Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

J 1977. szeptember 27. A munkapadoktól felfelé is... Kiállítások a 60. évforduló tiszteletére Régesrég túl vagyunk azon, hogy bárki is vitatná az anyagi érdekeltség alkalma­zásának szükségességét a ter­melésben. A normarendszer kezdeti túlkapásai után leg­jobb úton vagyunk, hogy a teljesítménybérezés azzá vál­jon, ami tulajdonképpen cél­ja: ösztönözzön a jobb, haté­konyabb munkára. A jól kialakított norma- rendszerhez azonban — sportnyelven szólva — meg­felelő csapatjáték is szüksé­ges... A fenti kijelentést könnyű igazolni — hisz példák erre sajnos akadnak szép szám­mal. Nem arra gondolok, amikor valamiféle humanizmustól „áthatva” sok éves normák alapján jönnek ki egyes üze­meknél csillagos eget sú­roló számok — hogy lám ná­lunk száznegyven százalékra teljesítenek az emberek. Ez a fajta „normagyilkosság” szerencsére egyre ritkább, mondhatni kiveszőiéiben van. A baj, leggyakrabban az, ha a bevezett teljesítmény­bérezés megelőzi azokat a körülményeket, amelyeket a korszerű üzem- és munka- szervezésnek kell megterem­tenie. És ezek között az első helyen áll a folyamatos, ál­landó munka biztosítása. A múltkoriban hallottam a panaszt egy szövetkezeti dol­gozótól, hogy nem ritka, ha öt-hatszáz forint különbség van egy-egy hónapban, a fi­zetése között. Holott — mint mondta, nem az ő munkatel­jesítménye, vagy éppen a hangulata teszi ilyen ingado­zóvá a fizetését. , Arról van ugyanis szó, ha hiányos a munkaszervezés, gyakoriak a teljesítményre dolgozóknál a kényszerű „üresjáratok”, kényszerlógá­sok, azt bizony alaposan meg­érzik a fizetési borítékokon. És ilyenkor a munkapadok­nál az átkok — a teljesen „vétlen” normarendszer fe­jére hullanak. Holott a fele­lősség a munkaszervezésé. Il­letve ebben az esetben a szer­vezetlenségé. Mitagadás, igazat kell ad­ni annak az esztergályosnak, aki egy beszélgetés során, a megoldást latolgatva így fa­kadt ki: „Azt hiszem, nekünk is jobban megérné normára dolgoznunk, ha azok akik a mi munkalehetőségeink biz­tosításáért veszik lel a fize­tést — szintén teljesítményre dolgoznának... de legalábbis közvetlenebbül éreznék meg anyagilag, ha nálunk a mű­helyben nem mennek úgy a dolgok...” így — valahogy tényleg teljesebb lenne az anyagi ösztönzés elve... — gyvgy — A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére három kiemel­kedő kiállítás nyílik a me­gyeszékhelyen. November 3-án nyílik meg a Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központban a hat­vanadik évforduló tiszteleté­re meghirdetett képző- és fotóművészeti kiállítás, a színházterem előcsarnokában. November 5-től az úttörő­házban a Szovjetunió fejlődé­sét, népeink barátságát be­mutató tematikus kiállítást tekinthetünk meg. Ebben he­lyet kap Tambov és Tolna testvérkapcsolatát bemutató anyag is, a két megye üze­meinek, intézményeinek kap­csolatát reprezentáló doku­mentumok. Az évfordulóhoz kapcso­lódóan — az időpontot ké­sőbb közöljük — kiállítást rendeznek a Tambov megyei üzemek és a velük kapcsolat­ban álló Tolna megyei üze­mek gazdasági együttműkö­désének tapasztalatairól; a megye ipari és mezőgazdasá­gi üzemei által szovjet exportra gyártott termékek­ből; a szovjet gépekkel és berendezésekkel előállított termékekből. Ugyanezt a ki­állítási anyagot még ebben az évben bemutatják Budapes­ten, a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában is. Paks ellátásáról tárgyalt a tanácsülés Paks Nagyközség Közös Ta­nácsa fő napirendi pontként tárgyalta legutóbbi ülésén a helyi tsz-ek tevékenységét a zöldség- és húsellátás meg­valósításában. iBaoh Ferenc tsz-elnök szá­molt be a három közös gaz­daság helyzetéröl, termelésé­ről, fejlesztési lehetőségeiről. Alapos vitában főként azt kérték a tanácstagok, hogy a zöldségfélék mindegyikét ter­meljék meg a gazdaságok a helyi ellátásra, másrészt pe­dig legyen több cseresznye, dió, meggy. Oláh Mihály ta­nácselnök elmondta, szorgal­mazzák egy szakcsoport meg­alakítását, ezzel is növelve a kistermelők számát, az üzle­tekbe jutó zöldség és gyü­mölcs mennyiségét, illetve A vásár utolsó napján Föl­des László, a HUNGEXPO vezérigazgatója összegezte a 10 nap tapasztalatait. El­mondta, hogy a mostani BNV is igazolta a várakozásokat: nőtt a kiállítók, az érdeklődő üzletemberek és a látogatók száma. Az idei őszi BNV slágere az INTERPLAYEXPO ’77 nemzetközi játékkiállítás volt, amely méltó előkészíté­se annak a nagyszabású ese­ménysorozatnak, amelyet az ENSZ 1979-re, a gyermekek évére hirdetett meg. Nagy sikere volt az ezúttal is rendkívül gazdag anyaggal választékát.. Ismertetést kap­tak a tanács tagjai arról, mi­lyen nagy és sokféle kedvez­mény jár az állami tartalék- földet bérlőként használók­nak. A tanácsülés határozata többek között javasolja, hogy a tsz-ek az ÁFÉSZ-szel közö­sen törekedjenek a zöldség­termesztés gépesítésére. Első­sorban a folyamatos helyi el­látást szervezzék meg. Növel­ni kell a fóliás termesztést. A háztáji állatállomány ta­karmányozásának segítése céljából a tsz-ek tegyék in­tenzívebbé a rét- és legelő- gazdálkodást. A határozatot egyhangúlag elfogadták. G. J. bemutatKozo szovjet Kiállí­tóknak. Maguk a szervezők is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítottak a szovjet 'kiállításnak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója jegyében rendeztek meg. Készen van már a jövő évi BNV-program is. Eszerint 1978. május 17 és 25 között kerül megrendezésre a tava­szi BNV, a beruházási javak szakvására, szeptember 22. és október 1. között pedig az őszi BNV és vele egyidőben a Hoventa kereskedelem­technikai és vendéglátóipari kiállítás. (MTI). Szovjet mezőgazdasági gépek Minden mennyiségben eladhatók Márciusban adták át a Szekszárdi AGROKER me­gyei lerakatát. Azóta az új környezetben már minden a helyére került. Van hely az új gépeknek, alkatrészeknek. Kaptak vasútbecsatlakozásl, a telep útjain betonburkolatot. Megyénk mezőgazdasági gép- forgalmát ők látják el. Min­dennap százával keresik fel az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetekből. A telep eladásának több mint hatvan százalékát a szovjet gépek teszik ki. Ennek alapján az árukínálatuk nagy része is a szovjet mezőgazda- sági gépekből és berendezé­sekből áll. A géposztályon Krász Ernő áruforgalmi elő­adó erről adott tájékoztatást. — A szovjet erőgépek közül a legkeresettebb a T 150 K 166 lóerős talajmunkagép, va­lamint a K 700/a 200 lóerős munkagép és tartozékai. A K 700 a a továbbfejlesztett, nagyobb teljesítményű válto­zata ez már 300 lóerős. Ezek­ből sajnos nincs annyi, amennyit el ne tudnánk adni. — Nagyon keresett az MTZ 80 és a 82-es traktor. Ezek az MTZ 50 továbbfejlesztett vál­tozatai. Ebből minden igényt ki tudunk elégíteni. A szovjet partner szinte már az egész idei mennyiséget leszállítot­ta. A T—16—M típusú esz­közhordó traktort a jövő év­től fogjuk árusítani.-i- Népszerűek a hatsoros cukorrépa-betakarítók, a szovjet önjáró kotrók, mar­kolók, rakodók. Az utóbbiak­ból a Szekszárd—Paksi Vízi Társulat szinte teljes gép­parkkal rendelkezik. Évente mintegy 30 millió forintot költenek^ szovjet gépekre. Sajnos ezekből az igények 10 százalékát sem tudjuk kielé­gíteni. Nem kapunk többet. — Külön keli említeni a szovjet gabonakombájnokat. Az SZK 5-tösböl az idei be­takarításig 46-ot adtunk el. — Összegezve: mint for­galmunk is bizonyítja, az összes importáló országok kö­zül a legtöbbet a Szovjetunió ad. Ez azért is jó, mert a ren­delés után nagyon hamar és pontosan szállítanak. Egy-egy határidő náluk fontos, de sok­szor előbb kapjuk a szállít­mányokat. Az álkatrészosztályon az ellátásról érdeklődtünk. Sohwébl Ádárn osztályvezető a következőket mondta: — A K 700 'a gépek alkat­részellátásával még nem fog­lalkozunk, mivel kevés van a megyében. Ezt a feladatot a budapesti MEGÉV-központ látja el. Az MTZ 50-es traktor alkatrészeiből sZinte minden mennyiségben rendelkezünk, a továbbfejlesztett változa­tokhoz csak jövőre lesz alkat­részünk. A T 100-as lánc- talpasíhoz például most érke­zett két komplett motor, te­hát van alkatrész. Amennyi­ben probléma adódik, a meg­rendelő kívánsága szerint mi beszerezzük a hiányzó alkat­részeket. Ha összevetjük az alkatrészellátást a többi or­szágéval, akkor egyértelműen a szovjet gépek kerülnek az első helyre. * ^fepÚJSÁG 3 A gyapai tejözön I. Könnyítették a fizikai munkál A tejözön kifejezés egy­általán nem túlzás, feltű­nően sok tejet adnak Gya- pán a tehenek. Híre van ennek a telepnek, évek óta úgy tartják nyilván, hogy a megye egyik legkiválóbb te­henészete. Mindig az első három között van, s lehet, hogy most első lesz. Az idei első félévben az ötszáztíz tehéntől összesen 1 millió 77 ezer 889 liter tejet fejtek és ez azt jelen­ti, hogy tehenenként 2113 liter a féléves hozam. Min­den lehetőség megvan az évi 4000 liter alapos túl­szárnyalására. A takarmá­nyozás igen jó, nem kis büszkeséggel hívták fel a figyelmünket a Paksi Álla­mi Gazdaság gyapai kerüle­tének illetékes szakemberei a „kazalvárosra”. Pfeil Hel­mut kerületi igazgató és Peszteric Alajos szarvas- marha-ágazatvezető szív­ügyének tekinti, hogy kellő mennyiségű lucerna legyen a telepen az év minden idő­szakában, jó minőségben, ki­fogástalanul kazalba rakva. Természetesen jut elegendő abrak is minden tehénnek, érdem szerint, tehát attól függően, milyen jó tejelő. Itt még használják azt a kifejezést, hogy zöld futó­szalag, hiánytalanul megter­melik tavasztól őszig a zsenge zöldtakarmányt. Talán egyedülálló eset, hogy Gyapán önálló takar- mányos brigád szolgálja ki a tehenészetet, öt erőgép­vezető és hét gyalogmunkás tartozik a brigádhoz, a siló meg a lucerna kivételével mindent maguk termeszte­nek meg, tehát önellátó a telep. Persze a jó takar­mány biztosítása még nem minden. A kimagasló ered­mények okai közül elsősor­ban a gondozók munkáját kell említenünk, nagy di­csérettel. Megismerkedtünk néhány tehenésszel, vannak közöttük olyanok, akik két évtized óta ebben a munká­ban tevékenykednek. A kö­rülményeik alaposan meg­változtak, amióta felépült ez a korszerű telep, sokat könnyebbedett á munkájuk, de még az utóbbi időben is azon dolgoznak a kerület vezetői, hogy fejlettebb technológiát valósítsanak meg és akkor nem négy ember dolgozik majd egy- egy istállóban, hanem csak három. A negyedik egysze­rűen fölöslegessé válik, más helyen végez hasznos mun­kát. A gyapai szakosított te­henészeti telepen öt istálló­ban tartják az ötszáztíz te­henet, 1968-ban kezdődött az üzemelés, s akkor 2950 liter volt a tehenenkénti tejhözam. A tenyésztői mun­ka eredményeként — a már említett körülmények: jó gondozás és takarmányozás mellett — elég hamar el­jutottak az évi 4000-es ho­zam közelébe. Innen tovább lépni már csak új tenyész­tési koncepcióval lehet, ezen munkálkodnak. Pfeil Hel­mut elmondta: nagy tejho­zamú fajta előállítása folyik a telepen, vörös Holstein- Frízzel történő keresztezés­sel. Az idén június óta már 160 borjú született ennek eredményeként. Az üsző­telep Kanacson van, 400-as létszámmal. A tehénállo­mány zöme még magyar­tarka, de van kilencven olyan tehén, amely a vörös­lapály és a magyartarka keresztezéséből származik, ezenkívül húsz tehén svéd­lapály és magyartarka ke­resztezésének eredménye, továbbá Ausztriából hoztak hatvan vemhes üszőt, oszt­ráktarka fajtát. Igen fontos dolog, hogy jól keressenek azok, akik ilyen nagy értéket produ­kálnak, mint Gyapán az egymillió liternél több tej fél év alatt. A keresetek nem rosszak, az idei első félévben havi 3454 forint a telepi átlag. Ez azt jelenti, hogy a kisegítő dolgozók bére is benne van, ők pedig kevesebbet keresnek, mint a tehenészek. Közülük 3 tejkezelő, kettő éjjeliőr, ket­tő nappaliőr és egy a telepi portás. Legtöbbet az ellető- sök keresnek, érthető mó­don, hiszen az ő munkájuk a legfárasztóbb. Átlagosan megvan a 4500 forintjuk. De az „egyszerű” tehené­szek között is találni nagy­pénzű embert, ilyennel be­szélgettünk abrakolás után, az istálló végénél. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly NEB-vizsgálat Az ifjúsági törvény végrehajtása A megyei népi ellenőrzési bizottság, a megyei KISZ-bi- zottsággal közösen, a járási KISZ- és népi ellenőrzési bi­zottságokra támaszkodva, az egész megyére kiterjedő rep­rezentatív vizsgálatot folytat az ifjúsági törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazda­sági szervek és intézmények, milyen intézkedési terveket hoztak a törvény és annak végrehajtási utasítása teljesí­tésére, hogyan biztosítják a fiatalok szakmai, politikai fejlődését, hogyan segítik a fiatalok szervezeti életét, mennyiben veszik figyelembe az ifjúsági fórumokon el­hangzottakat, milyen formá­ban és milyen mértékben tá­mogatják a fiatalok lakásépí­tését. A vizsgálat harminchat gazdasági egységben folyik 122 — zömmel fiatal — népi ellenőr közreműködésével. A helyszíni tapasztalatok­ról összegezés készül, amelyet hasznosításra, az illetékesek tudomására hoznak. A telepet szépen parkosították. Porta is tartozik hozzá, kéz- és cipöfertőtlenítéssel. Abrakolás. Nagykanállal kapnak a tehenek. Kazalváros a telep mellett. Lucernát is miríclig esznek a tehenek. A BNV jövő évi programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom