Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. november 25. fíÉPÚJSÁG 3 CSUPÁN pár soros hír lenne, valahogy így: az AUTÖ- KER szekszárdi alkatrészboltjában januártól novemberig több mint 11 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottak le, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A pár soros hírbe azonban nem férne bele, hogy a bolt dolgozói tavalyi eredményükért megkapták, egyedül ők kapták meg a Vállalat kiváló szocialista brigádja címet. Sokan akkor azt mondták, s talán nem is igazságtalanul, azért, mert ilyen mostoha körülmények között is évről évre nagyobb volt a forgalmuk. Az üzlet vezetője sokat jár áru után. Teszi, hogy el tudja csípni a központi raktárba két szállítás között beérkező keresett alkatrés^ket, javítsa Szekszárdon az áru- választékot. MI SZEKSZÁRDIAK a boltot mégis szidjuk, mert ezt sem, meg azt sem kapunk. De nyilván másként vélekednek azok, akik az Alföldről, vagy más dunántúli megyékből járnak ide vásárolni, ők azt mondják, itt többféle alkatrészhez jutnak hozzá, mint a közelebbi AUTÓKER-üzletek- ben. S mert ők is ide járnak, emiatt a kis üzletben sokat kell várni, néha hosszú sor áll a pult előtt. Mert kicsi, és elképesztően korszerűtlen ez az üzlet. Egy szebbet, jobbat, nagyobbat — a raktárak a város sok pontján, bérelt pincékben vannak —, már azért is megérdemelne a város, mert országosan a lakosok számához viszonyítottan itt van a legtöbb autó. De indokolná azt még egy sereg szempont. Uj üzlet azonban nem épül. Készült ilyen már a közeli és távoli megyékben, megyeszékhelyeken, és kisebb városokban, de Szekszárd nevg a tervekből mindig töröltetett. AZ IDÉN az alkatrészbolt ismét a legjobbak között van. Annak ellenére, hogy év eleje óta nem kapnak motorokat, nagy értékű fődarabokat, amik, hogy úgy mondjam, vinnék a boltot. Eredményeik, munkájuk alapján jövőre is minden bizonnyal megérdemlik a legjobbnak járó címet. De nem jár majd az igazságtól messze az sem, aki azt mondja, így kárpótolják őket az új bolt, a normális munkakörülmények biztosítása helyett. — szepesi — Az üvegszifonokat kivonják a forgalomból 4. A magánerkölcs és funkciója A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet hatósági ellenőrzésein megállapította, hogy a Centrum-áruházakban olyan import autoszifon- készüléket hoznak forgalomba, amely nem felel meg a hazai vagyon- és életbiztonsági előírásoknak. Az érvényes szabvány ugyanis nem engedélyezi az üveg testű au t oszifonok f orga lmiazá s át, még akkor sem, ha azok védőihálóval készülnek. Ezért a KERMI az ilyen csehszlovák gyártmányú üvegpalack- szifonok további árusítását megtiltotta. Intézkedett a forgalmazás azonnali megszüntetéséről és arról, hogy a már eladott készülékek után a vásárlókat a vételár visz- szafizetésével kártalanítsák. (MTI) Magánerkölcs alatt ezúttal tőkés magánmorált vagy pri- váterkölcsöt értünk. Sorozatunknak ebben a részében részleges választ kívánunk adni egy korábban nyitva hagyott kérdésre. Arra, hogy a tőkés társadalmakban a vallás társiadalomszervező és azonosulási készség kialakító szerepét az újkorban milyen más tényezők veszik át. Említettük korábban, hogy a vallás felbomlásának megindulásával beköszöntő polgári filozófiák — apologeti- kus jellegük ellenére — nem a tömegek számára íródtak. Nem szolgáltattak a hétköznapi élet számára el igazodási mintákat. Mellettük megjelent viszont — természetesen nem előzmények nélkül — a tőkés magánerkölcs, amit Max Weber német szociológus a „kapitalizmus szellemének” nevezett. Miről van szó? Arról a tőkés társadalomról, amely gyakorlatilag igényli és propagálóan előírja a haszon keresésének és az egyén érvényesülésének mindenek fölött valóságát. Azt állítva, hogy ebben a tá rs ad'a lomb an „mindenkinek jó esélyei és jó kilátásai vannak” a gyarapodásra és előrejutásra. Amennyiben persze az ember eleget tesz a „kapitalizmus szellemének”: a lehetőség szerint „törvényes úton” gyakorolt pénzszerzésnek és pénzgyarapításnak. Ennek a műveletnek pedig megvan a maga etikája — tehát normarendszere —, amelyet, úgymond, mindenki betarthat és be kell hogy tartson, ha boldogulni és előrejutni akar. A társadalmi azonosuláskészség kialakítása ezzel „lehelyeződik” az egyes ember lehetősségének és felelősségének világába. Hogyan fest ez a tőkés magánerkölcs? A téma klasszikusai — ez esetben az amerikai Franklin Benjámin a XIX. század első felében — így fogalmaztak: „Gondolj arra, hogy az idő pénz; aki naponta tíz shillinget kereshetne munkájával és ehelyet fél napot sétál vagy a szobájában lustálkodik, és szórakozása csak hat penn-yjébe kerül is, nem elég, ha csak ezt számítja fel, mert ezenkívül még öt shillinget is kiadott, helyesebben kihajított... Gondolj arra, hogy a pénznek nemzőereje, gyümölcsöző természete van. A pénz, pénzt tud nemzeni és az utódok még többet tudnak nemzeni és így tovább. Ha öt Shillinget megforgatunk, hat lesz belőle, ha megint megforgatjuk, 'hét shilling..., és így tovább, míg végül száz font sterlingünk lesz. Minél több a pénz, annál többet nemz, ha megforgatjuk, úgy a haszon gyorsabban, egyre gyorsabban nő... Aki elver egy ötshillin- gest, ezzel meggyilkol (!) mindent, amit termelni lehetett volna vele, font sterlingek egész seregét.” Míg ennek a haszonra törő mentalitásnak társadalmi méretekben az „ember embernek farkasa” állapot felel meg, addig az egyes ember életszervezésében megjelenik a messzemenő puritánság követelménye. A pénz-, hitel-, bankügyletek az egyéni szorgalom', a mértékletesség, a megbízhatóság, a pontosság, a méltányosság, a jó modor követelményeit írják elő. Az ember a becsületesség és a megbízhatóság színében kell hogy feltűnjék. Ez biztosítja, ez növeli anyagi hitelét és ez segíti társadalmi előrejutását. Ehhez a „puritán” életbölcselethez a már említett Max Weber a következő megjegyzéseket fűzte: Az eszmény, a hitelképes úriember. Elkötelezettségei vannak, természetesen kizárólag saját magával — saját tőkéje növelésével — szemben. Az önérdek az öncél. A tőkés magánmorál ekként nem egyszerűen technikai kérdés, hanem sajátos etika, életszabály. Persze meg kell mondani, hogy a becsületesség látszata, a hitelképesség és mértékletesség elhihető színlelése már elegendő. Elegendő a célhoz: az utilitariszti- kus (haszonelvű) tevékenységhez és az ehhez rendelt életvitelhez. A tőkés magánerkölcs deficitességére azonban nemcsak színlelőén, képmutatóan hitelteremtő jellege vet leleplező fényt. Hanem az is _— és erre már Marx mutatott rá —, hogy társadalmi méretekben aránytalan azoknak a lehetőségeknek az elosztottsága, amelyek a tőkés értelemben vett sikeres üzleti és magánéletvitelt lehetővé teszik. Magyarul: osztálytársadalomról van szó, ahol az indulási esélyek nem tár- sadalimasítottak, hiszen az egyik rész egyszerűen meg van fosztva azoktól az anyagi lehetőségektől, amire „puritán etikát” építve kihasználhatná „jó esélyeit”. Ezért a tőkés magánérvényesülés társadalmi elosztottságát állítani közönséges becsapás. A tőkés magánmorál így kétszeresen is látszatra és éltatásra épül: részben, mert a színlelés erkölcse, részben, mert csak egy termelési eszközökkel rendelkező osztály számára prédikálhat pénzszerzésire építő etikát. Ez az ellentmondásosság már a múlt században kiderült, s bár a tőkés magán- morál a mai napig működik, elvesztette — lelepleződve — társadalmilag szervező- és azonosuláskészség-kialakító szerepét. Ritkán sikerült egy látszatot olyannyira átláthatóvá tenni, mint ebben az esetben. Ha a társadalom döntő többsége csak a munkaerejét adhatja el, és annak termékét sem' fizetik meg egyenértékűn, akkor a leggörcsösebben puritán, aszkéta és hitelteremtő életvezetés sem képes tömeges méretű társadalmi felemelkedéshez vezetni. Ezért beszélhetünk ennek a magánmo- rálnak, amely tehát a „jó kilátások” osztatlan meglétét reklámozza, a képmutató és álszent jellegéről. A „mértékletességen” és „megbízhatóságon” alapuló számítás, és sikerkikalkulálhatóság a tőkés osztály számára nyújtott és nyújt felemelkedést, csak náluk működött társadalmi azonosságteremtő ösztönzőként. Ennek feltárása és leleplezése egyike volt a marxi filozófia egyik legjelentősebb teljesítményeinek. PAPP ZSOLT (Következik: Az ideológia és funkciói) Huszonnyolc nap helyett egy is elég Mindent tudó betonelemgyar épül Pakson Az építés megkezdése nagyon sürgős. A földmunkákat már a közeli napokban el kell kezdeni, csak akkor kaphatja meg a vállalat az állami támogatás teljes összegét. Ebben a helyzetben sok mindenről kellett beszélgetni és dönteni egy értekezleten, amit Pakson tartottak a beton- elemgyártó üzem vezetőjének irodájában. Rangos összetételű volt a társaság: dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és helyettese Gál Istvánná, ott volt az építőanyagipari vállalat egész vezérkara, Németh Imre igazgatóval az élen, továbbá több paksi vezető, Baksai Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára, dr. Kiss Frigyes, a járási hivatal elnöke és mások, tanácsi szakemberek. Amennyire örvendetes dolog, hogy Pakson országos jelentőségű üzemet építhetnek, legalább any- nyira nehéz ennek a munkának a megkezdése. A jelenlegi betontelepen nem készülhet el a modern üzem, mert innen, a községből ki kell telepíteni az egészet. Az új ipartelep Pakstól délre kap helyet, de a terület még nincs közművesítve, erre az óriási munkára nem jutott sem pénz, sem erő. Ideiglenes megoldással kell tehát biztosítani a víz- és a villamosenergia-szolgáltatási, a 30 milliós beruházás megkezdéséhez. Ügy szól az egyezség, hogy a betontelep új helyét, a mintegy 4 hektáros területet a tanács átadja a vállalatnak a mostani terület helyett, és a telekhatárig közművésít. Annyira sürgős a területátadás intézése, hogy sürgősebb már nem is lehetne: napok alatt kell elvégezni a zöldkár felmérését olyan területen, ahol 36 tulajdonosnak van kis szőlője, vagy földje, és még a parlagok tulajdonosait is meg kell majd keresni. Az építkezés egészen addig nem volt biztos, amíg a felső szintű döntés meg nem született, hiszen ilyen nagy beruházást csak kellő támogatással lehet megvalósítani. A paksi tanácskozás résztvevői minden gond megszüntetéséről határoztak, előkészítették a nagy építkezés kezdetét. Németh Imre igazgató részletes tájékoztatást adott a leendő üzemről. Eszerint az 1980 második félévében teljesen elkészülő paksi beton- elemgyártó üzem bármilyen elem készítésére alkalmas lesz, méretben és formában egyaránt. Gőzöléses eljárással dolgoznak majd, ezért nem kell 28 napig érlelni a terméket, elég lesz egyetlen nap. Megszűnik a gyártás idény jellege, tehát nem a szabadban dolgoznak, mint a jelenlegi üzemben, és nem kell nehéz fizikai munkát végezni. A mostani üzemben körülbelül 70 tonnát emel naponta két-két dolgozó, akik rakodnak. Most 36—37 millió forint az évi termelési érték, a modern üzemben 70 milliós lesz, úgyhogy öt emberrel még csökkenthetik is a létszámot. Részleges üzemelés már 1979-ben várható. Jellemző a jó előkészítésre, hogy másfél évvel ezelőtt megrendelte a vállalat a leendő üzem gépeit, tudva azt, hogy nagyon hosszadalmas azok gyártása, beszerzése. így már a jövő évben rendelkezésre áll a termeléshez szükséges gépek nagyobb része. Az üzemhez tartozó betongyár automatikus működésű lesz. Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályvezetője nem kis büszkeséggel említette a tanácskozás után: az Állami Fejlesztési Bizottság elsősorban azért adta meg a fejlesztési fedezetet a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalatnak, mert annak a mostani termelési is országosan számottevő: a BH födém- elemgyártásban a hazai szükséglet 30—40 százalékát adja. Másrészt pedig nyomós érv volt az is, hogy piackutató felmérést készíttetett a vállalat a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karával. Eszerint a Pakson gyártandó termékekre országszerte megvan az igény. Érthető, hiszen — mint mondotta a vállalati igazgató — az új paksi üzem- v ben olyan elemeket készítenek, amelyek alkalmasak lesznek például óvodák, sportcsarnokok és mezőgazda- sági épületek készítéséhez egyaránt. GEMENCI JÓZSEF A régi üzemben a szabad ég alatt dolgoznak Az Állami Fejlesztési Bizottság úgy döntött a közelmúltban, hogy egy korszerű üzem építéséhez megkapja a szükséges fedezetet a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat. Nem kis összegről van szó, hiszen a felépítendő üzem, ahol betonelemeket gyártanak majd, összesen csaknem 30 millió forintba kerül. Az állami támogatás 4 millió 800 ezer forint, a vállalati saját fejlesztési alapból pedig 5 millió 800 ezret tudnak hozzátenni. A többi mind hitel.
