Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

2 Képújság 1977. augusztus 10. Hazai krónika A III. ANYANYELVI KON­FERENCIA kedden a magyar kultúra külországi megjele­nésének sokféle formájával, szellemi életünk klasszikus értékeinek és mai produktu­mainak kisugárzásával fog­lalkozott. Tanácskozik a konferencia (Képtávirónkon érkezett) Délelőtt — a konferencia plénumán — hangzott el Or- tutay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzi kutatócso­portja igazgatójának előadá­sa „A népiművészet magyar- országi reneszánsza” címmel. Ezt követően Debreceni Tibor a magyar versek és színdara­bok megjelenítésének művé­szi és műkedvelő formáiról, szépségeiről, Vass Lajos pe­dig arról tartott előadást, hogy rendkívül fontos szerepe van az anyanyelv megőrzésé­ben az éneknek, a zenének. Délután megkezdődtek a konferencia szekcióülései. A kulturális munkabizottságban hozzászólásokkal kísért elő­adások hangzottak el a kana­dai magyar kultúráról, az Angliában élő magyarság azon törekvéseiről, amelyek az óhazával való szellemi kapcsolatok bővítését, a ma­gyar történelem minél széle­sebb körű oktatását szolgál­ják. Az NSZK-ban élő ma­gyarok szorgalmazták: az ed­digieknél többet kell tenni kulturális értékeink külföldi felkutatása, tudatosítása ér­dekében. ' A pedagógiai munkabizott- - Ságban hangsúllyal szóltak arról, hogy a külföldi magya­rok — különösen az ifjú ge­neráció — anyanyelvi neve­lésében fontos szerepe van az iskolai oktatásnak, a családi környezetnek, illetőleg a szer­vezett tanfolyamokon való részvételnek. Svájci tapaszta­latok alapján szó esett pél­dául az önképzőköri munka lehetőségeiről, a franciaorszá­gi magyar anyanyelvi moz­galmat pedig az egyesületek munkájának ismertetésével mutatták be. A KÖNNYŰIPAR ÉS A BELKERESKEDELEM érin­tett vezetői a közelmúltban ismételten áttekintették a ru­házati ellátás helyzetét és a II. félévre várható alakulását. Előreláthatólag az év hátra­lévő részében hazai termék­ből 6,7, importból pedig 4,2 százalékkal több terméket hoznak forgalomba, mint a múlt óv azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy a II. fél­évben fogyasztói áron szá­mítva összesen mintegy 22,8 milliárd forint értékű ruhá­zati cikk áll a lakosság ren­delkezésére. Az iskolás gyermekek szá­mára összesen 350 ezer úttörő- ing készült. Ugyancsak nem lesz hiány a különféle fazonú iskolaköpenyekből, amelyek jó része már az üzletekben van. A legkisebbek ruházati „igényeinek” kielégítése to­vábbra is zpkkenőmentes lesz. Annál is inkább, mert ez évre nem kevesebb, mint 2 millió 600 ezer darab sztreecs, frottír, valamint egyéb kötött, hurkolt bébi­holmit kapnak a hazai terme­lőktől. Hasonlóan az első félévhez, a másodikra is mintegy tíz­millió darab felső kötöttárut kap a belkereskedelem hazai termelésből, s ezen belül mintegy másfél millió tré­ningruhát. A terveknek meg­felelően az őszi-téli szezonra kerül forgalomba a hazánk­ban idén készülő mintegy egy­millió felnőttkabát 71 száza­léka. A II. félévben felnőttláb- belkből az ellátás egészében véve kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző év hasonló időszakában volt. Erre az idő­szakra a hazai termelők bel­földre összesen 12 és fél mil­lió pár cipőt készítenek, illet­ve készítettek. Bontsák le a mesterséges akadályokat! Üzleti körök a szovjet­amerikai kapcsolatokról A szovjet—amerikai üzleti kapcsolatok fejlődésének út­jában álló mesterséges aka­dályokról ír Vlagyimir Bol- sakov, a Pravda keddi szá­mában. Megállapítja: „Az eltelt na­pokban az amerikai üzleti körök neves képviselői — köztük a nagy iparvállalatok egyesülése, az atlanti tanács, valamint a nyugati partvidék több cége — síkraszállt a Szovjetunióval fennálló, köl­csönösen előnyös kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztéséért és kiszélesítéséért. Ezeknek a Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatban álló társaságoknak a képvise­lői nyilatkozataikban rámu­tatnak, hogy az amerikai kongresszus által bevezetett diszkriminációs korlátozások, a legnagyobb kedvezmény el­vének meg nem adása nehéz­ségeket okoz a két ország kö­zötti kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latok fejlődésében. Teljesen alaptalanok az enyhülés ellenfeleinek azok a kijelentései, amelyek szerint a szovjet—amerikai kereske­delem állítólag csak a Szov­jetunió számára előnyös. Car­ter elnök is legutóbbi, char­leston! beszédében, a két or­szág közötti kereskedelem fejlődésének fontosságáról szólva, szükségesnek tartotta kiemelni a tudomány és a technika területén elért szov­jet eredmények magas szín­vonalát. Jól ismerik ezeket a vív­mányokat a gyakorlatban a Szovjetunióval kereskedelmet folytató cégek. Rajtuk kívül több más társaság fejezte ki érdekeltségét szovjet keres­kedelmi szervezetekkel való kapcsolatok létesítésében. E kapcsolatok útjában azonban az amerikai kong­resszus által mesterségesen emelt diszkriminációs sorom­pók állnak. A hátrányos meg­különböztetést tartalmazó törvények eltörlése kétségte­lenül hozzájárulna a szovjet— amerikai kereskedelem jelen­tős növeléséhez. Ez megfelel­ne Helsinki szellemének, a szovjet és az amerikai nép, a két ország közötti együttmű­ködés és a világbéke megszi­lárdítása érdekeinek.” Árvíz Indiában Az esőzések következtében folyúvá változott az indiai fő­város. Uj-Delhi egyik utcája. (Képtávírónkon érkezett). ELLENTMONDÁSOS és bonyolult korunknak egyik fontos jelensége a kommu­nisták, a kommunista pártok befolyásának növekedése, a szocialista országok gazdasági és politikai erősödése, á moz­galom javasolta alternatívák fokozódó népszerűsége. Alig­ha véletlen, hogy ez a folya­mat különösen kontinensün­kön szembetűnő: a szocializ­must építő országok zöme és a szocialista átalakulásra leg­érettebb magasan fejlett tő­kés országok nagy többsége is itt helyezkedik el. S ha a Kínai Népköztársaságot nem számítjuk, a „bejegyzett” kommunisták, párttagok is legfőképpen Európában élnek és dolgoznak. Eelvetődika kérdés: nem­zetközi irányító központ álta­lánosan elfogadott hiányában, mi teszi a kommunista párto­kat nemzetközi mozgalommá, miért beszélhetünk ennek a mozgalomnak az egységéről, a pártok szolidaritásáról? A kommunisták internaciona­lizmusa miben nyilvánul meg, fejeződik ki? Milyen formái vannak és mi a tartalma a kö­zös harcnak, az együttműkö­désnek? A kommunista pártok nem­zetközi értekezleteinek ha­gyománya még 1957-re nyúlik vissza. Az SZiKP XX. kong­resszusán megrajzolt keretek kitöltésére Moszkvában hív­ták egybe az első értekezle­tet, amelyen 64 párt képvi­selői vettek részt. Azóta ez a hagyomány sokat alakult és gazdagodott. Ma nemzetközi értekezletek mellett (amilyen az 1960-as, 1969-es és 1976-os is volt), a két- és többoldalú találkozók, a regionális konfe­renciák — a tapasztalatcseré­nek, az egyenjogú és függet­len testvérpártok érintkezé­sének ezek az új formái — is elterjedtek. Ezek a formák alkalmasnak bizonyultak a kapcsolatok gyorsabb, mun- kajellegűbb és kötetlenebb alakítására egy olyan helyzet­ben, amikor tovább tart a forradalmi világfolyamat, * egyre változatosabbak az osz­tályharc helyi, regionális és nemzetközi viszonyai. A kom­munista mozgalom nemzeti osztagai, az egyes pártok mind érettebbé válnak, poli­tikájukat mind önállóbban, az állandó és változó befolyá­soló tényezők mind teljesebb körét figyelembe véve alakít­ják. Nem utolsósorban pedig kialakult a hatalmas szocia­lista közösség, világrendszer, amely minden tekintetben vi­szonyítási alap lett más test­vérpártoknak, a haladó em­berek millióinak. A KOMiMiöNISTA és mun­káspártok szolidaritása, az in­ternacionalizmus a nemzetkö­zi kommunista mozgalom fontos eszköze. A forradalmi erőknek eddigi győzelmei el­választhatatlanok a nemzet­köziségtől. Az internaciona­lizmus zászlaja alatt, az egész nemzetközi proletariátus har­cának eredményeként győze­delmeskedett Oroszországban a forradalom, épült a Szovjet­unióban a szocialista társada­lom, született meg a szocia­lista világrendszer, erősödik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amikor megfeledkeztek az internacio­nalizmusról, az mindig nega­tív következményekkel járt. A II. Internacionálé csődje, az 1914-es év eseményei, a szociálsovinizmus elhatalma­sodása a korabeli munkás- mozgalomban, elméleti végig­gondolásra érdemes, figyel­meztető példa a mai megvál­tozott körülmények között is. Éppen ezért, osztályellensé­geinknek mind az elmélet­ben, mind a politikában első­rendű célpontja az inter­nacionalizmus. Megpróbálnak bizalmatlanságot szítani az objektíve különböző körül­mények között tevékenykedő, esetenként más és más nem­zeti feladatot teljesítő test­vérpártok között, a „nyugati” és „keleti” kommunisták ál­lítólagos „áthidalhatatlan” nézeteltéréseiről, közelgő szakadásról beszélnek — ma.- gyarán: vágyaikat valóságnak tüntetve fel, mérhetetlenül felnagyítják a meglévő vitát. AZ EGYES PÁRTOK állás­pontja, természetesen külön­bözik egyik-másik (eseten­ként stratégiai) kérdés meg­oldásának megközelítésében. Ezek a különböző megközelí­tések érthetők és magyaráz­hatók. Abból fakadnak, hogy különböző a pártok helyzete, országonként-régiónként má­sok a reális lehetőségek, hogy eltérő és sajátságos egész sor feladatuk, és hogy ez különböző elméleti általá­nosításokat eredményezhet. Egyes pártok szocialista or­szágokban működnek, az ál­lamihatalmat gyakorolják és a fejlett szocialista társadalom építését irányítják, országai­kat öntörvényű és -érdekű gazdasági, politikai és katonai szövetségbe tömörítették. Más pártok az iparilag fej­lett tőkés országokban, a fej­lett polgári demokrácia vi­szonyai között működnek. Ezek között vannak a kor­mányzati hatalom közelében — szövetségeseikkel, annak felelős várományosaiként — tevékenykedő nagy pártok, amelyek elsősorban saját erő­re támaszkodva már most ké­pesek a sürgető nemzeti fel­adatok megoldására, illetve az abban való felelősségtel­jes részvételre. Ezek a pártok Sorban állás munkáért Ötezer fiatal munkanélküli — többségük szinesbőrű — ro­hamozta meg a munkaközvetítő irodákat New Yorkban, ahol a városi hatóságok kétezer munkást hajlandók al­kalmazni az áramszünet következményeinek felszámolá­sára. (Képtávírónkon érkezett). LAPZARTA Kedd estére országszerte befejeződött az aratás, a me­zőgazdasági nagyüzemek idén 1 663 011 hektáron termesztet­tek kalászos gabonát, ebből a búza vetésterülete 1,3 millió hektár volt. A termés az át­lagosnál egy héttel korábban érett be. MOSZKVA Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának utasí­tására az USA moszkvai nagykövetségén kedden kö­zölték, hogy elutasítják egy négytagú szakszervezeti mun­kásküldöttség beutazási ké­relmét, bár a szenátus nem­rég külön törvényt hozott a szocialista országok szakszer­vezeti aktivistáinak beutazá­sát nehezítő korlátozások enyhítéséről. BEJRUT A WAFA palesztinai hír- ügynökség kedden jelentette, hogy izraeli fegyveres erők hétfőn páncélosokkal és tü­zérséggel megerősítve benyo­multak Libanon területére, s rohammal igyekeztek beven­ni a határtól 1,2 kilométerre lévő Jarin falut. A libanoni, baloldali fegy­veresek és palesztinai szövet­ségeseik több órás csata után visszaverték a támadást — közli a WAPA. természetesen közvetlenül ér­dekeltek abban, hogy a fenn­álló státus quo-t ne tekintsék változhatatlan világpolitikai realitásnak. Ugyanakkor van­nak kisebb pártok, amelyek nehezebb körülmények között működnek és alkalmasint jobban igénylik a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom hagyományos szo­lidaritását. Az is előfordul, hogy a véleménykülönbsé­geknek szubjektív okai van­nak, hiszen a pártokat is em­berek vezetik-alkotják, s a tévedésektől, félrehallásoktól- félreértésektől mi, kommu­nisták sem vagyunk mente­sek. De a tények azt mutatják, hogy a véleménykülönbsé­geknek, az egyik-másik mai feladat megoldását célzó kü­lönböző megközelítési módok­nak semmi közük sincs a burzsoá propaganda azon ál­lításához, mely szerint a kom­munista mozgalom válságban van. Alapjában véve a kom­munista pártok hívek az in­ternacionalizmushoz és együttműködésüket, különö­sen korunk alapvető kérdé­seiben, fejlesztik: az imperia­lizmus ellen, a békéért, az enyhülési folyamat elmélyíté- téséért, a fegyverkezési haj­sza beszüntetéséért, a szem­ben álló katonai tömbök fel­oszlatásáért. Közösek érdeke­ik az országok fölött álló mo­nopóliumok népellenes politi­kája ellen vívott harcban, a nemzeti és társadalmi felsza­badításukért harcoló népek támogatásában. A TESTVÉRIPÁRTOK nagy tapasztalatra tettek szert az e kérdésekkel kapcsolatos együttműködésben. A 70-es években (az 1969. évi értekez­let után) a különböző orszá­gok kommunistáinak mint­egy ötven többoldalú találko­zóját és értekezletét rendez­ték meg. Ezeken összehangol­ták az időszerű problémákkal kapcsolatos álláspontokat és ismertették sajátos felfogá­saikat is más kérdésekben. Valamennyi érintkezés az egység és a kölcsönös megér­tés szellemében zajlott le, se­gített tisztázni fontos kérdé­seket, létező félreértéseket oszlatott el, pozitív hatást gyakorolt a forradalmi folya­mat fejlődésére. AZ EURÓPAI kommunista és munkáspártok 1976-os ber­lini konferenciája, az európai kommunista pártok eddigi legrangosabb értekezlete volt. Munkájában ténylegesen részt vett a kontinens összes testvérpártja (az egy Albán Munkapárt kivételével). Az értekezleten egyhangúlag el­fogadott dokumentum az eu­rópai békéért, biztonságért és enyhülésért vívott harc konk­rét programja. A berlini kon­ferencia egészében véve — mind barátaink, mind osztály- ellenségeink véleménye sze­rint — ismételten bebizonyí­totta, hogy a kommunisták aktív szerepet játszanak Eu­rópában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom