Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. november 1. Képújság 3 Tudósítóink írják A közétkeztetésről Tudósítóinkat ezúttal arra kértük, írják meg, lakó­helyükön mennyire megoldott a közétkeztetés, és mik az ezzel kapcsolatos tapasztalataik. A témáról Győrffy József, Ambrus Lukács, Lönhárd Ferenc és Kaiser Já- nosné tájékoztat. A 60. évforduló tiszteletére SZAKÄLY: MEGOLDOTT A KÖZÉTKEZTETÉS Szakály község közétkez­tetéséről a tamási Kop-Ka ÁFÉSZ üzemegységei gon­doskodnak. Az ÁFÉSZ ét­terme állandó jelleggel min­dennap étkezési lehetőséget biztosít mintegy 100—120 embernek. Három helybeli üzem — a tsz sertéstelepe, a KPM helyi telepe, vala­mint a tejüzem — is innen biztosítja mintegy 60 dolgo­zó ebédjét. Az említett dolgozókon kívül a községen keresztül utazóknak is lehetőségük van étkezésre. Egy szakács 1.5 óráig a konyhán tartóz­kodik, így ez ideig frissen sült ételek kaphatók. A na­pi ételek változatosak, ál­landó jelleggel kapható ha­lászlé vagy babgulyás. A másik szövetkezeti ven­déglátóipari egység ugyan nem foglalkozik ebédeltetés­sel, de az átutazóknak hú­sos, kolbászos szendviccsel szolgál. A Hőgyészi Állami Gaz­daság ürgevári üzemegysége szintén állandóan biztosít ebédet mintegy 150 dolgo­zójának. Természetesen, amennyiben a gazdaság dol­gozóin kívül más is igényel ebédet, azt is ki tudják elé­gíteni. A heti étrend itt is változatos, az adagok fizi­kai dolgozókhoz méretezet­tek. Meg kell említenem, hogy a szakályi szövetkezeti étterem 60 ember ebédelte­tésére engedélyezett, az igény azonban nagyobb, hi­szen a három üzem dolgo­zóin kívül még sok hely­beli tsz-tag, nyugdíjas, egyedülálló is itt étkezik. Ettől függetlenül az étte­rem minden esetben kielé­gíti az igényeket, sőt, a községen átutazó idegenek is 15 óráig frissen készített ételhez jutnak. Mindent egybevetve, Szakály köz- étkeztetése a szövetkezeti étteremmel, valamint az ür­gevári üzemegység konyhá­jával megoldott. TEVEL: TSZ-KONYHA IS ÉPÜL Tevel község mintegy 1900 lélekszámú település. A létszámhoz viszonyítva a közétkeztetés helyzete jó­nak mondható. összesen 410-en részesülnek közétkez­tetésben, így a lakosságnak több mint 20 százalékát te­szi ki a fenti létszám. A teveli körzeti általános is­kola 300 személyes konyhá­val rendelkezik. Az általá­nos iskolások száma 190, az óvodásoké 70. Az ebéden túlmenően tízórait és uzson­nát is kapnak a gyerekek. Itt mintegy 40 felnőtt ét­kezik. Az oktatási intézmé­nyeknél meghatározott nyersanyagnormákon belül a választék jó és az adagok megfelelőek mind a felnőt­tek, mind a gyermekek szá­mára egyaránt. A teveli ál­landó bölcsőde 20 gyermek, plusz 8 felnőtt dolgozó szá­mára főz naponta. Az öre­gek napközi otthonának szintén a bölcsőde készíti az ebédet és uzsonnát. A bonyhádi ÁFÉSZ te­veli kisvendéglője naponta (hétköznap) 60 rendszeres előfizető dolgozó (az ÁFÉSZ, téglagyári dolgozók, a tsz- irodai dolgozók és néhány más kívülálló) személy ré­szére főz. Naponta az át­menő forgalom 20—30. Át­lagosan nyolcféle ebéd van, a választék, a minőség és az adagok nagysága jó. Az ÁFÉSZ reggelit is rendsze­resen készít az igénylők számára. Munkaszüneti na­pokon, bár főzés nincs, hi­deg ételt felszolgálnak, ör­vendetesnek mondható, hogy a közeljövőben fejező­dik be az ÁFÉSZ-kisven­déglő és konyhájának bőví­tése, korszerűsítése, 140 sze­mélyes konyhája és étterme lesz. A teveli Kossuth Tsz 300 adagos konyhájának és ebédlőjének építése befeje­ződéséhez közeledik, üzem­be helyezésére 1978 első félévében kerül sor. A tsz saját maga termeli meg a főzéshez szükséges nyers­anyagot és a község köz­pontjában épülő irodaház, konyha és ebédlő a község legszebb létesítménye lesz. GYÖNK: EZER EBÉD Községünkben a köz- étkeztetésben résztvevők számára rendelkezésre áll a gimnáziumi kollégium, az általános iskolai kollégium, a szociális otthon, a ME­ZŐGÉP, illetve a Geszte­nyefa étterem konyhája. Az elsőként említett négy kony­ha vonzáskörzete meghatá­rozott, az intézmény, illetve üzem tanulói és dolgozói, alkalmazottai ellátását biz- tasítja. Ez naponta 850—900 adagot jelent. Nem rendel­kezik önálló konyhával a gyönki üzemek közül az Elegancia Ipari Szövetkezet, a KIPSZER gyönki gyár­egysége, az Építőipari Szö­vetkezet, a Petőfi Termelő- szövetkezet. Dolgozóinak, főleg az alkalmazottaknak biztosít előfizetéses étkezte­tést a Gesztenyefa étterem. Itt naponta mintegy 130 adag készül. Ebből átlagban 60 adagot szállít el a var- sádi, illetve a gyönki ter­melőszövetkezet. Mintegy negyvenen étkeznek előfize­téses rendszerben az étte­remben. A fennmaradó, át­lag 30 adagot étlapról vá­lasztja a vendég. Reggelizni, vacsorázni is lehet, bár ezt nagyon ritkán veszik igény­be, s akkor is inkább cso­portosan, előre rendelve. Va­sárnap átlagban 10—12 adag fogy. összességében tehát naponta mintegy ezer adag fogy el a község konyhái­ban főtt ebédből. A szaká­csok közt alig van szak­képzett, de ez nem jelenti azt, hogy minőségileg rossz étel kerül ki a konyhákból, inkább azt, hogy gyakran „házi” jellegű a koszt. BÁTASZÉK: az Altalanos iskola IS SEGÍT Nem gond Bátaszéken az üzemekben, és egyéb mun­kahelyeken a dolgozók ét­keztetése. Míg pár évvel ezelőtt az is problémát je­lentett, hogy a községben a déli órákban megforduló idegen legalább hideg élel­miszerhez jusson, ma már a község különböző pont­jain 3 állandóan nyitva tartó önkiszolgáló boltban szerezhet be élelmet, az, aki nem kívánja igénybe venni a kisvendéglőben, illetve a vasúti restiben a meleg ebédet. A MÁV üzemi konyháján naponta mintegy kétszáz ebédet főznek a vasúti dol­gozóknak, ebből jut a kinti munkahelyeken dolgozók­nak is, mert a déli órák­ban közlekedő vonatokkal gondoskodnak a kiszállítás­ról. A vasúti üzemi kony­hán étkezők elégedettek mind a minőséggel, mind a mennyiséggel, bár a válasz­ték terén akad még némi probléma. A vasúti restiben — ahol naponta csak egy­tálételt főznek — általá­ban az átmenő utasok ét­keznek, de igénybe, veszik a környéken dolgozók is. A vázkerámiagyárban na­ponta 280—300 adagot főz­nek, ebből a dolgozókon kí­vül a gimnáziumi tanulók­nak is jut, ugyanis innen étkeztetik a diákokat, véle­mény szerint ez a község egyik legjobb üzemi kony­hája. A kisvendéglőben igény­től függően napi 230—250 adagot főznek. Segít az általános iskola is az üzemi étkeztetésben, mert mintegy hatvan dol­gozó (pedagógus és iskolá­ban dolgozó) veszi naponta igénybe az ebédet, de in­nen oldják meg az öregek napközi otthonának ellátá­sát is, napi 30 adaggal. A termelőszövetkezeti dolgo­zók csak idényjelleggel vet­ték igénybe a kisvendéglő­ből az üzemi étkeztetést, aratás, illetve a baracksze­dés idején. Ekkor naponta változóan kb. 70—90 adagot szállítottak helyszínre a tsz dolgozóinak. 1976- nam jó éve volt a Szekszárdi Szabó Szövetkezet tagságának. Nem kevesebb, mint tizenkétmillió forintos tervteljesítéssel maradtak el1. A lemaradásnak több oka volt: a szövetkezet nem ren­delkezett megfelelő szabász- kapacitással, nem tudtak fo­lyamatosan munkát adni a dolgozóknak, és a vezetés problémák mint szubjektív tényezőik is közrejátszottak a jelentős lemaradáshoz. Az év elején, amikor a szövetkezet vezetősége az idei termelési programot vizsgálta, megálla­pította, hogy az teljesíthető, s ha a dolgozóik a szocialista miuinkaversennyei támogatják a vezetők most már egységes tevékenységét, szép eredmé­nyeket érhetnek el. Az volt a fő cél, hogy a munkanormá­kat száz százalékra teljesít­sék. Mint minden konfekcióval foglalkozó üzemben, a sza­bóknál is a legfontosabbnak a folyamatos műnk aellát ást tartották. A vezetők tehát kerestek olyan partnerokat, akik adnak elegendő megren­delést, a szállítókkal szoro­sabbra fűzték a kapcsolatot, úgy hogy biztató évkezdés volt — tizenkétmillió tavalyi adóssággal. Az év elején a csepeli felhí­vás elhangzásakor a szövet­kezet műhelyeiben is kezdő­dött munkaverseny. Ignácz Teréz tolnai brigád- vezető kezdeményezte a ver­senyt. (Lendület elnevezésű szocialista 'brigádjuk feladat- tervet kért a vezetőségtől. Tavaly tizenhét munkabrigád dolgozott, idén pedig huszon­négyet szerveztek. Mindenütt szinte személyre szóló fel­adattervet dolgoztak ki a mű­szakiak, s biztosították a fo­lyamatos munkához az alap­anyagot, segédanyagot, gépe­ket Az év folyamán rendsze­resen értékélték-biztaitták a munkásnőket, akik vállalásai­kat időarányosan teljesítet­ték. A munkanormáik elérték a száz százalékot Sőt szep­temberben 102,5 százalékos volt az 509 munkásnő terme­lési átlaga, jobb, mint a ko­rábbi években bármikor. S ezért szeptember végére egye­nesbe jöttek: 'teljesítették az idei terv időarányos részét, ugyan akik or a tavalyi lemara­dást is pótolták. Légióként a minőség javulása, az első osztályú konfekcionált termé­kek aránya nőtt, értékben ez sokat jelen'tett, hiszen ;a kül­kereskedők majdnem minden darab ruhát átvettek. Sőt volt egy olyan húszezres tétel — az NDK - partnernek szállítot­ták a húszezer nadrágot — amely egy szálig külföldre került. Termékeik divatosak, jó kidolgozású minden darab — úgyhogy a hazai és a külföldi rendelők elégedetten távoznak a legyártott termé­kekkel. A szövetkezet hét üzemé­ben kiváló termelési eredmé­nyeket érték el :a dolgozók. A részleges értékelés meg­történt, bár a verseny egész éves. A hármas szalagon Bognár Istvánná brigádja ki­váló eredményt ért el. Ennek a brigádnak a tagjai szinte meg sem érzik, ha egy termék lekerül a szalagról, olyan nagy gyakorlatuk van, hogy az új élső darabjai is kifo­gástalanok. Tolnán a Lendü­let brigád mellett Pál And­rás né szocialista brigádja ért el kiváló termelési eredmé­nyeket, míg Székszárdon Dal- ima n János a szolgáltató rész­legnél jeleskedett brigádtár- saival a jubileumi munkaver­seny vállalásainak teljesítésé­ben.-Pj­Séta a panteonban A nagy hírű, a párizsi min­dig idegen volt számomra. A bazilika méretű üres temp­lom, a falára pingált, nem túl meggyőző allegorikus tör­ténelmi festményekkel és az RF (Republique Francaise) névbetűs tányérsapkát viselő teremőrrel, aki egy verkli biztonságával darálja egy nagy nép halottainak adata­it, a Leon Gambetta szívét tartalmazó urnától kezdve, Voltairen át, Clemenceau- ig, a „Tigris’Mg és még to­vább. A miénk, a Kerepesi temetőben emberibb, mert emberibb léptékű és lágyan simul a tájba, mely ilyenkor a fákra rozsdaszínt paran­csoló őszben különösen szép. A történelem emberközel­be lép, még pontosabban, itt az ember lép a történelem közvetlen közélébe. A nevek többségével, melyeket grá­nitra és márványra vésett az aranybetűs kegyelet, jártuhk- ban-ikeltünkben az országban mindenhol találkozunk. Utca­táblákon, terek elnevezését közlő feliratokon, iskolák falán, vagy szocialista brigá­dok naplóiban. A Munkásmozgalmi Pan­teonba befélé tartót, akit „A kommunizmusért, a né­pért élték” felirat vonz maga felé, egyformaságukban le­nyűgöző, szürke kövű sírhe­lyek sora kíséri. Ék Sándor a művész; Lengyel József az író; Sólyom László az altá­bornagy; megyénk nagy szü­lötte: Alpári Gyula, az új­ságíró; Stromfeld Aurél, az egyik legnagyobb magyar hadvezér és számomra a na­gyok, nagyja: József Attila. Ez az utóbbi azonban fe­lettébb önkényes minősítés, ugyanis ilyen a panteonban nem található. Teljesen egy­forma, egyformaságukban azonos nagyságot, „A” nagy­ságot hirdető sírokban, ur­nákban pihennék olyan más és más irányból jött, és éle­tükben valószínűleg sokszor teljesen ellentétes egyéniségű emberek, mint a munkás Me­ző Imre, a nagypolgári csa­ládban született Lukács György, a hivatásos Horthy- tisztként indult Pálfy György, vagy a mérnök miniszter Vályi Péter —, hogy utolsó­ként ismét olyan nevet em­lítsünk, akié a megyében — Itt nyugszik József Attila főleg Simontornyán — sokak­ban ébreszt emlékeket. Vala­mivel odébb, jobbra a panteon mögött pedig ott magaslik az egykori arisztok­ratából első köztársasági el­nökünkké nőtt Károlyi Mi­hály síremléke. Közel a töb­A kriptában biekhez, amiként életében is közel jutott hozzájuk. Gyerekeknek, a gyereke­imnek többnyire nem szíve­sen beszélek a halálról. Túl sokat láttam belőle, és előbb- utóbb menthetetlenül a kö­zelébe kerülnek úgyis. Mégis megértem, helyesnek, sőt bölcsnek tartom, hogy ide rendszeresen járnak iskolák, okos történelemtanárok ve­zette osztályok. Nem az el­múlás levegője csapja meg őket, hanem a nagyságé. Egy nép nagyságáé, mely ilyen embereket adott. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán A panteon központi épülettömbje Károlyi Mihály síremléke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom