Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
2 Képújság f Meghall Makaríosz ■ Szerdán hajnalban, közép- ,európai idő szerint 4 óra 15 perckor, Nicosiáiban szívinfarktus következtében elhunyt Makaríosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Makaríosz, aki augusztus 13- án töltötte volna be 64. életévét, az esti órákban szenvedte el 4 hónapon belül második szívrohamát. Makaríosz 1960 óta, a szigetország függetlensége óta volt a Ciprusi Köztársaság államfője. Az alkotmány értelmében az ál lám elnöki tisztséget az elnök halála után a parlament elnöke veszi át. Ennek megfelelően, az új köztársasági elnök megválasztásáig Szpirosz Kipria- nu, a Demokrata Párt elnöke fogja betölteni az államfői tisztséget. Kdprianu — aki egyébként néhány hete maga is gyengélkedik — elnökölt a ciprusi minisztertanács szerdára virradóra összehívott rendkívüli ülésén, amikor Maka- riosz már haldoklott. Makaríosz 1913-ban született, a ciprusi Paphosz körzetében, paraszti családban, 1948-ban nyerte el a metrot- polita címet, két évvel később pedig Ciprus érsekévé választották. Makaríosz vezető szerepet töltött be a brit gyarmati uralom alatt, a sziget nemzeti függetlenségi mozgalmában. A görögországi katonai diktatúra idején több ízben kíséreltek még merényletet ellene. Az első merénylet 1970 májusában történt — amikor helikopterét lelőtték — az utolsó pedig 1974. július 15-én, amikor ciprusi jobboldali szélsőségesek és görög katonatisztek athéni sugallatra államcsínyt hajtottak végre Cipruson. Ekkor az államfő átmenetileg külföldre menekült. A jobboldali puccsot követően a szigetország területére török csapatok hatoltak, s azóta Ciprus 37 százaléka áll idegen megszállás alatt. A Ciprus elleni invázió következményeként Athénben összeomlott a görög katonai diktatúra, s az érsek 1974 decemberében visszatérhetett Nicosiába. Azóta 3 éven át, egészen haláláig, megszakítás nélkül küzdött Ciprus állami egységének helyreállításáért, el nem kötelezett politikájáért, a ciprusi menekültek hazatéréséért, a szigeten tartózkodó idegen csapatok kívánásáért. A szerdán hajnalban elhunyt Makaríosz elnök gyász- szertartása jövő hétfőn lesz a Nicosia egyik külvárosában álló Palluriotissza templomban, és még ugyanezen a napon a Troodos hegység közelében fekvő Kykkoban temetik el, abban a monostorban, amelyben papnövendék korában élt. Szerdán nagy tömeg kezdte meg az elvonulást Maka- ■riosz ravatala előtt, amelyet a niicosiai Szent János székesegyházban állítottak fel. Képünkön a királyi palota testőrei Makarioszt gyászolják (Képtávírónkon érkezett). Nagygyűlés Lisszabonban A PKP új választást javasol (Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára pántja legutóbbi plenáris ülésének határozataival foglalkozott kedden este, a lisz- szaboni sportpalotában tartott, több mint tízezres nagygyűlésen. A Portugál Kommunista Párt főtitkára elmondotta: a jelenlegi portugál kormány és parlament nincs abban a helyzétben, hogy szavatolja az országban kialakult demokratikus folyamat fejlődését. Erről tanúskodik több, a közelmúltban parlamenti többséggel jóváhagyott törvény, egyebek között az agrárreform módosítása, amely kétségbevonja a portugál nép jelentős forradalmi vívmányait. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma a portiigái demokrácia védelmében javasolja a parlament feloszlatását, új választások kiírását — mondotta végezetül Alvaro Cunhal. Etiópia Diredawa ostroma A mogadishui rádió szerdai jelentése szerint az etió- piai Ogaden tartományának elszakításáért küzdő szervezet, a „Nyugat-szomáliai Fel- szaibadítási Front” fegyveresei koncentrált támadást indítottak Diredawa városa ellen. A rádió egyúttal megismételte a Szomália támogatását élvező szervezet korábbi jelentését, mely szerint a több mint 600 ezer négyzet- kilométer kiterjedésű Ogaden „85 százalékát kezében tartja”. Diredawa egyébként egyike annak a három nagyobb településnek, amelyről a mogadishui rádió azt állítja, hogy rajtuk kívül minden város a szervezet hatalmában van. Diredawa fontos vasúti csomópont, és az etiópiai kormány egyik jelentős támaszpontja. Hírek szerint az elmúlt napokban a központi kormány csapaterősítéseket küldött a városba, hogy onnan indítsa el nagy arányú ellentámadását. LAPZAR TA SZOLNOK Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden és szerdán látogatást tett Szolnok megyében. Részt vett a párt megyei végrehajtó bizottságának kétnapos ülésén. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a megyei pártbizottság munkájáról, a párt XI. kongresszusa határozatainak időarányos teljesítéséről1 szóló jelentést és a további feladatokat. Szerdán Borbély Sándor a járási és városi pártbizottságok első titkárainak értekezletén az időszerű belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. BELGRAD Az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozót előkészítő nagyköveti tanácskozás szerdán délelőtt újabb plenáris ülést tartott. Az ülésen a Szovjetunió küldöttsége bejelentette, hogy elfogadja a spanyol delegáció múlt hét végén előterjesztett javaslatának az őszi találkozó befejezési idejére vonatkozó 13 pontját. A szovjet állásfoglalás a szocialista országok kompromisszumra való készségét és messzemenő megegyezési törekvését tanúsítja. GENF Genfben szerdán újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Befejeződött a nyári forduló A kibontakozás akadályai A bécsi Hofburgban egyelőre befejeződtek a tárgyalások, a tárgyaló tizenegy ország diplomatái hazautaztak nyári szabadságra. A záró sajtótájékoztatón kiderült: eredmény ebben a fordulóban sem született. A rendkívül fontos biztonsági kérdések, amiről a tárgyalások folynak, indokolják, hogy a tájékoztatás általában igen szűkszavú. De indokolt az európai közvélemény érdeklődése is a bécsj megbeszélésekről, hiszen nem kevesebbről van szó. mint arról, hogy Közép-Európában csökkentsék a két szemben álló országcsoport fegyveres erőinek létszámát, s a hadseregek birtokában lévő pusztító eszközöket. A megállapodás rendkívül fontos lenne egész kontinensünk számára. Az APN szovjet sajtóügynökség kommentátora megírja: „Lehetséges lenne a jövőben felére csökkenteni a térségben lévő fegyveres erőket. Ezzel az érdekelt országok évente 20—25 milliárd dollárt takaríthatnának meg.” Hogy ez milyen hatalmas összeg, azt jól szemlélteti az adat, hogy ebből fel lehetne építeni 15—20 darab kétmillió kilowatt teljesítményű villamos erőművet, 4^-5 millió gyermek számára iskolákat, s 600—800 ezer kórházi helyet. Nyilvánvaló, hogy valamennyi résztvevő ország rendkívül érdekelt abban, hogy a tárgyalások eredményt hozzanak. A szocialista országok egyoldalú jóakarata azonban nem elegendő. A több, mint három esztendeje folyó megbeszélés-sorozat világossá tette; a Nyugat taktikája azt a célt szolgálja. hogy egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. A tárgyalóasztal „nyugati” felén ülő felek (NSZK. a Benelux államok, Nagy-Britannia, USA és Kanada) nem tettek le arról, hogy a hamis „asz- szimetria érvre” hivatkozva a Varsói Szerződéshez tartozó országokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) a sajátukénál nagyobb mértékű csökkentésre bírják. Az atlanti országok visszautasítják a szocialista államok javaslatát az egyenlő százalékarányú csökkentésről és azt követelték, hogy a Varsói Szerződés országai háromszor annyi katonát szereljenek le, mint ők. Ráadásul a NATO-fegyverzetet nem semmisítenék meg (bizonyos elavult amerikai nukleáris harceszközök kivételével), hanem továbbra is az NSZK területén raktároznák. Ennek a követelésnek a tarthatatlansága nyilvánvaló. Nyilvánvaló már csak azért is, mert a két tárgyaló államcsoport egyaránt beterjesztette Közép-Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámát, s lényeges különbség közöttük nincs. A NATO- hatalmak hadseregeiben 981 ezer katona szolgál, a szocialista országok fegyveres erőinél pedig 987,3 ezer. A szárazföldi csapatok állománya ebből 791, illetve 805 ezer főt tesz ki. A csapatok fegyverzete természetesen a két oldalon különböző, s ez a tény indokolja az egyes fegyverfajták mennyiségében meglévő különbségeket is. A tények azonban, úgy tűnik, nem mindenkj számára beszélnek magukért. A szocialista országok tárgyalási készségét számos tény bizonyította. Nyilvánvaló, a Varsói Szerződés tagállamainak nem az adok-veszek alku, hanem a kölcsönösen elfogadható megoldás keresése az elfogadható. Éppen ezért javaslataikba beépítettek olyan elemeket is melyeket a nyugati tárgyalófél vetett fel először. így például hozzájárultak ahhoz, hogy a csökkentés első szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában állomásozó csapatait és fegyverzetét csökkentsék. Ugyanakkor azonban nem járulnak hozzá olyan nyugati követelések elfogadásához, mint az úgynevezett „közös plafon”, am; egyes gazdaságilag gyengébb atlanti országok csökkentéseit a lényegesen harc- képesebb Bundeswehr erősítésével egyenlítené ki. A szocialista közösség országainak vezetői több ízben kijelentették: érdekük a térségben a katonai feszültség csökkentése. Ezért például javasolták: a tárgyalásokon résztvevő országok kötelezzék magukat fegyveres erőik ..befagyasztására". A válasz erre a javaslatra sem volt kedvező. Sőt, a NATO növelte csapatainak létszámát. Az atlanti vezetők arra törekednek. hogy tovább erősítsék haderejüket, s a nyugat-európai hadseregeket még az amerikai cirkálórakétával is fel kívánják szerelni. Nyilvánvaló, a leszerelési tárgyalások mindig is bonyolult feladatot jelentettek. Itt azonban valami többről van szó. mint a két tárgyaló államcsoport közötti katonai paritás kérdéseiről. A középeurópai térség évszázadunkban már két ízben volt pusztító világháború színhelye. Felismerte a bécsi zsákutca veszélyét Schmidt, az NSZK kormányfője is. A kancellár reykjaviki sajtóértekezletén hangsúlyozta: fontos lenne haladást elérni a közép-európai csapatesökkentésben. M. G. 1977. augusztus 4. Vance Bejrútban tárgyait Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter (balról) szerdán Libanon fővárosába, Bejrútba érkezett és Szelim Hossz miniszterelnökkel (jobbról a második) és a libanoni hadügyi, valamint külügyminiszterrel tárgyalt. Ezt követően még szerdán elutazott Bejrútból az amerikai külügyminiszter és közel-keleti kőrútjának újabb állomására, Damaszkuszba érkezett. (Képtávírónkon érkezett). A hét karikatúrái A VIZSGÁLAT RÉMISZTŐ GYORSASÁGGAL HALAD AHOGY A KÖZEL-KELETI MEGOLDÁST LÁTJÁK . Á (az International Herald Tribune karikatúrái — KS) A SOKOLDALÚ CARTER „Szeretnénk, ha a palesztinoknak hazájuk lenne, Izraelnek biztonsága és amerikai béke a Közel-Keleten”. (Die Welt karikatúrája — KS)