Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
1977. november 24, ^PÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Paks Komszomolista vendég Kedves vendége volt a hónap elején a paksi Vak Boty- tyán Gimnázium KlSZ-esei- nek. Szergej Scserbakov, a Komszomol KB titkárságának munkatársa járt a gimnáziumban, és előadást tartott a szovjet Komszomol szerepéről a kommunizmus építésében. Az érdekes beszámoló után számos kérdést tettünk fel Scserbakov elvtársnak, elsősorban a szovjet fiatalok életéről, munkájáról érdeklődtünk. A jó hangulatú találkozó ivégén Szergej Scserbakov azzal búcsúzott, hogy ha újra hazánkban jár, feltétlenül ellátogat ismét Paksra. VIDA GYÖNGYI Számítástechnikai gyár látogatása A KISZ Szekszárd városi Bizottsága mellett működő számítástechnikai védnökségi bizottság a közelmúltban gyárlátogatást szervezett a VIDEOTON tabi számítás- technikai gyáregységébe. A szakmai tanulmányúton 40 fő vett részt, köztük a szekszárdi középiskolák tanulói, valamint a városban működő számítástechnikai szakkör tagjai. A csoporthoz csatlakozott a bonyhádi közgazdasági szakközépiskola néhány diákja is. A kirándulás résztvevői bepillantást nyertek a számító- gépgyártás munkafolyamataiba. Különösen érdekes látnivalót jelentett a memóriaüzem, ahol a számítógépek egyik /legfontosabb alkatrészét állítják elő. A kirándulás hasznosnak mondható, mert a számítástechnikai szakör tagjai éppen most ismerkednek a VIDEOTON R—10 típusú számítógépének programozásával, így a látottak elősegítik az anyag könnyebb megértését. És mivel a résztvevők többsége egy-két év múlva elvégzi a középiskolát, a látogatás hasznos gondolatokat adott a pályaválasztáshoz is. összességében jól szolgálta a számítástechnikai ismeretek népszerűsítését és terjesztését a fiatalok körében. SZÜLE LÁSZLÓ konyhádról Dunaújvárosba A „LAMPART” ZIM bonyhádi gyárának KlSZ-fiatal- jai november 26-án a Dunai Vasműbe látogatnak. Viszonozzák a Hideghengermű KISZ-fiataljainak október he- tediki látogatását. A bonyhádiak részéről nagy a kíváncsiság, hogy hogyan is készül az acéllemez, amivel a gyár valamennyi területén találkoznak nap mint nap. Elmondják majd a problémákat is, amiket a Vasműben lehetne kiküszöbölni: legyenek a lemezek egyforma vastagok és jó minőségűek, ne csússzanak el a szállítások, a megrendelésben leírt anyagvastagság helyett ne küldjenek mást a bonyhádi gyárnak. Kérni fogják a vasmű KISZ-fiataljainak segítségét a fenti problémák megoldásában. Ki, minek mestere? KISZ-élet így se volt jó, úgy se volt jó... ...sehogy all sem volt az jó... — ez, a magyar nótáiból közismert, alkalmi igazság ötiik az ember agyába, ha azt hallja, hogy valahol valakik, valamit többféle módon is megpróbáltak — kevés eredmény- ■nyel. ,No, de hagyjak a zagyva kő nyhalfílozófi át, annál is inkább, mivel az a téma, amely e cikk tárgyát képezi, komoly dolog, és nem hasonlítható holmi, kocsmák mélyén koptatott magyar nótához. Tény viszont, hogy az ezernyolcszáz diákot számláló, szekszárdi 505-ös számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézetben a KISZ-élet szervezésének két módozatát is végigcsinálták már — és most kísérleteznek a harmadikkal. Az első változat azt célozta, hogy a KISZ az intézet keretei között működjék. Csakhogy ezernyolcszáz embert, pusztán a mennyiség miatt is nehéz összefogni, hát még ha az egyéb körülményeket is figyelembe vesz- szük! Ahol ötvennégynél e szakmát tanulnak a fiatalok, ott az érdeklődés is megoszlik, különösen akkor, ha a szakmák olyan széles skáláját vonultatják fel, mint a röviden csak 505-ös'ként emlegetett intézetben. Számítsuk be a tények alakulásába azt is, hogy — szakmunkásokról lévén szó — a diákok nem töltik az egész hetet az iskolában; a tanulás mellett dolgoznak is, mégpedig ötvennégy vállalat és üzem foglalkoztatja őket. Vannak, akik a hét elején látogatják az iskolát, és a hét második felében tevékenykednék a munkahelyen, másoknál fordított a helyzet. Aztán a délelőtti és a délútános műszakba járás szintén oka lehet annak, hogy nem találkoznak úgy össze a fiatalok, mint például egy gimnáziumban. Éppen ezért ésszerűnek látszott az a gondolat, hogy a fiatalok ne a szakmunkásképző keretében, hanem a lakóhelyükön, illetve a vállalatok alapszervezeteiben legyenek KISZ-tagok. Az 1975- ös határozat meghozatalát logikus elképzelésék indokolták. A munkahelyen általában együtt dolgozik egy-egy kisebb diákcsoport, akik később, javarészt ugyanott, maradó ak munkaviszonyban; előnyös tehát, ha minél hamarabb i'lleszkiednek bele az ottani KISZ-.kollektívába is. Bár nem mindenütt járt egyforma sikerrel ez a módszer, több vállalatnál azonban bevált — mégsem bizonyult célszerű megoldásnak. Áttekinthetetlen lett az 505-ös KISZ-élete, a sók serénykedő bába között nem könnyű megtalálni a gyeteket. iEz tette aztán szükségessé, hogy a KISZ Szekszárd városi Bizottságának 1977. október 27-i ülésén újabb határozat szülessen, létrehozva a harmadik variációt, amely szerint a feladat: a tanintézeti KliSZ-bizottság újjászervezése, és az intézeten belüli KISZ-élet újbóli beindítása. Megszűnik tehát a vállalatok alaipsZarvezeteinél a diákok KISZ-tagsága, de az akcióprogramokban változatlanul részt vehetnek. Munkájukat az intézeti KtSZ-bizottság .'oglalja egységes keretbe, s éhben az irányításban és szervezésben legtöbbet a diákotthon KlSZ-vezétői és aktivistái segíthetnek. Ök — magas mércét tartva önmaguk elé — meg is felelnek a kívártallimakinak, s ez záloga lehet annak, 'hogy a jelenlegi elsőévesekből, a Kilián-körök próbázóiból, mind nagyobb számban válnak olyan KISZ- tagok, latoik fokozott mértékben muntoáltoodnlak majd a mozgalmi élet fellendítésén. — Kovács — Az elmúlt hét szombatján került megrendezésre a Ki minek mestere? szakmai-politikai vetélkedő megyei döntője esztergályos szakmunkások részvételével. A versenyzők számot adnak szakmai, politikai és munkavédelmi ismereteikről, amelyet a zsűri jónak értékelt. Gyakorlati munkájuk, egy bonyolult tengely esztergályozása bizonyította, hogy a versenyzők ismerik és szeretik szakmájukat. A versenyen első Hajdú Balázs, második Antus Imre lett, mindketten az MMG— AM dolgozói, harmadik pedig Szökőcs Élek, a bonyhádi Vasipari Szövetkezet esztergályosa. A győztesek egyhetes jutalomüdülésen vesznek részt Budapesten. A verseny házigazdája a MEZŐGÉP Vállalat volt, kiváló szervezéssel biztosította a verseny zavartalan lefolyását. Kistraktor - kis kertész A halászteleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztési szaknak 126 tanulója van. A hároméves tanulmányi idő után Pest megye, illetve a főváros termelőszövetkezeteiben helyezkedhetnek el szakmunkásként az itt végzett tanulók. Képünkön: a kerti traktorral való szántást ismertetik a tanulókkal. Feleannyiért segédkönyvtárosnak ? ENGEM meghatnak a konok felvételizők. Akik évről évre nekirugaszkodnak ugyanannak a magasságnak. Orvostudományi egyetemeken, színművészeti főiskolán jól ismerik ezeket a rutinos megszállottakat, akik akárcsak Dosztojevszkij hősei, \ vissza-visszazarándo- kolnak elbukásuk színhelyére. Nem így a profi iskolások, szinte egész életüket iskolapadban töltik. Se szeri, se száma félkézzel szerzett diplomáiknak, a pótstúdium kiegészítőin is túlvannak, jóformán az ő kedvükért iktatnak a felsőoktatásba újabb és újabb rafinált szakokat. Semmi az egyik oldalon, minden a másikon? Alakilag kétségtelenül, ám a „kisemmizettek”, úgy tűnik, rossz lóra tesznek, s azért is, mert olykor még ösztönzik is őket erre a hendikepre. Pedig ha valaki alkalmatlan a színi pályára, még lehet belőle elkötelezett pedagógus. Csakhogy az iskolában (amelyikbe még mindannyiunkat felvesznek) a tanító bácsi bebeszélte hősünknek, hogy kiköpött Uray Tivadar, s a felvételin, fájdalom, csak az derül ki róla, hogy mihez nem ért. Jóllehet, valamihez mindenki ért. A társadalom szempontjából az lenne a legjobb, ha ki-ki olyasfélébe kezdene, amihez legjobban konyít. A képesség — lehetőség, afféle szunnyadó energia, amit valamilyen úton-mó- don mozgósítani kell. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a már unalomig emlegetett mérnökből lett autófényező vagy benzinkutas korábban megtévedt, s csak másodszorra talált rá igazi hivatására, de azt megkockáztatom, hogy náluk rátermettebb fiatalemberek nem jutottak be annak idején a műszaki egyetemre. Többi között felvételi rendszerünk túlságosan is objektív jellege miatt. Objektiven azt értem, hogy a mindenkori számonkérés rendre arra kíváncsi, hogy mit nem tud a delikvens, s jóformán alig arra, hogy amit tud, azt hogyan tudja. Aztán kevés az esély a korrekcióra (ezen természetesen nem a zöldségessé lett tanárember példáját értem), s főleg a szakmán kívüli értelmes tanulásra. Mert mi van akkor, ha egy vasas szakmunkás például, akinek szenvedélye az irodalom, fejébe veszi, hogy levelezőn elvégzi a bölcsészetet. Már most megmondhatom neki, hogy a vállalata nem fogja támogatni. A munkaadónak ugyanis csak a szakmai képzés érdeke, a termelés szempontjából. És ha az illető ragaszkodik elhatározásához? Nem tudom... legfeljebb elszegődik félannyiért segédkönyvtárosnak, hogy idővel, ha ott javasolják, világirodalmat tanulhasson. Mert a kettő együtt, a régi munka és az irodalom nem megy... Ami azért szomorú, mert végső soron minden gyarapodás társadalmilag hasznosul, mégha a szükséges kedvezményt a Fülbevaló ktsz invesztálta, akkor is. Másrészt tudomásul kell venni, hogy az önművelés — csak bizonyos alapokról valósítható meg. NEM MÜLIK el év, hogy ne keressem fel U. Budai Jánost Tahitótfaluban. Legutóbb a Széchenyi István hajóútját megismétlő Hableány startjánál futottunk össze a Tudományos Akadémia előtti Duna-parton. Kamaszos tűz égett az erősen ötvenes parasztember szemében. Szakszövetkezeti tag a Kék Duná-ban. S mellesleg évekkel ezelőtt agronómus diplomát szerzett a fárasztó nappali munka mellett. Beosztása mit sem változott, legfeljebb értelmesebben dolgozik, s nagyobb hasznára van szomszédainak, választott közösségének. Előfizet számos szakmai folyóiratra, s mikor nála jártam, éppen Thomas Mannt olvasott. KERTÉSZ PÉTER A tamási járási művelődési központ volt a házigazdája vasárnap a „Békebarátság” megyei klubtalál- kozonak. Az elnevezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára utal. Ennek jegyében zajlott le most az évente megrendezésre kerülő találkozó. Tolna megye úttörőnek számít a klubmozgalomban. Itt rendezték az első ilyen jellegű találkozót. Ezeknek a rendezvényeknek a fő célja az, hogy az egy megyében működő klubok megismerkedjenek egymás munkájával, módszereivel, segítsék és tanuljanak egymástól. Színvonalas, jól szervezett találkozó volt_ a tamási. A rendező szervek a Tolna megyei KISZ-bi- zottság, a Babits művelődési központ, a Tolna megyei Tanács és a vendéglátó tamási járási művelőA „divatutcában” Sikk a sokk Leáldozott a farmernek, join a Brutal Look, a brutális divatirányzat — írják a nyuigaitii topok. A londoni Kings Roadon, a divaitiutcá- ban, láncok csörögnek, rongyok 'libegnek, ibőrflecnik nyikorognák. Már alig látni Levi-Straius's gátyót, píngált trikót, magas sarkú kiscsizmát. Helyette biztosítötűtokel és gemkapcsokkal összefér- oelt, vérrel telifröcsikóit föl- mosórongyokat, táskabőrdara- bokat viselnek. A nyakban már mines zsilettpemge, miini- gu illő ti he, sarotov ates hanem kutyalánc csörög. A 'fűibe, az orrba, az arcba biztositótű.ket szúr bak. A szemhéj koromtól fekete, az aj'ak kétszínű: piros-sárga, zöld-kék, lilavörös és a 'házilag lekaszä- bolfc haj is tarka-barka. Azt is írják a> zsurnálok: a Brutal Look nemcsak divat, egy új ifjúság, a purtk- nemzedék életformája. Hogy mi a punk? Nehezen lefordítható. Az 'argót beszélők azt mondáinak: cikis, tré. Olyan ifjak a punkok — írják a lapok —, akiknek minden cikis, minden tré, az egész világ, az egész élet. Mert munkanélküliek, szegények. Nem telik nékik Lee- farmerre, azért járnak dróttal összefér célt rongyokban. Saját zenéjük is van. Olyan, mint a bombarobbanás és utána a repeszek sivítáisa. Lapjuk is van már, a Punk Magazin. Tartalma? Sex, kábítószer, anarchizmus. Uj dühös fiatalok? Lázadó ifjak? A Punk Magazin fő- szerkesztője: „A púnk arrogáns fickó, aki azért dühös az egész világra, mert nagyon unatkozik.” Bizonyára igaza van. Iszonyúan unatkozhatnak — a Punk-lady, teljes díszben papa pénzéből. Mert az igazi munkanélküli lejárja lábát, hogy legalább alkalmi munkából jusson egy falait kenyérhez. Nem ér rá unatkozni. És nem tudja megfizetni a Brutal Look rongyait sem. Zandra Rhodes divatdiktátornő ronggyá tépett és piros festékkel fröcskölt legújabb kreációját potom 600 dollárért kínálja. Igaz, abtibébi- ■tabletták kapszulájából fűzött nyaklánc is van hozzá és ezüst zihereietű — fülbevalónak. Ez van, ezt találták ki legújabban az unatkozók és kiszolgálóik, akik jól élnék a hóbortjaikból. Mert sikk a sokk, a brutalitás, az anarchizmus. Emberrablással, gyilkossággal is űzve az unalmat. Ne tévesszük hát őket össze se az elkeseredettségükben .lázadókkal!, még kevésbé a forradalmárokkal, akármit is írnak róluk a nyugati lapok. — dijó — dési központ mindent megtettek, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Jó hangulatban zajlott le a nagygyűlés, jók voltak a pol- beatesek, irodalmi színpadok. Sajnos, célját mégsem érte el a találkozó, s ez nem a rendezőkön múlott. Ök a lehetőséget megadták a tapasztalatcserékre, ismerkedésre. Viszont a klu- bosok nagy része csak a szórakozást kereste. Bizonyította ezt az is, hogy az értékelő vitán — amely a találkozót elemezte — kevesen vettek részt. Passzivitás, érdektelenség, vagy az önállóság hiánya? Gondolkodjanak el ezen a részt vevő klubvezetők, klubtagok, és beláthatják, hogy ebből a szempontból fél sikerrel ért véget az idei megyei klubtalálkozó. — sá — SBuÉÉItó Mf sikerrel M
