Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

2 Képújság 19*7. szeptember 27. Kongresszus Kubában Gromiko washingtoni tárgyalásai után Szovjet-amerikai közös közlemény Sarlós István felszólalása Havanna, Fort Péter, az MTI tudásétójla jelenti : A központi beszámolóról szóló vitával folytatta mun­káját vasárnap a kubai for­radalom védelmére alakult bizot'tságoik (CDU) első kong­resszusa. iA küldöttek mellett szót kaptak a kongresszuson részt vevő delegációk vezetői. Va­sárnap az első felszólalóként Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságiának tagja üd­vözölte a kubai testvérszer­vezet kongresszusát. Üdvözlő beszédében Sarlós István egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az a munka, amelyet a forradalmi védelmi bizottsá­gok a megalakulásuk óta el­telt 17 év alatt végeztek, je­lentős szerepet játszott abban, hogy népük megvédte füg­getlenségét az imperialista támadások és kísérletek el­len. Ez a védelmi harc szer­ves része annak az össznépi tevékenységnek, amelynek célja a forradalmi hatalom megerősítése és a -szocializ­mus felépítése. Szeptember 22—23-án Wa­shingtoniban tárgyalásokra került sor Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, illetve James Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke és Cyrus Vance külügyminiszter között. Hasznos eszmecserét foly­tattak a szovjet—'amerikai kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseiről és néhány, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szempontjából egy­aránt érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémá­ról. Mindkét fél kifejezésre jut­tatta eltökéltségét, hogy a hatályban lévő szerződésiek és megállapodások alapján tö­rekszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló kapcsolatok konst­ruktív és szilárd fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban aláhúz­ták: aktív erőfeszítésekre van szükség, hogy megtalálják a még rendezetlen problémák kölcsönösen elfogadható meg­oldását. A felek kifejezésre juttatták egyetértésüket ab­ban, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok különböző terü­letein a fokozatos előrehala­dásra irányuló törekvések megfelelnék mind a két or­szág népe érdekeinek, mind pedig a nemzetközi feszültség csökkentése, a világ békéje megszilárdítása érdekeinek. A tárgyalásokon, központi helyre kerültek a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sával! kapcsolatos problémák, mindenekelőtt a hadászati tá­rna dóflegyverek korlátozásá­val foglalkozó új szerződés előkészítésének kérdése. A felek álláspontjának köze­lebb kerülésével bizonyos előrehaladást értek el, válto­zatlanul maradtak azonban olyan kérdések, amelyekben még ezután kell megegyezni. A hadászaid fegyverrend­szerek korlátozásának kérdé­séről) külön nyilatkozatot tet­tek közzé. A tárgyalások során átte­kintették a fegyverzetek kor­látozása és a leszerelés más konkrét kérdéseit is, amelyek a szovjet—amerikai tárgyalá­sok témáját képezik. Ezek kö­zé tartozik például a nukleá­ris fegyverkísérletek teljes megtiltása, az ilyen fegyve­reik elterjedésének megakadá­lyozásai, a vegyi fegyverek betiltása, az új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendsze­rek, például a radiológiai fegyverek betiltása, továbbá az Indiai-óceán térségével összefüggő kérdések. A felek aláhúzták, nagy fontosságot tulaj doni tanak annak, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet közép-európai kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokon reális ha­ladás következzék be az elfo­gadott elvek alapján, úgy, hogy egyik fél1 biztonságát se érje károsodás. Kifejezésre juttatják, hogy folytatni kí­vánják a megállapodás meg­kötésére irányuló erőfeszíté­seiket.' Ugyancsak kifejezésre juttatják azt a szándékukat, hogy elő kívánják segíteni az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett országok képviselői belgrádi tanácskozásának si- kéres és konstruktív megtar­tását. A felek, korábbi eszme­cseréjüket továbbfejlesztve, áttekintették a közel-keleti helyzetet. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ismét meg­erősítette: feltett szándéka folytatni erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Közel- Kelettel foglalkozó genfi kon­ferencia munkáját legkésőbb az év végéiig felújíthassák. ENSZ«-közgyűlés Megkezdődött az általános vita A vitára 142 szánok jelentkezett Közel két évtizede győzött a kubai forradalom, s az önök által akkor vállalt felelősség meghozta gyümölcsét: Kuba erősebb, népe boldogabb, egészségesebb és műveltebb, mint sok gazdágábbnak tar­tott ország népe. Mindez a szocializmusért folyó munká­nak, s annak köszönhető, hogy népük gazdaként él és dönt hazája sorsáról. Ma Kuba nemcsak egyike a szocializmust építő országok­nak, hanem több ennél: olyan szocialista ország, amelyik bármikor kész arra, hogy se­gítségére legyen azoknak, akik a nemzeti függetlensé­gükért harcolnak, s azoknak is, akiknek szabad hazáját az imperialista támadás Veszélye fenyegeti. Ez a segítség köz­vetlenül egy-egy népnek szólt —, de ennek révén a szocializ­mus egészének ügyét szolgál­ta és szolgálja. A kongresszus vasárnap délután munkabizottságokban folytatta munkáját. A kubai vendéglátók a külföldi dele­gációk számára különböző programokat szerveztek, a magyar küldöttség a fővárosi Barátság-pariiban jelképes faültetésen vett részt. New York, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­kának általános vitája. A rendszerint december dere­káig tartó vitára eddig 142 szónok iratkozott fel, a be­terjesztett határozati javas­latok száma 130 körül mo­zog. Az idei ülésszak tanács­kozásainak előterében a kö­zel-keleti rendezés, valamint Afrika déli részének hely­zete áll. A vitát — hagyományo­san — a brazil külügymi­niszter nyitotta meg, máso­dikként pedig Donald Ja­mieson kanadai külügymi­niszter beszélt. Felszólalásá­ban támogatta a rhodesiai fekete többség kormányha­talmának megteremtését, a törvénytelen fehér rendszer eltávolítását. Jamieson sze­rint a közel-keleti helyzet „döntő szakaszba jutott” minden érdekelt fél számá­ra lehetőség nyílik a ren­dezésre. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, aki — a kialakult szokásnak megfe­lelően — szintén a közgyű­lési vita első napján szó­lalt volna fel, váratlanul lemondta beszédét, mivel ugyanaznap részt kellett vennie Washingtonban a szenátus külügyi bizottsá­gának a Panama-csatorná­ról kötött szerződés tör­vénybe iktatásával kapcso­latos vitájában. A tervek szerint kedden szólal fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Szovjet fórum a Televízióban (Kedden este 20 órától isimét nemzetközi fórumot sugároz a Magyar Televízió. A fórum­ra most harmadszor hívott meg szovjet vendégeket, akik a műsorban válaszolnak a -nézők telefon- és levélbeli kérdéseire. Részt vesz a fóru­mon Lev Voznyeszens^kij, a szovjet tv politikai kommen­tátora, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, Alek- szandr Gyianov nyugalmazott ellentengernagy, aki a legen­dás Auróra cirkálón szolgált, Georgij Grecs'ko, a Szovjet­unió hőse, űrhajós, Vlagyimir Gubarev, a Pravda tudomá­nyos szem-leírója, Nyikolaj Molesanov professzor, a tör­té nelemtud om á nyok doktora, Alekszandr Samirnov köz­gazdász, a Szovjetunió Terv­hivatalának vezető munka­társa, Ljudlmila Turiscseva, a világszerte ismert tornásznő. A nézőik reggel 10 órától kér­dezhetnek a 170-700, este 18 órától pedig a 173-444 és a 174-333-as telefonszámon, ahol kérdéseiket 96 vonalon veszik a * Posta tudakozó- központjának dolgozói. A becsületes megközelítés jegyében A nukleáris leszerelés területén tett lépések tör­ténete azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió a leszere­lés híve volt és maradt, és hogy e területen a legfontosabb kezdemé­nyezések mindig Moszkva részéről történtek. A szov­jet APN sajtóügynökség szakértője L. Szemejkó. a hadtudományok kandidá­tusa, történeti szempont­ból vizsgálja a leszerelés kérdését. A HÁBORÚ UTÁN a Szovjetunió több mint 70 javaslatot tett a nukleáris fegyverek ellenőrzésére. Lé­nyegében a leszerelésnek nincs és nem volt olyan aktuális területe, ahol a Szovjetunió ne lépett volna fel kezdemény ezően. Már 1946-ban, a nukleáris kor küszöbén javasolta a Szov­jetunió az atomfegyver al­kalmazásának, előállításá­nak és tárolásának betiltá­sát, majd 1947-ben javas­latát az atomfegyver ellen­őrzésére tett kezdeménye­zéssel bővítette. 1955-ben a Szovjetunió kezdeményezte a nukleáris fegyverkísérle­tek betiltását, majd 3 év múlva megismételte e ja­vaslatát. A Szovjetunió az 50-es, 60-as években tett kezdeményezései nagymér­tékben elősegítették az 1968-as alomsorompó-egyez- mény megkötését. Szovjet kezdeményezésre 1972-ben lépett életbe az a szerződés, amely megtiltotta a tömeg- pusztító fegyverek elhelye­zését a tengerek és óceánok medrében. Folytathatnánk a felsoro­lást, ám csak a két leg­utóbbi szovjet kezdeménye­zésre emlékeztetünk: az egyik a nukleáris fegyver- kísérletek általános és tel­jes beszüntetését, a másik az új tömegpusztító fegy­verfajták és fegyverrend­szerek kidolgozásának meg­tiltását. célozza. Magától értetődő: a nukleáris le­szerelés nem egyszerű do­log. A SZOVJET kezdemé­nyezések megvalósításának komoly akadálya az egyre újabb nukleáris fegyverfaj­ták és -rendszerek létreho­zása. A Nyugat részéről a probléma megoldása során fölösleges technicizmus nyilvánul meg annak elle­nére, hogy a valóban szük­séges és reálisan megoldha­tó technikai kérdések fi­gyelembevételén kívül csu­pán a kérdés politikai meg­közelítése hozhat megoldást. Hogyan értékelhető a Fe­hér Háznak az az elhatá­rozása, hogy költségvetési fedezetet biztosít a neutron- bomba gyártására? A vá­lasz egyértelmű: ez a dön­tés nemcsak a probléma hosszú távú megoldását akadályozza, de gátolja a SALT-tárgyalások sikerét és a bécsi megbeszéléseket, amelyeknek a közép-euró­pai nukleáris harcászati fegyverkészlet csökkentése is feladata. Vajon e dön- ' tés egyszerű hiba, vagy a tárgyalások meghosszabbí­tását célzó tudatos lépés? VAN EGY MÁSIK fontos probléma is. Carter elnök egyelőre fenntartotta a dön­tés jogát a neutronfegyver használatának kiterjeszté­sével kapcsolatban. A vég­ső szót október 1-én mond­ja ki. A fegyver már el­készült, csupán az van hát­ra, hogy felszereljék vele a csapatokat, de vajon kizár- ható-e annak lehetősége, hogy a fegyvert 1980-ban vagy 85-ben „a megválto­zott helyzet” jelszavával a hadsereg megfelelő egységei részére biztosítsák? A neutronbomba példája legjobb esetben is értetlen­séget válthat ki. Leleplezi az amerikai politika nyil­vánvaló ellentmondását. Elegendő azokra a nukleáris fegyverek csökkentését cél­zó „radikális” javaslatokra gondolnunk, amelyeket Cy­rus Vance tett Moszkvában az idén márciusban és e fegyverkészletek növelésére vagy legalábbis az „atom” „neutronra” változtatására májusban. Az ilyen példa nem tartozik a ritkaságok közé. A nukleáris fegyverkezés további fokozásának jele ez, nem pedig a leszerelé­sé! Megdöbbentő, hogy mindez akkor megy végbe, amikor az Egyesült Álla­mok vezetői általánosságban elismerik a fegyverkezési verseny korlátozására tett kölcsönösen elfogadható in­tézkedések szükségességét. E POLITIKÁVAL ellen­tétben a Szovjetunió követ­kezetesen síkraszáll a nuk­leáris leszerelésért, amely­nek fokozatos megvalósítása nem vonná maga után az érintett államok biztonságá­nak csökkentését. A Szov­jetunió nem akart és most sem akar egyoldalú elő­nyökhöz jutni a leszerelés területén, ám határozottan ellenzi, hogy a másik fél, más államok, tömbök ilyen- előnyökhöz jussanak. A le­szerelés kérdésében csupán a becsületes megközelítési mód hozhat valódi sikert. Nyitva hagyott ajtók Hétfő esti kommentárunk. MONDJUK KI kereken: a francia jobboldal ujjong, amiért újabb időpont kitűzése nélkül, eredménytelenül ért véget — szakadt félbe — a francia baloldali pártók csúcstalálkozója. A jobboldal öröme érthető. Márciusban országos választások lesznék a Francia Köztársaságiban és a baloldalt nem is olyan régen mindösS'zle egy hajszál választotta el alttól, hogy átvegye az ország irányítását, IA legutóbbi felmérés adatai arról tanúskodnak, hogy ha ma tartanák meg a választásókat, a baloldal jelöltjei kapnák meg a szavazatok ötvenhárom százalékát. Ilyen helyzetiben, ilyen előzmények után nemcsak Francia- országban, de világviszonylatban is érthető érdeklődéssel te­kintettek a francia szocialisták, komimuniisták és radikálisak legmagasabb szintű tanácskozása elé. Kétségtelen: ha létrejön a megegyezés:, ha a baloldal mór szeptember végén deklarál­hatja az 1972-iben elfogadott program „áramvonalasított” — tehát az új követelményekhez igazított változatát — ez jelen­tős siker, naigy előrelépés lett volna a márciusi választások felé. De hát nem ez történt és — mint mondtuk — a hazai és a nemzetközi jobboldal határtalanul elégedett. A KORÁNTSEM egységes jobboldal ugyan viszonylag simán tető alá hozta a maga diadalmasan beharangozott „elleniprognaimijót”, még a polgári Sajtó is ironikus felhanggal állapítja .meg, hogy ez aztán — nem volt nagy teljesítmény. A program ugyanis egyentes, rezzenéstelen folytatása annak a gazddsági-politikiai vonalvezetésnek, amely,tői — a legutóbbi választások és a jelenlegi felmérések egybehangzó tanúsága alapján — a francia közvélemény megcsömörlött. Ráadásul valamennyi fogalmazás elkerül minden „kényes” kitételt és általánosságokra, fennkölt frázisokra szorítkozik. Ilyen értelemben a .baloldali vita őszintébb, felelősségtel­jesebb, mint a jbbboldali alegység. A .három baloldali párt hisz abban, .hogy inkább most, a program elfogadása előtt legyenek viták, akár viharos viták is, mint a választások küszöbén, eset­leg a szavazás után. A LEGFŐBB nézeteltérés az államosítások mértékében jelentkezett. FéLreértés ne essék: mint Georges Mardhais, a,z FKP főtitkára kijelentette, ez nem holmi számháború, hanem olyan tartalmi kérdés:, amely az egységes baloldali politika egyik pillére. A párt értésre adta: nem mehet bele az 1972-es program fontos vívmányainak „visszacsinálásába” — ennél a tanácskozás felfüggesztése is jobb — és becsületesebb. ■A baloldali egység azonban változatlanul az egyetlen al­ternatíva. Az ajtók' nyitva maradtak. HARMAT ENDRE Panoráma Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn elutazott New York-!ba,iaz ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakára. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügy- minisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) BERLIN Letartóztatták Kari Heinz Glave nyugatJberlini lakost, aki előre megfontolt szándék­kal megsértette az NDK ál­lamhatárát. NAIROBI A mogadishui rádió jelen­tése szerint vasárnap súlyos harcok folytak az etióp kor- mánycsapatok, illetve a Szo­máliái lázadók között, az Ogaden fennsíkon fekvő Ha- rar város környékén. Harar két másik várossal, Jijigával és Díredawáival együtt az etióp védelmi vonal legfőbb pontját képezi. BUDAPEST lApró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Franz Jozef Strauss nyugatnémet parla­menti képviselőt, a CDU— CSU frakció elnökségének tagját, aki magánemberként érkezett Magyarországra. rw U rhajóskongresszus Prágában megkezdődött a Nemzetközi Űrhajózási Szö­vetség kongresszusa. Ez alkalomból űrhajózási kiállítás nyílt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. Ké­pünkön: Valerij Kubasov és Alekszej Leonov űrhajós, a kongresszus küldöttei a kiállításon. . (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom