Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
A KÉPÚJSÁG \ 1977. szeptember 25. magazin magazin magazin Textilfestés — kézzel Textíliák festésével már a legrégibb történelmi időkben foglalkoztak. Nehéz megállapítani, hogyan festették ezeket a ruházati célokra, díszítésre szolgáló anyagokat: a festék vizes oldatába mártva az anyagot, vagy úgy, hogy arra a mintákat, ornamenseket kézzel, ecsettel vitték fel. Az utóbbi módszert nevezzük egyébként a textíliák kézi festésének. Különösen keleten, Japánban és Kínában terjedt el ez a módszer, és a mai napig is gyártanak ott kézzel festett textíliákat a legkülönbözőbb célokra. Szülőhazája azonban Jáva és a kelet-indiai szigetek. A jávai batikolt szövet az egész világon ismert egzotikus és keresett textília, és ma is komoly kiviteli cikk. A kézzel festett textíliáknak sok előnyük van a nyomottakkal szemben. A kézi festés mindig magán hordja készítője egyéni ízlését, az anyaghoz vagy a tervezett cikkhez — pl. asztalkendőhöz, falvédőhöz — alkalmazkodó mintát. Ezeknek a textíliáknak az előállítási költségét — ellentétben a nyomott textíliákkal — nem változtatja számottevően, hogy néhány darabot vagy ezres tételeket gyártanak-e. A kézzel festett anyagok további előnye a színgazdagság : akár egyetlen kendőn korlátlan mennyiségű szín és színárnyalat lehet. Hengernyomásnál viszont a nyomóhengerek száma határt szab a felhasználható színskálának. A kézi textilfestésnek speciális esete a dekoráció- és díszletkészítés, amit a képen látható módon végez az avatott kezű szakember „Gyalogolni jó” A Vénusz is kősivatag Karol Veczorék gyalogos, és ezen a téren nem1 küilöribö- zik egyikünktől sem. De hozzátesszük, hogy Veczorek nemcsak szülővárosában, Bid- gosiban, hanem egész Lengyel- országban ismert, lényegesen Változik a kép. Tavaly év végén Veczorek újabb utazásra indult. Célja, hogy az egész országot átszelje, északtól délire és keletről nyugatra, tehát összesén öt és fél ezer kilométert 'kíván megtenni. A fentieket még egy adattal lehet kiegészíteni, az utazó nemrégen töltötte be 81. életévét. A tudósak azokból a képekből, amelyeket a szovjet Vénusz—9 és Vénusz—10 űrszondák 1975 októberében a bolygók felszínéről a Földre közvetítettek, arra következtetnek, hogy nemcsak a Mars, hanem a Vénusz is, második szomszédunk, egyetlen nagy kőstvatag. A texasi Houstoniban megtartott ViIII'I. tudományos holdlkonferencián a kutatók megmagyarázták azt a két fényképet, amelyet az űrszondák felvettek, mielőtt a bolygó bőmérséklete (kereken 450 fokos) elpusztította őket. Az egyik kép, amely egy síkságon készült, legömbölyített köveket mutat, amelyekről úgy tűnik, mintha időjárási tényezők csiszolták volna le őket. Feltehetőleg valami bazaitjéllegű kőzetről van szó. Mindeddig' nem tisztázott az a kérdés, hogy a kövek a fényképeken miért vetnek éles árnyékot. A Vénuszt olyan sűrű felhős légkör övezi, ihogy felszíne a Földről nem figyelhető meg és a kutatók számításai szerint a Vénusz felszínéről a Naip sem látható közvetlenül. Mikroorganizmusok a világűrben A „repülő földmérő” A harkovi repülési intézet diákjai mini repülőgépet konstruáltak a földimérik résziére. A fotóberendeZésekkel1 ellátott kis repülőgépet benzinmotor emeli a magasba, ahonnan lefényképezi a terepet és a különböző objektumokat. A „repülő földmérőnek” 'nevezett mini repülőgép csak 10 kilogrammos és rádióirá- nyítással működik. A benzin elfogyásakor kinyílik egy ejtőernyő, amelynek segítségével a kis gép a földre ereszkedik. A tojás négyszögesítése Tojásmánia — így lehetne nevezni a legúljialbb amerikai tébolyt. .Az Egyesült Államokban divatba jött a négy- szögletes tojás fogyasztása. Csak az a baj, hogy azok a konzervatív tyúkok továbbra sem hajlandók mást tojni, mint a hagyományos formájú tojásokat! Ezeket persze nem nehéz négyszögletesekké változtatni, mindössze 6 dollár kell hozzá. Az erre a célra rendszeresített szaküzle- tékben a keményre főzött tojásokat még melegen egy speciális gépbe helyezik, amely 10 perc alatt megváltoztatja a tojások formáját. A négy- szögletes tojásoknak óriási sikerük van, mégis néhányan már föltették azt a kérdést, hogy mire jó ez az egész? Egy hölgy, aki éppen vásárolt néhányat a négyszögletes tojásokból, így adta meg a választ erre az okvetetlenkedő kérdésre: „Olyan fantasztikusaik és különösebb nehézség nélkül egymásra lehet őket rakni a hűtőszekrényben.? Régóta ismert, hogy a baktériumok milyen jól tűrik a zord klímát, a 80—90 C fokos hideget, vagy a gejzírek forró vizét. Sarkvidéken és a sivatagokban egyaránt megélnek a mikrőbák. Mondhatnánk, hogy — emberi mércével — a „lehetetlenség határán” is létezhetnek. A tetanusz kórokozója például oxigén nélküli is életképes. Számos mifcróba a radioaktív sugárzás hihetetlen miértékű adagjait éli túl és ezért érthető, hogy a kozmikus sugárzást is tűri a világűrben. Az űrkutatás történetében már számos példa bizonyítja a mikrobák túlélőképességét a világűriben. 1969 novemberében az Apollo—12 expedíció űrhajósai a Hold1 por- sivatagjában földi eredetű mikrobát találtak; ezt két és fél évvel 'korábban egy Surveyor—.3 holdszonda vitte magáival egyik műszerén a Hold felszínére. Ismérve egyes baktériumok hihetetlen alkalmazkodóképességét, a tudósak szerint érdemes a mikrobák után kutatni a világűrben, elsősorban talán a Mars bolygón. Az eddigi ismereteket alátámasztják a frankfurti egyetem kutatói is, akik szimulált és valódi űrkísérletekben tanulmányozták a világűr feltételéinek hatását a mikrobákra. A valódli kísérletek egyike az Apollo—16 fedélzetén történt. A kísérletek tapasztalatai szerint a baktériumspórák még az űr vákuumában is megőrizték életképességüket. A Nap ultraibolya sugárzása azonban allergiát váltott ki a mikroorganizmusokban. Gyorsabb a hívás! Nyomógombos hívórendszerű telefonkészüléket állított fel próbaképpen a Posta Kísérleti Intézete a Ferihegyi repülőtéren. Az új készüléken gyorsabb a hívás, mint a tárcsás elődjén. (MTI Fotó — Várkonyi Péter felvétele — KS) — Bocsásson, meg, amott a maga Moszkvicsa áll? — Az enyém. — Szép kis masina. — Nem rossz. — Nekem * — hogy is mondjam csak — van valamim, ami az autósokat érdekelheti. — És mi lenne az? — Hát mondjuk ez. — Ez mi? — Nem látja? Csavar! A menete sértetlen, teljesen használható csavar. — De hát mire nekem ez a csavar? — Mit tudom én. A jónép azt mondja, az autósoknak mindig hiányzik valami a kocsijukból. Mondjuk egy csavar... Ha-ha-ha... — Mit viccelődik itt? — Mindjárt megmagyarázom! Vehet tőlem vadonatúj kerékabroncsot. Moszkvicshoz valót! Itt van a kerítés tövében. A fiam őrzi. — Azt mondja, Moszkvicshoz való kerékabroncs?! El akarja adni? Viccel, ugye? — Egyáltalán nem. — Tényleg nem? — Cseppet sem. Látom, a Moszkvics hátsó kerékabroncsa tropára ment. Már megbocsásson, de úgy gondoltam, érdekelni fogja. — Komolyan gondolja? És mennyiért adná? — Micsoda kérdés?! Rendes bolti áron. Semmi spekuláció. — Hogy semmi... hogy,.. — Igen. Rendes áron adom. Tudja, az anyósom a városban járt és látta, hogy sorban állnak, vesznek valamit. Nohát, beállt a sorba, vett két abroncsot. Mit kezdjek velük? — Ha-ha-ha... Én megveszem. Menjünk! — Nagyszerű! Csakhát, hogyan is mondjam... — Mi van még? — Tudja, a nagyapám megkért, adjam el ezt a két csavart. Idős, makacs ember, és a lelkemre kötötte, hogy csak annak adhatom el a kerékabroncsot, aki ezt a két csavart is megveszi. — De hát ez nem akadály. Megveszem én azt a két csavart, ne búsúljon. Menynyibe kerül? — Huszonöt rubel darabja! — Huszonöt rubel, azt mondja? — A nagyapám öreg, nem tudja, mi a különbség a régi és az új rubel között. Ki a fene fog vitatkozni vele? Nem illdomos. Én azt mondom, ha szüksége van a kerékabroncsra, vegye meg a csavarokat is. — Hm, mit tehetek? Megveszem. Hamarosan itt a nyár, és hol szerzek én abroncsot. .. — Na látja, mégiscsak akad olyan ember, akinek szüksége van a csaravok- ra... (Baraté Rizália fordítása) Dunaíöldvár többször leégett. A háziak építése, elhelyezése itt is rendiszertelenül történt. Fáiból vagy sövényből font — kétoldalt sárral bekent — ún. paticslból készültek a házak falai. Tetejét szalma, nád vagy sás fedte. A kémények is sövényből voltaik. Még ma is található ilyen kémény. Ilyen körülmények között elegendő volt egy szikba, ami a stel segítségével egész községrészt égetett le. A bíró jelenti, hogy 1771. április 29-én délután pár óra alatt 60 iház égett le. A vármegyétől' segítséget kér. Ez a tűz a mai Kossuth tér környékén volt. Leégett az itteni kápolna is. A másik, nagyobb tűzről 1828. július 25-én írt jelentést Jendirolovíts bíró. A méreteiben legnagyobb égés 1858. június 24-én, péntek délután 5—6 óra tájban volt. A Schnaulf-lféle sorházban — mai Flórián utca 12. — egy asszony salátát öntött A zsírja meggyulladt1, s ő sr. égő edénnyel kiszaladt az udvarra. A nádas eszterhéz (tetőzet) tüzet fogott. Az óriási szél pár perc múlva hatalmas lángokat kergétett a búzapiac felé. A templom, a ferenciek zárdája, a középületek mind elhamvadtak. Többen bénnégtek. Tűzvédelmi szervezete a községnek nem volt. Kezdetleges fecskendőkikel rendelkeztek. A céheket kötelezték bizonyos eszközök tartására és az oltásiban való részvételre. Riasztásuk azonban nehéz volt. Évente átlag 20 tűz keletkezett Földváron. Egyre töbSzázéves a dunaföldvári önkéntes tűzoltóság 'ben vetik ifel, hogy a megyeszékhelyhez és más helységekhez hasonlóan tűzoltó egyesületet alakítsanak. A végső lökést egy tűzeset után a Tolna megyei Közlöny című lapban megjelent kemény hangú dikk adta meg. A képvisel őtesitület 1877. május 23-án megtartott ülésén bizottságot hozott létre ez ügyben. Elkészítették az alapszabály-tervezetet és 1877. június 24-én megtartotta alakuló ülését a tűzoltó egyesület. Elnöke: ifj. Száváid Mór, a főparancsnoka pedig R'eitter József lett. A „tűzkeresztségen” hamarosan átestek. Egymás után 3 veszélyesnek induló tüzet oltottak el. Egy évvel később már 125 tagja volt az egyesületnek. Két év alatt 146-ra növekedett a taglétszám. Zenekart alakítottak, 1879-iben zászlót kaptak. Ez má is megvan. A világháborúk és a belső ellentétek ellenére az egyesület élt és fejlődött. Elnöke és parancsnoka többször is változott. Fénykorában ezt az egyesületet az ország 7 leg- jdbbja között tartották nyilván. A felszerelésük egyre modernebb lett. 1940->ben öntöző- és tűzoltóautót .vásárolt a község. Hivatásos tűzoltókkal erősítették meg a tűzvédelmet. Vonultak helyben és vidékre tűzhöz. Ott voltak az árvízi védekezésnél. Egyben a község kultúrközpontját képezte. Híresek voltak a tűz- oltómlajálisok, -gyakorlatok és tűzijátékok. Közben tűz- oltódlinasztiák alakultak ki. Megváltozott körülmények között új feladatokkal, de ma is él az önkéntes eszme. Működik az egyesület és ma délelőtt ünnepli fennállása 100. évfordulóját. A megemlékező ünnepséget a vár udvarán tartják. Tiszteletükre a BM Tűzoltóság fúvószenekara is közreműködik. Ugyanekkor helytörténeti anyagból kiállítás nyílik a vártoronyban. Megérdemli e sok vihart megért egyesület, hogy kö- szöntsük születése napján, Gratuláljunk azoknak az embereknek, akik továbbviszik az egy évszázada kibontott zászlót. Megyei Tűzoltóparancsnokság JTJT w TŰZVÉDELME
