Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
A KÉPÚJSÁG 1977. október 2. Ofszet technikával így készül a Népújság 'Kattan a fényképezőgép zárja, sokasodnak a teleírt noteszlapok. A fényérzékeny film, s a papírrá rótt betűk őrzik a tovarohanó idő pillanatig tartó történéseit, így kezdődik. Az átlagosnál érzékenyebb, mindenre jobban figyelő emberek, az újságírók, fotóriporterek agyában visszatükröződő valóság, az információ a tedhnika segítségével — gépkocsin, kattogó telexgépen, képtávírón vagy telefondróton — eljut a szerkesztőségbe. Megszületik a kép, illetve a kézirat. Ebben már minden benne van, amit másnap reggel az olvasó láthat, olvashat, ám ez még nem- újság. Hogyan lesz a tengernyi gépelt oldalból, a sok fotóból — több mint egy esztendeje a korszerű ofszet tedhnika segítségével — nyolc vagy mától kezdve vasárnaponként tizenhat oldalas újság? Ezt követtük nyomon a Szekszárdi Nyomdában. A kézirat a szerkesztőségből a Szekszárdi Nyomda szedőtermébe kerül. A papírra írt sorokat itt ólomsorokká írják át Az óiomsorok főié a kézzel szedett címbetűk kerülnek, a képek helyére sima ólomhasábokat tesznek, s az egészet keretbe foglalják Jó egy éve az ólomoldalakról, különleges fehér papírra, készítenek levonatot. Ez kerül fel a „kliséüzembe”, ahol a nagy világítóasztalon a montírozók előkészítik a fényképezésre így néz ki egy „képtelen” újságoldal filmen A képeket egy több méteres fényképezőgépen raszter-rács segítségével több ezer watt fénynél újra fotografálják A montírozóasztalon négy ilyen újságoldalt egymás mellé illesztenek, s egy hatalmas másológépen ezt felhasználva készítik el a lapot nyomtató ofszet) •- mezt. Képünkön az ofszetlemez felkerül a nyomdagép hengerére Percenként majdnem kétszáz újság Indulás előtt a sokezer Népújság írencsér A holnap elébe Ady Endre élettörténet Csoda lenne ez a poéta-lángelme, ha hinnénk a csodákban. Működése után oly sóik évtizeddel is tanácstalanul kérdezzük, reá gondolván: honnan szerezte valamennyi kortársánál illetékesebb roppant tudását a honi társadalom emberi', érzelmi, etikai, politikai viszonylatairól? A kérdés maga is hatalmas, hát még a válasz. így meg sem kíséreljük bemérni, elemezni, minősíteni Ady Endre zsenitérfogatát. Ez a tudomány művelőire, az esztétika, a politika, a történelem hivatott szakértőire tartozik. S nem is egy nemzedék, tudósaira, hiszen az Ady-életmú páratlan gondolati bonyolultsága még sok-sok termékeny vitát fog kisarjaztatni. És ez az életmű nemcsak bonyolult, hanem pompázatosán gyönyörű, eredetien gazdag, megu Óhatatlanul izgalmas. Minden életrevalósága megvan tehát ahhoz, hogy milliók és milliók kifogyhatatlan szellemi kenyere legyen. Életének rövid negyvenegy esztendeje alatt ezer- nyolcvanhát verset írt és a költői mesterségben is forradalmár éllovasként sok új versformát teremtett. Külön szellemi tartomány, amit újságíróként alkotott és publikált a korabeli lapok hasábjain. Ady változatlanul a magyar szellemi élet egyik legnagyobb impulzusforrása és az is marad, amíg csak létezni fog a magyar szellemi élet. Ez a rendeltetése nemcsaik zsenijéből fakad, hanem a történelmi korból is, amely minden időkhöz képest a legdrámaibb vajúdást: a proletár forradalmak kezdetét érlelte. Ekkora horizont, ekkora fajsúly ismeretében szeretnénk tartózkodni a fontoskodástól éppúgy, mint az álbölcselkedéstől. Nem ígérhetünk az olvasónak teljes Ady-képet. Leghelyesebb, ha kronológiai életrajznak nevezzük az ezennel útjára bocsátandó írást. Célunk csupán annyi, hogy felmutassuk a hús-vér Ady Endrét három-négy emberöltő múltán. Kövessük nyomon lépteit az Értől az óceánig, s látni fogjuk, hogy az óriások, mennyire emberek. 1. ÉRíMINIDSZENT Aggodalommal fürösztötte a bába, amikor megszületett. Ez a szorongva várt családi esemény rossz hangulatú, esős, homályos őszi napon volt, 1877. november 22-én. Még az édesanya sem állíthatta, hogy szép a csecsemő. Sárgásfekete bőrével, furcsa nagy békaszemével, különös szájával cseppet sem hasonlított az előre megálmodott kisdedhez. De ez nem okozta a család levertségét. Attól tartottak, a második fiúcska is bölcső helyett koporsóba kívánkozik, miként az Ady-iházaspár első gyermeke. Rosszat ígérő véznasága, bágyadtsága miatt siettek megkeresztelni a születése utáni napon, nem várva be a hagyományos alkalmat: az anya felépülését a gyermekágyból. Ady András néven jegyezték be az érmindszenti református egyház anyakönyvébe. Érmlndszent: keressük meg ezt a pici pontot, hogy ne csak időben, de térben is tisztába jöjjünk Ady világra jöttével. Miként Egyházashetye Berzsenyi előtt, Szat- márcseke Kölcsey előtt, vagy Pusztanyék Vörösmarty előtt, úgy Érmindszent sem tűnt ki semmivel az apró falucskák tengeréből. Nagyítóval is alig fedezhető fel a térképen. Ma Romániához tartozik. Akkor Szilágy vármegyének nevezték a tájat, mely Bihartól északra, Hajdútól keletre, Szatmártól délre, a Nagy-Alföld széle felé található. Ady szülőfaluja sík vidékre települt, szi'k- sós rónára, szakasztott olyanra, amilyen Szabó Pál regényeinek színtere. A különbség csak annyi, hogy Bihar- ugráról jó időben haloványan látszanak a nagyváradi dombok, míg Érmindszent asztalsima földjére határozottabb, impozánsabb látványként tekintenek a következő bércek: a Magúra, a Meszes, a Szilágysági Bükk, a Máratnarosi hegyláncaik. Ehhez a panorámához képest eléggé prózai vizecske az immár szintén hírneves Ér, amely pataknál több, folyónál kevesebb — olyan, mint a Marcal a Kis-iAlíöl- dön, csak posványosa’bb, lomhább annál. És a falu: Ady születésekor 900 lelket számlált, sárba ragad'tan, vagy porlepetten lapult bele a síkságba. Nagybirtok itt nem volt, gazdagság még kevésbé. A viszonylag jó mód is keveseknek adatott meg. Közéjük tartozott az Ady- család. Érmindszenten se vasút, se posta. Kövesút nem vezetett a faluba, Zílah, a megyeszékhely messze innen, ezért a község lakosai a közelebbi, bár Szatmár megyéhez tartozó Nagykárolyba jártak piacra, orvoshoz, ügyvédhez. Innen jutottak el a távolabbi világba is a Budapest felé közlekedő gyorsvonaton. Történelmi hagyományai szerint azért érdekes az Ér-mellék, mert a Partiúmhoz tartozott, tehát a régi ország ama részéhez, amely a reformáció és a kuruc mozgalmak egyik bázisa volt. Innen Ady mindig hangsúlyozott kálvinistasága, s büszke vonzalma a kuruc hagyományokhoz. E kálvinistaság és .kuruc öntudat nélkül néhezébben talált volna összhangot magyarsága és for- radalmársága között. Életművének tengelye épp az a törekvés lett, hogy a becsületes nemzeti ügyet az egyetemes emberi haladás ügyéhez kapcsolja, hogy a magyarság feszítő sorskérdéseit a forradalom szintjére segítse lendíteni. De ne vágjunk a dolgok elébe. Származásáról ezt jegyezte fel: „valamikor, régi írások szerint jeles és gazdag família voltunk, de már a XV. században hétszilva- fások. Egy soklóerejű gőg a lelkűnkben jelzi ma már csupán azt, hogy több ügyességgel ma mi is dinasztiák lehetnénk”. .Fiatalon írta ezt, amikor még erősebben élt benne a romantikus származási büszkeség. Tény, hogy apja, Diósad! Ady Lőrinc valóban elszegényedetten érkezett Belső-Szilágyból, a hegyes Lompértról a síkföldi Ér- mindszentre, hogy feleségül vegye Tiszaeszlári Pásztor Máriát, a protestáns papi família árváját, akinek örökölt házában és 40 holdján alapítottak családot. Dísztelen, szűk, nádfedeles ház szolgált hajlékul, udvarán gémes- kúttal, kis melléképületekkel, a falu legvégén, a református temető szomszédságában. A kisgyermek Ady tehát ugyanúgy cseperedett, * mint a, többi parasztpuja. Keresztnevét szülei kívánságára Andrásról Endrére javították az anyakönyvben. Sokat gyengélkedett, fejlődésben elmaradt hasonló korú társaitól, ezért inkább a lányokkal játszogatott szívesebben. Testi gyengesége ellenére egyáltalán nem volt szelíd. Néha a kékülésig megmakacsolta magát, dacos, szeszélyes természete miatt nágyon nehezen tudták kezelni. Szívesen zsarnokoskodott játszótársai felett, néha meg órákon át magába vonult, csendesen fürkészte a körülötte lévő világot. Ez a furcsa, komoly, gyenge fizikumú kisgyermek ötesztendős volt, amikor meghalt Arany János, de javában alkotott még Jókai Mór, Vajda János, fénykora előtt állott Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza. Ugyan ki gondolta volna, hogy épp az Ady-portán nyűgösködő, kedvét nehezen találó fiúcskában lakik az eljövendő géniusz? (Folytatjuk) A negatívokat felragasztják az oldalnyi filmre
