Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

XXVII. évfolyam, 178. szám ARA: 0.80 Ft 1977. július 30., szombat Mai számunkból KÉT ÉVVEL HELSINKI UTÁN (2. old.) A SÄTRAK MINŐSÉGE ÉS AZ IGÉNYEK (4. old.) OLVASOSZOLGALAT HETI RÁDIÓ-. TV-MÜSOR VIZSGÁLJÁK AZ ÚJ SKODÁT (3. old.) Veszélyeztetett gyerekek 1969-iben rendelkezett a kormány a gyermek- és ifjúságvédőlimi miunka továbbfejlesztéséről. Nyolc esz­tendő telit el lazsóta, méltán foglalkozott most1 ismét a Minisztertanács — megtárgyalva az Állami Ifjúsági Bi­zottság és az Ok'tatáisli Minisztérium jelentését —ezzel a rendkívül fontos 'tevékenységgel. KILENCVENHÄROMEZER veszélyeztetett kiskorút tartofetlalk nyilván 1976 decemberében — a legutóbbi föl­mérés idéjén — a különböző oktatási és tanácsi szervek: iskolák, gyámhatóságok. Töredéknyi ez a szám, ha azt vesszük, hogy hazánk népességéből több mint egymillió az általános iskolás korú, és mintegy félmillióra tehető azoknak a fiataloknak a számla, akik túllépték a 14. esz­tendőt, de még nem töltötték be a 18. életévüket. A 93 ezer mégsem kicsiny szám és a legkevésbé sem elhanya­golható, ellenkezőleg, igen sokféle, árnyéit teendőre fi­gyelmeztet. Mindenekelőtt: a társadalmi gondoskodás fokozottan illeti meg ezeket a gyerekeket, mert szülők — erkölcsi vagy anyagi okokból — nem tudják biztosí­tani számukra a megnyugtató családi hátteret a tanulás­hoz, az emberré formálódáshoz. A GYÁMHATÓSÁGOK 350 ezer kiskorút és gond­nokság alatt lévő felnőttet gondoznak; ehhez mérten a létszámúik ima is csekély, munkájuk feszített tempójú, nemegyszer szinte emberfeletti erőfeszítéséket igényel. A mainál jobban lépést, kell tehát tartania az igények­kel — utal rá a Minisztertanács határozata — a gyám­ügyi szakemberképzésnek, a létszámnak. Megint más kérdés: a gyermekvédelem iskolai ve- tülete. Jól1 érzékelhető a nyolc óv óta elért fejlődés: je­lenleg már a legtöbb általános iskolában, dolgozik gyer- mekvéd'élmi megbízott, munkájuk hatékonyabbá téte­lére, tantestületi, szülői segítésükre viszont szükség van. Megkülönböztetett figyeltem övezi az állami gondo­zottak sorsát, tanulásukat, nevelésüket — és életük ala­kulását azután is, hogy 18 éves korukban elhagyják az intézetet. Negyvenkét ezer állami gondozott kap bőség­gel a társadalmi gondoskodásból; tulajdonképpen elé­gedettek lehetnének életük megnyugtató „berendezésé­vel”, ha a fejlődés követélményei nem jeleznék egyér­telműen: a gondoskodásban fel kell késizülni a holnapi igényekre is. Ellátottság ruhával, zsebpénz, étkezési norma az önállóvá váló gondozottak „pályára helyezése” némi anyagi segítséget is nyújtva ehhez — megannyi, finomításra és fejlesztésre váró része e munkának, ide értve a korábbi anyagi keretek megnövelését, hozzá­igazítását a gyermek- és lifjiúiságvédélem fejlődéséhez. ■Kitér arra is a határozat, hogyan lehetne esetenként jutalmazni a társadalmi pártfogókat, javítani az élel­mezést az intézetekben és nem utolsósorban: miként szükséges fejleszteni a nevelőszülői hálózatot. (Utóbbi­hoz annyit: csökkenőben van a válilalkozókedv, kedve­zőtlen a nevelőszülők korösszetétele is; márpedig még jó néhány ezer gyermek vár arra, hogy szerető családi ■környezetbe kerüljön és csak érző szívű pótmamák, apák adhatják meg számukra azt a gondoskodást, sze­retetek amelyet a saját családjukban nem kaphattak meg.) GONDOKAT és tennivalókat foglalt egybe a mi­nisztertanácsi határozat, jelezve azt a készséget is, amely — milliókban kifejezve — újabb támogatást jelent majd az intézetek felújítási munkáihoz, a gyermek- és ifjúság­védelmi tevékenység áldozatkész részeseinek nagyobb megbecsüléséhez. Az ENA etiópiai hírügy­nökség közzétette legfrissebb jelentését az ogadeni harcok­ról. Eszerint Siduna, Binagne, Birsi és Triivi környékén a kormánycsapatok kétszáz fős veszteséget okoztak az invá- ziós csapatoknak, s Grawa helység közelében pedig a Szomáliái fegyveresek közül százan haltak meg a harcok során. ■Az et iópiai kormány nyilat­kozatban cáfolta azt a Szomá­liái állítást, amely szerint Szo­máliái területen lelőttek há­rom etiópiai F—5-ös vadász­gépet. és egy ‘katonai szállító­repülőgépet. Etiópiai részről hangoztatják, hogy az ország a két kelet-afrikai állam na­pok óta tartó heves katonai összecsapásában eddig egyet­len szállító-repülőgépet vesz­tett és. egy polgári repülő­gépet. A Szomáliái hivatalos hír­ügynökség csütörtöki hadi­jelentésében ennél sakkal na­gyabb veszteségeket ismertet. A Nyugat-szomáliai Felsza- badítási Front közleményét idézve a hírszolgálati iroda 5250 etiópiai katona halálá­ról, 23 repülőgép lelövéséről és 32 tank megsemmisítésé­ről ad hírt. A Szomáliái erők ez utóbbi közlés szerint mintegy száz települést tartanak ellenőrzé­sük alatt, s a fennhatóságuk alatt lévő területekről „telje­sen kiűzték” az etiópiai kor- mánycsapatokat. Ugyancsak Szomáliái forrásból érkezett hír a terület elszakífásóért küzdő fegyveresek állítólagos harci sikeréről: a front egy korábbi jelentése szerint fegyveresei 350 kilométerre megközelítették Addisz-Abe- bát. Az itt harcoló erők’Ginir városa közelében csaptak ösz- sze. Eladó a nagymányoki művelődési ház? Élénk diplomáciai tevékenység Tripoli békülékeny Párizs, Kopreda Dezső, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Ali Abdeszalam Tritoi lí­biai külügyminiszter — aki kétnapos hivatalos látogatása során Giringaud külügy- és Bourges hadügyminiszterrel tárgyalt, valamint Giscard d’Estaimg elnökkel folytatott megbeszélést — pénteken délelőtti sajtóértekezletén mindenekelőtt Egyiptom és Líbia konfliktusával foglal­kozott. ■Mint kifejtette, az egyipto­mi vezetést az ország kétség- beejtően rossz gazdásági, va­lamint nem kevésbé rossz po­litikai helyzete, a belső elé­gedetlenség sarkallta arra, hogy a figyelem elterelése céljából agressziót intézzen Líbia ellen. Triki kijelentette, hogy Tripoli kész a nézetelté­rések rendezésére. „Ha Szá­dat elnök fesz egy lépést, mi kettőt teszünk” — mondotta, bár hozzátette, hagy az egyip­tomi helyzet rosszabbodása miatt jelenleg Kairóban „nincs egyetlen felelős sze­mély sem, aki képes lenne döntésh ozat álra”. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a líbiai diplo­mácia vezetője hangoztatta, hogy országa számára lényegi kérdés és „nem képezheti tárgyalások alapját” az Iz­rael áltál1 megszállt területek visszaadása. Líbia a paleszti­Élénk diplomáciai események központja a napokban Tri­poli. Képünkön: Kadhafi líbiai államfő és Khadam Szí­riái külügyminiszter a megbeszélések előtt. nai kérdés rendezésére kész elfogadni minden olyan meg­oldást, amelyet szabadon jó­váhagy a Palesztinái nép és képviselője, a PFSZ. Triki nem találkozott Qmar Bongo gaboni elnökkel, a'ki nem hivatalos látogatása és Giscard elnökkel folytatott megbeszélései után pénteken utazott el1 a francia főváros­ból. Az Afrikai Egységszervezet soros elnöke Párizsból felszó­lította „a törvényes csádi rendszerrel szemben álló el­lenzéki mozgalmakat”, hogy Libreville-.ben üljenek össze Felix Malloúm elnökkel „a csádi békéhez vezető utak és módok felkutatása céljából, mint mondotta, felhívását Malloum elnök-kel teljes egyetértésben tette.' Dolgozo diákok Segít a pályaválasztásban „Sokan jönnek, hogy adjunk munkát99 Május óta forr, pezseg a község. A vita gyűrűzik, aláírásokat gyűjtöttek, majd az alá­írásokat visszavonták. Vannak, akik el akarják adni a művelődési házat, vannak, akik védik. Erről a vitáról közlünk riportot a 3. oldalon. Képünkön a vitatott művelődé­si ház. A nyár. a szabadságok idő­szaka nem minden diák szá­mára jelenti a teljes pihe­nést. Vannak is szép szám­mal, akik nyári szabadságuk egy részét munkával töltik. A régóta áhított magnó, a várva várt kerékpár, vagy egy-egy utazás lehetősége közelebb kerül, ha a diák a költségeket, vagy annak egy részét a saját keresetéből te­remti elő. A Tejipari Vállalat szek­szárdi üzemében minden év­ben alkalmaznak diákokat nyáron. A fiatalok szeretik az üzemet, hiszen ott annyi tejet, kakaót, kefirt és más tejterméket fogyaszthatnak, amennyit akarnak. Az egyet­len szabály: kivinni semmit sem szabad. — Ilyenkor, a nyári sza­badságolások időszakában jól jön a diákok munkája — mondja Schütz János, a vál­lalat munkaügy: csoportve­zetője. — Dolgozott már ná­lunk főiskolás éppúgy, mint általános iskolai tanuló. Ed­dig az idén huszonhárom diákot vettünk fel. de most épp a pangás időszaka van. Sokan mennek júliusban tá­borozni, nyaralni. Augusztus­ban megint megnő majd a diák dolgozóink száma. A szekszárdi tejüzem Bo­gyiszlói úti telephelyén be­szélgettünk három diákkal. Szili Gizella harmadikos gimnazista. A tejüzemet jól ismeri, mivel édesanyja is ott dolgozik. — Dolgoztam már a cso- magolóban, a túróadagoló részlegnél, jelenleg az irodán vagyok. Indigókat teszek a lapok közé és más munkákat is rám bíznak — mondja. Kardos Ágota még általá­nos iskolás. Az idén fejezte be a hetedik osztályt. Mint elmondotta, Mözsről jár be dolgozni. Nyolc forint ötven filléres órabérrel vették fel, de nemrég kapott ígéretet, hogy jó munkája jutalmául egy forinttal emelik az óra­bérét. — Mire költöd a keresete­det? — Amit itt egy hónap alatt keresek, abból lemezjátszót szeretnék vásárolni — mond­ja. A kislány munkájával na­gyon elégedettek. Lelkiis­meretesen elvégez minden feladatot. Akár a vajcsoma- golóba osztják be, akár a csomagolásra váró kartono­kat kell bélelni. Kozma Zoli már gépen, azaz gép mellett is dolgozott. Huszonnégy napra jött a tej­üzemhez. Jelenleg az egyik automata gép kezelőjének se­gít. A gépből kikerülő cso­magokat ő veszi el és szál­lítja tovább a csomagolóhoz. — Nem ez az első munka­helyem — mondja. — Tavaly az őcsényi téesznél dolgoz­tam. Tarlót égettünk. Nyolc órát dolgozhattam, itt csak hatot engednek. Itt is szép a kereset. Nyolc forintos óra­bérem van. Zoli ősszel megy majd he­tedik osztályba, de már ko­moly tapasztalatai vannak a munkáról. Az üzemen belül több munkahelyre is beosz­tották és mindenhol megáll­ta a helyét. — Ilyenkor nyáron van nálunk a csúcsidő. Még ha senkj sem menne szabadság­ra. akkor is szükségünk len­ne a segítő diákkezekre — mondja Rácz László főmű­vezető. — Ebben az időszak­ban tartjuk az évi nagyta­karításokat. A gyerekek az apróbb munkákat végzik el, így nem kell azokkal a fel­nőtt dolgozókat lekötni. A tejesládák mosásánál, a kü­lönböző karbantartási mun­káknál jól tudjuk alkalmaz­ni a gyerekeket. Sokan jön­nek ide, hogy adjunk mun­kát. Tavaly nem is tudtuk az összes jelentkezőt alkal­mazni. A diákok dolgoznak. Van­nak, akik üzemeket, mások boltokat, termelőszövetkeze­teket, erdőgazdaságokat ke­resnek fel nyárj munkáért. Ki nehezebben, ki könnyeb­ben keresi meg a pénzt. De mindannyian megismerik a rendszeres termelőmunkát, az adott üzem belső életét, az ott dolgozók munkakörülmé­nyeit. Ezek az ismeretek ké­sőbb talán a pályaválasztás felelősségteljes időszakában segítik őket abban, hogy he­lyesen döntsenek. — Tamási — Hevesharcok Etiópiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom