Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

a Képújság 1977. október 2G. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Buszkitérő Schmidt Antal várdombi olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Autó­busz-megálló építése miatt a háza előtti vízelvezető árkot megszüntették, így a csapa­dékvíz a házat károsítja. Erdei János, a bátaszéki ta­nács elnöke a panasz orvos­lásáról a következőikben tá­jékoztatta lapunkat: „A panaszt megvizsgáltam, és azt teljesen jogosnak talál­taim. Valóban helytelenül alakították ki az autóbusz- megállló ifelszállósávját, mi­vel nem biztosították azárok kiképzésének lehetőségét, és a csapadékvíz elvezetését. Az útkorrekciót a KPM Közúti Igazgatóság megbízásából a Közútépítő Vállalat végzi. A KPM 'főmérnökével megte­kintettük a helyszínt. Rikkert Isvtán főmérnök ígéretet tett arra, ihogy a kivitelezést vég­ző KÉV-al 1977. október 30-ig elvégezteti a szükséges mun­kákat, megoldják a csapa­dékvíz elvezetését.” Lakásbérlet Polgár Ferenc dombóvári olvasónk arról érdeklődik, hogy édesanyja halála után lakásbérletét a tulajdonos megszüntetheti-e, ha az édes­anyja volt a főbérlő. Dr. Deák Konrádnak. a me­gyei ügyészség osztályvezető- jénék válaszát idézzük: „A bérlő halála megszün­teti a lakásbérletet. Nem szű­nik meg azonban a lakásbér­let, ha a lakásban olyan sze­mély lakik, aki a lakásbérlet folytatására jogosult. E jogo­sultak között pedig a jogsza­bály az első helyen említi a bérlő egyeneságbeli rokonát, azzal a feltétellel azonban, hagy a bérlő halálakor állan­dó jelleggel a lakásban lakott. Ebben az esetben közömbös az, hogy az egyeneságbeli ro­kon mennyi idővel a bérlő halála előtt költözött a la­kásba, a lényeges csak az, Telefonszámunk: 129-01, 123-61. hogy a 'bérlő halálakor állan­dó jelleggel lakjon ott. Az ideiglenes jellegű ottlakás a lakásbérlet folytatására nem ad jogot. Hangsúlyozandó, hogy a lakásbérlet folytatá­sára vonatkozó szabályok a szolgálati lakásokra nem vo­natkoznak, itt tehát a bérlő halálával a lakásbérlet akkor is megszűnik, hogyha a bér­lővel az egyeneságbeli roko­na (gyermeke) együtt lakik. A lakásbérlet folytatására vonatkozó jogosultságot — ha az előbb említett feltételek fennállnak — el kell ismer­ni. Az elismerést a bérlő ha­lálától számított 30 napon be­lül, nem állami lakás eseté­ben a bérbeadótól kell kérni. Ha a 'bérbeadó a kérelemre 15 napon belül nem válaszol, a jogosultságot elismertnek kell tekinteni, ha a kérelmet elutasítaná, a jogosult a bér­lő halálától számított 90 na­pon ibelül a bírósághoz for­dulhat. A ibérlő halála után a lakásbérletet az arra jogosult személy változatlan feltéte­lek mellett folytathatja, a bérbeadó a lakbért nem emelheti fel és a lakásbérlet egyéb feltételeit sem változ­tathatja meg. A tanácskérő levélben ír­tak alapján — ha csak egyéb felmondási ökok nem forog­nak fenn (pl. lakbér nem fizetése, a lakás szándékos rongálása, stb.) — csupán azért, mert elhunyt édesany­ja volt a főbérlő, az ön la­kásbérletét felmondani nem lehet.” Tüzelőanyag-hiány „Miért nincs a szedresi TÜZÉP-nél semmiféle szén, sem tűzifa hetek óta?” — kérdezi Szokodi János szed­resi olvasónk. Ludas Géza a Szekszárd— Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ ke­reskedelmi osztályvezetője válaszol: „Október hónapra 2400 mázsa mecseki brikettre van diszpozíciója a szedresi telep ellátását biztosító kölesdi TÜZÉP-telepnek. A szedresi- ek panasza kapcsán azonnal intézkedtünk, hogy a Nagy- mányoki Brikettgyár kezdje el a szállítást. Ez óktóber 13- án megindult és az első két vagon brikettet Szedres köz­ség kapta meg. Tűzifából je­lenleg 420 mázsa van a tele­pen és még 140 mázsára van diszpozíció. Az elkövetkező időben fokozott figyelemmel kísérjük a tüzelőanyag-ellá­tás folyamatosságát, hogy hasonló eset ne forduljon elő.” Fizetés nélküli szabadság vagy táppénz? Surján István szekszárdi olvasónk arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy gyermekgondozási segélyen lévő feleségének megbetege­dése során jár-e házastársá­nak táppénz, vagy fizetés nél­küli szabadság igénybevéte­lével gondozhatja-e család­ját. A Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osz­tályvezetője, Sümegi Imre tá­jékoztat a kérdésről: „Gyermekei betegsége mi­att az illetékes orvos önt gyermekápolási táppénzes állományba vette. Ezáltal gyermekeinek ápolása megol­dódott anélkül, hogy munkál­tatójáról fizetés nélküli sza­badságot kellett volna kérnie. Gyermekápolási táppénzre mint egyedülálló lesz jogo­sult, mivel a 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat Sz. 9. §. (2) bekezdés b) pontja sze­rint egyedülállónak kell te­kinteni azt is, akinek házas­társa kórházi ápolásban ré­szesül, vagy ikülföldön tartóz­kodik. Az Sz. 9. §. (6) bekezdés alapján a társadalombiztosí­tási bizottság méltányosság­ból egyedülállónak nyilvá­níthat olyan személyt is, aki a hivatkozott szabályzat alapján nem egyedülálló. Ezért kérjük, hogy házas- társára vonatkozóan a bal­eseti sebészettől szerezzen be igazolást arra vonatkozóan, hogy házastársát mettől med­dig ápolták és ezen igazolást a gyermekápolási táppénz- utalvánnyal együtt munka­helyén adja le.” Táppénz Balogh Ferencné hőgyészi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mivel terhessége mi­att táppénzes állományba ke­rült, a táppénz összegét le­dolgozott munkaidejének alapján hogyan veszik számí­tásba. Kérdésére a Társadalom- biztosítási Igazgatóság ellen­őrzési osztályvezetője, Sü­megi Imre válaszol: „A közölt adatokat figye­lembe véve válaszunkat a Minisztertanács 42/1976. (XII. 18.) sz. rendelete a társa­dalombiztosításról szóló 1975. évi II. Törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet módosítása alapján adjuk meg. A hivatkozott rendelet R. 28. §. (1) bekezdése sze­rint a kereset napi átlagának megállapításánál az évvégi részesedés és a jutalom, va­lamint a prémium és a ju­talék kivételével azt az elért keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett mun­káért jár. Ennek alapján a T. m. Textilfeldolgozó Vállalat hő­gyészi munkáltatónál a hat­órás műszakban megkeresett munkabérét (1976. I. 1-től 1976. XII. 31-ig) kell figye­lembe venni a napi átlag megállapításánál. A levelé­ben említett rendelet, amely szerint a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző 3 havi munkabére alapján kellene segélyezését elvégezni éppen az általunk hivatkozott ren­delettel lett módosítva, mely 1977. I. 1-gyel lépett hatály­ba.” Ml VÁLASZOLUNK Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre elettörtenete 121. Orvosi tanácsra a sitájieronsizági Maria-Grünt vá­lasztották. 1913 márciusában indult a jónevű szana­tóriumiba, de mielőtt alávetette volna magát az orvosi kezelésinek, egy pezsgés éjszákét töltött Grác leghí­resebb mulatójában. A véletlen úgy hozta, hogy ugyanitt szórakozott dragonyos tisztek társaságában Haynau igróf, az aradi hóhér unokaöccse. Bosszantá­sára Ady a Kossu'th-nátát játszatta a mulatóhely ma­gyar zenekarával Ebből vita kerekedett, Haynau gróf sértve érezte magát, Ady sem 'hagyta az igazát. Végül sikerült elsimítani 3 kakaskodást. Csupán annyi kár származott ebből a pezsigőzésből, hogy Ady elképesz­tően sokat költött a Hatvány Lajositől fontosabb cél- **i kapott nagy összeg rovására. Különben az eddigi szanatóriumi kezeléseihez ha­sonlóan most is gyorsan rendbe jött, A nyugodt élet hatására meghízott, kedélye kiegyensúlyozódott, mun­kakedve is nagyobb lett. Átmeneti gondtalanságát a Marii a-Grünben írt szerelmes versei jelzik. Változat­lanul udvarolgatott, szolidabb formák között, bár egy aíkalomimai titokban a pillanatnyi imádott után uta­zott. Inkognitos kiruccanásáról Nagy Endre értesítet­te Hatvány bárót. ,/Kedves 'Uram’ Ady Endre nevű védence egy napra fölnézett Bu­dapestre, halas'Zthatatlain teendők miatt. 'Egész más ember lett belőle. Egészséges, jókedvű, szelíd, 'türel­mes-. Öröm vól't ránézni. Azt mondja, hogy ijúniius elsején készül München­be, de — mint elpanaszolta — a szanatóriumból csak nagy borravalók árán tud kiszabadulni. Ez'bizony báró úrra vár! En — .ha ez ugyan .érdekli — június elsején szin­téi elbúcsúzom szerétéit hazámtól. Egyenest Párizsiba megyék, lakást felvenni és két hét múlva követ a családom. Ha csak lehet, egy napra 'kiszálolk München­ben és fölkeresem. iE komoly fenyegetéssel be is fejezem levelemet. Üdvözli igaz szeretettel1 híve iNagy Endre. 1913. május eleje.” Ady levelezése eközben is folytatódott Boncza Bertával, aki látogatóba hívta a Királyhágó mögötti festői kastélyukba. Ady szorgalmasan, udvariasan vá- iaszolgafött, de a látogatást nem siette el. iMaria-Grünben kapta kézhez Léda utolsó 'levelét is. A cserbenhagyott asszony még mindig' nem tudott beletörődni a szakításba. Arra kérte Adyt, utazzon a kedvéért (Maria-Grünből Becsbe, ahol megáll véle a Budapestről Párizsba tartó Keleti Expressz. Május '5-én keltezett soraiban a változatlan ragaszkodást vállja meg: „Végtelenül, kimondhatatlanul, halálo­san szeretném magát llátni egy pár pillanatra.” Ady nem ment el. Nem is látták egymást soha többé. KÉT ELJEGYZÉS Léda figyelmen kívül hagyott, levele után még jó másfél hónapot töltött a költő a stájer szanatórium­ban, s boldogságpátléknak a verseiben „kis senkim” - •nek nevezett nő 'kötötte lie a figyelmét. Nem nagyon. Június végén Maria-Grünnel együtt a futó kalandot is könnyedén hagyta maga mögött. Hazatérve Érmind- szentire, otthon is naponta kapta a nők áltál írott ne­velőkét. Közülük messze kiemelkedik Kaffka Margit, mindmáig a legjelentősebb magyar írónő nagyon faj­súlyos — nem női, hanem művészi-emberi — feltárui- kozása. iÉs 'természetesen tartott a levelezés a szívós Boncza Bertával, aki változatlan eltökéltséggel hívta Csúcsára látogatóba az országos hírű költőt. Előkelő és indokolt alkalomnak szeptember elsejét ajánlotta, o amikor is Csúcsán templomot szándékozott avatni az erdélyi református püspök. 3>e a költő, habár hízelgett férfihiúságának a tizennyolc esztendő® lány hódolata, nem akarta el­kötelezni magát. Ezért kitért a csúcsai 'látogatás elől, és arra kérte Boncza Bertát, találkozzanak a semleges Nagyváradon. A lány viszont erre nem völit hajlandó, ragaszkodott ahhoz, hogy 'az úri illemszabályok sze­rint először viziteljen náluk a költő. Egyelőre tehát elmaradt a találkozó, amelyet két­ségtelenül a lány szorgalmazott nagyobb ambícióval. Adyt jobban érdékelték legénye« passziói, noha a nősülés szándékával egyre többet foglalkozott. Szep­tember közepén érkezett vissza Érmindszenitről meg­szokott budapesti környezetébe. Kedvenc hoteljében, a Magyar 'Királyban szállt meg, ahol az ismerősök sür­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1977. évi 2i6. számú törvényerejű ren­deleté a Magyar Népköztár­saság és a Német 'Demokra­tikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában kötött szerződés módosításáról és kiegészítéséről az e tárgyban készült jegyzőkönyv kihirde­téséről szól, s azoknak a ma­gyar állampolgároknak fo­kozottabb érdeklődésére tart­hat számot, akik az NDK- ban, illetve NDK állampol­gároknak, akik Magyarorszá­gon állnak munkaviszony­ban, kötnék házasságot, vég­rendelkeznek, "vagy éppen bűncselekményt követnek el, stb. A szerződés elmélyíti és megerősíti a két állam és né­pe közötti baráti kapcsolato­kat a jogi együttműködés te­rületén. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 76. számában.) A SZÖVOSZ Tájékoztató ez évi 411. számában irány­elv jelent meg a gyermek- élelmezés továbbfejlesztésé­ről, amely szerint gondoskod­ni kell — többek között — arról, hogy a tanulók na­gyobb létszámban vehessenek szervezetten igénybe a ven­déglátó éttermekben ételszol­gáltatást, éspedig városok­ban községekben, falvakban egyaránt. A vendéglátó válla­latok az évenkénti felügyele­ti beszámoltatásoknál kötele­sek számot adni a gyermek - étkeztetés terén végzett te­vékenységükről, a gyermek- élelmezésben közreműködő szakemberek továbbképzését, ismereteik rendszeres bőví­tését pedig szorgalmazni kell. A tanulóifjúság szervezett foglalkoztatásával kapcsola­tos társadalombiztosítási kér­désekről szól a SZOT 2— 161/1977. számú közlemé­nye, amely eligazítást ad e körben a 'társadalombiztosítá­si ellátásra váló jogosultság és a nyugdíjjárulék fizetése, valamint a társadalombizto­sítási járulék fizetése tekin- tétéfoen. Kiemelendőnek tart­juk, hogy „a nyári tanulmá­nyi szünet alatt végzett mun­ka során — akár üzemi bal­eset, akár betegség miatt — keresőképtelenné vált tanuló­nak táppénz a 'tanulmányok folytatásának idejére is jár, ha keresőképtelensége az is­kolai év megkezdése után megszakítás nélkül fennáll és a felülvizsgáló főorvos iga­zolása szerint a tanúimányök folytatása gyógyulását nem hátráltatja.” (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny f. évi 20. szá­mában.) Az egészségügyi miniszter 35/1977. Eü. M. számú uta­sítása az egészségügyi és szociális intézetek, vállalatok közművelődési tevékenységét szabályozza1, kimondja, hogy azokban. az intézetekben, amelyekben 500 vagy annál több dolgozót foglalkoztat­nak, 11977. évi december 31-ig művelődési 'bizottságot kell létrehozni, az intézetek veze­tői pedig kötelesek a műve­lődési bizottság 'bevonásával — ahol Ilyen nem működik, a társadalmi szervek vezető­ségével — 1977. december 31- ig középtávú tervet, minden év december 31-ig pedig a következő évre szóló éves tervet készíteni. Az utasítás melléklete e tervek készíté­séhez eligazítást ad. '(Olvasható az Egészségügyi Közlöny idei 24. számában.) A Tanácsok Közlönye idei 46. számában a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésével kapcsolatban jelent meg közlemény, amelyből itt csupán az alábbiakat idéz­zük: „Uij munkakörbe törté­nő ismételt áthelyezés esetén a keres étik iegés zí tés t Ismétel­ten meg kell állapítani.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Könyucsemegek A művelődéstörténet iránt érdeklődőknek 'több csemegét is kínál a Corvina Könyv­kiadó novemberi újdonság- listája. Christiane Desroehes- Noblecourt Totanchamonról írt könyvében először a fáraó sírjának felfedezésével is­merteti meg az olvasót, ez­után történeti áttekintést ad a 3000 év előtti Egyiptomról és Tutancbamon kilencévi uralkodásáról 75 színes és 188 fekete-fehér képpel. 'Hazai tájaikra^ s a imába kalauzol 'Dömötör Tekla Ma­gyar népszokások című mun­kája, amely a magyar nép­művészet sorozatban jelenik meg. A 16 színes és 35 fekete­fehér képpel illusztrált kötet szinte valamennyi magyar népszokással foglalkozik. gése-forgása közepette töretlen odaadással állt rendel­kezésére .^Nándor fiam”, azaz Steinfeld Nándor ifjú banktisztviselő, az önkéntes' titkár. Ment a munka, ki­kapcsolódásiképpen pedig zajlott a társasági élet. Gyor­san fogyott a Hatvány Lajos jóvoltából kitatarozott egészség, ezért az ősz folyamán megint hosszabb pi­henőre szorult a költő. Szállását áthelyezte a nagy forgalmú bélvárosbál a csendes, majdnem kihalt Hűvösvölgyibe. Itt nehezen viselte el a kényszerű egyedüllétet, ikönyörgött barátainak, miinél gyakrab­ban 'látogassák a budai panzióban. Azok igyekeztek is a kedvében járni, s naponta fölkeresték Nyugat- béli kollégái. November végén Balázs Bélával tartott egy mód­felett csinos, okos, kedves ifjú hölgy. Az alig húsz­éves szépség — Morzsányi-Boháts Gézáné, máris öz­vegy. Ady találkozott az írásaival és becsülte tehet­ségéért Dénes Zsófiát — mert ő volt a nagy öröm­mel fogadott hölgylátogató. Gyors és erős vonzalom alakult ki közöttük. Rövidesen, minden habozás nél­kül, megtartották az eljegyzést a hűvösvölgyi panzió­ban. Értesülve a dologról, Balázs Béla ijedt levelet menesztett Adyhoz: „Szeretni kellene nagyon (már mint Dénes Zsófiát) és azt te nem tudsz. Bandi, légy úr és ereszd el.” Ady igenis úr volt. De nem Balázs Béla közbe­lépésére hiúsult meg a házasság terve. Dénes Zsófiát súlyos fogadalom kötötte édesanyjával szemben, aki hisztérikusan, szélsőséges 'tagadással! 'tiltakozott. A barátság azonban mély és tiszta maradt a két mű­vész között. Dénes Zsófiának szólnak mindazok a versek, amelyek Zsukához íródtak. Adyt annyira le­kötötte ez a kapcsolat, hogy november végétől a Csúcsáról érkező levelekre sem válaszolt. Télen újra gyengélkedett, orvosi kezelésre szorult. Közben persze a politikáról sem feledkezett meg. Változatlan hévvel támadta az uralmon lévő, rövidi- látó, konzervatívan merev hatalmasokat, akiknek pregnáns jelképét gróf Tisza István miniszterelnök­ben látta. Tomboló haragjában, nagy veszélyeket érző fájdalmában minden átkát Tiszára zúdította. 1914. január elsején íródott az Enyhe, újévi átok című ver­se, ilyen elkeseredett sorokkal: Hogy fussanak rá minden nyavalyák, Hogy a törés jó kedvvel törje, Akarásunkat durván az, aki Bánatokig és átkokig gyötörte: Ez a gazember még lakolni fog. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom