Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

A KÉPÚJSÁG 1977. augusztus 6. CSALÁD- OTTHON Divat az ókorban Az öltözködés éghajlati, egészségi tényezők hatására alakult ki, majd közösségi, társadalmi követelmények miatt egyre alakult* válto­zott. Kifejezte a társadalmi rétegek különbözőségét, kö­tődött a kor művészetéhez, színvonalához. A ruházkodás az ókorban is inkább a nők művészete volt. A férfidivat szerényeb­ben követte a korstílust. Idő­számításunk előtt kb. 3000 évvel kalasirist hordtak az egyiptomi nők. Ez alakhoz simuló, feszes ruhadarab volt. Melltől bokáig ért és vállpánt tartotta. A ruhák anyaga nagy fonalsűrűségű vászon volt, melyet keményítettek, pliszéroztak. Fedetlen felsőtestükön kü­lönálló vászongallért viseltek, amit a módosabbak díszítet­tek is. Fémszálakkal, gyön­gyökkel, ékkövekkel tették hangulatossá. Ebből fejlődött ki az uralkodók ékszergallér­ja. Ugyancsak uralkodók vi­seleté volt a paróka, melyen fejdíszt viseltek. A rabszol­gák fejét csak sima vászon- kendő védte a nap tüzétől. A görögök ruhái kevésbé voltak díszesek. Nem szeret­ték a sokféle színt. A fény és árnyék szembeállításával, redőzéssel hirdették a diva­tot. A vállon összetűzött khi- ton összes színdísze a bíbor színű meander szalaggal való szegélyezés volt. Művészi ügyességre tettek szert azon­ban a redők elrendezésében. A Kréta szigetén feltárt freskó- és vázaleletek „Kígyós istennője” a nőiességet hang­súlyozza. A derék szorosan elfűzött, a csípő erősen hang­súlyozott. A kebleket meg egyszerűen szabadon hagyja. Az ókori Rómában tuni­kában jártak a férfiak és nők egyaránt. Ennek ívelt nyakkivágását színes pánttal, hímzéssel díszítették. Kelmé­jük finoman font gyapjúszál­ból készült, melyet később selyemmel kevertek. A társa­dalmi különbségeket az anya­gok színe, finomsága és hossza jelezte. A nők viselete — mint mindig és mindenütt — a ró­maiaknál is díszesebb volt. A tunika fölött a stólát és a pallát viselték, fejüket el­szórt, csillogó gyöngyökkel, fátyolszerű kendő borította. Kelet pompás díszítéseivel keveredtek a római hagyo­mányok a bizánciak ruha­darabjain. A tógák és tuni­kák anyagi selymek, da- masztok és arannyal átszőtt brokátok. Az anyagok me­revsége miatt a redőzés lehe­tetlen. A fény-árnyék hatást így a gazdagon mintázott dí­szítés helyettesíti. Legjellem­zőbb díszítésük a rozettaso- rok alkalmazása volt. Jelleg­zetes ruhadarabjuk a dal- matika. A nők ékszergallér­ral tették még vonzóbbá meg­jelenésüket. Napjaink nőjének fontos divatkiegészítői a kozmetiku­mok. S mivel nincsen új a Nap alatt, már az ókori egyiptomi nők is sokféle szé­pítőszert használtak. Mandu­lavágásúra festett szemeik környékét kék színnel árnyé­kolták, pirosították szájukat is. Körmeikről sem feledkez­tek el. Piros, meg aranyszí­nű festékkel vonták be. Az ékszerek és gyöngyök elma­radhatatlan kellékei voltak a női szépségnek, már az ókor­ban is. — kg — Mellény minden alkalomra A nyári öltözékek kiegé­szítőjeként közkedvelt lett a mellény. Párizsban a legna­gyobb divatházak is ajánl­ják; a fiatalok pedig kimon­dottan divatba hozták. Az ún. lélekmelegítő formától a férfimellényen keresztül, a ruha hosszáig érő, egyenes vonalú megoldásig, igen bő­séges a variáció. Mi az egye­nes vonalú, csípőt betakaró hosszúsággal készült, modellt választottuk ki ajánlataink­hoz. Ugyanez derékig érően, vagy térd alatti végződéssel igen csinos. A rajzon látható mellény pedig minden kor­osztálynak és telt alakúaknak is csinos, jól viselhető. 1. Farmeranyagból készült nadrágszoknya, magas nyakú pamutpulóverrel, amelyet a nadrágba bekötve is viselhe­tünk. A mellény élénk színű műszálszövet, horgolt pasz­póllal a széleken, a zseb te­tején és a karlyuk körül. 2. A mellény, ez esetben pontosan leolvasható rajzról. Hozzá ceruzavonalú nadrá­got és megkötött nyakú, ké­zelőbe fogott bő ingujjú tuni­kát mutatunk be, amely jer- seyből vagy selyemből készül­het. 3. Elegáns, mintás selyem- ruhának is lehet kísérője a csípőig érő mellény. A ruha ujjatlan — egyenes pánt fe­jezi be a váltnál. Pici gallér és körbe berakott, de vasa- latlanul hagyott szoknya a jellemzője. A mellényt természetesen színben és alapnyagában úgy kell megválasztani, hogy az ruhatárunk darabjához alkal­mazható legyen, hasonlóan rajzainkon látható teljesen különböző típusainkhoz. A mellény szabásmintája: 1 kocka = 10 cm-rel 94 cm mellbőségre 150 cm széles anyagból 1 m szükséges 1. eleje (2) 2. háta (1 bug) 3. eleje tisztázó (2) 4. háta tisztázó- (1 bug) 5. zseb (2) 6. Háta karöltő tisztázó (2) 7. Eleje karöltő tisztázó (2) Rajz és szöveg: NÁDOR VERA A szabásmintát: LÁSZLÓ GYULÁNÉ készítette Kovács János receptkönyvéből Étkezzünk változatosan ! Gyógyítható a lábszárfekély A lábszárfekélyt a leg­többen bőrbetegségnek tart­ják. Pedig kialakulásában és a gyógyulás elhúzódásában nem a bőr a ludas, hanem a visszerek, a vénák, azok közül is az izmok közötti mély vénák. Végeremény- ben a lábszár vérkeringésé­nek zavara. A vérkeringés külső aka­dályai — szoros ruhák, az egy helyben állás, a ter­hesség, stb. — és a vele­született hajlamosság miatt lassú altesti vérkeringés a lábszárak vivőereiben pan­gást okoznak. Kitágítják az ereket, amelyek fala me­revvé, elpattanó csővé ala­kul. A vénás, elhasznált vér áramlása meglassul, esetleg áttolódik a mély vé­nák felé és a megduzzadó lábszárban vizenyősség, úgy­nevezett ödéma alakul ki. A károsodott szövetek el­lenállása, életképessége csökken. Felettük a bőr el­vékonyodik, érzékennyé vá­lik, fényesedik. Érdekes, hogy a károsodás a szőrtü­szőkre is átterjed. A duz­zadt területen a szőr ki­hull. a lábszár — leggyak­rabban az alszár, a boka, sok esetben a belső boka feletti rész — apró, barnás foltokkal telítődik, amelyek összefolynak, úgy, hogy a kóros terület színe is meg­változik. Jellemző, hogy a duzzanat reggelre leapad, de nappal újra duzzad és es­tére erősen viszket. A lábszárfekély szaksze­rű kezeléssel gyógyítható. A gyógyításban a tökéle­tes kímélet, a fekélyes láb felpolcolása és a keringést akadályozó ruhadarabok mellőzése elengedhetetlen. A házi gyógykezelésben a hámosító kenőcsök rendsze­res és folyamatos használa­tától várható eredmény. A seb tisztán tartása a leg­fontosabb, mert a másodla­gos fertőzések súlyosabbít- hatják a beteg állapotát és a gyógyulást elnyújthatják. A lábszárfekély ma már nem tartozik a reménytelen betegségek közé, de lebe­csülése. elhanyagolása ve­szedelmessé válhat. Dr. Buga László A Gemenc főszakácsa ez­úttal- változatos, magas vita­mintartalmú, biológiailag ér­tékes salátákat ajánl olvasó­inknak. PÁDUAISALÁTA Hozzávalók: 40 dkg sze­mes bab, vöröshagyma, 40 dkg gomba, olajbogyó. 40 dkg zöldpaprika, olaj, citrom, só, bors, 30 dkg paradicsom. A nagy szemű szemes babot sós vízben megfőzzük, le­szűrjük, hozzáadjuk a finom­ra vágott vöröshagymát, cik­kekre vágott gombát, kariká­ra vágott olajbogyót, kockára vágott zöldpaprikát. Olaj, cit­rom, só és bors ízesítésével ké­szítjük, cikkekre vágott para­dicsommal díszítjük. ERDÉLYI PAPRIKASALÁTA Hozzávalók: 1,50 kg zöld­paprika, só, bors, cukor, ecet, olaj, zöldpetrezselyem, tár­kony, vöröshagyma. A húsos zöldpaprikákat forró olajban megforgatjuk, külső héjukat lehúzzuk. Apróra vá­gott hagymát, tárkonyt, pet­rezselyemzöldet, ecettel, só­val, cukorral, törött borssal és az olajjal elkeverjük a paprikát. Lehűtve tálaljuk. KÁROLYI SALÁTA Hozzávalók: 25 dkg főtt burgonya, 15 dkg kovászos uborka, 15 dkg zöldpaprika, 25 dkg paradicsom, 2 fejes saláta. 3 db keménytojás, 3 dl tartár, petrezselyemzöld, só, bors, cukor, citrom. A főtt burgonyát, uborkát, keménytojást, karikára, a A fotózás műhelyéből A gyermek mint téma Nincs róla statisztika, mégis bizonyossággal állít­ható, hogy a fotóamatőrök legkedveltebb témája: saját gyermekük. A vérbeli fotós szülő már újszülöttjéről is készít felvételt, megörökíti otthoni első napjait. Ked­ves dokumentumok ezek évek után, mégis azt taná­csoljuk, hogy első időkben ne fényképezzük túl az új­szülött csecsemőt, akinek arcvonásai még kialakulat­lanok. Általában csak 3—4 hónapos kora után készül­nek az igazán kedves ké­pek, amikor már mozog, mosolyog, pancsol a fürdő­ben a kisded. Fotós-ősidők óta divat a kicsinyeket pu­céron fényképezni. Taná­csoljuk, féléves, nyolchóna­pos kora előtt ne készít­sünk korai aktfotót gyerme­künkről. A csecsemőtest bármily kedves is a szülő­nek, fejletlen és bizonyos mértékig groteszk. Csak a már fent említett korú lur­kók kezdenek arányosabbak lenni, őket is hasra fekve tanácsos fényképezni, ami­kor már kis fejüket emelik. A gyermekfényképezés technikájánál ha lehetséges, természetes világítást alkal­mazzunk. Az örökvakuval gyermekre villantott felvé­telek meszes, kifejezéstelen arcot, tágra nyílt szemeket eredményeznek. Ha már mindenképpen elkerülhetet­len a vakufény, úgy a mennyezetre vagy az oldal­falakra világítva indirekt fényforrásként alkalmazzuk. Ebben az esetben természe­tesen két-három rekesszel nyitnunk kell objektívünk diafragmáját. Különösen nehéz kisgyereket fényké­pezni fürdőszobában, mert a kicsiny, rendszerint fehér falú helyiség nagy fény­reflexiót ad és emiatt a kezdő amatőrök felvételei sokszorosan túlexponáltak lesznek. Amennyiben lehetséges — a torzítások kiküszöbö­lése miatt — a kisgyerme­keket fényképezzük • tele- objektívvel. Gyakori hiba, hogy a szülő állva fényké­pezi alacsóny gyermekét, ezáltal ugyancsak torzított képet kap, ajánlatos legug­golva, úgynevezett béka- perspektívából fényképezni, ha egész alakos képet ké­szítünk. A fotók igazában akkor sikerülnek, ha a gyermek nem is veszi észre, hogy fényképezik. Igyekezzünk elkapni a kedves pillanato­kat, mert a beállított fel­vételek általában merevek. Ne idegeskedjünk, ha a gyermek izeg-mozog míg fotografálunk, mert a rövid zársebesség alkalmazása le­hetővé teszi a gyorsabb mozgások fényképezését is. Fényes Tamás A Kennedy-ügy újra kísért (5.) Gyilkosok összeesküvése „A .bokrok mögül tüzelnek” Bár a bizottság szívesen felruházta Oswaldot a mes­terlövész és a távfutó termé­szetfölötti tulajdonságaival, arra mégsem volt hajlandó, hogy azt a képességet tulaj­donítsa neki, hogy egyszerre két helyen tud lenni. Követ­kezésképpen a bizottság kez­dettől fogva kizárta azt a le­hetőséget, . hogy a gyilkos vagy a gyilkosok a vasúti töl­tés felől tüzeltek. Evégből a bizottság kény­telen volt több mint ötven tanú vallomását figyelmen kívül hagyni. (Azok, akik azt állították, hogy a tankönyv- raktár irányából hallottak lö­véseket, majdnem hússzal ke­vesebben vannak.) Azok a tanúk, akik a töltés felől tör­tént lövésekről beszéltek, mint Lee Bowers, bizonyosak voltak abban, hogy pontosan mit láttak és hallottak, sőt mi több, sok vallomás meg­egyezik egymással a legfon­tosabb részletek tekinteté­ben, ezek a részletek pedig szigorúan sajátságosak. S. M. Holland például, aki a via­duktról figyelte a jelenetet, a töltés fölött kis füstfelhőt látott, amely nyomban a lö­vések után jelent meg. A vas­úti töltésen túl levő parkoló­helyen Bowers néhány isme­retlen gépkocsit vett észre. Szavai szerint, az egyikben ülő ember — neki úgy rém­lett — egy mikrofonhoz ha­sonló tárgyat tartott az ar­ca előtt, s valamit mondott. Több vallomást megerősí­tenek a dokumentumfilmek. Nix filmje például megörökí­tett néhány embert, aki köz­vetlenül a lövések után a töl­tés irányába szaladt, a tölté­sen pedig két ember a föld­re vetette magát. Az is lát­szik, hogy az elnöki gépko­csi után haladó két motor- kerékpáros leszáll járművé­ről. az egyik pedig pisztol­lyal a kezében a töltés felé rohan. LAWSON UTASÍTÁSAI Még egy rendőr szaladt oda a töltéshez: Joe Smith, aki a Houston Street és az Elm Street kereszteződésénél a forgalmat irányította. Egy nő kiáltására sietett oda: „A bokrok mögül tüzelnek az el­nökre!” Smith elmondta az FBI nyomozóinak: „Már- már kihúztam pisztolyomat a tokból, de nyomban ez ju­tott az eszembe: Ostobaság. Hiszen azt sem tudom, kire lőjek. Ebben a pillanatban az az ember (akire Smith már- már rászegezte a pisztolyát) kijelentette, hogy ő a titkos- szolgálat ügynöke.” Mindebben csak egy pon­tatlanság akad. A titkosszol­gálat okmányaiból kiderül, hogy azon a napon egyetlen ügynöke sem tartózkodott a töltésen. Azon a napon valóban sok ember nem ott volt, ahol lennie kellett volna. Winston Lawson, a titkosszolgálatnak az elnöki menet útvonala biztosításáért felelős ügynö­ke később azt jelentette, hogy a motorkerékpáros rendőrök azt a parancsot kapták, hogy „az elnök gépkocsijától jobb­ra és balra” haladjanak — ez megnehezítette volna a ke­reszttüzet. A motorkerékpá­rosok azonban — mint a fil­mekből világosan látható — az elnöki autó csomagtartója közelében voltak, s ez ugyan­csak Lawson utasításai sze­rint történt. A gyilkosság után, amikor a texasi tankönyvraktár ki­járatait lezárták, az épület­ben egy teljesen idegen em­berre bukkantak, akinek semmi keresnivalója sem volt ott. Ez James Powell, a hadsereg hírszerző szolgála­tának ügynöke volt. Az utca túlsó oldalán, a tankönyv- raktárral szemben, a Dal-Tex zöldpaprikát és a salátát metéltre vágjuk, a paradi­csomot kockára, összekever­jük tartármártással és utána­ízesítjük. Tálaláskor meg­szórjuk petrezselyemzölddel és salátalevéllel díszítjük. FRANCIÁS FEJES SALÁTA Hozzávalók: 5 db fejes sa­láta, 4 db tojás, mustár, só, bors, ecet, olaj zöld petre­zselyem. A megtisztított, megmosott salátaleveleket darabokra csipkedjük és lecsorgatjuk. A keménytojások sárgáját szi­tán áttörjük, a fehérjét fi­nomra vagdaljuk. Az áttört tojások sárgáját mustárral, sóval, borssal, warchesterrel, olajjal, cettel, vágott tojás- fehérjével, petrezselyemzöld­del jól összekeverjük. A sa­látát megforgatjuk benne és tálaljuk. Building emelkedik. A kuta­tók régóta úgy vélték, hogy onnan is tüzelhettek. A rend­őrség nyilvánvalóan ugyan­ezen a véleményen lehetett, mivel a gyilkosság után a rendőrök ebben az épületben letartóztattak egy bizonyos fiatalembert, aki, a rendőr­ségi jelentés megállapítása szerint, „elegendő indok nél­kül” tartózkodott ott. Bár a jelentésből világosan kitűnik, hogy a seriffhez kí­sérték, sem a nevét, sem bár­miféle magyarázatot nem rögzítettek. A fiatalember nyilvánvalóan egyszerűen „légneművé változott”. AZ ELTŰNT AGYVELÖ . Azokat a vitákat, hogy a töltésről vagy a Dal-Tex épü­letéből lőtt-e valaki, el lehe­tett volna dönteni oly módon, ha megvizsgálják az elnök agyát ért sérüléseket. Éppen e célból a boncolás után az agyvelőt kiemelték és forma- linoldatba tették. Később az agyvelőt, más tárgyi bizonyí­tékokkal együtt, a Nemzeti Levéltárnak adták át. Ami­kor azonban dr. Cyrill Wecht, Alleghany kerületi vizsgáló- bíró, a kevés számú független szakértők egyike, aki a bon­colásról készített fényképeket és a röntgenfelvételeket ta­nulmányozta, arra a kelle­metlen felfedezésre jutott, hogy az agyvelő eltűnt a le­véltárból. A gyilkost kereső bizottság figyelmen kívül hagyta a ta­núk vallomásait és figyelmét teljesen egy Lee Harvey Os­wald nevű, 24 éves volt ten­gerészgyalogosra összpontosí­totta. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom