Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. október 26. Képújság 5 Őszi talajművelés a házikerti szülőkben Az évi ápolás során és szüretikor öss zet ömörítet ték az ültetvény talaját A szőlő azonban iákkor fejlődik jól, 'ha talaja 'szellőzik, a szüksé­ges tápanyagokat a gyökerek­nek felvehető formában tar­talmazza. A talajiművelés sokoldalúan hat a talajra. 'Döntően befo­lyásolja a talajvíz-, levegő-, hő- és 'tápanyag-gazdálkodá­sát, illétive ezeken keresztül a tőkék termőképességét. Az őszi tafajművelés nek közvetlen célja: a talaj meg- lazítása, a vízbefogadó képes­ségének és víztartó képessé­gének a fokozása, az erózió elleni védekezés, a trágya- félék bemunkálása, a kárte­vők és kórokozók számának gyérítése és a téli fagy elleni védelem. A korszerű talajművelési szemlélet szerint a művelé­sek számát a lehető legki­sebbre kell csökkenteni, va­lamint a tőkéknek mély ter­mőteret kell kialakítani. A fentieket figyelembe véve, a kedvező talaj áll apót kialakí­tásának és fenntartásának továbbra is az őszi ‘talajmű­velés az alapja. A munkát szüret után, az első levelek hullásakor meg lehet kezdeni és tanácsos ok­tóber-november hónapban a tartós őszi esőzések és fagyok előtt befejezni. Az átázott, sáros, agyagos talajt nehéz megművelni, a sáros talajjal körülvett rügyek könnyen be- fülledhetnek. A tartós téli fagy beköszöntése viszont tel­jesen kizárja a munka el­végzését. lAz ültetvény telepítési rendszerétől1, művelésmódjá- tól .függően használhatunk kézi kapát, ásót, fogatos és gépi ekét is a talajmunka el­végzésére. Hegy- és dombvidéken a téli fagy károsításától nem kell 'tartani, így a tőkéket té­lire nem kell fedni. Az 1— 1,2 méter sortávolságú, bak­művelésű ültetvényekben 'fe­désszerű talajmunkát végez­hetünk, a tőkefej magasságá­ig 'húzhatjuk fel bakhátasra a talajt. A sorközöket pedig 20—25 cm mélyen meglazít­juk. Ahol a fedésszerű talaj- munikát elhagyják, ott 20—25 cm mély kapálást vagy ásást keli végezni. A szélesebb sortávolságú, kordonművelésű szőlőkben' a sorközöket fel kell ásni, vagy szántani. A művelés mélysé­gét évenként változtassuk. Lejtős területen a barázda­szeletet a hegy felé ajánla­tos fordítani, mert ezzel elő­segíthetjük a csapadék fel­fogását és beszivárgását. Ha­sonlók miatt a megművelt területet nem szabad elmun- kálni, a keletkezett rögök ap­rítását a téli fagyra kell bíz­ni. lAz őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba a fe­lületén maradt növényi ré­szeket, valamint a talaj- és levél elemzés útján meghatá­rozott mennyiségű szerves és műtrágyákat isi ősszel szór­juk ki a szerves trágyát, a lassan 'ható foszfor- és ká­liumtartalmú műtrágyákat és a szükséges nitrogénműtrá­gya egyharmadát. A fedésszerű talajmunka után, a sorközöket kiknélyít- jük 30—35 cm-re és a trágya- féléket ebbe az árokba szór­juk. Legalul az istállótrá- gyát szórjuk és erre egyenle­tesen elosztva a műtrágyá­kat. Az árkot azután 5'—10 om vastag földréteggel be­takarjuk. iLegcélszerűbb a kö­vetkező sorköz mélyítésekor kiásott földdel a már betrá­gyázott árkot 'betakarni. lA k or donrnű vetésű ültet­vények sorközeiben a trágya- féleségeket a talaj felületén egyenletesen elterítjük és ásóval vagy ekével mélyre forgatjuk. Másik módszer az, amikor a sorközökben 1—2 db 30—35 cm mély barázdát nyitóinik és ebbe szórjuk a trágyákat. lAz őszi talajmű­velés kedvező hatásain túl, a mélyművelés fokozatos beve­zetésével a gyökerek dúsan elágaznak, több lesz a fel­szívógyökér is, ami kedvező­en befolyásolja a tőke növe­kedését és termőképességét. Dr. Lisicza István Türelmes nevelő munkával (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A mőcsényi tanács közigaz­gatási területén élő cigány­lakosok a terület lakosságá­nak 7—8 százalékát teszik ki. A helyi tanács és a társ­szervek rendszeresen vizsgál­ják életkörülményeik alaku­lását. Ezért került sor arra a gyűlésre, amelyen Váncsodi Lajos tanácselnök tájékozta­tót tartott a cigányók életkö­rülményeinek alakulásáról. Tíz éve Grábócon még put­riikban, egészségtelen körül­mények között éltek a ci­gánycsaládok. A nem megfe­lelő egészségügyi, szociális körülmények miatt gyakori volt a gyermekhalálozás, a mun'kákerülés, koldulás, ita­lozó, garázda magatartás, mely több esetben bűnözés­hez vezetett. Az elmúlt né­hány év nagy változást ho­zott a cigányok életében. A helyi tanács felszámolta a grábóci cigánytelepet. Szociá­lis kölcsönből lakásokat vásá­rolt, és 25 család foglalhatta el új otthonát. Tizennégy csa­lád állami, tanácsi házakban lakik, mélyek felújítására 300 ezer forintot fordított a ta­nács. Több lakásban vált életszükségletté a villanyvi­lágítás, a rádió, a tévé, sőt háztartási gép. A családok baromfit nevelnek, sertést hizlalnak. Az egészségügyi segély- szolgálatot is mind többen veszik igénybe. A támogatá­sok mellett azonban nagyon fontos, hogy ezek az emberek értsék meg, hogy a fárado­zás értük történik. Az előíté­leteket a munkában váló helytállással és kifogástalan életmódjukkal tudják elosz­latni. Többségük rendszere­sen dolgozik. A Szekszárdi Állami Gazdaságban külön brigádokban, munkacsapa­tokban foglalkoztatják a ci­gányokat, és a brigádvezető is közülük kerül ki. Az itt dolgozók fele tagja a szak- szervezetnek. A szocialista brigádversenyben tavaly az egyik cigánybrigád elérte a bronz fokozatot. A szőlészet telepvezetője, Móricz István büszke arra, hogy italozásért, verekedésért, munkafegyelem megsértéséért senkit sem kellett felelősségre vonni. Kutiika Bertalan munkacsa­pat-vezető, a szocialista bri­gád bronz, ezüst, és arany fokozatának tulajdonosa, ő a nyolc általános elvégzése után tanúit szakmát. A cigányok közt sok anal­fabéta volt, ennek felszámo­lása komoly gondot jelent. Mőcsény körzetében a negy­ven óvodás korú gyermek közül csupán 15 jár óvodába. Azonban valamennyi iskola- köteles cigánygyermeket be­iskoláztak. A mórágyi körze­ti Iskolában és az ide tartozó tagiskolákban külön foglal­koznak velük a nevelők. Is­kolai, óvodai napközi áll ren­delkezésükre. A szülők rész­vételével külön szülői érte­kezletet szerveznek. Olyan gyerek is van, aki eljutott a technikumig, vagy szakmun­kásképzőig. Viszont sok még az indokolatlan mulasztás, a túlkorosság miatti lemorzso­lódás. Tavaly a bonyhádi járás­ban elkövetett bűncselekmé­nyek 13 százalékát cigány személyek követték el, sok közöttük a fiatalkorú bűnöző. A szabálysértések gyarapodá­sa bizonyítja, hogy a sokol­dalú ráhatás, segítségnyújtás ellenére sokan nem tartják be a törvényességet, az ál­lampolgári fegyelmet. A ki­tartó és türelmes nevelő munka, a törvények betarta­tása azonban megéri a fára­dozást. LOVAK ANDRÁS A dunaföldvári go-kart-bajnok Kevesebb a műtrágya­felhasználás iA 'talajban most már két éve nincsen megfelelő rneny- nyiségű többlettápanyag, mi­után a mezőgazdasági ter­melők 1976-ban és az idén összesen mintegy 300 ezer tonnával kevesebb műtrágyát használtak fel a tervezettnél — ezt állapította meg az agrokémiai szakemberek or­szágos felmérése. Ráadásul a felhasználásban nagy különb­ségek mutatkoznak az egyes megyék, illetve a gazdaságok között, ami tovább rontja a helyzetet. Viszont kedvező­nek találták, hogy az üze­mekben több mint másfél- millió hektáron levéltrágyá­zást hajtottak végre. A tapasztalatok szerint a felhasznált műtrágya haté­konysága idén jelentősen fo­kozódott az agrokémiai tár­sulás ók területén. Az agro­kémiai központokban talaj- vizsgálatok alapján megszer­vezik a szaktanácsadást; ily módon a gazdaságok ponto­san megállapíthatják, mek­kora műtrágyaadag szükséges földjeikre. Szigetváron 12 ké­miai elemre, Hidasháton és IHőgyészen 5—5 elemre nézve kerül sor kémiai analízisre. A társulásokhoz tartozó gaz­daságokban jelentős az élő­munka-megtakarítás is, amíg ■az általános gyakorlat szerint egy tonna műtrágya kezelése a talajba juttatásig kereken 6 élőmumkaórát igényel, ad­dig a társulásokban ez nem haladja meg az egy órát •Jövőre a MÉM tervei sze­rint a műtrágya-felhaszná­lásnak 13—15 százalékkal kellene növekednie. A terme­lők megsegítésére az agro­kémiai hálózat minden eddi­ginél nagyobb szakmai tá­mogatást nyújt majd. A go-kart olyan verseny­autó, aminek nincs karosz- szériája csak kereke, alváza és motorja. Száguldozni nem lehet vele, de azért tűrhető­en fut. Pontosabban; tudna menni a versenyző 200 kilo­méteres sebességgel is, csak­hogy ezt nem teszi lehetővé a pálya. Úgy választják meg, kanyarokkal, hogy 100—120 kilométeres sebességnél na­gyobb iramban ne tudjanak hajtani ennek a speciális versengésnek a szerelmesei, vagy inkább megszállottjai. Nem olcsó mulatság egy go-kart, többnyire egyénileg kell finanszírozni a költsége­ket, ezért hazánkban nincs is nagy tábora: körülbelül 300 versenyzőt tartanak szá­mon. Érdekes egyébként, hogy nemcsak szerelők, mér­nök emberek és más hasonló foglalkozásúak űzik, van kö­zöttük még cukrász Is. Ezeket az adalékokat No- vák Istvántól tudtuk meg, ő a dunaföldvári Interág Shell-szerviz vezetője és csaknem tíz év óta go-ka r- tos. Eredeti szakmája autó­szerelő. Motorozott, aztán megnézett egy go-kart ver­senyt, és átpártolt ehhez. Hárman készítették el az akkori kocsit házilagosan, egy szerelő-géplakatos mű­helyben. A három alkotó ember közül az egyik Var­ga Zsolt budapesti formater­vező, aki annyira megked- • velte a versenykocsit és a versenyzés izgalmát, hogy „elszegődött” Novák István­hoz szerelőnek. Minden ver­senyen ott van, persze ma­gánszorgalomból, és anyagi­lag is önkéntesen. Novák Istvánnak így két jó segít­sége van minden felkészü­lésnél és versenyen ugyanis a felesége szintén gyakorlott szerelő. Dunaföldvári beszélgeté­sünk színhelye Novákék szol­gálati lakása, ahol annyi a szebbnél szebb kupa, váza, és más díj, ajándék, hogy a nagy szoba tele van velük. Jelenleg a második osztály­ban országos bajnok a 39 Tapasztalatcsere, tippbörze A Szovjetunióból hoztuk... A Szovjetunióval való gaz­dasági, kulturális kapcsola­taink, az országaink közötti együttműködés ezernyi voná­sát nap mint nap tapasztal­juk a mindennapi munkánk­ban. lEgyre többször számolnak be az újságok,„de gyakran közvetlen környezetünkből is emberek arról, hogy hivata­los, vagy éppen baráti láto­gatáson , t apasz t a 1 at cseré n milyen hasznot hajtó, kama­té z t alhat ó t apas zt a 1'at ok k a 1 tértek haza a Szovjetunió­ból. A hivatalos tapasztalat- cserék haszna igazából akkor térül meg, amikor valamely, a kint tapasztalt jó ötlet a gy akorlatb a n , ,ho nos o d ik” meg — idehaza. '1976-ban a Tolna megyei Állami Építőinari Vállalat gazdasági vezetői a Szovjet­unióban, Tambovban jártak, ahol 'tapasztalatcserére invi­tálta őket az ottani testvér- üzemük a házépítő kombinát. Az azonos érdeklődésű szakembereknek nem volt ne­héz közös íémát találni, hi­szen gondjaik, feladataik az ezer kilométerék ellenére is hasonlóak. Minél több jó minőségű la­kást, minél hamarabb kivite­lezett termelőképes üzemeket várnak el Tambovban is, éppúgy mint .idehaza az épí­tőipartól. Volt hát miről be­szélniük a szakembereknek. A tapasztalatcsere valódi tippbörzévé szélesedett. Ennek eredményeképpen nem is tértek haza üres kéz­zel a TÁÉV szakemberei Tambovból. Módjuk volt megismerkedni egy olyan új építőipari technológiával, amelynek alkalmazása jelen­tős mértékben csökkenti a házak alapozásához szükséges élőmunka ráfordítását. S mivel idehaza talán az építőipar az, amelyben leg­jobban szorítanak a munka­erőgondok, érthető, ha a T.ÁÉV szakemberei is kapva- kaptafc az új eljáráson. A testvérüzem szakemberei részletesen elmagyarázták az eljárás lényegét, a kivitele­zés lehetőségeit: az időjárás­tól függetlenül nagyüzemileg előregyártott alapokat a hely­színen szerelik be a fogadó­szintékre. ügy lényeges mun­kaerő-megtakarítást érhetnek el az eddig alkalmazott hely­színi monolitbeton alkalma­zása helyett és ugyanakkor jelentős mértékben lerövidül egy-egy épület alapjainak'el­készítése. Alig egy évvel ezelőtt zaj­lott le az említett tapasztal it- csere. S hogy a Szovjetunió­ból kapott tipp valóra vált annak ma már szemmel lát­ható bizonyítékai Szekszár- don a Tambov lakótelepen épülő „fehérházak”, ahol az alapozás már a tambovi ötlet hazai megvalósítása alapján történt. Figyelmeztető lakástüzek iHiűvösre fordult az időjá­rás, megkezdődött a fűtési idény. !A lakásokban', irodák­ban és más munkahelyeken a kellemes melegben azonban gyakran megfeledkezünk ar­ról, hogy a fűtés veszélyek­kel is jár — figyelmeztet a tűzoltóság. Tavaly a laká­sokban keletkezett több mint 2500 tűznek közel 60 száza­léka a fűtéssel, tüzeléssel volt kapcsolatos, s az anyagi kár meghaladta a 17 és fél millió forintot. Szekrényrészlet Novákék lakásában. A vázákat is verse­nyen kapta. éves férfi, de volt válogatott is, 1970-től 1973-ig. Akkor a BKV-nál dolgozott, több ide­je jutott edzésekre. Munka­helyváltoztatás miatt alakult így a helyzet. A magyar bajnoki futamon azért min­dig tudott indulni, évenként 10—12 versenyre futja az idejéből. Az idén hat baj­noki verseny volt, ebből ötöt megnyert, maximális pontszámmal lett másodosz­tályú bajnok. — Élvezetes dolog ezt a nyitott kocsit vezetni? — Igen. Olyan élmény, amit más autónál nem kap meg az ember. Könnyű ve­zetni. Alacsony, ezért ka­nyarban is jó sebességgel mehet. A koncentrálás és a verseny izgalma együtt igen jó érzés. De három kilót le lehet fogyni egy versenyen. Egy futam 15 kör, 5—6 perc. — Nem nagy hátrány, hogy Dunaföldváron nincs versenyzési lehetőség? — A vállalati sportkör és személy szerint a vezérigaz­gató megadja a lehetséges támogatást. Az lenne szeren­csés dolog, ha Dunaújváros­ban tudnánk létrehozni go­kart-szakosztályt. Ebben a városban szeretik a verse­nyeket, nagyon jó a „pálya” is, a vasmű előtti térség. A szocialista országok közül néhányban igen nagy támo­gatást adnak a go-karthoz, például a Szovjetunióban 8—10 éves gyerekeket már tanítanak a vezetésre, töme­gesen. Bizonyára azért, hogy hozzászokjanak a közlekedés szabályaihoz, a fegyelemhez, a zsúfoltsághoz, és ha felnő­nek, jó vezető legyen belő­lük. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly Szerelés. A formatervező „elszegődött” mellé

Next

/
Oldalképek
Tartalom