Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

a Képújság 1977. augusztus 16. Filmjegyzet Mihail Kalatozov filmje 1957-ben készült, a következő évben nagydíjat nyert a cannesi filmfesztiválon. Egy­formán tetszett a kritikusok­nak és a közönségnek. Fősze­replői, Tatjána Számoljává és Alekszej Batalov azóta nemcsak sztárok, de nagy színészek lettek. Kalatozovról meg sem kell emb'teni, hogy munkássága a filmtörténet el- hagyhatatlan része, egy nagy, szovjet filmrendező-nemze­dék azóta már eltávozott tag­ja. A film nyomán azonos címmel még sláger is szü­letett. Kérdés, meg tud-e felelni a film hiúsz évvel a bemutató után, a várakozásnak? A filmek hamarabb öreg­szenek mintha többi művésze­ti ág alkotásai. A mondani­valójuk épp oly hamar poro­sodik, mint a keletkezéskor még modernek számító stí­lus. A Szállnak a darvak ki­vétel. Hiába utánozták le más rendezők a film képi lelemé­nyeit, ez az eredeti erején mit sem rontott. Változott azóta a világítástechnika, a szöveg itt-ott ma már sema­tikusnak tetszik, de a film költői szépségének, művészi tisztaságának nem ártott az idő. Olyan ez a film, mint egy vers, minél többször látja az ember, annál több szépséget fedez fel a részletekben. Min­dig élmény marad a híres je­lenet Borisz haláláról, ami­kor utolsó pillanataiban, amíg álltából a sárba zuhan, képzeletben végigéli esküvő­jét. Harmadszor láttam a filmet, most a mellékszerep­lők ragadtak meg leginkább. Minden' vonatkozásban egyenrangúak a főszereplők­kel, az alakok és a színészek is. Biztos, hogy nekünk, akik még nem éltünk a világ­háború idején, mást jelent, mint azoknak, akik végig­élték a háború borzalmait. Számunkra ez a film a hal­hatatlan szerelem, a hazasze­retet és a hűség balladája. Milyen kár, hogy kevesen nézték meg újra ezt a szépsé­ges filmet Szekszárdon. Igaz, a televízió a maga néhány millió nézőjének már több­ször levetítette. Lehet, hogy már mindenki látta, többször is, akit érdekelt. Egyszer még biztosan meg­nézem, ha a gyerekem annyi idős lesz, és újra vetítik a mozik ezt a filmkölteményt, őt is elviszem, hogy meg­ismerkedjék Veronika és Bo­risz tragikus szerelmének tör­ténetével. A film fiatal művészet, ha vannak klasszikusai, úgy a Szállnak a darvak bizonnyal klasszikus alkotás. — Ihárosi — Következő rilmjegyzetünket A bűn története című film­ről írjuk Rádió Csak ülök és kérdezek A „Főszerepben a riporter” sorozat vendége a legutóbb Vitray Tamás volt, az adást vasárnap délelőtt „csúcsidő­ben” hallhattuk. A műsor vendégei Szilágyi János szer­kesztő és Simó Sándor film­rendező voltak, ők szóltak időnként közbe, a felvett anyagot hallgatva, meg­megállítva, egy-egy kérdést időnként a riporternek szö­gezve. Előzetesként megállapít­hatjuk, a mintegy háromórás beszélgetésből egyórásra vá­gott műsor lekötötte a hall­gatót, még akkor is, ha a köz­érdekűség ez alkalommal nem állt a szerkesztési koncepció előterében. Olyan kérdések jöttek a meghívott vendégek­től, amilyeneket várni lehe­tett, olyan hangulatos beszél­getést alakított ki Vitray Ta­más, amilyent már megszok­tunk tőle, amilyent húszéves pályafutása eszmei összegzé­seként is felfoghatunk. A cse­vegő® részeket jól váltották a közbeszólások, Szilágyi János és Simó Sándor jóvoltából: ki tekinthető „nagyember”-nek, mi a riporter szerepe, hol van a közvélemény-formáló ripor­ter hatalma, mit számít a ri­porter szakmai felkészültsége, számít-e a főnök felkészület­lensége, ki segít a riporter problémáinak megoldásában, szeretik-e a kérdezősködőt, van-e rázós kérdés? Vitray Tamás számára nin­csen rázós kérdés, nem kerül­te meg most sem a válaszo­kat, elmondta ars-riporteri- káját, nem kifelejtve, hogy munkájának kezdetben is az adta a nagy lendületet, hogy" abban hitt, ő legkülönb a szakmában. Ma már viszont nem akar mindenáron szere­pelni, annak örül, ha szakma­beliek kérdezik meg tőle: „Hogy van, apa?” és riporter­alanyait továbbra is beszél­gető partnereinek tekinti. Bí­zik abban, hogy az ellentétes véleményt nemcsak a ripor­terek vállalják: e téren azon­nal példát is mutatott, a Balczó-vitában a közönség véleményét nem fogadta el. A kezdők számára adott ta­nácsa pedig megfogadható; figyelni kell a nagyok hibáit, tanulni, okulni belőlük, nem elfeledve a bibliai témát: a közvélemény sokszor Krisz­tus nevét suttogja kiszaf- badulóként, de mire felerősö­dik, Barrabás lesz belőle, (h) A modern irodalom je­lentős része tele van le­leplezésekkel. Ennél mi sem érthetőbb, mélyen gyökere­ző társadalmi okai vannak. Végérvényesen tűnőben az az időszak, amikor az em­beriség túlnyomó többsége bírálhatatlannak érezte „is­tentől való urait”, a fenn­álló rendszert pedig mint változtathatatlant vette tu­domásul. Maholnap már egyáltalán nincsenek tabuk, sőt, gyakran a történelmi múltba is visszaszállunk és az ellenkező végletbe csap­va, igyekszünk ott is min­den bálványt a porba dön­teni. Rolf Winter: Lidérc­nyomás és B. Engelmann— G. Wallraflf: önök ott fenn, mi itt lenn című könyveit (mindkettő a Kos­suth kiadása) nem érheti a dezilluzionálás vádja. Végtére is az Egyesült Ál­lamok társadalmával kap­csolatban korábban se volt sok illúziónk, akiknek pe­dig volt, azok" közül sokak­nak a helyszínen oszlott el. Hasonlóképpen nem őriz­tünk álomképeket magunk­ban a nyugatnémet felső tízezerről. Mégis, a két könyv kö­zül — melyeket éppen le­leplező tendenciájuk tesz összehasonlíthatóvá — Rolf Winteré a gyengébb. Ha egy festő az ördögöt akarja megörökíteni, akkor nem sokra megy azzal a mód­szerrel, hogy az egész hát­teret szurokfeketére festi, így eltűnnek a körvonalak. A túlzások mögött az önbe­csapás veszélye is ott van. A szerzőnek temészetesen elhisszük minden szavát, akár Georgetownról és Texasról, akár a bussines- ről, a vallásról, a maffiá­ról, a börtönökről, vagy a hadseregről értekezik. Még­is, mindennek a végén olyan összkép alakul ki az: olvasóban, hogy az Egyesült Államok már csak véletle­nül létezik, belülről telje­sen elrohadt, minden pilla­natban eltűnhet a történe­lem színpadáról. Ez azért nincs teljesen így. A Bernt Engelmann— Günter Wallraff szerzőpár módszere sokkal jobb. Egyi­kük általában szenvtelenül közli a nagy nyugatnémet vagyonok kialakulásának történelmi tényeit, a másik megszólaltatja a vagyonok urai rabszolgáinak vala­melyikét. (O. I.) A szellemi vetélkedő augusztus havi kérdései 1. Mikor kötötte meg Szov­jetunió és Egyiptom az asz- szuáni gát építéséről a szer­ződést ? 4958. február 1. 1 1958. június 1. 2 1958. december 26. x 2. Mikor bocsátotta fel. a Szovjetunió az első holdraké­tát? 1959 január 2. 1 1959. május 17. 2 1959. november 7. x 3. Mikor tett javaslatot a^ Szovjetunió az ENSZ-ben az általános és teljes leszerelés­ről? 1958. szeptember 28. 1 1959. szeptember 18. 2 1960. szeptember 21. x 4. Mikor kötött egyez­ményt a Szovjetunió és az USA a közvetlen telefonösz- szeköttetésről (forró drót)? 1961. június 2. 1 1962. szeptember 4. 2 1963. június 20. x 5. Mikor helyezték pályá­ra a Föld első mesterséges holdját a Szovjetunióban? 1957. október 4. 1 1958. január 2. 2 1957. szeptember 3. x 6. Mikor szállt le az első szovjet űrállomás a Holdon? 1965. február 10. 1 1966. február 3. 2 1967. március 4. x 7. Az űrepülés történeté­ben milyen fontos esemény volt 1962. augusztus 8-án? — Az első szovjet űrraké­ta túllépi a Földtől való vég­leges elszakadáshoz szüksé­ges kozmikus sebességet. 1 — Első ízben utazik em­ber egy mesterséges égites­ten. 2 — Elsőként valósul meg a kötelékben történő űrrepü­lés. x 8. Mikor kezdődött a nem­zetközi geofizikai év, mely­nek keretében a Szovjetunió 125 rakétát'bocsátott fel? (1957-1967) 1957- ben 1958- ban 1959- ben 9. Alekszander Mihajlo- vics Prohov melyik szovjet professzorral kapott közösen 1964- ben Nobel-díjat? I. J. Tamm 1 Ny. G. Baszov 2 P. A. Cserenkov x 10. Melyik szovjet profesz- szorról neveztek el egy bizo­nyos fajta sugárzást, amelyet ő fedezett fel és ezért mun­katársaival közösen 1958-ban Nobel-díjat kapott? Ny. Ny. Szemjonov 1 D. I. Blahincev 2 P. A. Cserenkov x 11. Hány százalékban ré­szesedett a szénfeldolgozó ipar a vegyipar termelésében 1965- ben? 12 "/„ 1 18 11 „ 2 26 % x 12. Hány millió hektáron végeztek 1961-ben repülőgé­pes növényvédelmet a Szov­jetunióban? 22 millió ha 1 47 millió ha 2 57 millió ha x 13. 1962-ben a foszfortar­talmú műtrágyák termelésé­ben hányadik volt Szovjet­unió a világon? Első 1 Második 2 Tizedik x 14. Ki az a szovjet tudós, aki 1962-ben Nobel-díjat ka­pott „Az elméleti fizika tan­folyama” című háromköte­tes munkájáért? L. D. Landau 1 N. N. Szemjonov 2 P. A. Cserenkov x 15. A moszkvai Kremlben mikor és minek a megnyitá­sára épült fel a Kongresszu­sok Palotája? 1956 XX. kongresszus 1 1959. XXI. rendkívüli kongresszus 2 1961. XXII. kongresszus x 16. Mikor újították meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést? 1967. szeptember 7. 1 1967. november 3. 2 1967. december 2. x 17. Melyik évben kapott Solohov Nobel-díjat? 1965. 1961. 1967. 1 2 X 18. Mi a neve annak a szovjet folyóiratnak, amelyik — egyedülállóan a világon — 5 kontinens íróival ismerteti meg az olvasót? Gyetszkaja Lityeratura 1 Inosztrannaja Lityeratura 2 Hudozsesztvennaja Lityeratura X 19. Az általános kötelező középfokú oktatást kimondó határozat hány éves korig szabja meg a Szovjetunióban a tankötelezettség időtarta­mát? 7—48 éves (8+3) 1 7—19 éves (8+4) 2 7—17 éves (8+2) x 20. Ki a zeneszerzője a „Hősök emlékezete” című kantátának? Sosztakovics Hrennyikov Hacsaturján 1 2 x 21. 1958-ban a brüsszeli vi­lágkiállítás alkalmából meg­szavaztatták több ország azon filmkritikusait, akiket az 1955-ig készült filmek alapján a legjelentősebbnek tartottak. Hány szovjet alkotás ke­rült a „Brüsszeli 12” közé? Egy 1 Három 2 öt x 22. Mikor lépett életbe az atomcsendegyezmény, mi­lyen területekre vonatkozott és kik írták alá? 23. Milyen jelentős hatá­rozatokat fogadott el az SZKP XXIII. kongresszusa? 24. Az SZKP ......... kong­re sszusa fogadta el a fejlett szocialista társadalom to­vábbi korszerűsítésének programját. Melyik kong­resszusról van szó és melyek voltak a legfőbb szempon­tok? 25. Mit jelent az atom­mentes övezet, melyik ország javaslatára jött létre és mely országok csatlakoztak hozzá? Beküldési határidő 1977. augusztus 31. Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa kulturális osztály. A VETÉLKEDŐ ÁLLÁSA A NEGYEDIK FORDULÓ UTÁN 1. Bonyhád, Cipőgyár MSZBT 1. sz. csoport 107, 2. Paksi Állami Gazdaság (1. sz. KISZ-alapszerv) 107, 3. Bonyhád, Cipőgyár MSZBT 2. sz. csoport 105, 4. T. m. Tervező Váll. Ybl Miklós szoc. brigád 104, 5. Bonyhád, Cipőgyár Ifjúsági brigád 103, 6. Paks atomerőmű Terve­zői KISZ-alapszervezet 102, 7. Dombóvár Csavaripar Vállalat Tavasz ’77 101, 8. Si- montornya, Bőrgyár Vak Bottyán brigád 101, 9. Szek­szárdi Nyomda 101, 10. Szek- szárd városi Tanács KISZ- szervezete 100, 11. T. m. Ter­vező Vállalat Béke szoc. bri­gádja 99. 12. KISZÖV 98, 13. Pali, Beruházási Váll. LF KISZ-alapszervezete 98, 14. Tolna, Selyemgyár RM-bri- gád 97, 15. T. m. Tervező Váll. „ZipernovSzky” brigád 97, 16. Szabadság Termelő­szövetkezet Kisvejke 95, 17. MEZŐGÉP KlSZ-alapszerve- zet Bonyhád 94, 18. Szekszárd Postahivatal 93, 19. Bátaszék M—62-es Vontatási Főnökség 92, 20. MMG AM l.sz. KISZ- alapszervezet 92 pont. Művelődés és történelem A Magvető Kiadó Gyorsuló Idő sorozatában jelent meg az ünnepi könyvhétre Kristó Gyulának, a szegedi József Attila Tudományegyetem tör­ténészének História és kor­történet a Képes Krónikában című könyve. A sorozat, amelyben az ol­vasók kezébe került a mű, az utóbbi évek könyvkiadásának egyik legszerencsésebb vállal­kozása. Egyszerű, mégis tet­szetős kivitelben rövid esz- szék, tanulmányok e köny­vecskék, amelyek alkalmaz­kodva a „gyorsuló idő” köve­telményeihez, hozzáértéssel szolgálják a közművelődési politika célkitűzéseit. Komoly tudományos kérdé­sek sorozata a Gyorsuló Idő, azonban korántsem a vas­kalapos értihetetlenségre és elzárkózásra szinte törekvő „tudományosságé”, hanem a közérthetően megfogalmazott tudományosságé. Ez a mű is csak látszólag esik távol a napi gondoktól, korkérdésektől, mert a téma időbeli távolsága ellenére na­gyon mai tud lenni, főleg tör­ténelemszemléletében, amely az elmúlt századok alkotásait is képes emberközelbe hozni, hús-vér emberek alkotásának tekinteni, olyannak — mint. akár a mai alkotások — ame­lyek nem mentesek a kor po­litikai és közéleti hatásától sem. Kristó Gyula — akinek ed­dig két műve jelent meg e korral kapcsolatban — az a kutató, akiben egymásra ta­lált a tudás és a közérthető­ség. itg Simsay Ildikó kiállítása Budapesten, a Stúdió Galériában nyílt meg Siinsay Ildikó festőművész kiállítása, melyen legújabb munkáit mutatja be. A kiállítás augusztus 27-ig tekinthető meg. Képünkön Gyermekkori emlék című festménye Leleplezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom