Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-04 / 233. szám
1977. október 4. KÉPÚJSÁG 3 Mezőgazdasági export lllli kell a «világpiacnak? Most készült el egy tanulmány, amely felvázolja a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének távlatait egészen 1990-ig. E prognózis szerint 1990-ig évi három-négy százalékkal emelkedik hazánkban a mezőgazdasági termelés. Ha tartani akarjuk — és tartanunk kell — a mező- gazdasági export szerepét a népgazdaság egyensúlyának megőrzésében, akkor ennek a termelési többletnek mind nagyobb hányadát kell exportálnunk, vagyis a mező- gazdasági kivitel növekedését évente 7—8 százalékkal kell bővíteni. Ehhez nem szükséges, hogy az élelmiszereket a hazai lakosságtól vonjuk el. Nálunk ugyanis az iparcikkek, a tartós fogyasztási javak, a szolgáltatások, a lakások iránt fokozódik elsősorban a vásárlók érdeklődése. Most például, hogy jó a zöldségtermés és valamivel alacsonyabbak az árak, máris panaszkodnak a hentesüzletek vezetői, hogy csökken a hús iránti érdeklődés. Többet is tudnának kínálni az üzletben, de nem veszik meg. Nagyobb távlatban tekintve tehát a hazai piac már szűknek bizonyul, nem lesz képes felvenni az évi 3—4 százalékos növekedésből származó többletet. Exportálni kell. A legbiztosabb pénz Exportálni kell, de mit? A szakemberek véleménye szerint a szükséges dollár és rubel összegeket a legbiztosabban, továbbra is az eddigi „nagy cikkeinkért” kaphatjuk meg. Tehát búzáért, kukoricáért, húsért, gyümölcsért, zöldségért. Ez azonban semmiféle kényelmet nem biztosít a termelőknek, a feldolgozóknak vagy kereskedőknek, sőt a központi irányításnak sem. Mert a látszólag jelentéktelen változtatások nagyon is jelentősek. Mindenekelőtt meg kell változtatnunk az alapvető szemléletet. Eddig az úgynevezett „maradék elv” érvényesült. Belföldi szükségletre termeltünk és ami maradt, azt igyekeztünk eladni külföldre. Fejlődésünk lehetővé teszi, hogy ezen változtassunk. Továbbra is alapvető feladat lesz a belföld ellátása, de a külkereskedelmi érdekeket már a termelés szervezésénél érvényesítenünk kell. A világpiacon éleződik a verseny. Ebben az tud helytállni — vagyis az ér el jó árakat —, aki állandó minőséget, pontos határidőre, tetszetős csomagolásban szállít és gyorsan alkalmazkodik az igényekhez. Jó vevőink Exportálni kell, de hova? Természetes vevőkörünk a szocialista piac. Kínálatunk felét veszi fel, ezt az arányt valószínűleg a jövőben is tartani tudjuk és erre hosszú távú szerződést köthetünk. A baráti országok jó vevők és az igényesebb cikkekért olyan értékes ellentéteket kaphatunk, mint a fenyőfűrészáru, a gyapot, a nyersolaj. Búzát például nem is érdemes távolabbi vevőknek kínálni, mert akkor a szállítási költség bevételeinket 15 —20 dollárral csökkenti tonnánként. Vagy egy másik példa: mi rengeteg almát termelünk, azt csak a szovjet piacon tudjuk elhelyezni, másik ilyen nagy vevő számunkra a világon sehol sincs. Hagyományos élelmiszer- piacunk Európa, főként azok az országok, amelyeket most az EGK, Európai Közös Piac fogalma takar. Ezek az államok együttes önellátásra törekednek ugyan, de érdekük, hogy velünk is kereskedjenek. Bízunk tehát benne, hogy vevőink maradnak, de ezért sokat kell tennünk. Ezekben az országokban például az élelmiszer-kereskedelem egyre inkább az áruházakba, az önkiszolgáló pultokra tolódik át. Itt az árunak önmagát kell kínálnia, tehát döntő a küllem, a minőség, a csomagolás. És nagyon szigorúak az előírások. Próbálunk például a svédeknek nemes húsokat nyersen, fóliába csomagolva és hűtve szállítani, de nem megy. A legtöbb országban általában egy kamionból tíz mintát vesznek. A svédek megnéznek minden darabot és ha egynél picit hibás a csomagolás, visszadobják az egészet. Tehát a feltételeknek meg kell felelnünk. Követni az igényeket Harmadik lehetséges piacunk részben az igen kényes amerikai vagy japán piac, részben a Földközi-tenger környéki arab államok. Csakhogy ezek piacain például már megjelent a brazil és a kínai csirke is. A verseny elől nem térhetünk ki. Az igények változnak, ezt kell követnünk. Növekvő kukoricatermésünket például egyre inkább „bőrzsákban” kell eladnunk, azaz feletetni állatokkal és a piacon húst kínálni. Mégpedig egyre kevesebb élő állatot, egyre több darabolt húst, húskészítményt, konzervet. Megintcsak példának: már nem elégedhetünk meg azzal, hogy gyulai kolbászt és pickszalámit kínálunk. A megcélzott piacon vásároló háziasszonyok igényeihez mérten sokféleképpen fűszerezett, sokféle méretű töltelék árut kell kínálni. A nyugati piacokon nyers zöldség- és gyümölcskínálatunkhoz sok reményt nem fűzhetünk, mert a Földközitengerhez közel fekvő mediterrán államok éghajlata jobb, náluk minden korábban* érik. És Görögországot, Spanyolországot, Portugáliát előbb vagy utóbb felveszik a Közös Piacba! A fő figyelmet fordítsuk továbbra is a hagyományos termékeinkre és hagyományos piacainkra, ha lehet rugalmasabban, ötletesebben, mint eddig, hogy a mező- gazdasági export továbbra is betölthesse mai, igen jelentős szerepét külkereskedelmünkben. földeAki béla A vékony, alacsony asszony szinte eltűnik a hatalmas gép „árnyékában”. A jókora fo- gazómlaró három éve áll a gyiönki MEZŐGÉP-gyáregység forgácsolóüzemében. És azóta együtt dolgoznak — a gép és Berda Jánosné, betanított munkás. Sokszázas szériába került már el innét a gép mellől különböző kúpkerék, fogaskerék alkatrész. Beépülve az éppen futó gyártmányokba, mezőgazdasági gépekbe, vitték ki az acélba mart munka emlékét a földekre. A fogazómaró gép a Szovjetunióból érkezett, a „gazdája” közelebbről. Tolnáról. Persze ki tudja, nem kellett-e nagyobb utat megtennie az egykori szövőnőnek, miire szo- cialistabrigád-vezető lett a forgácsoló üzemben, mint a gépnek, amely valahonnét egy szovjet gépgyárból indult el útjára, éppen három esztendeje. iBendáné ekkor már két éve „vasas” volt, örült az új gépnek. Régi öreg síkköszörűt hagyott ott érte cserébe. Hamar megszokták egymást, a szovjet gép és a magyar munkása sszony. Egy hónap után már teljesítményelszámolást kért a gépen, elhagyva a tanulópénzt, amit a begyakorlás idejére kaphatott volna. És hamarosan kiderült, megérte mindkettőjüknek. A gép — az értő kezek alatt megmutathatta mit tud, és az asszonynak is jócskán megvastagodott a fizetési borítékja. Egyszóval jól jártak egymással. A röpke munkaszünetben Berdáné beszél a gépéről. S talán mert a gép mellett áll, csak jót mond rá... Bár — és ezt a műszaki vezető is megerősített^, nem is lehet panasz a gépre. A három év alatt, a kötelező karbantartásokat leszámítva, pihenő nélkül „húzott” a gép. És persze vele együtt Berdáné. Hisz szocialista brigádvezetőnek nem választanak meg mindenkit. így aztán az együtt végzett munkának megvan a becsülete. A közeljövőben, a tervek szerint „hazai” pályára is dolgozik majd a szovjet gép. November közepén indul egy új gyártmánya a gyárnak, a zöldhaj tásvágó gépek, amelyek hidromotorjaiihoz itt Gyönkön készítenék alkatrészeket. Aztán indulnak majd a kész új gépek, szovjet exportra, innét Magyarországról. így üzen vissza a „szülőföldjére” a Berdáné marta kis kűpkere- kekkel, fogaskerekekkel a szovjet gép. Fotó: Bakó A 60. évforduló tiszteletére Terményszárító - három hónap alatt Tudósítóink írják Háztartási gépek javítása Talaj-előkészítés Porzik a föld a disztiller nyomában a bogyiszlói Du- nagyöngye Tsz 63-as tábláján. Bő termést hozott itt a borsó, most búza kerül a földbe. „Mi így csináljuk” Szocialista brigádklub Dombóváron Sokáig húzódott Madocsán az Igazság Tsz beruházása, a bábolnai típusú terményszárító-berendezés építésének- szerelésének előkészítése. A nyáron derült ki, hogy minden megvan már az indításhoz, csak éppen kivitelező nincs. Az egyik — egyéb lekötöttségére hivatkozva — az utolsó pillanatban mondta vissza a szerződést, illetve lépett vissza az aláírástól, a másik pedig olyan magas árat kért, hogy az meghaladta a költségvetésben előirányzottat és a téesz pénzügyi lehetőségeit is. Ekkor vállalkozott a szövetkezet „Szabadság” gépszerelőbrigádja, hogy elvégzi a munkát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére tett versenyvállalását kiegészítette egy új ponttal: „Három hónap alatt élvégezzük a szárító szerelési munNem kevés nehézséggel kellett megküzdeniök. Géplakatosok, szerelők, lévén, csak rokonszakma számukra a szerkezeti lakatos. Több helyen jártak tanulmányúton, szerezték meg a szükséges ismereteket, tapasztalatokat, és azt is megtudták, hogy egy- egy ilyen munka átfutási ideje öt-hat hónap. — De azért szocialista brigád a mi kollektívánk — mondja a szerelőcsoport vezetője, Rácz István — hogy ne ijedjünk meg a nehézségektől, akadályoktól. Július 6-án láttak munkához és most már az utolsó simításoknál tartanak. Csak azért nem tűzhették ki a műszaki átadás időpontját, mert hiányzik még egy-két alkatrész — ventillátorok, amelyek szállítását október 1-re ígérte a gyár — de ha megjönnek, beszerelésükhöz egy nap kell. Arról kértünk információt tudósítóinktól, hogyan történik a háztartási gépek javítása községükben; a GELKA szolgáltatásaival elégedett-e a lakosság, s általában milyen próblémák várnak megoldásra e feladatokkal kapcsolatban. Erről számol be olvasóinknak Csurkov Jánosné pörbölyi, és dr. Kovács Zoltán bonyhádi tudósítónk. Pörböly A lakosság háztartási gépeit a bátaszéki GELKA- szerviiz javítja. A kisebb hibákat a helyszínen javítják; azokat a gépeket, melyeknek megjavítása műlhelyi munkát igényel, beviszik Bátaszékre, majd haza is szállítják. A bátaszéki műszerészek saját kocsijaikkal hetente kétszer — szerdán és szombaton — járnak ki községünkbe. Egyik műszerész .kizárólag a háztartási gépek javítását végzi, másik bedig a tv-készüléke- két. A bátalszéki GELKÁ-nak szállítási szolgáltatása a rádiót kivéve minden gépre vonatkozik. Örömmel fogadta községünk lakossága a GELKA-szolgáltatás átszervezését, ami azt jelenti, hogy eddig hetenként egyszer, most pedig kétszer két-két szerelő jár ki a községbe. A készülékek és gépek hibabejelentésével kapcsolatosan viszont megnövekedtek gondjaink. Régen a hibabejelentéseket a helyi italbolt vezetője összegyűjtötte és betelefonált Bátaszékre. Ez a lehetőség megszűnt, ugyanis az italbolt telefonját magáncélokra többé nem lehet igénybe venni. A község egyetlen nyilvános telefonján csak segélyt lehet kérni, így gyakorlatilag Pörbölyön magánügyben mem lehet sem Bátaszékre, sem máshova telefonálni. Megoldást jelentene, ha a nyilvános telefont per- selyesre cserélnék ki. Bonyhád Az elromlott háztartási gépeket Bonyhádon javítja a Vasipari K'tsz, a GELKA, a RAlMOVILL és a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet rádió- és tv-javító részlege. Másodállásban két tv- egy antennaSzerélő, egy lakatos, egy olajkályhajavító, egy központiifűtés-, valamint három bádogos-viízvezeték- szerelő és egy nyugdíjas tvjavító végzi még ezeket a munkákat városunkban. A javítások ideje körülbelül hat-hét nap, ami csak olyan esetekben módosul hosszabb időre, amikor különböző alkatrészek a hiányeiikklistára kerülnek. A gépek szállítását a GÉLKÁ-nál, a Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél és a kisiparosoknál is maga a fél végzi. Városunk GELKA-szervi- zének nem áll megfelelő helyiség és raktár a rendelkezésére, de az ígéret már megvan: rövidesen költözhet a GELK A a Fáy utcába. A Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél is helyiségproblémákkal küzdenek. Gondot jelent városunkban az is, hogy nincsen olyan kisiparos, aki az úgynevezett kisebb javításokat (kilincs, kulcs, küszöb, ablak, stb.) a házaknál, illetve a lakásokban elvégezné. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári szocialista brigádok klubja az őszi idényben először a tavaly népszerűvé vált „Mi így csináljuk” sorozat folytatásaként az Unió Ipari Szövetkezetben tartotta összejövetelét. A bevezetőben Regényi Károly elnök tájékoztatta a megjelenteket a szövetkezet életéről, munkájáról és az itt folyó szocialista munkaversenyről. Két brigádvezető bemutatta a brigádja életét, és így ízelítőt kaptak a résztvevők a brigádok munkájáról, mozgalmi tevékenységéről, vállalásaikról, céljaikról. Vita alakult ki arról, hogy helyes-e ha egy nap igazolatlan hiányzás miatt kizárják a brigádból a dolgozót. Egyesek szerint egy ember hibája miatt nem szenvedhet hátrányt az egész kollektíva. Mások szerint viszont az is feladata a szocialista brigádnak, hogy neveljék egymást, vállalják egymás hibáit, s annak következményeit. A vita végén Horváth János, a szövetkezeti bizottság elnöke ismertette a munkaverseny értékelésének módját. Hangsúlyozta: nagy gondot fordítanak arra, hogy tovább növekedjen a szocialista brigádok száma és a munkaverseny színvonala az Unió Ipari Szövetkezetben. Oszlánczi János kárt.' Most érkezett alkatrészeket csomagol ki a brigád A fogasmaró és gazdája, Berda iánosné
