Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

2 “WíÉPÚJSÁG 1977. október 4. Közös közlemény Szputnyik­évforduló A Szovjetunió története képekben (Folytatás az 1. oldalról.) demokratikus erő bevonásával az enyhülési folyamat útjá­ban álló akadályok elhárítá­sa, a fegyverkezési hajsza megifékezése, a világ külön­böző részein meglévő konf­liktusok megoldása érdeké­ben. Kifejezték reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia belgrádi találkozója a részt­vevő államok képviselői konstruktív fellépésének eredményeként hozzájárul a helsinki záróokmányban fog­laltak maradéktalan és kö­vetkezetes végrehajtásához, a békét, a biztonságot és az or­szágok közötti kapcsolatok fejlesztését szolgáló elvek és előírások betartásához. A két párt képviselői kife­jezték szolidaritásukat és tá­mogatásúikat azzal a harccal, amelyet a nemzeti felszábadí­az 1977. október 3-án megtar­tott lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 35 heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk : a Zsiguli személygépkcsira utalvány, b 50 000 Ft-os ötlet­utalvány, c 15 000 Ft-os otthon­lakberendezési utalvány, d 4000 Ft értékhatárig hűtőgép vásá­rolható. e 1500 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható, f 10 000 Ft-os vásárlási utalvány, g 9000 Ft-os ,,ki mit választ” utalvány h 7000 Ft-os tetőtől talpig utalvány, i 5000 Ft-os vásárlási utalvány, j 4000 Ft-os konyhafelszerelési utalvány, k 3000 Ft-os textilutalvány, 1 szí­nes tv, m 20 000 Ft-os zene­sarok utalvány, n 9100 Ft ér­tékhatárig televízió vásárolha­tó, o 7500 Ft értékhatárig hű­tőgép vásárolható, p 6000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárol­ható. A nyertes szelvényeket 1977. október 20-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok,- vagy a posta útján a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni Alább a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számát kö­zöljük. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. tó mozgalmak a teljes nem­zeti függetlenség kivívásáért, a neokolonializmus ellen, a társadalmi felemélked ésért folytatnak. Elítélik a fajüldö­ző rendszerek politikáját és támogatást nyújtanak ahhoz, hogy Afrika népei véglegesen meg szabiad ulja nak a gyarma­ti uralom rendszerének ma­radványaitól. Az MSZMP és az OKjP ve­zetői aláhúzták a kommunis­ta és munkáspártok közötti szabad és őszinte eszmecsere, az internacionalista szolidari­tás, az önkéntes együttműkö­dés, minden párt független­sége teljes tiszteletben tartá­sának szükségességét. Fontos­nak tartják széles körű kap­csolatok létesítését és közös kezdeményezések előmozdítá­sát a különböző eszmei indít­tatású haladó erőkkel. Az MSZMP és az OKIP ezek szel­lemében fog hozzájárulni az» európai kommunista és műn­Október 3-án, Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. Az SZKP KB plénuma meghallgatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKF KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének, az alkot­mánybizottság elnökének „A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének al­kotmánytervezetéről és össznépi vitájának eredmé­nyeiről” szóló beszámolóját. A Szovejtunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága a következő ha­tározatot hozta a Szovjet­unió új alkotmányának ter­vezetéről, a tervezet orszá­gos megvitatásáról: Teljes egészében jóvá­hagyja Leonyid Brezsnyev­nek, az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az alkotmánybi­zottság elnökének beszámo­káspártok berlini értekezlete elveinek és céljainak a meg­valósításához. Az MSZMP és az OKP képviselői elismeréssel szól­ták a két ország kapcsolatai­nak színvonaláról, amelyet jól kifejezett Kádár János római látogatása. Megerősí­tették szándékukat, hogy hoz­zájárulnak a Magyarország és Olaszország közötti hagyo­mányos kapcsolatok további fejlesztéséhez, ami megfelel a két nép érdekeinek, a béke, a biztonság és a társadalmi ha­ladás ügyének Európában és az egész világon. A két párt vezetői elégedet­ten állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a magyar és az olasz kommu­nisták testvéri kapcsolatai és elhatározták, hogy intenzí­vebbé teszik egymás tapasz­talatainak és álláspontjának megismerését és együttműkö­dését. lóját, „A Szovjet Szocialista Köztársaságok^ Szövetsége alkotmányának (alaptörvé­nyének) tervezetéről és a tervezet országos megvita­tásának eredményeiről”. Alapjában jóváhagyta a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége alkot­mányának (alaptörvényé­nek) az alkotmánybizóttság által előterjesztett terveze­tét, azokkal a kiegészítések­kel, pontos meghatározások­kal és módosításokkal, ame­lyek az országos megvitatás eredményeként kerültek a tervezetbe. A tervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa hetedik, rendkívüli ülésszaka elé kell terjeszte­ni, megvitatásra. A párt- és szovjet szer­veknek, a minisztériumok­nak és országos hatáskörű szerveknek, a szakszerveze­teknek, a Komszomolnak, a többi tömegszervezetnek és a többi társadalmi szerve­zetnek figyelmesen meg Az Interkozmosz-együtt- működésben részt vevő szo­cialista országok űrhajósai igen rövid idő múlva megkez­dik az űrrepülő-feladatok végrehajtását, már megkez­dődött a jövendő űrhajósok felkészítése — mondotta Vla­gyimir Satalov altábornagy, szovijet űrihajós azon a sajtó­konferencián, amelyet hétfőn rendezték Moszkvában az el­ső szovjet mesterséges hold fellövéséinek huszadik év­fordulója alkalmából. Satalov azt is közölte, hogy viszonylag rövid idő múlva elindul az első űrhajó a nem­rég fellőtt új űrállomás, a Szaljut—6 irányában. Satalov altábornagy egy kérdésre válaszolva azt is el­mondotta: a legközelebbi űr­hajó személyzete még való­színűleg csak szovjet űrpiló­tákból áll. kéit vizsgálniok mindazokat a javaslatokat és megjegy­zéseket, amelyek a Szovjet­unió alkotmánya tervezeté­nek országos vitája során érkeztek hozzájuk a dolgo­zóktól, az állami, a gazda­sági és a kulturális építő munka adott területén a munka megjavításáról, és meg kell tenniök a szüksé­ges intézkedéseket azok gyakorlati megvalósítására. Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB titkárát és Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP KB tagját megvá­lasztotta az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagjává. A központi bizottság plé­numa Vaszilij Gyemigyen- kót, Nyikolaj Kiricsenkót, Pjotr Plesakovot és Alek- szandra Fominihet a köz­ponti bizottság póttagjai kö­zül a központi bizottság tagjaivá választotta. Gyorslista 1. Ütött az óra. Jelképnek is tekinthető az óra számlapja, s az idő ami arról leolvasható. Ütött a cárizmus utolsó órája. Munkások, parasztok és katonák rohammal vet­ték be a Téli Palotát. 2. Csoportkép győztesekkel. Az Októberi Forradalom fő­hadiszállásának, a Szmolnij-palotának lépcsőjén készült ez a kép. Putyilov-gyári munkások és katonák állnak a sikeres akció után a lépcsőkön. 6 201 568 j 6 234 090 m 6 238 877 j 6 256 793 k 6 268 571 h 6 309 273 j 6 314 978 i 6 316 440 h 6 328 599 i 6 330 221 i 6 349 382 1 6 365 888 i 6 378 834 h 6 387 556 i 6 391 530 f 6 402 099 h 6 405 339 j 6 426 298 m 6 443 604 f 6 460 388 f 6 494 801 f 6 530 026 i 6 538 999 f 6 564 088 i 6 588 916 b 6 600 296 n 6 629 131 f 6 660 693 o 6 675 246 g 6 686 798 c 6 687 173 f 6 702 837 g 6 721 886 h 6 728 492 £ 6 759 393- n 6 790 126 g 6 794 413 h 6 816 470 f 6 853 797 h 6 875 535 g € 889 209 h 6 900 294 1 6 909 143 o 6 943 790 i 6 959 982 f 6 961 124 b 6 970 544 i 6 999 068 h 44 429 845 i 44 668 739 i 55 415 642 1 55 421 850 i 55 433 043 f 55 667 675 f 55 692 890 h €5 031 275 i 65 005 577 p 65 080 564 h 65 141 757 j 65 149 876 j 65 209 616 k 65 212 040 g 65 252 839 f 65 285 043 i 65 290 615 i 65 316 165 h 65 321 284 f 65 338 000 h 65 352 417 p 65 353 866 m 65 369 891 i i 65 393 350 g 65 399 953 h 65 409 383 i 65 413 469 h 65 443 829 b 65 472 721 f 65 484 680 f 65 504 850 k 6 213 714 i 6 235 760 f 6 250 938 i 6 266 864 h 6 302 423 i 6 314 704 i 6 315 999 h 6 323 386 m 6 329 785 g 6 331 885 i 6 358 762 b 6 378 028 k 6 382 697 g 6 387 562 f 6 395 759 i 6 403 925 i 6 409 673 1 6 434 243 g 6 448 966 i 6 474 864 m 6 512 500 o 6 534 131 h 6 541 843 f 6 571 168 k 6 599 418 f 6 602 618 b 6 632 459 h 6 675 225 j 6 683 461 g 6 687 105 f 6 694 135 j 6 712 218 i 6 726 216 b 6 736 179 i 6 775 123 1 6 792 650 h 6 799 817 k 6 818 753 1 6 854 989 f 6 875 988 g 6 899 004 g 6 905 697 j 6 913 459 k 6 944 965 p 6 960 016 o 6 965 894 c 6 974 130 i 44 420 266 k 44 666 782 e 44 698 246 m 55 420 298 o 55 425 104 m 55 664 279 f 55 682 462 i 55 695 566 j 65 074 411 j 65 011 045 f 65 091 066 c 65 145 040 h 65 164 252 j 65 210 296 o 65 213 081 h 65 280 881 m 65 286 981 b 65 294 113 h 65 318 203 b 65 324 323 g 65 352 417 p 65 353 552 j 65 358 128 j 65 375 025 i 65 396 245 f 65 408 433 m 65 411 115 f 65 432 945 g 65 447 975 h 65 481 709 o 65 494 162 g 65 514 629 d Belgrad - "7~7 október Üjra nyílnak az ajtók eltérő véleménye is hangot kaphat majd, színezve és bo­nyolítva az összképet. A kilátások A párbeszédet folytatni kell — írja az európai bizton­ságról szóló könyvében egy nyugat-európai szerzőcsoport. Ez történik most: ma megkez­dődik Belgrád'ban a harminc- három európai és két észak- amerikai állam küldötteinek találkozója. A tanácskozást a nyárom hosszabb előkészítő értékezilet előzte meg ugyan­itt. A nyári szakasznak látszó­lag könnyű és gyorsan lebo­nyolítható feladata volt: meg­határozni az őszi találkozó kezdetének dátumát, időtarta­mát és napirendjét, mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arróll, hogy a fő napirendi pont egy részből álljon-e, vagy kettőből; milyen legyen a plenáris ülés és az albizott­ságok viszonya; tizenkét hé­tiig tartson-e, vagy tovább, stb. Azért húzódott el az előkészítő tanácskozás ilyen sokáig; mert már ezekben a kérdésekben is ott feszültek azok a nézeteltérések, ame­lyék most majd konkrét érvek és ellenérvek formájában is elhangzanak, de remélhetőleg csak olyan módon, amely egy kelet—nyugati tárgyaláson mia elkerülhetetlen ugyan, de mégis kölcsönösen elviselhető. A kosarak tartalma Végül is a nyári előkészítő értekezleten a harmincöt részt vevő állam küldöttei egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a találkozót október ne­gyedikén megkezdik és min­den lehetőt megtesznek azért, hogy azt karácsony előtt be­fejezzék. Hia ez nem sikerül, akkor január közepétől feb­ruár közepéig, de mindenkép­pen egy közös zárónyilatko­zat elfogadásáig, folytatják a tanácskozást. Most kezdődik tehát Belig­rád'ban az érdemi munka: előveszik az 1975-ben Helsin­kiben aláírt záróokmányt és pontról pontra megvizsgálják, hogy mi valósult meg belőle, s mik a további teendők. A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az államók békés együttélé­sének tíz alapelvét, amolyan magatartás-kódexét tartal- mlazza. Szól egyebek között az egymás belüigyeibe való be nem avatkozásról, a határok sérthetetlenségéről, a szerző­déses kötelezettségek tiszte­letben tartásáról, az emberi jogok érvényesítéséről, vagyis olyan nemzetközi érvényű té­telekről, amelyek nélkül az államok együttműködése nem képzelhető el. A záróokmány második ré­sze a gazdasági együttműkö­dés magasabb rendű formái­nak, s a kereskedélími kap­csolatok akadálymentes fej­lesztésének útját-módját, a környezetvédelem, a tudomá­nyos és technikai együttmű­ködés lehetőségeit szedi cso­korba, leszögezve az aláíró államok készségét, hogy ezek­kel a lehetőségekkel élni akarnak. A harmadik fő rész (nép­szerű nevén „a harmadik ko­sár”) az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetkö­zi méretű élénkítésére, a kul­turális értékek és az oktatási tapasztalatok fokozottabb cseréjére, egymás jobb meg­ismerésére ad ajánlásokat. Végül a záróokmány ren­delkezik az értekezlet utáni teendőkről, újabb európai biz­tonsági és együttműködési ta­nácskozások szervezéséről: kijelölte 1977-et a következő találkozó időpontjául, Belg- rádot pedig helyszínül, azzal a megjegyzéssel, hogy a kül­ügyminiszterek megbízottai üljenek össze. A közös érdekű jövő A találkozó célja tehát az: megvizsgálni, hogy mit vé­geztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben közösen meghatározni, hogy mit te­gyenek ezután? Nem csiná­lunk titkot abból, hogy mi az utóbbi kérdést tartjuk fonto­sabbnak, mert ez hozhat újat. Mi semmiképpen sem a múlt­tal kapcsolatos szemrehányá­sokat állítjuk a középpontba, hanem a közös érdekű jövőt. Lehetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádaskodó, az elfogadhatónál élesebb hangot ütnek majd meg Belgrádiban, tehát nem a helsinki záróokmány szelle­mének megfelelően viselked­nek. Küldötteink ebben az esetben is megfelelő érvek­kel, tényekkel fognak vála­szolni a vádaskodóknak. Ha azonban a belgrádi partnerek a jövendőre helyezik a hang­súlyt, akkor készséges tár­gyalófélre találnak miajd a szocialista országok küldöttei­ben. Zárt és nyílt ajtók A nyugati kormányok fő (szinte egyetlen) témája volt az elmúlt két esztendő alatt a helsinki záróokmány harma­dik kosara, annak is néhány pontja. Mindenekelőtt az em-i béri jogokkal foglalkozó pasz- szusokat értelmezték a saját szájuk íze szerint, politikai céljaik szolgálatában. De va­jon mi a helsinki záróokmány végrehajtásának mércéje: a harmadik kosár egy része, vagy valamennyi fejezete? Hiszen például, a tárgyalások alakulásától függően, Ma­gyarországnak sok gazdasági kívánsága — ha úgy tetszik, szemrehánynlvalója — lehet­ne, mivel a közös pi'aci orszá­gok e két esztendő alatt sem­mit sem tettek a záróokmány második kosarában ajánlott megkülönböztetésmenfes ke­reskedelem megteremtésére. Jogos lenne-e a második ko­sár egyes pontjait egyoldalú­an kiemelni és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércé­jévé? Bizony nem. Magyar- ország szerint ezért a második kosár éppúgy a mérce része, csupán, mint a harmadik, vagy a többi. (Belgrád tehát hónapokon át a viták fóruma lesz, s első­sorban a két fő irányzat érvei csápnak majd össze, de az egyes országok, vagy kisebb Csoportok (például a Föld­közi-tenger melletti államok) A nemzetközi kapcsolatok lehűlése az elmúlt esztendők­ben nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrád számá­ra. De mintha a mélypontról már fölfelé haladnánk: sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörök •• is, hogy Belgrádot az enyhülés továbblendítésére kell fel­használni, mert Európa álla­mainak alapvető érdeke az eg y üt tműköd és. Belgrád tehát a világ ket­tősségének tükre lesz: meg­mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok nézeteltéréseit is, de azt is, hogy végül is a békés egy­más mellett élés parancsoló szükségesség. Ez a kettősség határozza majd meg a talál­kozó hangulatát, s a záró­nyilatkozat tartalmát. Hz SZKP KB ülése A tanácskozás színhelye, a belgrádi Száva-palota C A H S: éu DU ké«*

Next

/
Oldalképek
Tartalom