Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
a Képújság 1977. augusztus 16. Filmjegyzet Mihail Kalatozov filmje 1957-ben készült, a következő évben nagydíjat nyert a cannesi filmfesztiválon. Egyformán tetszett a kritikusoknak és a közönségnek. Főszereplői, Tatjána Számoljává és Alekszej Batalov azóta nemcsak sztárok, de nagy színészek lettek. Kalatozovról meg sem kell emb'teni, hogy munkássága a filmtörténet el- hagyhatatlan része, egy nagy, szovjet filmrendező-nemzedék azóta már eltávozott tagja. A film nyomán azonos címmel még sláger is született. Kérdés, meg tud-e felelni a film hiúsz évvel a bemutató után, a várakozásnak? A filmek hamarabb öregszenek mintha többi művészeti ág alkotásai. A mondanivalójuk épp oly hamar porosodik, mint a keletkezéskor még modernek számító stílus. A Szállnak a darvak kivétel. Hiába utánozták le más rendezők a film képi leleményeit, ez az eredeti erején mit sem rontott. Változott azóta a világítástechnika, a szöveg itt-ott ma már sematikusnak tetszik, de a film költői szépségének, művészi tisztaságának nem ártott az idő. Olyan ez a film, mint egy vers, minél többször látja az ember, annál több szépséget fedez fel a részletekben. Mindig élmény marad a híres jelenet Borisz haláláról, amikor utolsó pillanataiban, amíg álltából a sárba zuhan, képzeletben végigéli esküvőjét. Harmadszor láttam a filmet, most a mellékszereplők ragadtak meg leginkább. Minden' vonatkozásban egyenrangúak a főszereplőkkel, az alakok és a színészek is. Biztos, hogy nekünk, akik még nem éltünk a világháború idején, mást jelent, mint azoknak, akik végigélték a háború borzalmait. Számunkra ez a film a halhatatlan szerelem, a hazaszeretet és a hűség balladája. Milyen kár, hogy kevesen nézték meg újra ezt a szépséges filmet Szekszárdon. Igaz, a televízió a maga néhány millió nézőjének már többször levetítette. Lehet, hogy már mindenki látta, többször is, akit érdekelt. Egyszer még biztosan megnézem, ha a gyerekem annyi idős lesz, és újra vetítik a mozik ezt a filmkölteményt, őt is elviszem, hogy megismerkedjék Veronika és Borisz tragikus szerelmének történetével. A film fiatal művészet, ha vannak klasszikusai, úgy a Szállnak a darvak bizonnyal klasszikus alkotás. — Ihárosi — Következő rilmjegyzetünket A bűn története című filmről írjuk Rádió Csak ülök és kérdezek A „Főszerepben a riporter” sorozat vendége a legutóbb Vitray Tamás volt, az adást vasárnap délelőtt „csúcsidőben” hallhattuk. A műsor vendégei Szilágyi János szerkesztő és Simó Sándor filmrendező voltak, ők szóltak időnként közbe, a felvett anyagot hallgatva, megmegállítva, egy-egy kérdést időnként a riporternek szögezve. Előzetesként megállapíthatjuk, a mintegy háromórás beszélgetésből egyórásra vágott műsor lekötötte a hallgatót, még akkor is, ha a közérdekűség ez alkalommal nem állt a szerkesztési koncepció előterében. Olyan kérdések jöttek a meghívott vendégektől, amilyeneket várni lehetett, olyan hangulatos beszélgetést alakított ki Vitray Tamás, amilyent már megszoktunk tőle, amilyent húszéves pályafutása eszmei összegzéseként is felfoghatunk. A csevegő® részeket jól váltották a közbeszólások, Szilágyi János és Simó Sándor jóvoltából: ki tekinthető „nagyember”-nek, mi a riporter szerepe, hol van a közvélemény-formáló riporter hatalma, mit számít a riporter szakmai felkészültsége, számít-e a főnök felkészületlensége, ki segít a riporter problémáinak megoldásában, szeretik-e a kérdezősködőt, van-e rázós kérdés? Vitray Tamás számára nincsen rázós kérdés, nem kerülte meg most sem a válaszokat, elmondta ars-riporteri- káját, nem kifelejtve, hogy munkájának kezdetben is az adta a nagy lendületet, hogy" abban hitt, ő legkülönb a szakmában. Ma már viszont nem akar mindenáron szerepelni, annak örül, ha szakmabeliek kérdezik meg tőle: „Hogy van, apa?” és riporteralanyait továbbra is beszélgető partnereinek tekinti. Bízik abban, hogy az ellentétes véleményt nemcsak a riporterek vállalják: e téren azonnal példát is mutatott, a Balczó-vitában a közönség véleményét nem fogadta el. A kezdők számára adott tanácsa pedig megfogadható; figyelni kell a nagyok hibáit, tanulni, okulni belőlük, nem elfeledve a bibliai témát: a közvélemény sokszor Krisztus nevét suttogja kiszaf- badulóként, de mire felerősödik, Barrabás lesz belőle, (h) A modern irodalom jelentős része tele van leleplezésekkel. Ennél mi sem érthetőbb, mélyen gyökerező társadalmi okai vannak. Végérvényesen tűnőben az az időszak, amikor az emberiség túlnyomó többsége bírálhatatlannak érezte „istentől való urait”, a fennálló rendszert pedig mint változtathatatlant vette tudomásul. Maholnap már egyáltalán nincsenek tabuk, sőt, gyakran a történelmi múltba is visszaszállunk és az ellenkező végletbe csapva, igyekszünk ott is minden bálványt a porba dönteni. Rolf Winter: Lidércnyomás és B. Engelmann— G. Wallraflf: önök ott fenn, mi itt lenn című könyveit (mindkettő a Kossuth kiadása) nem érheti a dezilluzionálás vádja. Végtére is az Egyesült Államok társadalmával kapcsolatban korábban se volt sok illúziónk, akiknek pedig volt, azok" közül sokaknak a helyszínen oszlott el. Hasonlóképpen nem őriztünk álomképeket magunkban a nyugatnémet felső tízezerről. Mégis, a két könyv közül — melyeket éppen leleplező tendenciájuk tesz összehasonlíthatóvá — Rolf Winteré a gyengébb. Ha egy festő az ördögöt akarja megörökíteni, akkor nem sokra megy azzal a módszerrel, hogy az egész hátteret szurokfeketére festi, így eltűnnek a körvonalak. A túlzások mögött az önbecsapás veszélye is ott van. A szerzőnek temészetesen elhisszük minden szavát, akár Georgetownról és Texasról, akár a bussines- ről, a vallásról, a maffiáról, a börtönökről, vagy a hadseregről értekezik. Mégis, mindennek a végén olyan összkép alakul ki az: olvasóban, hogy az Egyesült Államok már csak véletlenül létezik, belülről teljesen elrohadt, minden pillanatban eltűnhet a történelem színpadáról. Ez azért nincs teljesen így. A Bernt Engelmann— Günter Wallraff szerzőpár módszere sokkal jobb. Egyikük általában szenvtelenül közli a nagy nyugatnémet vagyonok kialakulásának történelmi tényeit, a másik megszólaltatja a vagyonok urai rabszolgáinak valamelyikét. (O. I.) A szellemi vetélkedő augusztus havi kérdései 1. Mikor kötötte meg Szovjetunió és Egyiptom az asz- szuáni gát építéséről a szerződést ? 4958. február 1. 1 1958. június 1. 2 1958. december 26. x 2. Mikor bocsátotta fel. a Szovjetunió az első holdrakétát? 1959 január 2. 1 1959. május 17. 2 1959. november 7. x 3. Mikor tett javaslatot a^ Szovjetunió az ENSZ-ben az általános és teljes leszerelésről? 1958. szeptember 28. 1 1959. szeptember 18. 2 1960. szeptember 21. x 4. Mikor kötött egyezményt a Szovjetunió és az USA a közvetlen telefonösz- szeköttetésről (forró drót)? 1961. június 2. 1 1962. szeptember 4. 2 1963. június 20. x 5. Mikor helyezték pályára a Föld első mesterséges holdját a Szovjetunióban? 1957. október 4. 1 1958. január 2. 2 1957. szeptember 3. x 6. Mikor szállt le az első szovjet űrállomás a Holdon? 1965. február 10. 1 1966. február 3. 2 1967. március 4. x 7. Az űrepülés történetében milyen fontos esemény volt 1962. augusztus 8-án? — Az első szovjet űrrakéta túllépi a Földtől való végleges elszakadáshoz szükséges kozmikus sebességet. 1 — Első ízben utazik ember egy mesterséges égitesten. 2 — Elsőként valósul meg a kötelékben történő űrrepülés. x 8. Mikor kezdődött a nemzetközi geofizikai év, melynek keretében a Szovjetunió 125 rakétát'bocsátott fel? (1957-1967) 1957- ben 1958- ban 1959- ben 9. Alekszander Mihajlo- vics Prohov melyik szovjet professzorral kapott közösen 1964- ben Nobel-díjat? I. J. Tamm 1 Ny. G. Baszov 2 P. A. Cserenkov x 10. Melyik szovjet profesz- szorról neveztek el egy bizonyos fajta sugárzást, amelyet ő fedezett fel és ezért munkatársaival közösen 1958-ban Nobel-díjat kapott? Ny. Ny. Szemjonov 1 D. I. Blahincev 2 P. A. Cserenkov x 11. Hány százalékban részesedett a szénfeldolgozó ipar a vegyipar termelésében 1965- ben? 12 "/„ 1 18 11 „ 2 26 % x 12. Hány millió hektáron végeztek 1961-ben repülőgépes növényvédelmet a Szovjetunióban? 22 millió ha 1 47 millió ha 2 57 millió ha x 13. 1962-ben a foszfortartalmú műtrágyák termelésében hányadik volt Szovjetunió a világon? Első 1 Második 2 Tizedik x 14. Ki az a szovjet tudós, aki 1962-ben Nobel-díjat kapott „Az elméleti fizika tanfolyama” című háromkötetes munkájáért? L. D. Landau 1 N. N. Szemjonov 2 P. A. Cserenkov x 15. A moszkvai Kremlben mikor és minek a megnyitására épült fel a Kongresszusok Palotája? 1956 XX. kongresszus 1 1959. XXI. rendkívüli kongresszus 2 1961. XXII. kongresszus x 16. Mikor újították meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést? 1967. szeptember 7. 1 1967. november 3. 2 1967. december 2. x 17. Melyik évben kapott Solohov Nobel-díjat? 1965. 1961. 1967. 1 2 X 18. Mi a neve annak a szovjet folyóiratnak, amelyik — egyedülállóan a világon — 5 kontinens íróival ismerteti meg az olvasót? Gyetszkaja Lityeratura 1 Inosztrannaja Lityeratura 2 Hudozsesztvennaja Lityeratura X 19. Az általános kötelező középfokú oktatást kimondó határozat hány éves korig szabja meg a Szovjetunióban a tankötelezettség időtartamát? 7—48 éves (8+3) 1 7—19 éves (8+4) 2 7—17 éves (8+2) x 20. Ki a zeneszerzője a „Hősök emlékezete” című kantátának? Sosztakovics Hrennyikov Hacsaturján 1 2 x 21. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmából megszavaztatták több ország azon filmkritikusait, akiket az 1955-ig készült filmek alapján a legjelentősebbnek tartottak. Hány szovjet alkotás került a „Brüsszeli 12” közé? Egy 1 Három 2 öt x 22. Mikor lépett életbe az atomcsendegyezmény, milyen területekre vonatkozott és kik írták alá? 23. Milyen jelentős határozatokat fogadott el az SZKP XXIII. kongresszusa? 24. Az SZKP ......... kongre sszusa fogadta el a fejlett szocialista társadalom további korszerűsítésének programját. Melyik kongresszusról van szó és melyek voltak a legfőbb szempontok? 25. Mit jelent az atommentes övezet, melyik ország javaslatára jött létre és mely országok csatlakoztak hozzá? Beküldési határidő 1977. augusztus 31. Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális osztály. A VETÉLKEDŐ ÁLLÁSA A NEGYEDIK FORDULÓ UTÁN 1. Bonyhád, Cipőgyár MSZBT 1. sz. csoport 107, 2. Paksi Állami Gazdaság (1. sz. KISZ-alapszerv) 107, 3. Bonyhád, Cipőgyár MSZBT 2. sz. csoport 105, 4. T. m. Tervező Váll. Ybl Miklós szoc. brigád 104, 5. Bonyhád, Cipőgyár Ifjúsági brigád 103, 6. Paks atomerőmű Tervezői KISZ-alapszervezet 102, 7. Dombóvár Csavaripar Vállalat Tavasz ’77 101, 8. Si- montornya, Bőrgyár Vak Bottyán brigád 101, 9. Szekszárdi Nyomda 101, 10. Szek- szárd városi Tanács KISZ- szervezete 100, 11. T. m. Tervező Vállalat Béke szoc. brigádja 99. 12. KISZÖV 98, 13. Pali, Beruházási Váll. LF KISZ-alapszervezete 98, 14. Tolna, Selyemgyár RM-bri- gád 97, 15. T. m. Tervező Váll. „ZipernovSzky” brigád 97, 16. Szabadság Termelőszövetkezet Kisvejke 95, 17. MEZŐGÉP KlSZ-alapszerve- zet Bonyhád 94, 18. Szekszárd Postahivatal 93, 19. Bátaszék M—62-es Vontatási Főnökség 92, 20. MMG AM l.sz. KISZ- alapszervezet 92 pont. Művelődés és történelem A Magvető Kiadó Gyorsuló Idő sorozatában jelent meg az ünnepi könyvhétre Kristó Gyulának, a szegedi József Attila Tudományegyetem történészének História és kortörténet a Képes Krónikában című könyve. A sorozat, amelyben az olvasók kezébe került a mű, az utóbbi évek könyvkiadásának egyik legszerencsésebb vállalkozása. Egyszerű, mégis tetszetős kivitelben rövid esz- szék, tanulmányok e könyvecskék, amelyek alkalmazkodva a „gyorsuló idő” követelményeihez, hozzáértéssel szolgálják a közművelődési politika célkitűzéseit. Komoly tudományos kérdések sorozata a Gyorsuló Idő, azonban korántsem a vaskalapos értihetetlenségre és elzárkózásra szinte törekvő „tudományosságé”, hanem a közérthetően megfogalmazott tudományosságé. Ez a mű is csak látszólag esik távol a napi gondoktól, korkérdésektől, mert a téma időbeli távolsága ellenére nagyon mai tud lenni, főleg történelemszemléletében, amely az elmúlt századok alkotásait is képes emberközelbe hozni, hús-vér emberek alkotásának tekinteni, olyannak — mint. akár a mai alkotások — amelyek nem mentesek a kor politikai és közéleti hatásától sem. Kristó Gyula — akinek eddig két műve jelent meg e korral kapcsolatban — az a kutató, akiben egymásra talált a tudás és a közérthetőség. itg Simsay Ildikó kiállítása Budapesten, a Stúdió Galériában nyílt meg Siinsay Ildikó festőművész kiállítása, melyen legújabb munkáit mutatja be. A kiállítás augusztus 27-ig tekinthető meg. Képünkön Gyermekkori emlék című festménye Leleplezések
