Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
IT i XXVII. évfolyam, 275. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. november 23., szerda Mai számunkból a mítosztól AZ IDEOLÓGIÁIG (3. old.) ÖNÖK KÉRDEZTEK, A MEGYE VEZETŐI VÁLASZOLNAK (4. old.) TÖBB, JOBB PÉKSÜTEMÉNY (5. old.) GÁZ VAN PINCEHELYEN? (5. old.) Fizikai dolgozók gyerekei ALIG ÉRTÉKELTÜK az előző tanévet, máris kezdődött az új. Mire az iskolák túljutottak a fizetés- emelés és a tanévkezdés feladatain, izgalmain, elkezdődött a felkészülés a következőre, a pályaválasztási időszakkal. Nem mindegy az egyénnek, mit csinál iskolái befejeztével, illetve hol tanul tovább. Nem mindegy a társadalomnak sem, hogy megkapja-e a megfelelő számú szakembert a szükséges helyekre. Társadalmunkban mód van a menet közbeni változtatásra, de azért az a jó mindenkinek, ha minél kevesebb a pályakorrekció. Mint az egész oktatásügyben, úgy a pályaválasztás előkészítésében is fokozott figyelmet fordítunk a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésére. És "ezen a téren még mindig vannak félreértések. A VIII. kongresszus eltörölte a származás szerinti megkülönböztetést az egyetemi felvételeknél. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat pedig célúi tűzte ki a mindenki számára egyenlő tanulási, művelődési lehetőségek megteremtését. A nagy F-betűnek az osztálynaplóban, az érdekeltek örültek a legkevésbé, éppen azért, mert megkülönböztetésnek érezték, az egyenlőség helyett. Ma nincs F, de maradt a törődés. A MEGYE AZ AZONOS tárgyi feltételek megteremtésében sokat haladt. A körzetesítés megoldotta, hogy ma már szinte minden felsőtagozatos gyerek osztott iskolában tanul, szaktanárok irányítása mellett. A képesítés nélküli tanítók számát, reméljük, radikálisan csökkenteni fogják a főiskola végzősei. Nincsenek elit iskolák, az oktatás technikai feltételei, lassan, de közelítenek egymáshoz az általános iskolákban. Ahol az egyenlő művelődési feltételek megteremtése elkezdődik, ahol meg kell alapozni a jövendő felnőttnek nemcsak a tárgyi tudását, de a személyiségét is. Mert nem arról van itt szó, hogy mindenben hátrányban lennének a fizikai dolgozók gyerekei, de ki merné azt mondani, hogy mondjuk a középiskolába azonos eséllyel indul egy kis falu kis iskolájából érkezett parasztgyerek és egy városi értelmiségi családból származó, Csak művelődési hátrányról beszélhetünk, mert szerintem a munkás vagy paraszt környezetből származó gyerekek helyzeti előnnyel is rendelkeznek. Néhány példa a későbbi felnőtt személyiség vonásaiból. Ők biztosan jobban tisztelik a munkát, kialakultabb, egységesebb bennük az egymásrautaltság érzése, a közösségi tudat. A cigány szülők gyerekei nyelvi hátránnyal is küszködnek az általános iskola alsóbb osztályaiban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága döntése szerint minden hetedik osztályig eljutott tanuló sorsát személy szerint is figyelemmel kell kísérni. És itt megint adódott egy félreértés. Volt igazgató, aki a kért névsort nem volt hajlandó összeállítani, mondván, hogy nálunk nincs faji megkülönböztetés. Hogy nincs, azt éppen az is bizonyítja, hogy aki hátrányban van, azt jobban támogatjuk, mint a többit! A pályaválasztási szezon kezdetével együtt újból felszínre került egy másik félreértés. Mondják, hogy azoknak a szülőknek a gyerekei hátrányba kerülnek az egyetemi felvételeknél, akik munkásból értelmiségiek lettek, illetve hosszú,' dolgos évek után magasabb beosztásba kerültek. Csak azt nem lehet tudni, hogy az a gyerek hogy lehet művelődési hátrányban, akinek egyik, vagy a másik szülője a munkája ellátása mellett évekig tanult? ÜGY LÁTSZIK, nem lehet elégszer ismételni, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek a támogatása nem előnyök biztosítását jelenti, hanem segítségnyújtás a művelődési hátrányok leküzdéséhez. IHÁROSI IBOLYA Hazafias Népfont Megyei elnökségi ülés a népfront közművelődési munkájának tapasztalatait. A lakóterületi mozgalmi munka helyzetéről, tapasztalatairól, a további feladatokról Hanoi József, a megyei bizottság munkatársa számolt be. Tegnap dr. Kolumbusz Lászlóné vezetésével ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen az elnökség, K. Balog János megyei alelnök előterjesztésében megvitatta A tsz-ek eredményeinek forrása : 4 A gazdasági és politikai vezetők jó együttműködése a tagsággal Tegnap a Babits Mihály megyei Művelődési Központiban a megyei termelőszövetkezetek és mezőgazda- sági Vállalatok több mint kétszáz vezetője és párttitkára részére a megyei tanács és a megyei pártbizottság nagy aktíváit tartott. Az aktívaülésen részt vett dr. Gyu- gyi János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese, Lakos József, a termelőszövetkezetek .megyei szövetségének elnöke, dr. Vendég Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A nagyalkt írván Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője elnökölt. ezen belül a termelőszövetkezetek részére 781 millió forint értékű anyagot és gépet értékesít, többet mint 1976- ban. Gépekből nagyöbb áralap állt az üzemek rendelkezésére, miiint tavaly. 323 millió forintot tett ki a gépvásárlásra fordított összeg, az erre a célra fordított előző évii 197 millió forinttal szemben. Ez arányiban van a mezőgazdasági üzemek korszerűsítési törekvéseivel. Az erő- és munkagépekből szinte valamennyi típusból a fizetőképes keresletet kielégítették. Idén nagyobb értékben vásároltak a termelőszövetkezetek alkatrészt, mint tavaly. A műtrágya vásárlása, mind hatóanyagban, mind értékben nagyobb volt az előző évinél. Tavaly 292 millió forintért vásároltak műtrágyát, idén vár hatóan 454 millió forintét fordítanák e célra. Az ellátás kiegyensúlyozott. Növényvédő szerekre a gazdaságok 94 millió forintot költöttek. Az öntözők,apacitás kihasználása az előzetes adatok szerint 55,3 százalékos volt. A föld ésszerűbb hasznosítása, az elhanyagolt területek termelésbe vonása érdekében az elmúlt időszakban több intézkedés született. A földvédelmi törvény megszabja a föld tulajdonosa, és a földhasználó kötelességét. Arra ösztönöz, hogy a földterületet rendszeresen használják, és maradéktalanul megműveljék. E területen- még sok a tennivaló, hiszen a szövetkezetek kezelésében lévő földekből 975 hektár szántó és 426 hektár szőlő nem került megművelésre. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HELYZETE Az elnök először dr. Vendég Ferencnek adta meg a szót, aki a jelenlévőket a közgazdalsági szabályozó rendszer várható változásairól és az eddigi tapasztalatokról tájékoztatta. A sok éves hagyományokhoz híven a megyei vezetés most is áttekinltétte a Tolna megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodását, eredményeit és- a jövő évi feladatokat. Dr. Kálmán Gyula értékelte a termelőszövetkezetek munkáját. «««sMggüaiflsaamm>5,3£g£g í' B -X x'-i A KETTŐS FELADAT Az V. ötéves terv második évének végén a munka értékelésekor mindenekelőtt azt kell tekintetbe venni, hogy a terv előirányzatai változatlanul érvényesek. Ezek két területen határozzák meg a t ermelős zövet kezet ek felad a - tait: 1. A hazai lakosság élelmiszer-szükségletét a terv szerinti mennyiségbem választékban1, minőségben kell kielégíteni; 2. A hazai szükségletek kielégítésén túl minél több árut termelni exportra. A kettős feladat teljesítése mélilett az idei feladat volt. az is — mondotta a többi közt dr. Kálmán Gyula előadásában —, hogy az 1976-os lemaradásokéit pótoljuk. Tehát idén hét-nyolc százalékkal kell többet termelni, mint 1975-ben. Ez nagy feladatot jelentett, de a kedvező időjárás, valamint a hatékony üzemi és irányítási tevékenység az eddigi terméseredmények, az állattenyésztési hozamok arra engednek következtetni, hogy a feszített előirányzatok megvalósulnak, és egyes területeken kis mértékben túl is teljesülnek. Javult a termelőszövetkezetek felszereltsége, eszközállománya, szakmai színvonala. Hozzáértő szakemberek gondoskodnak a növekvő eszközállomány és a biológiai alap hasznosításáról. NÖVÉNYTERMESZTÉS A szántóföldi növénytermesztés növekedését teljes egészében az előző éviinél magasabb termésátlagok eredményezték. A búza vetés- területe több mint .hatszáz hektárral volt kevesebb, mint az előző évben. A dőlt gabonák magas aránya ellenére az aratás a tavalyinál korábban fejeződött be. örvendetes, hogy azokban a szövetkezetekben következett be termelésemelfcedés, ame 1 yek- ben a fajlagos hozamok sok éven kérészitől a megyei átlagon alul maradtak. A kiegyenlítődés .folyamatos. Az eredmények forrása az iparszerű mezőgazdasági termelés k iibon t afcoz ásá val egy ü ttj ár ó komplex technológia .térhódítása. Az őszi betakarításé növények terméseredményei is — a cukorrépa kivételével — kedvezőek. Figyelemre méltó viszont a kukorica vetésterületének ezerhektáros csökkenése, de a területkiesést a betakarított terméstöbblet ellensúlyozza. Az esőmentes őszi napok lehetővé tették a betakarítás tervezett ütemének tartását. A betakarított termény minősége és takarmányértéke kitűnő. A cukorrépa területe 1971 óta évről évre növekedett, annak ellenére, hogy idén kevesebb répát vetettek, mint tavaly. Tavaly sok volt a kipusztulás, a hiányos vetés, ezért nagyobb területeket kellett kiszántani, de a megmaradt adott annyi termést, mint a tavalyi összbetakarí- tás. Az átvétel az idén. sem megfelelően álak ült. A napraforgó vetésterülete a szövetkezetekben, nyolcezer - n y öles zá znyol cv ankét hektár volt. A mag idejében földbe került, megfelelő kelésarány és tőszám, kielégítő növényvédelem és a betakarításra kedvező időjárás következtében rékordtermés volt. A burgonya vetésterülete egy év alatt 343 hektárról 496 hektárra növekedett a szektor gazdaságaiban. A hek- táraníkénti hozam a megye összes gazdaságaiban meghaladja, de a termelőszövetkezetekben nem éri el megyei előző évi átlagot. A kertészeti ágazat fejlesztése során, különösen a zöld- s égt e rm es z tés ben. tapas ztal- ható dinamikus előrelépés. A tervezett 4430 hektár zöldség t e r m ő-1 er ül e ttel szemben nagyüzemeink és az ÁFÉ&Z- ek termeltetési tevékenysége során 4719 hektáron foglalkoztak megyénkben zöldségfélék termelésével. A fólia alatti 'terület is tíz százalékkal növekedett, A terület növekedése mellett .hozzávetőlegesen 50 százalékos hozam- növekedést értek el. összességében a lakosság zöldség- ellátása lényegesen jobb volt a tavalyinál. Az 1976-os árakhoz képest az árszínvonal átlagosan tizenkettő százalékkal mérséklődött. A szőlőtermesztés területén ugyancsak a termesztési kedv fellendülését tapasztalhatjuk. A tervezett szőlőtelepítésnek 92 százalékát teljesítették. il977-ben az AGROKER Vállalat várhatóan egymil- 1 i árd-k i lene ven m illió forint, Az V. ötéves terv az állattenyésztés területén, naigyobb fejlődési ütemet tűzött ki célul. A terv 1980-ig a tehén- állomány 11—12 százalékos, a kocaállomány 14—15 százalékos növekedését írja elő. A tehenek száma a harmadik negyedév végén 18 887 volt, 2,2 százalékkal' több (Folytatás a 3. oldalon). ANYAGI-MÜSZAKf MEGALAPOZÁS Az idei utolsó téglák Áll a bagger, áll a nyerstéglaszalag a palánki téglagyárban. A novemberi idő álljt parancsolt. A földrepesz- tő fagyok megbénították a baggert, s ha nem jön az agyag, nincs több nyers tégla sem. Míg az időjárás kegyesebb volt, sikerült annyi nyers téglát gyártani — minden gond ellenére, — amely lehetővé teszi, hogy égjenek a kemencék még legalább ebben a hónapban. Csend van a gyár körül, csák néha kanyarodik be valami kocsi az égető előtti sárban. Nem jutott mindenkinek abból az öt és fél millióból amit az üzem gyártott ebben az esztendőben. Ilyenkor év vége előtt, mindenütt szeretnek eldicsekedni azokkal az eredményekkel, amelyeket a lassan elmúló esztendő hozott. A palánkiak nem tudnak dicsekedni. Pár éve még évi tízmillió téglát vittek innét, most csak a felét tudják produkálni. Nincs ember a kutya kemény munkához — és hát a „gazda” is messze van. Aztán meg a „józan vállalati, gazdasági érdekek” sem diktálják úgy látszik a segítséget, a körülmények javítását. Nyilván nem éri meg. De 1977-tel még nem bíú csúzik el egészen az öreg gyár: Ügy tudják az itteniek, hogy jövőre még begyújtják a kemencéket, nyögve-nyiko- rogva hordják újra tavasszal a kulik az agyagot a baggertól a pérekig. Nem dicsekednek hát a palánki téglások ezzel az évvel. Ami rajtuk múlott, megtették becsületes munkával. Ötmillió vörösre égett tégla volt a fizetség, ennyi tellett tőlük. Egy „haldokló” gyártól ez ?em kevés ... I 1'aragó József és Gyémánt Lajos rakják az utolsó ..égetni" valót
