Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
1977. augusztus 16. KÉPÚJSÁG 3 Ezelőtt egy éve írtunk a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságának munkájáról. Az egy év alatt gazdasági életünkben egyenletes a fejlődés, a hitelpolitika segíti az üzemeket fejlesztési céljaik megvalósításában. Most azért kerestük fel az igazgatóság vezetőit, hogy újabb, a hitelpolitikával kapcsolatos gyakorlati kérdésekre keressünk, kapjunk választ. Ünnepség Szekszárdon A kitüntetéseket dr. Szabópál Antal adta át — Mindenekelőtt arra szeretnénk tájékoztatást kapni, hogy a megyei igazgatóság milyen módon figyeli, hogyan vesz részt a vállalatok gazdálkodásában ajánlásaival, tanácsaival. — A bank feladata a gazdálkodók pénzeszközei kezelése, gazdálkodásuk figyelemmel kísérése és indokolt esetben termelésük, fejlesztésük hitelezése. Az önálló gazdálkodás keretében a termelési, fejlesztési elképzelések a vállalatokon, szöv ékezeteken belül alakulnak ki, döntéseik végrehajtásához banki egyetértés, a hiteleszközök igény- bevétele esetén szükséges. Hiteligény esetén is a gazdálkodóknak kell megvizsgálni, hogy termelési tevékenységük milyen értékesítési lehetőségekkel párosul, tevékenységük bővítése, gazdaságossága, termékeik értékesíthetősége a hitelpolitikai irányelveknek és a vállalati érdekeknek megfelel-e. Ez rákényszeríti a gazdálkodókat arra, hogy maguk hajtsák végre elképzeléseik szelekcióját, keressék a termelés, a fejlesztés leghatékonyabb módozatait. A bank közreműködése a gazdálkodásban, így esősorban termelési és fejlesztési hitelek nyújtásában valósul meg. A hitelengedélyezés lehetőségét, az elvárt feltételeket a hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. Hitelengedélyezés esetén a bank — népgazdasági érdekeket előtérbe helyező — befolyásoló szerepe érvényesül, a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásáról információkat gyűjt, illetve kér. A bank széles körű ismereteket szerez a vállalati mérlegek elemzésével, az elszámolási számlák forgalmának figyelemmel kísérésével a termelés, értékesítés, áruforgalom alakulásáról, 'a munkabér- és létszám-gazdálkodásról készülő statisztikai jelentésekből, hitelezési gyakorlatból és közvetlen partneri kapcsolatából. E széles körű ismeretek a bankári tanácsadás keretében hasznosulnak. Konzultációs kapcsolatot tartunk fenn a gazdálkodókkal, vállalati gazdaságpolitikájuk kialakításakor, termelési, fejlesztési céljaik meghatározásakor és megvalósításakor, konkrét hitelkérelmeik összeállításakor és minden pénz- és hitelgazdálkodást érintő kérdésben. Tudatosítjuk a gazdálkodók körében a központi elvárásokat, a preferált fejlesztési célokat, elősegítjük, hogy termelésük, fejlesztésük finanszírozásánál a legjobb megoldásokat alkalmazzák. A hitelpolitikai irányelvek hatékony alkalmazása, a gazdálkodók folyamatos pénzellátása a kölcsönös információt biztosító szoros partneri kapcsolat alapján valósulhat meg. — Több Tolna megyei mezőgazdasági üzem jelentős hitelt vett fel, ezek révén korszerűsítették a növénytermesztést és az állat- tenyésztést. Mely gazdaságokat lehet kiemelni, ahol jól használják fel a hitelt? I — A megye mezőgazdasági üzemei viszonylag széles körben élnek hiteligénybevételi lehetőségeikkel. Az elmúlt évben 965 millió forint termelési hitel, 72 millió forint közép- és 16 millió forint hosz- szú lejáratú beruházási hitel segítette elő a gazdaságok célkitűzései megvalósítását. A beruházási hitelek túlnyomó többsége, mintegy 76 millió forint, gépbeszerzés, 8 millió forint takarmánykeverők, tárolók, szárítók és 6 millió forint szőlőtelepítési célt szolgál. A bank a hitelpolitikai irányelvek elvárásainak megfelelő célra és feltételekkel nyújt hitelt, így hiteleink túlnyomó többségében jól hasznosulnak. Emeljünk ki megállapításunk alátámasztására egy-két példát. A szedresi Sió—Sárvíz menti Egyesült Tsz tehenészeti telepe építését és Holstein- Friz állománnyal történő betelepítését fejlesztési hitellel támogattuk. Az elmúlt évben az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta az ötezer litert. A Paksi Á. G. állatállománya az elmúlt években gyorsan növekedett, jelentős takarmánytermő területei biztosítják abraktakarmányból az önellátást. A takarmány tárolását, megfelelő mennyiségű és minőségű abraktakarmány gazdaságon belüli előállítását — az állattenyésztés jövedelmezősége növelését — fejlesztési hitel támogatással valósították meg. A dombóvári Alkotmány Tsz tehenészeti telepe betelepítését forgóalap- hitellel segítettük elő. 1976. évben az egy tehénre jutó éves tejhozam 5200 liter volt. — Jelentős az MNB exporttermelést segítő hitel- politikája, úgy tudjuk, megyénkben jó tapasztalatok vannak erre. Kérjük, ismertessenek néhány tanulságos példát. — Exporttevékenységünk növelése, exportkapacitásaink bővítésének szükségessége a közvélemény széles körében tudatosodott. Ismert, hogy az MiNB a hitelpolitikai irányelvek előírásainak megfelelően hitelezési gyakorlatában kiemelten kezeli a gazdálkodók exporttörekvései támogatását. Megyénk kis- és középüzemekkel rendelkezik, termelési szerkezetük, értékesítési kapcsolataik egy olyan adottságot jelentenek, mely a viszonylag kis összegű, de gyorsan megvalósítható és megtérülő exportkapacitásfejlesztést tesz lehetővé. E hitelkonstrukció több mint egyéves alkalmazási gyakorlata alatt exportkapacitást bővítő hitellel segítettük elő az állami gazdaságok 45 629/M Ft összegű gépbeszerzési célkitűzéseit; a tsz-ek 36 258,M Ft előirányzatú gépbeszerzéseit, terménytároló- és terményszárító beruházásait. A megye mezőgazdasága az említett beruházásaihoz mintegy 51 Mó Ft bankhitelt kapott és eredményeként a hitelek törlesztéséig 395 ezer mázsa búza, 452 ezer mázsa kukorica, 11 ezer mázsa napraforgó többlethozamot ígért. A kisipari szövetkezetek részére engedélyezett export- kapacitást bővítő hitelek a szövetkezetek saját forrásaival 62 Mó Ft összegű beruházás megvalósítását eredményezik, üzembe helyezésük után 69,1 Mó Ft többlet ipari kapacitást jelentenek. Az exportkapacitást bővítő vállalati meggondolásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, előkészítésüket konzultációs kapcsolat keretében elősegítjük. A munkakapcsolat minden formáját felhasználjuk arra, hogy gazdálkodóink exportbővítő fejlesztési lehetőségeiket feltárják. Itt kell megemlítenünk a Bonyhádi Cipőgyár 63,4 Mó Ft költséggel megvalósuló beruházását, melynek eredményeként az üzem kapacitása 300 ezer pár cipő gyártásával nő, ebből 200 ezer pár tőkés relációban értékesül. A bank 51,5 Mó Ft hiteltámogatásban részesítette a beruházást. — A termelés hatékonyságának növelése a célunk, az, hogy a hitel hatékonyan funkcionáljon. Mit ajánlanak a hitelfelhasználóknak? — A hitel akkor funkcionál hatékonyan, ha egy, a növekvő gazdásági színvonal irányába haladó vállalatot, szövetkezetei támogat, másrészt akkor, ha éppen a hitel teszi lehetővé a hatékonyabb gazdálkodást. A banknak tehát — amikor hitelt nyújt — a gazdálkodók egész termelési, értékesítési, fejlesztési tevékenységét kell áttekinteni, és elbírálni milyen termelési és fejlesztési célokat, a saját eszközöket meghaladó mértékű megvalósítását támogatja. Ami a konkrét kérdést illeti, a válasz röviden így fogalmazható meg: — Törekedjenek arra, hogy minél kisebb eszközzel, anyagi ráfordítással, minél nagyobb eredményt érjenek el. — Termékeik műszaki és költségszínvonala azok értékesíthetőségét tegye lehetővé. — Pénzügyi helyzetük legyen rendezett. Ami az eszközgazdálkodást illeti; a forgóeszközök esetében a forgási idő csökkentése, az elfekvő készletek felszámolása, az állóeszközök esetében pedig ezek jobb kihasználása, a magasabb műszaki színvonalú eszközökkel történő pótlásuk és fejlesztésük a cél. A vállalati anyaggazdálkodási rendszer felülvizsgálata az anyagnormák szélesebb körű alkalmazása, a beruházási apparátus megerősítése és igényességének növelése megfontolásra érdemes lenne gazdálkodóinknál. A termékek értékesíthetősége a növekvő vásárlói igények miatt mindinkább előtérbe állítja a piackutatás, a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet-korszerűsítés, a termelékenységnövelés, stb. igényét. Hitelbírálati munkánkban figyelemmel vagyunk arra, hogy az adott gazdálkodó mit tett és milyen intézkedései vannak folyamatban egy olyan gazdálkodási szemlélet és gyakorlat kialakítása érdekében, melyben a bankhitelek hatékonyan funkcionálnak. Az, hogy egy gazdálkodó pénzügyi helyzete mindig rendezett legyen, egyáltalán nem jelenti, hogy hitel nélkül gazdálkodjon. Sokkal inkább jelenti, hogy követelései és kötelezettségei mértékben és időben egyensúlyban legyenek, követeléseit behajtsa, kötelezettségeit teljesítse, hogy pénzgazdálkodása áttekinthető legyen, hogy ne adó- sodjon el, stb. — Milyennek Ítélik meg a megye gazdaságainál a pénzügyi helyzetet? — A megye gazdálkodóinak pénzügyi helyzetét általában jónak, kiegyensúlyozottnak értékelhetjük. A fejlesztési hiteltartozások mértéke nem veszélyezteti azok határidőben történő visszafizetését, nem haladja meg a jövőben képződő fejlesztési alapok teherbíró képességét. A követelések beszedése, a kötelezettségek teljesítése javuló színvonalú. PÁLKOVÁCS JENŐ Tegnap délelőtt Szekszárdon a régi megyeháza dísztermének széksorait a megye tanácsapparátusának dolgozói töltötték meg, míg az elnökség asztala mellett a megye párt- és állami vezetőinek képviselői a városi tanácsok és a járási hivatalok elnökei, titkárai foglaltak helyet. — A magyar dolgozó nép ezekben a napokban emlékezik meg alkotmányunk évfordulójáról, — mondotta a jelenlévők köszöntését követően dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. — Huszonnyolc esztendeje — folytatta —, hogy a szocializmus építésének útjára lépett nép küldöttei törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát, rögzítve, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ez az ünnep alkalom arra is — hangsúlyozta —, hogy visszatekintsünk a megtett útra és megemlékezzünk az alkotmány által létrehozott új közigazgatási rendszerről, a tanácsokról és a tanácsapparátusban hosszú idő óta becsülettel dolgozókról. A törzsgárdaünnepség szónoka ezután utalt arra. hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az újítók között szép számmal vannak fiatalok is. Az eddig benyújtott harminckét javaslatból tizennégyet fiatal újítók adlak be, hat újítást pedig idősebb kollegáikkal közösen dolgoztak ki. Az idei újítások negyvenhat alkotója közül huszonöt KISZ-korú fiatal. Az idén a legtöbb újítást — ötöt — egy fiatal technológus, Szijjártó Jenő nyújtotta be. Oszlánczi János TAKARÉKOSSÁG — TÁRSADALMI MUNKA — KOMMUNISTA MŰSZAK A „Lampart” ZIM bonyhádi gyárának szocialista brigádjai és dolgozói is csatlakoztak a csepeliek felhívásához. A vállalások elősegítették és elősegítik a tervek teljesítését. A gyár leszabó-, sajtoló- és zománcüzeme azt a célt tűzte maga elé, hogy 1977-ben egyre jobban kiegészítik zománcedényből a lakossági és az exportigényeket. A gyár anyag- és energiatakarékossági intézkedései, valamint' a brigádvál1969 óta hagyomány az alkotmány, áz államalapítás és az új kenyér ünnepét -megelőzően köszönteni a tanácsok hűségben kipróbált, régi dolgozóit. A tegnapi esemény mégis különbözött az eddigi törzsgárda-ünnepségek- től, mert ez volt az első alkalom, hogy az ez év tavaszán elfogadott új törzsgár- daszabályzat alapján történt a törzsgárdisták kitüntetése. Most kaptak először —szám- szerint 19-en — aranygyűrűt azok, akik 25 éves közszolgálattal rendelkeznek. Ebben az évben a törzs- gárda-elismerés különböző fokozataiban összesen 323 tanácsi dolgozó részesül. A megyei ünnepségen pedig a megyei tanács, a városi, nagyközségi és községi tanácsok 108 tisztségviselője vehette át a megérdemelt elismerést. A törzsgárdajelvények és a velük járó pénzjutalmak kiosztása előtt dr. Szabópál Antal kedves kötelességének tett eleget, amikor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adta át Ambrus Lukácsnak, a teveli lalások eredményeként az első félévben energiahordozókból 251 ezer forintot takarítottak meg. így a brigádok 108,66 százalékra teljesítették a féléves tervet. Figyelemre méltó a 76 tonna fűtőolaj-megtakarítás és az 59 MW/óra villa- mosenergia-megtakarítás, melyben szintén nagy szerepük volt a brigádoknak. Községi Közös Tanács nyugalomba vonuló elnökének, a'ki ezúttal vette át a törzs- gárdajelvény arany fokozatát is. A továbbiakban hetven- hárman részesültek a törzs- gárdajelvény bronz, hatan ezüst és tizennyolcán a törzsgárdajelvény arany fokozatában. A központi ünnepségen tízen vették át a 25 éves közszolgálattal rendelkezőket megillető aranygyűrűket. A tegnap avatott törzsgárdistákkal együtt a tanácsok apparátusában 10, 20, 30 éves dolgozók száma meghaladta a félezret. Számuk egész pontosan 558-ra nőtt. Jó érzés tudni, hogy ügyeinket a tanácsokon mind több hivatástudó, jól felkészült, elkötelezett ember végzi. A kitüntetettek nevében a pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára, Juhász Ottóné mondott köszönetét, arról biztosítva a megyei tanács vezetőit, hogy az. elkövetkező évtizedekben is tudásuk javával kívánják szolgálni a dolgozó embereket. Az ünnepség rövid fogadással ért véget. A táblaosztály brigádjai több mint 72 ezer forint értékű, újból felhasználható zománchulladékot gyűjtöttek össze. A zománcozó zq- mánchulladék-gyűjtése 17 ezer 200 kilogramm. A brigádtagok közül 36- an ötvenkét újítással is hozzájárultak a jó eredményekhez. Hetessi János Az anyagtakarékosság egyik jó formája a hulladék szakszerű kezelése, a zománcgyárban a gépek mellől azonnal elviszik, préselik és továbbfelhasználásra elszállítják Tudósítóink írják Fiatal újítók - munkafelajánlások 323 új tanácsi törzsgárdatag
