Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

1977. szeptember 6. ^PÚJSÁG 3 Felkészítés a pártéletre Évente nyolcvan lakás 1975-ben kezdték meg a szekszárdi bottyán-hegyi lakótelep építését. Kivitelező a TO- TÉV. Eddig 40 lakást adtak át, hamarosan újabb 80-ba költözhetnek be a lakók. A tervek szerint évi két 40 lakásos házat építenek. Mintegy 2500 személynek ad majd otthon a bottyán-hegyi lakótelep a nyolcvanas évektől. Képünkön a bottyán-hegyi változások a gyakorlatban. r r Arpád-emlékünnepség Opusztaszeren A kommunistává érés bo­nyolult, hosszú folyamat. Eb­ben a folyamatban az egyén számára legjelentősebb ese­mény, amikor felveszik a pártba. A tagfelvétel pilla­natában azonban a legtöbb párttag még nem kész kom­munista. Emberi és politikai fejlődésük tovább folytató­dik az alapszervezet kollek­tívájában, gyakorlati politi­kai munka közben. Termé­szetesen az új párttagoknak már a pártba lépés pillanatá­ban rendelkezniük kell bizo­nyos alapokkal: a párt poli­tikájával való egyetértésen túl elméleti és gyakorlati té­ren is fel kell készülniük a pártéletre. Volt idő, amikor a marxiz­mussal, vagy a szocializmus­sal való ösztönös szimpátia alapján, a kommunistává érés korai szakaszában is be­kerülhettek emberek a moz­galomba, mert ezt kívánta a történelmi helyzet. Nagy ré­Amikor másfél éve a párt- szervezetek hozzákezdtek a leendő párttagok felkészíté­séhez, sokan nem látták vi­lágosan a felkészítés új mód­jának lényegét. Úgy látták, hogy ez csak a szervezeti sza­bályzat és a pártprogram át­tanulmányozását jelenti, egy e célra kiadott brosúra alap­ján. Mi ebben az*új? — kér­dezték. Hiszen ezek ismere­te eddig is követelmény volt! Valóban így van, de a tag­felvétel mechanizmusában nem volt meg a helyük. Leg­feljebb megkérdezhették a jelöttől, hogy ismeri-e. Az új rendszerrel a leendő párt­tag már a vezetőségi ülés titán kézbe kapja a felkészü­léshez szükséges kéziköny­Arnikor a párttagnak je­lentkező már kérte tagfelvé­telét, kiállította a kérelmet, önéletrajzot írt és a vezető­ségi ülés után megkapta a felkészülés segédanyagát, azt a tapasztalt régebbi pártta­got is kijelölik, akivel az anyag elsajátítása után lehet és kell konzultálnia. A kije­lölt konzultáns területenként más szempontok alapján kapja e megbízatást. Van szűk a mozgalom harcai köz­ben tanult, vált a párt hűsé­ges harcosává. Napjaink tör­ténelmi helyzete, a fejlett szocialista társadalom épí­tése azonban többet követel. Ezt a gyakorlati követel­ményt fogalmazta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata és a határozat nyomán a megvalósítást kez­deményezve a Politikai Bi­zottság 1975. szeptember 23-i döntése is. E döntés alapján a párt­tagnak jelentkezők még a fel­vételt tárgyaló taggyűlés előtt kis kézikönyvből egyéni ta­nulással felkészülnek a párt­tagtól elvárható legfontosabb elméleti és politikai alapis­meretekből. Az alapismere­tek tanulmányozásának be­fejeztével pedig az ezzel meg­bízott és erre felkészült ak­tivistával konzultálniuk kell. Csak ezután kerül taggyűlés elé felvételi ügyük. vet, amelyben a legfontosabb ismeretek megtalálhatók. Maga a kis kézikönyv ért­hető és világos olvasmány, az összes lényeges dolgot köz­li. Foglalkozik a párt helyé­vel, történelmi szerepével, programjával, a szervezeti szabályzattal. Még a párt szervezeti felépítésének váz­latát is tartalmazza. Közben sokat megtudunk a tagfel­vétel rendszeréről, a párttag életmódjával kapcsolatos el­várásokról, világossá válnak a párttag jogai és kötelessé­gei. A párttagnak jelentkező még egyszer átgondolhatja, milyen politikai mozgalom­hoz, milyen társadalmi célok megvívásához köti életét és hogy ez milyen kötelmeket jelent számára. olyan pártszerv, ahol a vég­rehajtó bizottság, pártbizott­ság tagjai, van ahol a párt­építési munkabizottság tag-* jai látják el e feladatot, De gyakori az a megoldás is, hogy régi párttagok közül a legtapasztaltabbak, legfel­készültebbek kapják fő párt- munkaként. A konzultánsok módszeré­vel, helyével, szerepével kapcsolatban is akadt itt-ott félreértés. A konzultálást egy-egy helyen iskolás vizs­gáztatásként fogták fel. Más­hol a konzultáns és a párt­tagnak jelentkező ajánlói nem tudtak megosztozni a feladatokon. A vezető párt­szervek közreműködésével ezek a félreértések általában tisztázódtak, s a megbízott tanácsadó a tagfelvétel előtt már legalább 4—6 héttel kapcsolatba lép a jelölttel. Segít a párttagnak jelentke­ző fiatal felkészülésében, kö­zösen tisztázzák a felmerülő kérdéseket. Kedvező tapasztalat, hogy a konzultáns később, már a tagfelvétel után, idősebb elvtársaként figyel az új tag­ra, mellette áll, tanácsaival, tudásával, tapasztalataival segíti. (Ezáltal a párton be­lül is tovább erősödik a ge­nerációk elvtársi együttmű­ködése.) Tevékenysége ugyanakkor nem csökkenti, és nem csökkentheti a párt­vezetőség, a taggyűlés és az ajánlók felelősségét. A tagfel­vételre jelentkező felkészü­léséről tájékoztatja a vezető­séget, meghívhatják a felvé­telt tárgyaló taggyűlésre (ha nem annak az alapszervezet­nek a tagja), ott elmondhat­ja a jelöltről alkotott véle­ményét. A kedvezőtlen ta­pasztalatokat is kötelessége az illetékes pártszerv tudo­mására hozni. Az információ birtokában a taggyűlés eset­leg elutasítja a jelentkezőt. De az ajánlás a felvétel fe­lelőssége mindenkor, teljes egészében az ajánlóké és a taggyűlésé. Nagy felelőssége van per­sze a konzultánsnak is. De felelőssége más mint az ajánlóé. Felelős azért, hogy kellően felkészüljön a leendő, többnyire fiatal párttag, már az induláskor, mert az ő ge­nerációjuk fogja egykor to­vább építeni a pártot. Felelős azért is, hogy a fiatal párt­tagnak jelentkező esetleg kellemetlenül ható, vagy tü­relmetlen kérdéseit ne értse félre, legyen mindig meggon­dolt és körültekintő. Munkája a propagandistáé­hoz hasonló, szép és fontos tevékenység, de jelentősé­gét sem szabad eltúlozni. Ez nem valamiféle különleges jogokkal járó funkció. Párt- munka, amelynek már eddig is sok eredménye született, és még ezután is sok eredmé­nye lesz. HORNYÁK ANDRÁS A Csongrád megyei Ópusz­taszer határában lévő millen- neumi emlékműnél vasárnap tartották meg a hagyomá­nyos Árpád-emlékünnepsé- get, s az ezzel egybekötött munkás-paraszt találkozót. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke — aki egy­ben az ópusztaszeri országos emlékbizottság elnöke is —, s ott voltak a megye párt- és állami vezetői. — Emlékhelyeink között is megkülönböztetett figyelem fordul arra a vidékre, amely Ópusztaszer környékén terül el. Hazánk történelmének kiemelkedő eseményei zaj­lottak le ezen a tájon, ame­lyek egy-egy új korszak kez­detét jelezték népünk törté­netében. Több mint ezer éve — 896-ban — ez a hely volt az első magyar országgyűlés színhelye, ahol az országnak minden szókástörvényét el­rendezték, elindítva ezzel a magyar állam megalapításá­nak folyamatát. 1945. már­cius 29-én pedig itt, az em­lékmű szomszédságában kez­dődött meg jelenkori törté­netünk nyitányaként a föld­osztás. Márta Ferenc hangsúlyoz­ta: a felszabadulás által meg­nyílt lehetőségekkel jól sá­fárkodott a dolgozó nép, majd így folytatta: — Az: 1945-tel elkezdődött új hon­foglalássorozatok közé tarto­zik az is, hogy az oktatás, a művelődés lehetősége széles dolgozó tömegek számára vált lehetővé. Befejezésül aláhúzta: elis­merés illeti a Csongrád me­gyei kezdeményezést a neves történelmi emlékhely felka­rolására. A kezdeményezés­ből országos ügy lett, — Ópusztaszer tartalmi szimbó­lumával az egész országé, kö­zös kincsünk és maradandó élményünk. A nagygyűlést kulturális műsor követte. (MTI). Jó tapasztalatok A konzultáns szerepe A gyerekeknek nem kell csipkés Nemcsak tanszert és könyveket kell vásárol­ni az iskolaév előtt, kö­penyt és táskát is, no meg sok minden egyebet, amire amúgyis szüksége van az ismét pár centit nyurgult kis- és nagy­diáknak. iMiért lehet, hogy az isko- laköpeny-vásárlás, mióta csak emlékszünk, ügy, vita tárgya otthon és az iskolában, a kereskedelemiben és a di­vatlapokban? Sokkal inkább, mint a többi iskolai kellék esetében. Mást vár ettől a ruhada­rabtól aki viseli, aki fizeti, aki tervezi, aki árulja... Úgy tűnik, a szélsőséges vélemények elcsitultak, ma már a konzervatívak sem példálóznak a klastromi egy­szerűséggel, és a korlát nél­küli divatozás apostolai is el­hallgattak. Igaz, ihiú álom lenne elérni, — akárcsak egy osztálynyi gyereknél —, hogy teljesen egyformán öltözköd­jenek. A diákok mindig meg­találják a módját, hogy akár­milyen formaruhába .bújtas­sák őket, valamivel egyénivé tegyék a sajátjukat. A divattervezők — a be­mutatók és a divatlapok sze­rint — sok jó Ötlettel segítik a tizenévesek elképzeléseinek ízléses irányba terelését. Mert végiül is nem ''mindegy, hogy a köpeny kék vagy zöld; pi­ros, esetleg sárga? Miért len­ne kötelező gombbal csukód­nia, ha erre jó a villámzár is? Feltétlenül hosszú ujjúnak kell lennie? De aztán az üzletek válasz­téka azt is konzervatívvá te­szi, aki szívesen nem lenne az. Kék és sötétkék Szőke hajú aszony nézegeti a Korzó áruházban a ki­akasztott köpenyeket, vézna, tíz év körüli kislánya néhány lépéssel odébb, durcásan vá­rakozik. — Nem tetszik neki egyik sem. Már háromszor voltunk köpenyt nézni, tegnap meg­mondtam, ma megvesszük, nem halogathatjuk tovább. A barátnőjének Pestről hoztak egy teljesen sima, gallér .nél­küli, rövid köpenyt, nem ilyen fényes dióién, valami egyszerűbb anyag, 'ö is olyat szeretne — mondja az asz- szony, és találomra kihúz egy csipkés köpenykét. Oda­sandít a gyerekre, aki mor­cosán leszegi a fejét. Egy másik anya-lánya pá­ros a nagyobb méreteket mustrálja, hasonló „lelkese­déssel”. — Az áll a cédulán, hogy 158 cm magas termetűnek való, de hogy áll rajtam? — panaszkodik a diáklány. A köpeny tényleg nem va­lami csinos ruhadarab, bár ez legalább nem csipkés. A mama: — 'Három lányom van, így elég jól ismerem a köpeny­divatot. Régebben a változa­tos fazont még nem igényel­tük, csak azt, hogy könnyen mosható, vasalást nem igény­lő anyagból készüljenek az iskolaköpenyek. Mióta ez nem gond, azóta a divatosat hiányolják a lányok. Azt hi­szem, nem helyes, feltűnő betétekkel, zsabóvai, dísz­szalaggal készíteni ezeket, mert ha tetszetősök is, me­lyik .gyerek hordja szívesen egy-két évig, mikor már egy hét után unalmas ...? Egyéhként a divatbemuta­tók iskolaiköpeny modelljein elenyészően kevés színes dísz, cSipke, paszpól volt. Inkább az tűnt fel rajtuk, hogy sza­básuk változatos, divatos. A gyártóknak úgy látszik, in­kább a díszíitgetés volt ked­vére, talán azért is, mert így egy modellnek akár tíz va­riánsa is elképzelhető — csak egy kis elütő színű anyag, fo­dor kell hozzá. A boltokban egyébként ki­zárólag kék színű köpenyeket láttam. Igaz, a kék számos árnyalatát, A fiúköpenyekről annyit: végre minden méretben kap­ható. Persze, csak általános iskolás korúaknak. Mintha tizennégy éven felülieknek, ha fiúk, már felmentést adna ruhaiparunk a köpenyviselés alól. ‘ Tarisznya, jó áron Az iskolai holmik közül a táskák ügyét firtattuk még a boltokban. Az első szemrevételezés eredménye jó. A laikus úgy véli1, sokféle táska kapható, ilyen is, olyan is, szép is, csú­nya is, nagy és kicsi, divatos és hagyományos egyaránt. A második szemrevételezés előjátéka: a legújabb Nagyí­tó böngészése. Kiválónak mi­nősítik azt a háton hordható táskát, aminek világítás csat­jai és lekapcsolható torna­szer-tartója van. Újra felhív­ják a figyelmet, hogy kisis­kolásnak csak a hátitáska egészséges. Az üzletben: — Van olyan táska, amire tornaszer-tartót lehet szerel­ni? — Nem is láttunk ilyet. Külön tornaszertáskánk volt, de elfogyott. — Milyen táskát ajánlana hatéves gyerek számára? — Tessék körülnézni. In­kább a kisméretűt ajánla­nám, de azt mondják, már-első osztályban annyi holmid juk van a gyerekeknek, hogy ebbe a kisebbe nem fér el. — A hátitáska már elfo­gyott? — Nem, csak a szíják ben­ne vannak a fiókjában. A há­titáskának is készítenek fü­let, így kézben is lehet vinni. De a mai gyerekek már nem viszik háton, tessék csak megnézni majd az utcán. A harmadik szemrevétele­zés előtt megkérdeztem né­hány nagyabb diákot, milyen táskája lesz az idén? Tudni­illik évente változik e terüle­ten az ifjak szokása, az „ős­idők” sportszatyrától a rek­lámtáskáig sok mindenben szokás hurcolni a tanszereket, csak éppen iskolatáskában nem. Legalábbis a középis­kolában. Nos, az ifjak szerint kizá­rólag a lenvászon, kötélfülű „zacskó” jöhet idén számí­tásba Nem egészen újkeletű divat, nincs benne semmi ki­fogásolható. Legfeljebb csak az, hogy irreális az ára. Kapható ugyan állami ke­reskedelemben is, ahol még ötven forint sincs — csak­hogy Szekszárdon például egy darab se. Van viszont a piacon — ízléstelen és sike­rületlen textilfotó-díszítéssel — és van a kiskereskedőknél is. Utóbbinál divatos emblé­mával, a szokásosnál nagyobb méretben — csak majdnem dupla áron. így is viszik, mint a cukrot. Vigyázat, figyelnek Egyik lapunk párhuzamos interjút közölt. Ugyanazokra a kérdésekre kértek választ egy csoport tizenévestől és az Ifjúsági Divat Bizottság kép­viselőitől. Kiderült, hogy egyetlen egy kérdésben sem egyezik a véleményük. Elgondolkodtató eredmény. Megkérdőjelezi az IDB létjo­gosultságát is, hiszten mit ér az a bizottság, amely nem ismeri, de ugyanakkor fölé­nyesen lekezeli azoknak az ízlését; akik miatt létrehoz­ták? A gyerekek, fiatalok isko­lai viselet e sokszor okoz szü­lőknek, pedagógusoknak gon­dot. Nyár végén mindig visz- szatérő a kereskedelem „megleckéztetése” is, hogy megint nem sikerült megta­lálni a megfelelő arányokat... De a vásárlás okozta családi viharok után csak a szülők feledkez­nek el gyorsan az ügyről: a gyerekeknek legalább egy évig „kell viselni a következményeket”. Virág F. Cva Foto: kz Hát ex így nem tű! csinos...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom