Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-04 / 260. szám
1977. november 4. Munkásportré Marósból főművezető Azt hiszem, okik a gép mellett dolgoznak, nagyon jól tudják, mit jelent, ha valaki onnan termelésirányítónak kerül. 'Sokkal kevesebb gondja van az ilyen vezetőknek. A munkások hamar társnak fogadják azt az embert, aki tanácsot tud adni egy- egy esztergakés köszörülésnél vagy bármilyen műszaki problémánál. iVöllt szerencsém olyan emberrel — vezetővel — együtt dolgozni, aki évekig állt a gép mellett, és olyannal is, aki az iskolapadból jött. Sok különbség van a két típus között. Anélkül, hogy leszólnám a fiatal üzemmérnököket, a fiatal műszaki szakembereket, egyértelműen a gép mellől érkezett vezetővel szerettem együtt dolgozni. Egy problémát sokkal előbb megbeszélhettem a Fehér Ferivel, vagy a ILődi Feri bácsival — vitáink ellenére is —, mint például a műszaki egyetemről kikerült üzemvezetővel. Érthető, hiszen a volt esztergályossal, vagy a maróssal egyből szót értettünk. Az elméleti szakember, aki most tanulja a gyakorlatot, nem hitt nekem, megnézte a szak- könyvben, vagy a technológián. lEleve nem fordultam hozzá 'legközelebb bizalommal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára két oktatási intézmény tett vállalást az iskolai szakszervezeti bizottság kezdeményezésére. A szekszárdi műszeripari szakközépiskola szakoktatói munkaközössége azt vállalta, hogy a Pedagógusok Szak- szervezete harkányi üdülőjének kerítését készíti el társadalmi munkában. Az iskola vezetősége és szakszervezeti bizottsága Domonkos László műszaki tanár tervei és útmutatási alapján határidőre elkészítette és átadta a vállalt munkát, kifogástalan minőségben. A szekszárdi ipari szakmunkásképző intézet szakoktatói munkaközössége vállalta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete által megjelölt két nyugdíjas pedagógus lakását festi ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Jócskán összetúrták Kis- vejkén a falu elején lévő domboldalt a gépek és az emberek. Betont terítettek a szántó helyére, cölöpök mé- lyedték a földbe — állattartó központ nőtt a semmi helyére. Az Egyesült Szabadság Tsz nyolcszázas szarvasmarhatelep építésébe fogott. Húsállatokat tartanak majd, öt, egyenként százhatvan férőhelyes istállóban. Mikor a tagság elé vitték a terveket az új istállórendszerről, az öregebbek csak hümmögtek, hogy ki látott már olyat, hogy még jászol se lesz az állatok előtt, maguk mennek az élelem után... Való igaz, a tervek önete- tős, félig kötött állattartás mellett döntöttek, figyelembe véve a gazdaságosságot, és nem utolsósorban azt, hogy hagyományos módszerrel nem elég egy ember a Sajgó Tibor, a 'Mezőgép főművezetője marós volt. Talán ezért is volt 'számára 'könnyű a beilleszkedés. Amikor 1964- ben kinevezték művezetőnek, ő sem csak az eredeti szakmájában lett 'főnök. Hozzá tartoztak a szerelők, az öntők és a forgácsolók. Mégis hamar szót értett velük. — 'Negyedikes voltam a technikumban, mikor kinevezték. Addig meósként dolgoztam, diszpécser voltam, előtte meg marós. Ü'j 'területre kerültem. Két hónapot kaptam, hogy a szórófej gyártásban résztvevőkikel „ösz- szehozzunk” egy új részleget. Lámpalázzal fogtam a munkához. Az emberek segítettek. Legtöbbet íNyirő Sándor évfordulójára. A munkaközösség vállalását többszörösen túlteljesítette és jóval a határidő előtt mindkét nyugdíjas pedagógus özvegy (Horvay Árpádné és Majnay Józsefnél boldogan vette át a felújított és szépen kifestett lakrészeket. A közösség érdekében kifejtett munkájukért a megye oktatásügyi dolgozói nevében mondunk őszinte 'köszönetét. A pedagógusközösségek helyzetét tárgyalta a pedagógusszakszervezet megyei bizottsága. Az alapos vizsgálaton nyugvó helyzetelemzés feltárta a megye nevelő közösségeinek pedagógiai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetét. Részletesen elemezte a pedagógusközösségek alakulását a kis és nagy településeken, viszonyukat a társadalom többi osztályához, rétegéhez. Feltárta az iskolák zsúfoltságát követő munszázhatvan szarvasmarha mellé... Közvetlen az istállók mellett állnák a silók, már egyik másik megtöltve, mellettük és Lehoczky János adott, előtte együtt dolgoztam velük, — mondja Sajgó Tibor. A Mezőgépnél büszkék arra, hogy ia vezetők 30 százaléka közvetlenül a gép mellől került íróasztal mögé. Joggal. Hiszen még nagyon sok helyen nem^ követik ezt az utat, de mégis kevés ez a 30 százalék ... Sajgó Tibor területéről kerültek e:l emberek, segített nekik. Szabó István meósnak, Eller Zoltán, Baros Gábor anyaggazdálkodási előadónak, Balogh József meo-csoportve- zetőnek, Szabó József diszpécsernek és a két régi „szaki”, Lehoczky és Nyíró 'művezetők lettek. A volt „melós” feladatának tekinti, hogy segítsen a munkások továbbtanulásában, és olyan beosztásba kerülésében, mint az övé. „Kötelességem, már azért is., mert 1957 óta párttag, és 1962 óta vezetőségi tag vagyok, meg hát engem is segítettek.” Szerény ember Sajgó Tibor. A marógép mellől került vezetőnek. Az emberek elfogadták, s ő ezt tartja a legfontosabbnak. Munkásvezető. H. J. Fotó: GALLÓ kakörülmények alakulását, a körzeti iskolaközpontokban most kialakulóban lévő sokszínű nevelői közösség egységes irányításának problémáit. Vizsgálta az iskolai élet demokratizmusának alakulását. a szakszervezeti jogosultságok érvényesülését és megállapította, hogy az állami és szakszervezeti szervek szoros együttműködése menynyire meghatározza a pedagógusközösségek közérzetének alakulását és kultúra- közvetítő szerepének érvényesülését. A jelek szerint megyénk pedagógusközösségei nagy többségükben jó közhangulatban, hivatástudattal és társadalmi felelősségük tudatában lelkiismeretesen készülnek az új iskolai dokumentumok bevezetésével kapcsolatos feladataik jó és eredményes megoldására. KEDVES HENRIK szénapajták, itatok. Ide ballag majd az állat irányítás és villanypásztor segítségével, etetéskor. Mindez rengeteg nehéz fiHat asszony, repülőgéppel Hallgattam a boldog hangú élménybeszámolót a du- naföldvári Alkotmány Tsz irodájában és valószínűleg egy egész percig nem tudtam figyelni, mert ott jártam gondolatban, ahol ezek az asszonyok. Repülővel mentek Moszkvába és Leningrádba, növénytermesztők és könyvelők, a hat közül négyen jutalomként, ingyen. Aki mesél a nagy útról, újra átélte a legjobb napokat. Magával ragadott. Még nagyon friss minden, most jöttek meg. Mondják, hogy Moszkva már az ünnep lázában égett, a pompás díszítések java fölkerült a házakra, a házak fölé, a kongresszusi palota szín- .házi előadásán német és francia beszédet hallottak maguk körül, a világot érezték közvetlenül, az óriási tömegben, mindenütt. Persze a sok szépségből nekik is az Ermitázs, az Auróra, a székesegyház a legszebb, a mindennapos turistaélmény, de akaratlanul úgy beszél a dunaföld- vári szövetkezeti dolgozó, hogy többek voltak ők turistánál. Részesei a rendkívüli ünnepnek, így előre is. Varga Józsefné. Nagy Jánosné, Szabó Sándorné, Kiss Vilmosné, Zsebeházi Andrásné és Károly Istvánná. Kérésemre összeszámolták. hánv tag járt már külföldön az Alkotmány Tsz- ből, a szövetkezet segítségével. Hozzászámolták azt a nyolc férfit is,. aki december elején megy majd ugyanilyen útra a Szovjetunióba, és így együttesen 53-ra jön ki a létszám. Persze, mindezen túl vannak még tanulmányutak. Meg azt se vették most figyelembe, hogy tavaly a Növi Sad-i vásárra és Belgrádba 80-an kimentek, három napra. A dolgozó tagok száma nem nagy, csak 300. Lassanként mindenki világlátott lesz. Természetes, hogy így alakulnak a dolgok. Most már természetes. Hatvan év alatt, illetve a mi jó harminc esztendőnk alatt teremtődött meg a lehetőség erre is. Megteremtették maguknak ők, a dolgozó emberek. (gemenci) zikai munkát takarít meg és még gazdaságosabbá teszi az állatok tartását. A tervezett program félidőhöz érkezett, két istállót a napokban adnak át, és a feltöltéshez szükséges állatállományt is megvásárolta mára tsz. Vettek százhatvan darab vemhes üszőt és négyszáz szűz üszőt. November közepén kezdődik az állatok betelepítése. Mind ez idáig, tizenkétmillió forintjába került a gazdaságnak. A teljes program — a nyolcszázas telep mintegy huszonegymillió forintba kerül majd. Nyilván majd ha már az első vágóállatokat szállítják innen — épp talán a Szekszárdi Húskombináthoz — megnyugszik a néhány kétkedő is. A tényék bizonyítják majd — hogy a jövő a korszerű, modern állattartást követeli és ezt már ma kell elkezdeni — úgy mint Kis- vejkén... lOtifinfi Ma hazánkban egy tsz gazdálkodásának a jövedelmezősége — a hozzáértő vezetést, a szorgalmas munkát és az átlago§ időjárást feltételezve — lényegében a következőktől függ: — a termeléshez szükséges beszerzendő anyagok, eszközök, gépek ára, — az értékesítési lehetőségek, vagyis hogy milyen áron tudja eladni a gazdaság a termékeit és terményeit, — a különféle címeken járó, illetve megszerezhető közvetlen és közvetett állami támogatások mértéke, — az állami elvonások — adók, társadalombiztosítási járulékok, kamatok — együttes összege. HITEL A TSZ-EKNEK Ezeknek a tényezőknek a módosítása javíthatja, vagy nehezítheti a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási feltételeit. Azt pedig talán meg se kell említeni, hogy ezeket a valóban fontos, sok mindent meghatározó tényezőket csak egymással összefüggésben — együttes hatásukat ismerve — szabad szemlélni és megítélni. Enlékezzünk csak a begyűjtési rendszer idejére: az akkori egészen alacsony begyűjtési árak egyáltalán nem fedezték a mezőgazda- sági termelés költségeit. Érthető, hogy a tsz-eknek nagy összegű, rendszeres állami segítségre, fedezetlen hitelekre volt szükségük. A begyűjtési rendszer megszüntetése után a felvásárlási árak már nagyobb bevételekhez, jobb anyagi helyzetbe juttatták a gazdaságokat, de jelentős állami támogatás, hitelek nélkül továbbra sem tudtak volna termelni, gazdálkodni. Ismeretes, hogy ezeket a — hitel formájában kapott — támogatási összegeket nem is fizették vissza a tsz-ek. Egyszerűen gazdaságilag képtelenek voltak erre. Végül az 1960-as évek közepén az állam törölte is az ilyen jellegű hiteleket. A gazdaságirányítás reformja ésszerűen változtatni kívánt ezen a helyzeten. A reform irányelvei megállapították: „A mezőgazda- sági árak színvonala jelenleg nem biztosítja a termelőszövetkezetek nagy többsége számára az önálló gazdálkodás pénzügyijövedelmi feltételeit. Még az egyszerű újratermelés biztosítása is csak növekvő hitelekkel és az állami támogatás különböző formáival lehetséges, ami károsan hat a tsz-ek és tagjaik anyagi érdekeltségére, a gazdasági erőforrások fel- használásának hatékonyságára.” MEZÖGAZDASÄGI és ipari Arak Éppen ezért ezek az irányelvek távlati célként tűzték ki a mezőgazdasági és ipari árszínvonal összehangolását, a támogatások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából csütörtökön kibővített ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége. Szabó Isvánnak. a TOT elnökének megnyitója után Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára ünnepi megemlékezésében rámutatott: a szovjet kolhozok példamutatása vezette a magyarországi termelőiszövetkezeti mozgalom úttörőit, akiknek tevékenysége nyomán hazánkban fel- virágzott a termelőszövetkezeti mozgalom. A fejlődést a szovjet mezőgépipar, vegyipar és más ágazatok hatékonyan segítették. A magyar szövetkezeti parasztság szoros kapcsolatot alakított ki a szovjetunióbeli kolhozokkal. és elvonások olyan arányát, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlnyomórészt saját erejükből bővíthessék termelésüket. Ennek a célnak a szolgálatában az utóbbi években sok fontos intézkedés történt. Törvény biztosítja a tsz-ek önálló gazdálkodását és lényegesen javultak ennek a pénzügyi feltételei is. Mindennek a kedvező hatása szembetűnőén mutatkozott. meg a gazdálkodás hatékonyságának növekedésében. Még mindig távol vagyunk azonban attól, hogy a tsz-ek képesek lennének csupán a saját anyagi erejükre támaszkodva fejleszteni a termelést. Sőt, az úgynevezett kedvezőtlen adottságú tsz-ek többsége — ezekhez tartozik a mezőgazdaságilag művelt területek csaknem egyharmada — a megkülönböztetett állami támogatás nélkül évről évre veszteséges lenne. A mezőgazdasági termelői árakat még nem tudtuk kielégítő színvonalra emelni: nem sikerült ezeket az árakat úgy összhangba hozni az ipari árakkal, hogy fokozatosan fedezetet nyújtsanak a termelés és a fejlesztés költségeire. Ehhez hosszabb idő kell, hiszen egy ilyen változtatás a legszorosabban összefügg a fogyasztói árakkal és az életszínvonalpolitikával. Lehet persze olyan utat is választani, hogy a mező- gazdasági termeléshez szükséges eszközök árát csökkentjük, illetve az emelkedésüknek elejét vesszük. Ez esetben a mezőgazdasági gépek, alkatrészek, műtrágyák és növényvédő szerek kedvezményes áron kerülnek forgalomba. A kedvezményt azonban nem a mezőgazdaság, hanem a forgalmazó szerv számolja el és kapja meg állami támogatásként. Ez a megoldás közvetve szintén javítja a tsz-ek, a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási feltételeit. NEM NEMZETI AJÁNDÉK A közvetett támogatás ma nálunk már jóval meghaladja a közvetlen támogatás mértékét. Nem ítélhető meg azonban egyértelműen — így vitatott —, hogy ezzel a közvetett támogatással a mezőgazdasági vagy az ipari termelést dotálja-e az állam. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a tsz-ek gazdálkodásának korszerűsítése nagy arányú anyagi, műszaki befektetéseket kíván. Ehhez pedig a jelenlegi árviszonyok, közgazdasági feltételek mellett — más országok gyakorlatához hasonlóan — nélkülözhetetlen a számottevő közvetlen és közvetett állami támogatás. Teljesen egyértelmű azonban az, hogy ez a juttatás nem valami külön nemzeti ajándék a mezőgazdaságnak, hanem a népgazdaság egészének érdekeit szolgálja. T. B. gyakori a területi szövetségek és gazdaságok tapasztalatcseréje. Kiemelte: a szövetkezeték tagsága nagy számban csatlakozott a har- tai „Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet” felhívása nyomán a csepeli munkaverseny- mozgalomhoz. Végül a TOT főtitkára a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nevében köszöntötte a szovjet kolhozok tagságát. A TOT Elnöksége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából 64 termelőszövetkezeti tagot „Kiváló termelőszövetkezeti munkáért” kitüntetésben részesített. A kitüntetéseket csütörtökön Szabó István, a TOT elnöke adta át. (MTI) Vállalták - teljesítették „Húsközpont” Kisvejkén Félidőben égy húszmilliós tsz-beruházás Még épül a telep, de már telnek a silók is Fotó: Bakó Tsz-tagok kitüntetése