Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
A ÍyÉPÚJSÁG 1977. november 24. Kiállítás Szentgyörgyi Kornél Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása látható a Csók Galériában, Budapesten A fekete Afrika zenéje Júliusig tart az a rádiós sorozat, amely Afrika zenéjét mutatja be. A műsorsorozatról így ír szerkesztője, Biernaczky Szilárd: „Legutóbbi emberségre- világra nyitó gyönyörűszép kötetében Ancsel Éva egy helyütt arról szól, hogy magasabbrendű humánus örömeink mindig szenvedésekkel teltek... Aligha érez- hetném igazabbnak ezt a gondolatot, mint éppen most, amikor 4—5 év távolából igyekszem felmérni a mindössze tizenöt percnyi időkbe tömörített, népbemutatásra, történetnyomozásra, szokásvilágok felvillantására és mindenekelőtt zenéi bemutatásokra szánt műsorok megszületéséhez vezető gyötrelmes utat. Azokra a gyötrelmekre gondolok, amelyeket a Magyar Rádió népzenei rovatának biztatására megkezdett munka szült... A hanglemezismertetők hiányos adataiból, a világszerte rendezetlen afrikai folklóranyag áttekinthetetlenségéből, a soknyelvűségből származó szakmai nehézségekre, a sok száz lapnyi levelezésre, a könyvek, lemezek, ritka folyóiratok beszerzésére... Azonban az anyaggyűjtés technikai-szervezési kényelmetlenségeiből olyan nagyszerű örömök születtek, amelyeket csak kevéssé ismert, de emberi értékekben, művészeti megnyilvánulásokban különösen gazdag világok megismerése válthat ki: a rítusok mitikus, mégis az alkotó embert megelevenítő lobogásai, a törzsi élet — sokszor nyomorban, szenvedésben termő — humanizmuscsírái, a természetközeiben élő afrikai ember nyíltsága, szeretetre méltósága, nemes emberi vonásai.” 10. Kattainlt a hadnagy öngyújtója. — 'Na, mi újság? — 'kérdezte Szemjon. — Két óra Múlva megérkezem — mondta a hadnagy. — Tehát nem sikerült megismerkedni vele? — Elkéstem’ — vallotta be a hadnagy. — Korábban kellett volna kezdeni, meg ki tudja, hogy reagálná rá. — Azt sosem lehet tudni. — Egyébként van, akivel járóik. Pontosabban volt — helyesbített á hadnagy. — ‘Most vesztünk össize. — Mi miatt? — érdeklődött: Szemjon. — Csak ‘úgy. Nem akart hozzámjönnl. Várjunk egy kicsit, mondta. — Talán még nem biztos a dolgában — vélte Szemjon. — 'Ha nem vagy biztos benne, ne vedd meg — mondják inálunk a faluban. Ilyen esetben bizonyosat kell tudni. Bizonygatni értelmetlenség. Vagy szeret vagy. nem — különösen ha egy katonatisztről van szó. — Miért? — 'kérdezte Szemjon. — Mert a polgári életben a szerelmen kívül mindenkinek megvan a maga dolga. De engem elküldenek egy távoli helyőrségbe, a feleségem természetesen velem jön, ott nincs szükség a szakmájára, tehát csak feleség lesz, csak a szerelem és a gyerekek maradnak. Hogy ezt valaki vállalja, ahhoz abszolút szerelem kell. Olyan, amire azt mondják: szerelem az első látásra. Ha halogatja az időt, ha az érzelmeinek fókát, mélységét méricskéli, akkor csak azt mondhatom: ha nem vaigy biztos a dolgodban, in'e vedd meg... ...iNatasika nagyon jól érezte magát falún, — Egész életemben ellaknék itt — mondta, amikor egy este a folyóparton ülték. „Dehogy laknál” — gondolta Szemjon akkor. Az első megpróbáltatást a keKeleti vallások Somaqip Néplap TELEFONRA VÁRVA Zara husztra vallása, a hindu vallás, a nagy szekér s a kis szekér buddhizmusa Nepáltól Sri Lankán át Japánig, a shintó, az iszlám a tárgya ennek a filmsorozatnak, amely a Magyar Televízióban kapott egységes arculatot. A festői képek, s a magyar szöveg — amelyet Balázs György írt — némi tájékozódást nyújt a vallások történetében. Sokszor sikerült a kameráknak megörökíteniük azt a szűkös, kilátástalan földi létet, amelynek fantasztikus, de szükséges kiegészítése a földön túli hatalmak színes, kiismerhetetlen világa. Megdöbbentheti a nézőt, hogy mennyi minden található a vallásokban, ami nem szorul magyarázatra. A filmsorozat hetedik része a stúdióbeszélgetés, amelyben történészek, filozófusok, vallástörténészek szólnak a távoli országokban élő népek vallási hiedelmeiről. Indonézia A dokumentumfilm, amelyet hamarosan bemutat a televízió, a sokezer szigetből álló, kétmillió négyzet- kilométeres Indonéziáról készült. 136 millió lakosával a világ ötödik legnépesebb országa. A fejlődő országok közül egyike volt az elsőknek, amely elnyerte függetlenségét: évszázados holland gyarmatosítás, majd japán megszállás után, 1945 augusztusában. A sajátos körülmények között elnyert függetlenséget azonban nem követte az egységes menzetté alakulás. Faji, vallási, nyelvi, etnikai ellentétek feszültek, amelyeket súlyosbított a rendkívül elmaradott gazdaságszerkezet, a külföldről szervezett ellenforradalmi lázadások sorozata, a földbirtokos réteg és a nemzeti burzsoázia ellentmondásos szerepe. A dokumentumfilm egyebek között arra keres választ: mi jellemzi a mai Indonéziát. Dunantmt napló NEMZETISÉGI Óvónőképzés — ELHELYEZKEDÉSI GONDOK A német nemzetiségi óvónőképzés tizenhét éve kezdődött meg a Soproni Óvónőképző Intézetben. A tanuló hallgatók zöme a középiskolát Baján, Budapesten, Kőszegen vagy Pécsett végezte el nemzetiségi, vagy német tagozatú gimnáziumban. Jelenleg a leendő óvónők nemzetiségi óvodákban történő elhelyezkedése okoz gondot, valamint a gyakorlati képzés. A képzés feladata nemcsak az, hogy leendő nemzetiségi óvónőket képezzenek, hanem az is, hogy felkészítse őket a közművelődési feladatok ellátására is. Jó példaként említették a sporoni képzőben folyó munkát, aminek eredményeképpen a hallgatók aktívan bekapcsolódtak az ágfalvi német nemzetiségi énekkar és tánckar munkájába. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP STRAND, ÜT x ÉS AUTÓPARKOLÓ BALATONFÜREDEN Évtizedes elképzelés valósul meg Balatonfüreden — ezekben az években. A Kisfaludy strand bővítése már nem tűrt halasztást. Az utóbbi tizenöt év alatt 11 872-ről 32 375-re növekedett a hétvégeken Balatonfüreden lakók, nyaralók száma. A jelenlegi városi strand befogadóképessége 3600. Ugyanakkor — csúcsidőben — 18 ezernél is többen szeretnének fürödni. mence jelentené. A falusi kemencét fűteni nem kis munka. Nem egészen úgy van, hogy a 'gáztűzhely gombját elcsavarjuk, odáitairtjiúk az égő gyufát, és már ég a tűz. A falusi kemencét kora hajnalba» begyújtják, igaz, hogy az ebéd meleg marad benne, de estére újra csak be kell gyújtani. iPőleg félidőben És vízért járni és mosni, a fürdőházban begyújtani, a tehenet fejni. De semmit sem szólt. Nataska életében először járt igazi orosz faluban, s nem egy nyírfaerdőiben meghúzódó nyara lánegyedberk Marija Trofimovna 'házában minden érdekes volt számára. Szemügyre vette az edényfogóit, maga próbálta vele kihúzni a fazekat 'a kemencéből, és majdnem kiborította a két napra főzött stesit. Marija Trofimovna még a háború előtt elvégezte a tanítónőképzőt, majd egy katonához ment férjhez, és bár akkoriban ritkaságszámiba ment a válás, egy évig sem élték együtt, elvált a férjétől és hazament a szülőfalujába. Most, hogy már ilyen régóta él falun, igazi falusi asszony lett belőle, csak egy kicsit divatosabban öltözött, mert gyakrabban ment fel a városiba, és nem tudott és nem is akart lemaradni a városi tanítónők mögött. Tehenet, tyúkokalt, malacot tartott, maga végezte a ház körüli munkát, a tanítói fizetése csak kiegészítés volt, és nem a fő megélhetési forrása. Nagyapa ládáit nem dobta ki, de vett egy lakkozott nemét fehérneműs szekrényt, összecsukható fotelágyait, és egy hatalmas állólámpát. amit cSak akkor gyújtott meg, 'ha 'vendégek jöttek. A vitrin üvege mögött az „Iskola és család7’ és az „Úttörő” című folyóiratok bekötött számait őrizte, a falat orosz festőik képeinek 'reprodukciói díszítették. Mellettük fényképek, egy nagy keretbe foglalva, ahogy az falun szokás, hosszasan lehetett nézegetni, mint valami mozaikot. Nataska igyekezett kitalálni, ki kicsoda lehet, — A nagyapád? Szemjon igennel válaszolt. Nagyapja egészen fiatalkori képe volt. húszéves lehetett, amikor 'készült. Döly- fösen előreszegezett áll, Zászlósi rangjelzés, szűk mellén csak nehezen fért el a négy nagy György-kereszt. — Alacsony növésű volt? — kérdezte Nataska. — Miből találtad ki? — Az alacsony férfiak mindig 'magasabbnak szeretnének látszani, és álltaiéban magasra tartják fejüket a fényképész előtt1. Te látod, magas vagy, éS' épp fordítva, mindig .meggörnyedsz. Nataska megtalálta az anyja fényképét is. A 'háttérben vászonra festett pálmák díszelegtek. Magas széken ült, ikrepdesin ruhában, egy műrózsa a mellén, és bizonyosan csak nehezen tudta megállni, 'hogy ne mosolyogjon. Mindez elviselhetetlen zsúfoltságot eredményez. Az élőmunkák 1972-ben elkezdődtek, a nagyobb munka viszont ezekre az évekre maradt. A Kisfaludy-strand, a közmű, az út és az utóparkoló építése 45 millió forintba kerül. Év végéig mintegy 18 millió forint értékű munkát végeznek el. Autóparkoló létesítésével biztosítják a strand gyors és zavarmentes megközelítését. Mindezt úgy tervezték és valósítják meg, hogy távlatokban majd tovább bővíthessék Balatonfü- red nagy forgalmú strandját. PETŐFI NÉPE NAGYOBB KÉSZLET, VÁLASZTÉK Minden arra vall, hogy rövid őszünk van, s ami ebből következik: hosszú télre számíthatunk. A felkészülés töb- bé-kevésbé megtörtént, de hogy sikeresen-e, azt csak tavasszal tudjuk meg. A ruházati, műszaki áruházak, boltok készletét, az áruk választékát illetően azonban kijelenthetjük: nem valószínű, hogy okunk lesz panaszra. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint készleteik 145 millió forintot érnek. A várható forgalom biztos, zavartalan lebonyolításához szükséges árualapokat bemutatókkal egybekötött elővásárlások alkalmával szerezték be, s osztották szét a boltoknak. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat illetékese is nagy beszerzésekről tudósított. Ródlikat 200, karfás szánkókat 100 000 forintért vásároltak a gyártóktól, illetve a nagykereskedelmi vállalatoktól. A telefon örömünk és bosz- szúságunk. Kaposváron csaknem négy és fél ezer telefon működik — nem számítva a mellékállomásokat. A Somogy megyei Távközlési Üzemben azonban még egy számot mondtak: a megyeszékhelyen jelenleg majdnem ötezer az igénylők száma. — Aki ma telefonállomás bekapcsolását kéri, valószínűleg tudja, hogy egyhamar nem számíthat igényének kielégítésére, — mondta a távközlési üzem vezetője. — A központunk és a hálózat telített már. Azok a berendezések, amelyek a kaposvári főközpontban működnek, akkor dolgoznak biztonságosan, ha a telítettség csak 84 százalékos. Jeleflleg azonban már közel van a 100 százalékhoz. A tapasztalatunk — ezt a siófoki példa is bizonyítja — az, hogy a telefonbekapcsolás iránti kérelmek száma megháromszorozódik abban a pillanatban, amikor reális lehetősége mutatkozik annak, hogy rövid időn belül állomást kapjon az igénylő. Kurt Lohss különleges foglalkozású ember Karl-Marx- Stadtban. A hétvégeken fehér hintó elé fogja a lovait, szürke cilindert tesz a fejére, úgy dirigálja a bakról a nagyvárosi forgalomban paripáit, ö ugyanis az ifjú házasok kocsisa. Romantikus hivatás az ifjú párt a boldogsághoz vezető út egy szakaszán szállítani. — Nem tudok más foglalkozást elképzelni magamnak, — mondotta testvérlapunk munkatársának — a mező- gazdaságban dolgoztam, és az állatokat különösen szeretem. Nem is tudom, hobbi-e vagy hivatás, vagy a kettő kiegészíti egymást. Ám hét közben, amikor nincs ifjú pár utas, Lohss úr közönséges kocsi elé fogja a lovait, és faárut szállít az egyik állami vállalat alkalmazottjaként. A legtöbb kép Marija Trofiimovnáról készült. Egy teljes keretet foglaltaik lel, és aki -niem tudta, azt hihette, hogy egy és ugyanazt a képet sokszorosították. Az iskolával a háttérben a lócán ült Marija Trofimovna, körülötte fiúk és lányok. De iha jól megnézte valaki a képeket, észre tehetett venni, hogy változtak a gyerekek és változott Maxija Trofimovna is. Minden harmadik, negyedik képen más-más ruhát viselt, és egyre kövérebb lett. Szemjon huszonkilenc képét számolt össze. Az általános iskola huszonkilenc évzárójáról készülték. — Több miint félezer embert tanítottam — közölte büszkén Marija Trofimiovna. * Szemjon már Moszkvában1 is sokat beszélt Na-t-as- kának Osziipovról, Egy 'könyvet is adott neki a partizán- mozgalomról, Oszipov is szerepelt benne néhány sorban. Nataska csak könyvekben olvasott a partizánokról, a földalatti mozgalomról, s nagyon szeretett volna megismerkedni Oszipowal. Elhozta magával a könyvet, hogy Oszipov dedikálja. Amikor a könyvtárukban író—Olvasó találkozót tartottak, mindig kért aláírásokat. Sóik dedikált könyve volt, Oszipov most megint itt lakott a járásban egy kisvárosban, és Szemjon Natadkával elhatározta, hogy elmegy hozzá. Marija Trofimovna figyelmeztette: — Oszipovval vigyázni kell. — Miért? — csodálkozott Szemjon. — Azt beszélik... — Marija Trofimovna nem tudta, ■hogyan folytassa —, hogy nem bolond ugyan, de kissé meghibbant. — És ez miben nyilvánul meg? — kérdezte Szemjon. — Hiszen megírtam neked. Egy szolgáltató üzem igazgatója. Csizmát javítanak, alsónadrágot' varrnak, lepedőt szegnek. 'Különben miért engedték volna el a vezető állásából? Majdnem a terület első embere volt, a végrehajtó bizottság titkára. Azt is beszélik,- hogy kiderült valami ügye policájsóga idejéből. Oszipovot a szolgáltató üzem udvarán találták. Az ácsokkal beszélgetett, hogyan lenne a legjobb mellék- szárnyalt építeni a> cipőjavító 'részleghez. Megölelték egymást, és Szemjon érezte, mennyire örült Oszipov, hogy elhozta bemiutatni leendő feleségét. Nataska szemlátomást csalódott volt. Biztosan magasnak, elegánsnak képzelte Oszipovot, olyasvalakinek, mint a háborús filmekben a német egyenruhába bújt felderítőink. (■Folytatjuk) toltaáls kal®od®sik®p SZ@Mli^ÍO)©y\S Buszlajev emlékezései
