J.) 59. Képviselők. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei, a képviselők között ott vannak a szovjet dolgozók, a munkásosztály legjobbjai. Képünkön: (bal­ról jobbra) Nagyezsda Gutova, a kemerovoi „Karbolit” gyár munkásnője, Alekszandr Sztarovojtov, a mogilje- vói építőipari tröszt brigád vezető je, Tatjana Bejlovec, a blovoi „Kuzbasszradio” gyár szerelője és Alekszandr Bajkov, a Dribinszkij Szovhoz traktoristája. 60. Programadó dokumentum. A jubileumi év legna­gyobb eseménye a Szovjetunió új, sorrendben negye­dik alkotmányának elfogadása volt. Képünkön: a szava­zás pillanata. LAPZÁRTA Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak emlékművénél a Kerepesi temetőben november 4-én koszorút helyezett el a budapesti pártbizottság nevé­ben Katona Imre első titkár, valamint a titkárság tagjai. (Képtávírónkon érkezett.) MOSZKVA Moszkvában bejelentet­ték, hogy november 7-én — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóján — helyi idő sze­rint 10 órai kezdettel, a Vörös téren megtartják a moszkvai helyőrség csapa­tainak díszszemléjét. A dísszemlét Vlagyimir Govorov hadseregtábornok, a moszkvai helyőrség pa­rancsnoka, a moszkvai ka­tonai körzet csapatainak pa­rancsnoka vezényli. Fogadja Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere. Ezt követően ugyancsak a Vörös téren kerül sor a fő­városi dolgozók képviselői­nek felvonulására. PÉT A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére a Péti Nitrogénműveknél pénteken ünnepi munkásnagygyűlést tartottak. Megemlékeztek a történelmi jelentőségű ese­ményről és felavatták az új, nagy kapacitású műtrágya- gyárat. Az elnökségben he­lyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Si­mon Pál nehézipari minisz­ter és Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Huszár István mondott ünnepi beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom