Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
1977. szeptember 20. ^PÚJSÁG 3 Tudósítóink írják Iró-olvasó találkozók, színházi előadások (Folytatás az 1. oldalról) mekklub huszonnyolc taggal, és ifjúsági klub is ugyanilyen létszámmal. A tél elején újra beindul a kézimunkaszakkör, ahol kötni, horgolni, hímezni és varrni tanulnak a lányok, asszonyok. A falu lakosságának nagy része foglalkozik állattenyésztéssel, növény- termesztéssel, ezért igénylik és szeretik az ilyen témájú előadásokat. Több ilyen előadásra is sor kerül a közeljövőben. A tervek megfelelnek a falu igényének. S ahhoz, hogy mindez meg is valósuljon, a helyi termelőszövetkezet komoly anyagi segítséget nyújt. Nyíri Jánosné BONYHÁD mmwih' • -' mü A képzőművészeti világhét keretében Kovács Ferenc festőművész kiállítása szeptember 17-től október 1-ig tart nyitva. A „Mai magyar költészet estjei Bonyhádon” című sorozatban e hónapban. Csoóri Sándorral és Tornai Józseffel találkozik az irodalmat kedvelő közönség. A következő hónapra Nagy Lászlót és Szécsi Margitot hívtuk meg, műsorukban a Sebő-együttes működik közre. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg dr. Kulin György, „Mi közünk a csillagokhoz” című előadása iránt is. Itt kell megemlítenünk a csillagászati szakkör munkáját, hiszen ez a program az új távcső ünnepélyes átadásához kapcsolódik. Örömmel fogadják a bonyhádiak az „Ugorjunk a táncba...” címmel szervezett népzenei sorozatot, amely öt előadásból áll: a Kapósegyüttes, a debreceni Délibáb, a Sebő-együttes, a Muzsikás és a Mákvirág együttes önálló műsoraiból, s az ezeket követő táncházból, melyre ifjúsági és felnőtt- bérletet is biztosít a művelődési központ. Ez évben is folytatódik a népszerű Pódium-sorozat. A művelődési központ is méltó részt vállal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésében: kiállítást és szovjet költők műveiből szavalóversenyt rendeznek. Ady Endre születésének megünneplése, Illyés Gyula 75. születésnapja alkalmából ismeretterjesztő előadásokkal, emlékműsorral, versesösszeállítással tisztelgünk mindkét költő előtt. Az Ady- esthez képzőművészeti kiállítás is kapcsolódik a városi könyvtár és a művelődési központ szervezésében. A kiscsoportok közül az Erkel-kórus már elkezdte próbáit: új csoport, a néptáncegyüttes toborzása folyik, a nők klubja is megtartotta első összejövetelét, de szintén új kezdeményezés a politikai vitaikor megszervezése. Az eddig is működő csoportok, szakkörök októberben kezdik munkájukat: ezenkívül értelmiségi klub, ifjúsági klub létrehozása szerepel a tervek között. A nyelvtanfolyamokat feltétlen meg 'kell még említenünk (angol, német, orosz), továbbá sokan jelentkeztek a szabás-varrás tanfolyamra is. Devecseri Zoltán FADU A íuddi művelődési ház színes programjai miatt igen látogatott, sőt, esetenként szűknek is bizonyul. Rendszeresen öt klubot működtet. Van ifjúsági klub, Váci Mi- hály-klub, szocialista brigádok klubja, nyugdíjasklub és a tizennégy évesek klubja. A klubok részére a sajátosságaiknak megfelelő programokat és műsort biztosít a művelődési ház. Rendszeresek a színházi előadások, — külön a gyermekeknek is. Az ifjúsági klub számára az Ady-cente- nárium jegyében „Műhely” címen előadássorozat indul, képzőművészek részvételével. Beindul egy ifjúsági „turmix” műsor, továbbra ís rendszeressé teszik a népszerű „discó” műsorokat is. A Váci Mihály-klubban neves művészek tartanak előadást, legközelebb Keres Emil érdemes művész előadói estjét rendezik meg. A szocialista brigádok klubjának egyik fő programja a brigád tagjainak rendszeres tájékoztatása a község és a termelőszövetkezet gazdasági és általános körülményeiről. Eredményesen működik a „brigádfórum” is. A nyugdíjasok részére az idősebb generáció igényeinek megfelelő előadásokat tartanak és archív filmeket mutatnak be. Beindul a nők részére a „Házunk tája” című előadássorozat, amelyre több háziipari szövetkezete! hívnak meg. A legfiatalabbak részére klubdélelőttöket és játéklehetőségeket biztosítanak. Rendszeresen fellépnek különböző tánczenekarok, énekesek, táncosok és más művészek. A művelődési ház biztosítja a mozgalmi és társadalmi ünnepek megtartását. Bitter János fogyasztás relatív. Nálunk a gazdaságossági számítások a lapj án guruló-kiil ómé tenben kalkulálunk. Ez azt jelenti, a döntő szám, hogy mennyibe kerül kocsitípusonként a megtett kilométer, mindösszesen- ben. Jelenleg kétszáznyoLcvan- hat különböző ZIL kocsink vesz részt a megyei teher- fuvar-forgalemiban. Ez a te- herparkunknak csaknem 60 százaléka. Nyugodtan mondhatom, bár minden kocsinkkal csak ennyi baj lenne. Háromszázezer kilométer után lehet őket nullára írni az előírások szerint. Azonban a legtöbbjük még jó néhány tízezer kilométerrel „túléli” a kiselejtezést. Az ok egyszerű. A szinte elnyűhetetlen konstrukció lehetővé teszi, hagy különösebb nagyjavítások nélkül1, akár 350 ezer kilométerig is futhassanak ezek a kocsik. Hogy mi a legjellemzőbb rájuk? A megbízhatóság. Deák István 1972-ben, mint szerelési csoportvezető részt vett azon a tanfolyamon, amit a Libacsov Autógyár szervezett a külföldi üzemeltetők részére. Akkoriban bőven nyílott mód rá, hogy ott' kinn olyan tapasztalatokra tegyenek szert a résztvevők, amikre idehaza csak a hosszú évek gondjai-ibajai után lett volna lehetőség. A megyei Volán Vállalathoz az elmúlt esztendőben 60 újabb ZIL érkezett, segíteni az egyre növekvő fuvarozási feladatokat. Érdemes néhány statisztikai számot megemlíteni. 1976-ban a Volán megyei vállalatánál 9 miiló 879 ezer kilométert futottak a ZIL gépkocsik. Ennyi kilométeren mozgattak meg több mint hárommillió tonna árut... Jócskán bent járunk már az őszi szállítási csúcsban, hatalmas feladatok várnak a résztvevő emberekre és legnagyobb segítőtársukra, a gépekre is. Köztük a Liihacsov gyár gyártmányaira, a magyar utakon is immár bizonyított, jól bevált tehergépkocsikra, a ZIL-efcre is. Az utak fuvarosai Moszkvától - Szekszárdig „Személyi” adatok: iNióv: ZIL (utónevek: 130- as, 6 tonnás, fixplatós, MMZ négy és feles billenős, 4030-as önraikós és V—130-as nyerges. Születési helye: Moszkva, Liihacsov Autógyár. 1966 nyár vége volt, amikor az első ZIL típusú tehérautók megérkeztek a szekszárdi Volán telephelyére. Hogy emlékeznek erre vissza a régiek? Fekete István üzemfenntartási osztályvezető: — Féltünk tőlük. Nagyon keveset tudtunk róla, a paraméterek között egy dolog volt, amit rögtön kiszúrt az ember szeme, az elég magas fogyasztás. Ezek az első gépek billenősek voltak, ismerkednünk kellett a típussal, azzal, hogy mit bírnak. 1968- ban érkeztek az első fixplatós, nagyabb teherbírású ZIL-ek. Akkorra már az első „gólyák” alapján sakkal jobban bíztunk bennük. Nem hiába. Tapasztaltuk, hogy a kezdetben kicsit ijesztőnek tűnő magas Munkában a szovjet billencs Igazi szüreti hangulat tapasztalható ezekben a hetekben Szabolcs-Szatmár megyében, a Jonathán hazájában. Benépesültek a kertek, több mint 40 ezer általános és középiskolás diák sietett a mezőgazdaság segítségére. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói mellett a diákok és a társadalmi munkások tízezrei ajánlották fel munkájukat, hogy mielőbb ládákba, vagonokba, tárolókba kerüljön a várható 50 ezer va- gonnyi almatermés. A népünnepélyként megrendezett gyümölcskarnevál ünnepi nyitánya jól fejezte ki a következő hetek nagy munkájának a lényegét. Közös feladata mindenkinek, hogy minél jobb minőségben kerüljön le a fákról a termés, melyet mind a hazai, mind a külföldi piac vár. Az ország legnagyob almatermesztő megyéjében az idén harmincezer hektárról kell leszüretelni, mégpedig úgy, hogy a gyümölcs nagyobbik része exportképes, a piacon jól értékesíthető legyen. Fő vásárlója hazánknak a Szovjetunió, de alig akad európai ország, ahová ne szállítanák a szabolcsi Jo- nathánt. Az almaszedés különös gondosságot kívánó munka, melyet szinte kizárólag kézzel lehet végezni. Az ütődésmentes, gondosan válogatott és csomagolt gyümölcsöt lehet ugyanis biztosan értékesíteni. Az idei termés jó volt, ami azt is jelenti: a hazai piacokon is bőven lesz, mégpedig kedvező áron a finom gyümölcsből. Benépesültek a határon lévő nemzetközi átvevőhelyek is, és így csupán napok kérdése, hogy Kijevi ől Bécsig a gyümölcsüzletek kirakataiban mindenütt ott csalogassa a vevőt a magyar mezőgazdaság e fontos terméke. Szedőktől tarkálló, nyüzs-. gó almáskertek, ládahe-- gyek, terméstől roskadó fák, sövények hívogatják Szabolcs-Szatmárba az érdeklődőket, akik számára pár órai munkáért jókora almáscsomagot ígérnek cserébe a gazdaságok. (bürget) Diákok tízezrei segítenek Versenyeztek a pénztárosok A győztes a vásárló Pénztárosok. Nap mint nap találkozunk velük, mikor hosszú vásárlókígyók tekeregnek előttük. Munkájukról csak annyit tudunk, hogy a kosárban lévő árut gyorsan, szakszerűen leblokkolják és kérik a pénzt. A Népbolt VálíaLat minden évben lehetőséget ad pénztárosainak, hogy felmérjék tudásukat. Ez a dolgozók érdeke, de a vállalatnak is hasznos. Az igazi nyertesek, természetesen mi, a vásárlók vagyiunik. Vasárnap délellőtt Szekszárdin a Babits Mihály Művelődési Központ márványtermében közel ötven pénztáros gyűlt össze, harcolni az idővel. Reggel nyolc órakor kezdődött a nyüzsgés. A rendezők a terepet előkészítették: hozattak elegendő árut, a tanulólányók és -fiúk vevőkké változtak. Először a gép üzembe helyezése volt a feliadat. Ezt a jobbak 12—14 másodperc alatt elvégezték, majd tíz kosárban 10—10-féle áru következett. Ezít kellett leblokkolni és természetesen kifizettet- nii. Mi volt egy kosárban? Például: mellkosár 10,50, játszóruha 73, fiúmba 50,50, rug- dalózó IM, egy pár zokni 16,70, pénztárca 45, nadrág 37,40; cicáskendiő 44, harisnya- nadrág 42,50, pólóing 60. ösz- szesen 495,60 forint értékben, a vevő ötszázassal fizetett, ebből kellett visszaadni. Az előbbi felsorolás a ruházati ágazatiban versenyzők kosarában volt, de az élelmiszer és a vegyes iparcikk kategóriában is tíz áruval dolgoztak, versenyezték. o Az élelmiszer-részlegesek küzdelmét figyelem. Nekik állandóan ez a munkájuk. A pilládat tört része alatt nyúlnak a kosárba, a másik kezük már ütii is a billentyűket. Hogy az árat mikor érzékelik? Nem tudom. A kívülálló csak azt látja, hogy a kosárba nyúl a versenyző, blokkol, fizettet. A tíz vásárlóval átlagban három percenként végez. Ördöngős munkia. Ezit csak nagyon sok gyakorlattal lehet így csinálni. Az jut az ember eszébe, hogy ez miért nem megy ilyen gyorsan a boltban. Később rájövök, itt minden vásárló előkészítette a pénzt. Mi meg — hétköznap — a végösszeg után kezdünk kotorászni a pénztárcánkban... Q Eredményhirdetés. Több mint ötórás versenyben dőlt el, hogy az élelmiszer-ka tegó-- riában Göröncsér Istvánná a legjobb pénztáros, második Kiss Jánosné, harmadik Szarka Ilona, velük mindennap a szekszárdi 50-es Nép- bolfbán találkozhatunk. Csapatversenyben is ők szerezték meg a győzelmet a szekszárdi 17-es, a dombóvári ABC első és második csapata előtt. Vegyes iparcikk kategóriában: 1. Kovács Károlyné Otthon Áruház. 2. Lóránt Ferenc- né 17-es, 3. Eicher Anna 17-es. Itt a 17-es bolt lett az első az Otthon Aruház előtt. Ruházati kategóriában minden díjat a Korzó Áruház dolgozói nyerték el. Egyéniben: 1. Scheid Magdolna, 2. Nemes Lászlóné, 3. Laki Gabriella. Csapatban: 1. Női osztály I., 2. Női osztály II., 3. Ci'pőosztály. o Lehet ezt fokozni tovább? Ezek az idők már-már fantasztikusak. Itt, ezen a versenyen egy vásárlóra szinte csak pillanatok jutottak. Em- berslies László és Leposa Ferenc főrendezők válaszoltak: Jelenleg Ratusz A/20-!as gépeik vannak, ezek már nem elég korszerűék. A jövő az Anker F/8-as gép. Ilyenekkel látják majd el a boltokat. A gépi időt ezzel csökkenteni tudják. Pénztárosok. Naponta találkozunk velük. Csúcs- forgalomban fél kézzel 20—25 mázsa árut raknak át egyik kosárból a másikba, gyorsan, szakszerűen, mintha minden hétköznap verseny volna. Hazafi József
