Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
1977. augusztus 6. TCXNA^ , , , '...ePUJSAG 3 Szakcsoportok a zöldségei látásért Több évtizedes múltra tekintenek vissza az ÁFÉSZ keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok. Jelentőségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy hazánkban mintegy 1,7 millióra tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek kisüzemi méretekben mezőgazdasági termelést folytatnak. Ilyen céllal az ország mezőgazdasági földterületének mintegy 20 százaléka, 1,3 millió hektár van használatukban. Az összes kert, szőlő és gyümölcs 60 százalékát kisüzemi keretek között művelik. Az ország állatállományából a szarvasmarhának több mint egyharmada, a sertésnek több mint fele, a baromfifélék háromnegyed része van birtokukban. Figyelemre méltó, hogy a kiegészítő jelleggel folytatott kisüzemi termelői tevékenység adja a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének 40 százalékát, ezen belül a munkaigényes szőlő- és gyümölcstermelés az érték 60, az állattenyésztésben pedig 50 százalékát e gazdaságok adják. A szakcsoportok általános érdek- képviseletét az ÁFÉSZ-nak az a területi szövetsége, MÉSZÖV látja el, amelyben az ÁFÉSZ tagként részt vesz. A kertészeti szakcsoportok 150 millió forint értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak el az ÁFÉSZ felvásárlóinak. Ezek Az alkatrész-, vagy anyaghiány elkeserítő dolog. Tétlenségre kárhoztat sok embert, egész gyártósorokat, üzemeket is. Az elmúlt félév vége felé a megyeszékhely két üzemében fenyegetett a veszély: le kell állni a termeléssel. S a bosszantó, hogy mindkét helyen parányi alkatrész, kis berendezés miatt tűnt úgy, munka nélkül maradnak a szalagok. Az MMG AM Műszergyárában egy picike kapcsoló hiánya okozott gondokat. Egy tőkés cég késett a szállítással. Húszezer darab szobahőmér- séklet-beállító berendezés — valamennyit az első félévben kellett volna exportra szállítani — nem készülhetett el. az adatok országos jellegűek, nézzük megyénkben — Szek- szárdon — mit tesznek a mezőgazdasági szakcsoportok a zöldségellátásáért. Az országgyűlés által törvényre emelt V. ötéves népgazdasági terv az élelmiszertermelés jelentős mértékű növelését írja elő. E feladat megvalósításához a szocialista nagyüzemeken túl a háztáji kisegítő és egyéb kisgazdaságokra is jelentős feladat hárul. A kisgazdaságokból származó termékekre még hosszú időn át számít a népgazdaság, támogatja és elismeri a kistermelők munkáját. Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata is hozzájárult a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztéséhez, a népgazdaság érdekeinek megfelelően. A kisgazdaságokban rejlő lehetőségeket a szövetkezetek már hosszú időn keresztül feltárják és ezeket a termelőkkel együttműködve továbbfejlesztik. 1974-ben a gyümölcs- zöldségellátás javítása érdekében megalakították Szek- szárdon a primőrtermelő szakcsoportot 12 taggal és 1460 négyzetméter területen. A fóliás szakcsoport tagjai a következő zöldségféleségeket termelték: retek, saláta, karalábé, karfiol, káposzta volt az első szakaszban. Második szakaszban: paprikát, paraA szalag azonban nem állt le, megcsinálták a berendezéseket kapcsoló nélkül, s most, mikor már itt vannak a későn kapott alkatrészek, ezeket is beszerelik. A valósághoz tartozik, hogy a műszergyár adóssága minimális. Egy-két százalék hiányzott csak exporttervük teljesítéséhez. Ugyanis a többi terméket időben elkészíthették, s azok megérkeztek a megrendelőkhöz. S mióta a kapcsolók megérkeztek, hozzáláttak, hogy ezt a lemaradást is pótolják, és egy-két hónapon belül egyenesbe jönnek. A BHG Kapcsológép Gyárában a szintén tőkés országból beszerzett rugóacél késése dicsomot és uborkát termeltek. Az előállított áruféleségek értéke éves szinten mintegy 90 ezer forint, amit a szövetkezet boltjaiban értékesítettek. A város igényeit figyelembe véve a következő fejlesztéseket hajtották végre a fóliás zöldségtermesztés terén. A meglévő szekszárdi primőrtermesztő szakcsoportot 840 négyzetméteres területtel bővítették ezen túlmenően megalakították Szedres és Tengelic községekben a fóliás szakcsoportot 3840 négyzetméter területen 26 taggal, így az összes terület 6140 négyzetméterre növekedett, s ezen a területen az éves termelési érték 370 ezer forintra emelkedett. Ezeken a területeken megtervezték a szolgáltatásokat és biztosították a felvásárlást és az értékesítést. Biztosították a fóliás szakcsoport tagoknak a palántát. Mintegy 80 ezer darab tápkockás palántát, a termesztéshez szükséges fóliákat aluvázzal házhoz szállították. A felvásárlás Szek- szárdon, közvetlen az üzletekben történik, Szedresben és Tengelicen a helyi felvásárlók végzik ezt a munkát, ahonnan az árut hetente három alkalommal szállítják az üzletekbe, így minden esetben biztosítani tudják a frisszöldség-ellátást a fogyasztók igényei alapján. okozott nem kis gondot a termelés előkészítőinek. Úgy látszott, az egyik kapcsológép típus gyártását teljesen le kell állítani. Hogy mégis rendeződött minden, szinte a véletlennek köszönhető. Hónapokkal korábban elkészült a terv, hogy két hétre leállnak a szalagok, egyszerre mennek szabadságra a dolgozók. S éppen a leállás idejére fogyott el. a raktárból a rugóanyag. A két hét alatt, míg a dolgozók jó része a bolgár tengerparton pihent, sok sürgetés eredményeként megérkezett repülőgéppel a negyedtonna minta, s azt követte a többi, ami már az esztendő végéig elég lesz. Október elsején kapják kézhez Az augusztus elsejei Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a közművelődési intézmények dolgozóinak munkabéréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sándor, a Kulturális Minisztérium terv-, pénzügyi-, és munkaügyi főosztályának vezetője. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alapján kerül sor szeptember elsejétől a közművelődési intézmények dolgozóinak béremelésére. A béremelés kiterjed a közkönyvtárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intézményekben dolgozókra. Az alapbérek átlagos emelkedése megközelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk a különböző munkakörökkel kapcsolatos kötelező emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dolgozók mennyiségi és minőségi munkájának figyelembevételével osztják szét. A rendelkezésre álló összes bérkeretnek több mint a felét a kötelező béremelésre fordítják, s csaknem ennyi jut a differenciálásra. A bérrendezés nem csak a főfog- lalkozásúakra, hanem a rész munkaviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjed, s fontos elv, hogy ebből az összegből nem lehet tartalékolni. — A rendkívüli bérfejlesztéssel egyidőben került sor a besorolási rendszer módosítására és új, korszerű tarifa- rendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglévő korpótlék alapbéresítésére is. A' tarifarendszer kialakításánál arra törekedtünk, hogy áttekinthető, egyszerű, egyértelműen alkalmazható bérutasítás fogalmazódjon meg. — A végrehajtás lebonyolításának segítésére augusztus 11-ig minden felügyeleti szeré megkapja a szükséges összegeket, s a végrehajtást könnyítő irányelveket. — Az előkészítés során rendkívül szoros és jó együttműködés alakult ki a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal továbbá a SZOT-tal és az illetékes ágazati szakszervezetekkel. Ennek tulajdonítható, hogy a rövid előkészületi idő ellenére a végrehajtási rendelkezések napvilágot láttak és az ütemtervnek megfelelően mindenhová időben eljutnak a szükséges információk. r. Anyaghiány miatt Kisebb gondok a BHG-ban és a műszergyárban A kamion — és a forint Szövtext ISZ elnöke miután megtárgyalta vezetőségi tagjaival a fejlesztési témát, hozzáfogott a szervező munkához. Mindenekelőtt a hitel ügyében intézkedett, azután kivitelezőt keresett, majd tárgyalt a külföldi gép szállítójával. Minden annak rendje és módja szerint, ahogy az ügyet intézni illik egy külföldi gép vásárlásakor, megtörtént, készen várta a szövetkezet a nyugati országból a gépeket, örültek az ipari szövetkezetben, mert a nyugati gépek korszerűek, magas minőséget olcsón csinálnak, ugyanakkor a dolgozót is meglehetősen kímélik. Tehát jó üzlet ígérkezett. A Szövtext ISZ nem rendelkezik olyan joggal, hogy tárgyaljon, lebonyolítson külföldi céggel üzletet, éppen ezért bekapcsolódott az akcióba a Szállimpex. Ez a cég azért van, hogy a hazai vállalatok külföldi szállításait elintézze. A Szállimpex tárgyalt a Ka- mionimpex vezetőivel: Elvtársak, itt van ez a kicsi Tolna megyei ISZ, tizennyolc fuvart kellene lebonyolítani, gépekkel rakot- tan, a ködös nyugati országból. Három hónappal ezelőtt meg is állapodtak: amikor a ködös nyugati országból érkezik a hír, azonnal mennek a gépekért. Mit várhatunk ezek után? Jön a hír. megy a kamion és hozza a gépet. Nem így történt. A Szövtext ISZ elnöke telexen kapta az értesítést a Burgwerk GMBG vezérigazgatój ától: Jöhetnek a gépért, indítsák a kamionokat. Az elnök értesíti a Szállimpexet, küldje a kamionokat. Tizennyolc fuvar, érdemes az ügybe kapcsolódni, hiszen jelentős ösz- szeget hozhat a konyhára. Úgy szólt a megállapodás, hogy a kamionok — három hónapi előrendelés volt a szállításra — pontosan pénteken reggel érkeznek Hemsburgba és ott megkezdik a rakodást, két nap múlva a Tolna megyei ISZ udvarán fékezhetnek. Elmúlt a péntek, el a szombat. Vasárnapra az előrelátó szövetkezeti elnök berendelte a gépszerelő brigádot: ha jön a kamion, ne kelljen sokat vacakolni a lerakással, legyen jó vasárnapjuk a sofőröknek. Elmúlt a vasárnap kamion nélkül. Hétfőn sem érkezett meg a szállítmány. Kedden azonban igen hosszú telexet küldött a Burgwerk GMBG vezérigazgatója, ennek pontos fordítása az ügy szempontjából nem érdekes, hiszen a lényeg sűríthető imigyen: Nálunk az üzleti életben, ha valaki mond valamit, azt betartja, különben fizet és — ez már szó szerinti idézet — „puszta reményekre nem építhetünk!” Tehát vagy küldi a Kamionimpex azonnal kocsijait, vagy elbúcsúzhat a kis Tolna megyei cég a kitűnő textilgépektől. Szaladgálás kezdődött a Szövtext- nél, a Szállimpexnél és a Kamionimpexnél. Harmadik nap megérkezett a szállítmány: harminchat gép, szépen berakodva, gondosan csomagolva, ahogy az illik. A gépeket azonban nem a magyar Kamionimpex kocsijai hozták, hanem a ködös országbeli Spediticien Look Campani, Leiland gyártmányú óriás kamionjai — kemény dollárokért. Mert mondani sem kell, hogy a forintot nem fogadták el, hiszen a nyugati országokkal általában kemény pénzekért kereskedünk, s így a szállítás díjkifizetése is ilyen pénzzel történhet. A harminchat gép ára valamivel több, mint négy és fél millió forint, az eredeti terv szerinti szállítás esetén, a Kamionimpex 400 ezer forintot kért a gépek hazahozásáért. A Spediticien Look Campani potom ki- lencszázhatvanhét ezer forint értékű devizát, dollárt kért és kapott a munkájáért... indösszesen csak azért dollárban fizette a Szállimpex a fuvart, mert forintban nem fizethette, holott ez a cég is. meg a Kamionimpex is azért van, hogy devizakímélő munkát végezzen. Egyébként a szállítás többletköltségét a kicsinyke Tolna megyei üzem kollektívája fizeti meg. Pálkovács Jenő Fadöntés előtt és nagyon megszerettem ezt a szakmát. Pár évvel ezelőtt Gyulajon vettem egy kis házat, ott élek a családommal, feleségemmel és hat gyermekemmel. A legnagyobb most megy hatodik osztályba. Nagyon jó itt dolgozni, szeretem az erdőt és az erdei munkát. Betanított munkás vagyok. Néha a brigádvezetőm megengedi, hogy a Stil fűrésszel daraboljam a fa törzsét. Fizetésemből kijön a család. Most tv-t készülök venni. Orsós Laj.os becsületes munkával szerezte azt, amije van, így boldog ember... MAGYARSZÉKI ENDRE (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nyolcfős brigád végzi a Dalmandi Állami Gazdaság területén a szükséges erdő- ritkítási fakitermelést. A brigád két csoportban dolgozik, és teljesítményük figyelemre méltó. Az elmúlt hónapban mintegy 500 köbméter fát termeltek ki és dolgoztak fel, dorongnak, illetve a vékonyabbakat egyméteres darabokra fűrészelik fel. A brigád tagjai között négy cigány van. Közülük az egyik az 50 éves Orsós Lajos Gyu- lajról jár be naponta munkahelyére, a gazdaság autóbuszával. — Ezelőtt a pári erdészetnél dolgoztam — mondta — Orsós Lajos a Stíl fűrésszel Nagy ívben dől a fa
