Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

XXVII. évfolyam, 240. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. október 12., szerda ..... 1 M ai számunkból A CSEPELI KEZDEMÉNYEZŐK 3. old. A SZAKSZERVEZETI JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT 3. old. ÖN KÉRDEZ, MI VÁLASZOLUNK 4. old. ŐSZ AZ UTAKON 5. old. TANÁCSOK ÉS TANÁCSTAGOK 3. old. Vetésidő Ha lehet egyáltalán holmi — akár csak jelképes — . szünetről beszélni az aratás és a betakarí­tás, egyszersmind szántás-vetés között, akkor az igen­csak véget ért. Az őszi érésű növények tárolókba hor­dása természetesen egybefügg az 1977—78. évi kenyér­nek való földbe juttatásával, hiszen a napokban lezaj­lott megyei gabonatermesztési tanácskozásokon nyoma­tékosan hangsúlyozták az évszázados tapasztalatot: harmadszorra ugyanazon földbe elvetni — vétek. így október elején, 60 százalék erejéig van meg a magágy­nak való terület, a további 40 százalék gyors föl9zaba- dítása-iletakarítása lesz a gazdaságok szervezőkészségé­nek most következő próbája. Természetesen jól tudom, hogy az agrotechnika rej­telmeire nem újsághasábokon kell a szakembereket okí­tani — az egykor-volt intelmek, sőt dörgedelmek ideje szerencsére rég a múlté. A traktorosoktól a főmező­gazdászig általában mindenki jól tudja és végzi a dol­gát, jóllehet el-elkél a folytonos újraképzés. Megteszik hát jó szolgálatukat azok a szakcikkek, amelyek a kü­lönféle folyóiratokban olvashatók. A minap bukkantam például egy kutató fejtegetésére, aki annak a titkát pró­bálja megfejteni: ugyan minek tulajdonítható, hogy az idén kiváltképpen sok volt a lefeküdt, megdőlt búza­tábla? Vélhetnénk: könnyű a felelet, hiszen ki ne emlékez­nék az aratás előtti viharokra, jégverésekre? Mégis, mégis, a fajtában is akadhat hiba. A szóban forgó szak­cikk a vetésidét is a fontos tényezők közé kalkulálja: október eleje és közepe a legmegfelelőbb arra, hogy helyére kerüljön a búzamag. A kései vetéshez tíz szá­zalékkal növelendő a vetőmag mennyisége, míg a túl­ságosan korainak is van veszélye: ennek következtében fokozódik a növény megdőlésének lehetősége. Több mint másfél millió, egészen szabatosan 1,6 millió hektáron akad a most következő hetekben vetni- való, nem szólván az ennél is több mélyszántásról. A műszaki készség — akárcsak a szakmai — szintúgy megvan erre, bár némely alkatrész utánpótlása most is akadozik, főként a nagy teljesítményű traktorok eseté­ben. Milyen fajtákat vetnek a gazdaságok? Mindenekelőtt tegyünk egy tisztelgő főhajtást a Bezosztaja előtt, amely elnevezést meglehetős gyorsa­sággal tanultuk meg, hiszen nagymértékben járult hoz­zá — akárcsak a szovjet kombájnok — gabonatermesz­tésünk forradalmasításához. Ám a fajták örökös cseré­je alól nem kivétel a Bezosztaja sem, ennek a jele, hogy — miként az Országos Vetőmagtermesztő és Ellátó Vállalatnál megtudtam — az idén mindössze 7 száza­lék erejéig jut magva a földekbe, szemben a tavalyi 15 százalékkal. S mely fajta karrierjének lehetünk a tanúi? Nem ■­............ szeretnék semmit leegyszerűsíteni, holmi új búzasztárt kikiáltani, ám a menetrend a következő: az élen, 24 százalékos arányiban ismét egy szovjet fajta, a Jubileljinaja—50-es áll, aztán az olasz Libelulla és a jugoszláv Száva következik 15—10 százalékban, — igaz e két utóbbi takarmánybúza, örvendetes, hogy beérett a magyar nemesítők, a Fleischmannok, Székácsok utódai­nak kitartó munkája, akilk Martonvásáron és Szegedien dolgoznak. Nos, az előbbiek Mv 4-es jelű fajtája 9, az Mv 5-ös pedig 8 százalékos arányt foglal el a jövő évi búzamezőkön, míg a szegedi illetékességűek 5, illetve 4 százalékos mértékben járulnák hozzá jövendő, remél­hetően mind jobb minőségű és nagyobb darab kenye­rünkhöz. Az említett arányok megfelelnek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a vetőmagfajtákra . vonatkozó elképzelésének, miként az is, hogy a 14 ezer vagon vetőmag 74 százalékából lesz étkezési búza. Kü­lönös gonddal érdemes bánni velük. Hogy miért? Mert jövőre leszűrik a következtetést abból a tényből, hogy a búza, a liszt és a kenyér minősége között nagyon is okszerű a kapcsolat. 1978-tól tehát bevezetik a minősé­gi áftvételt, hogy a búza úgynevezett objektív béltar­talom szerint szolgálja a „végtermék”, a kenyér jó tu­lajdonságait. Vagyis az étkezési búzák sütőipari értékét vizsgálják majd, — az idei volt az utolsó esztendő, amidőn egyazon árat fizettek a megfelelő és a gyen­gébb sütőipari értékűért. Kérdéses persze, mit szólnak ehhez a gazdaságok vezetői? Valószínűleg nem lelke­sednek érte, ám el kell Ismerniük: magasabb osztályba léptek maguk is. (Igaz, a hektoTitersúly alapján történő át-, illetve megvétel korántsem ismeretlen sok ország­ban, sőt volt már ilyen gyakorlat hazánkban is.) Ha tehát nem is nagyok híve semmiféle kiokta- ----------------- tásnak, a módszer bevezetése arra fi­gyelmeztet, hogy minden korábbinál alaposabb föl­készültséggel indokolt nekilátni a szántásnak-vetésnek az utóbbi esőktől jótékonyan megporhanyított földeken. K ERESZTÉNYI NÁNDOR Nguyen Thi Binh Budapesten Nguyen Thi Binh asszony­nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság oktatási minisz­terének vezetésével kedden delegáció érkezett hazánkba, Polinszky Károly oktatási miniszter meghívására. A vendégek magyarországi tar­tózkodásuk során megbeszé­léseket folytatnak az oktatás­ügy időszerű kérdéseiről, ér­tékelik a magyar—vietnami oktatási kapcsolatokat és egyeztetik a két minisztérium közötti együttműködési mun­ka tervet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Polinszky Károly fogadta. Jelen volt Nguyen Bhu Soai, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nagykö­vete. Lázár György fogadta Belarmino Castíllát Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Belarmi­no Castillát, a Kubai Köztár­saság minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Jose Antonio Tatter es del Real, Kuba budapesti nagy­követe. (MTI) A megyei tanács vb. megtárgyalta Mezőgazdasági szakmunkásképzésünk Tegnap délelőtt megtar­tott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága a lejárt határidejű ha­tározatainak végrehajtásá­ról szóló elnöki beszámoló után tárgyalta meg — ülé­sének második napirendje­ként — azt a jelentést, melynek témája az üzemi, munkahelyi demokrácia ér­vényesülése. A dr. Kálmán Gyula elnökhelyettes által készített anyag a tanácsi vállalatoknál szerzett ta­pasztalatokat összegezte. Ülésének következő napi­rendjeként foglalkozott a testület Somorjai Sándor­nak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, to­vábbá dr. Vadas Ferencnek, a művelődésügyi osztály ve­zetőinek együttes beszámo­lója alapján mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmun­kásképzésünk helyzetével. E napirend vitájában részt vett dr. Hajdú Miklós, a MÉM osztályvezetője, to­vábbá Horváth József, a megyei tsz-szövetség titkára is. Mint azt a végrehajtó bi­zottság megállapította, a megyében folyó szakmun­kásképzés mind a fiatalok, mind pedig a felnőttek kö­rében fejlődő tendenciát mutat, jól kihasznált az ok­tatási kapacitás. A jelent­kező üzemi igények kielégí­tését nem a képzés hiányai, hanem a demográfiai hul­lámvölgy következtében je­lentkező csökkenés gátolja. Tényként szögezte le ugyan­akkor a testület azt is, hogy változatlanul sok me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemünk várja még mindig sült galambként szák- munkás-utánpótlását. Ezen a helyzeten — hangzott az egybehangzó állásfoglalás —, feltétlenül változtatni kell. Igen élénk vita alakult ki a palánki és lengyeli me­zőgazdasági szakmunkás- képző intézetek profiltisztí­tásáról — amit eddig az ér­dekelt minisztériumok rá- érőssége miatt nem sike­rült végrehajtani —, hosz- szú távra határozva meg ezzel a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmun­kásképzés jövőjét. A végre­hajtó bizottság úgy fog­lalt állást, hogy e hó 15-ig bezáróan jelzi a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának a profiltisztítás indokolat­lan elhúzódását és kéri, hogy az arra illetékesek zár­ják le a folyamatot, s tör­ténjék meg a felelősök megnevezése is. Ülésének befejező részé­ben a végrehajtó bizottság a bejelentések mellett egyéb ügyeket tárgyalt meg. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság katonai kül­döttsége — amely O Dzin U hadseregtábornoknak, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a KNDK népi fegyveres erői miniszte­rének vezetésével hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodik — kedden dél­előtt koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművére a Hősök terén, majd a gel- lért-hegyi Felszabadulás Em­lékműre. A délelőtti órákban a Hon­védelmi Minisztériumban megkezdődtek a tárgyalások a két katonai küldöttség kö­zött. A finn képviselők Csongrádban A magyar országgyűlés meghívására hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett finn parlamenti küldöttség Veikko Hellének, a parla­ment elnökének vezetésével kedden Szegedre utazott. El­kísérte vidéki útjára a dele­gációt Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, és Kaarlo Juhana Yrjő-Kos- kinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is. A szegedi vasútállomáson a vendégeket Komócsin Mi­hály, országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, a megye és a város társadalmi és köz­életi vezetői, valamint az or­szágrész parlamenti képvise­lői fogadták. A küldöttség tagjait úttörők virágcsokrok­kal köszöntötték. A finn delegációt délelőtt a megyei tanács székházában Perjési László, a Csongrád Megyei Tanács elnöke tájé­koztatta a megye politikai, gazdasági, társadalmi hely­zetéről, a helyi tanácsok te­vékenységéről, méltatta Turku és Szeged testvérvárosi együttműködésének eredmé­nyeit. Másfél millió frottírtörölköző Frottírtörölköző minden mennyiségben. (A högyészi új textilbázisról szóló, képes riportunk az 5. oldalon.) IMI MB programi®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom