Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
2 KÉPÚJSÁG 1977. július 30.. L A P Z A R TA GENF Genfben pénteken megtartotta soron következő ülését a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Vance pénteki washingtoni sajtóértekezletén bejelentette: szeptember 7—9. között Bécsben ismét találkozik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, hogy elsősorban az újabb SALT- egyezmény megkötésének kérdéséről tárgyaljanak. ISLAMABAD Bhutto volt miniszterelnök pénteken Lamakába érkezett, ahol több ezer támogatója üdvözölte. Kiszabadulása után adott első nyilatkozatában közölte, még nem dőlt el, hogy pártja, a Pakisztáni Néppárt, részt vesz-e az októberi választásokon. Erről a végrehajtó bizottság augusztus elején megtartandó ülése dönt. RÓMA Pénteken az olasz képviselőház nagy többséggel elfogadta a titkosszolgálatok demokratikus átszervezéséről intézkedő törvényjavaslatot. Ezt a kormány terjesztette elő. a pártok között született megegyezés alapján. STOCKHOLM Stockholm egyik elővárosának bírósága minimális, 4 évi szabadságvesztésre ítélte Va- szilij Szosznovszkij légikalózt, aki május 26-án az Aeroflot szovjet légitársaság egy AN—24-es gépének személyzetét, fegyverrel fenyegetőzve, arra kényszerítette, hogy az utasok életének kockáztatásával változtassa meg az útvonalat és szálljon le a svéd fővárosban. Még Svédországban is értetlenséget keltett a bíróságnak a légii'kaláz iránt tanúsított elnéző magatartása. BUDAPEST A lakosság bejelentése alapján elfogta a rendőrség a tévé legutóbbi Kék fény adásában bemutatott, csalás elkövetésének alapos gyanúja miatt körözött Vadász Szilveszter 52 éves alkalmi munkás, budapesti lakost. A XII. kerületi rendőrkapitányság, előzetes letartóztatása mellett folytatja az eljárást. A rendőrség kéri, hogy jelentkezzenek azok a károsultak, akik még eddig nem tettek feljelentést. A szovjet alkotmányozó bizottság ülése A Szovjetunió Alkotmányozó Bizottsága megvizsgálta az új alkotmány tervezetével kapcsolatos országos vita menetét. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a lakosság nagy aktivitással, magas fokú állampolgári öntudattal és érettséggel folytatja' a tervezet vitáját. Az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok sikeres végrehajtása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése jegyében folyó vita során mindenütt egyhangúlag helyeslik és támogatják az új alaptörvény tervezetében foglaltakat. A tervezet propagálása, ta- tanulmányozásának és megvitatásának szervezése a párt- és tanácsi szervek, szakszer- vezetek, Komszomol-szerve- zetek figyelmének középpontjában áll. Jelentős munkát fejtenek ki e téren a tömegr tájékoztató szervek is. Július 20-ig több mint 650 ezer munkásgyűlésen, 57 millió ember részvételével vitatták meg az alkotmánytervezetet. Az alkotmányozó bizottsághoz és elnökéhez, Leonyid Brezsnyevhez, valamint a helyi párt- és tanácsi szervekhez, lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz 67 ezernél több levél érkezett: íróik értékelik az alkotmánytervezetet, s javaslatokat tesznek szövegének kiegészítésére. Ugyanakkor — mint az ad- kotmányozó bizottság rámutat — a tervezet megvilágítását és vitáját nem mindenütt kapcsolják össze a termelés fejlesztésére, a hibák kiküszöbölésére, az egyéni felelősség növelésére vonatkozó feladatokkal. Egyes lapszerkesztőségek kevés áttekintő anyagban és értékelő cikkben foglalkoznak a tervezet elméleti tételeinek megvilágításával. A bizottság javasolta, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek, szervezetek gondoskodjanak a megállapított hibák felszámolásáról, biztosítsák a vita tervszerű kiterjesztését. A francia légierő Normandia—Nyeman ezredének néhány pilótája kedd óta Moszkvában vendégeskedik. Képünk a Vörös téren tett látogatásukat örökítette meg. Bomba robbant a svájci légitársaság milánói kirendeltségében. Képünkön: a repülőtársaság hivatala a robbanás után. (Képtávírónkon érkezett.) DlVSZ-tiltakozás Pénteken nyilatkozatot adott ki a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, amelyben elítéli az USA militarista köreinek újabb támadását az enyhülés és a leszerelés ellen. A világ ifjúsága a legnagyobb felháborodással értesült a tömegpusztító neutronbomba és az úgynevezett cirkálórakéták gyártásáról, amelyek aláássák az enyhülést. fenyegetik a világ békéjét és a nemzetközi biztonságot. Két évvel Helsinki után AZOKNAK, akik jelen voltak a helsinki európai biztonsági ég együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülésén, örökre emlékezetes marad ez a történelmi esemény. A záróokmány aláírása után az újságírók, akik között ott v°lt e sorok írója is. a 35 ország kormányfőivel és küldöttségi tagjaival folytatott beszélgetések alapján ismételten meggyőződhettek arról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értékelésekor nem holmi részletkérdéseket helyeztek a mérleg serpenyőjébe, hanem azt, a nagyszerű ügyet, amely valamennyiüket egyesítette. Ma különösen helyénvaló felidézni a két évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi értekezlet során ismételten bebizonyosodott : egyes nyugati „véleményformálók” továbbra is úgy értelmezik a helsinki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, hanem az egymással szembeállítás, a szocialista országokra gyakorolt „pszichológiai háborús” nyomás eszköze. Éppen ezért fontos mindazok szolidáris álláspontja, akik hűek Helsinki szelleméhez. Az európai politika realizmusa, amelyet megszilárdított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy megfontolt véleményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még tennünk kell. De a legfontosabb már megmutatkozik az elért eredményben: a helsinki megállapodások tíz elve szerint szabályozzák az államok közti kapcsolatokat, ha csak ezekbe a kapcsolatokba nem szólna bele olyan konjunkturális tényező, mint például az USA katonaiipari komplexumának érdekei. Kelet-Európával a kapcsolatok sokkal gyümölcsözőbbek és aktívabbak lettek — jelentette ki G. Andreotti olasz miniszterelnök. Helsinki után az „enyhülés kétségtelenül előre halad” — hangoztatja B. Kreisky osztrák kancellár. Ami a szovjet állam vezetőit illeti, nekik az a meggyőződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gazdasági. kulturális és egyéb kapcsolatok az európai keretek között észrevehetően bővültek és gazdagabbá lettek. E két év alatt a Szovjetunió még változatosabbá tette kapcsolatait a záróokmányt aláíró számos országgal. Ennek példája a politikai együttműködés olyan formái, mint a rendszeres konzultációk. Gazdasági és tudományos-műszaki téren rendszeressé váltak a hosz- szú távú koncepciós programok. A Szovjetunió önként teljesíti a záróokmánynak a bizalom megszilárdításáról szóló követelményét, többek között azt a megállapodást is, amely szerint idejében kell értesíteni a többi országot nagyszabású hadgyakorlatok megrendezéséről. A SZOVJETUNIÓ a kato nai enyhülés biztosításával kapcsolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tárgyalások sorsára, valamint a katonai enyhülés egész problémájára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fejtenek ki. Azok például, akik napirendre tűzték az új fegyverfaj- ták: a szárnyas rakéták, ne-' utronbomba stb. kifejlesztését. A Szovjetunió és a többi európai ország gazdasági kapcsolatai is új lökést kaptak, fejlődött az egész kelet— nyugati kereskedelem. A potenciális lehetőségek e téren szinte kimeríthetetlenek. Konstruktív válaszra vár a KGST-országoknak az Európai Gazdasági Közösséghez intézett együttműködési javaslata is. A gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztése, a béke és kölcsönös megértés elősegítése, a belügyekbe való be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspontja. Ennek alapján közelíti meg Moszkva a záróokmány azon tételeit is, amelyek a humanitárius és kulturális területekre vonatkoznak. Megvalósulnak azok az intézkedések is. amelyek az információcsere feltételeinek javítására irányulnak. A HELSINKI megállapodások végrehajtása, akárcsak maga az enyhülés, hosszadalmas folyamat, s ez a két esztendő ennek az útnak kezdeti szakasza. Szpartak Beglov (APN — KS) Carter elnök közvéleménymérlege Csökken a bizalom Washington. Heltai András, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: James Carter amerikai elnök sokat veszített a lakosság előlegezett bizalmából a hivatalában töltött első hat hónap alatt — ez tűnik ki a New York Times pénteken nyilvánosságra hozott felmé. réséből. Az országos közvéleménykutatás szerint januárban a lakosság 71 százaléka bízott abban, hogy az új elnök helyreállítja a kormány iránti bizalmat, amely mélypontra süllyedt a vietnami háború, a Watergate-botrá- nyok után. Júliusban már csak 61 százalék bízott abban, hogy Carter sikeres lesz. Míg januárban a megkérdezettek 50 százaléka azt várta, hogy az új elnök jelentősen csökkenti majd a munkanélküliséget, ma már csak 37 százalék számít erre. Más hazai gondok után a megkérdezetteknek csak 12 százaléka tartott fontosnak külpolitikai kérdéseket. A felmérésből ezúttal is kiütközött az amerikai közvélemény közismert világpolitikai tájékozatlansága: csak minden harmadik ember hallott egyáltalán a neutronbombáról, a Pentagon új „csodafegyveréről”. A New York Times közvélemény-kutatásának tanulsága az, hogy Carter elnök még mindig elsősorban hivatali ténykedésének mikéntjével, stílusával hat a lakosságra — míg a lényegi kérdésekben, ahol tényeket, eredményeket várnak tőle, népszerűsége mérséklődik. Egyik jellemző példája ennek a néger lakosság állás- foglalása. Miután 95 százalékuk Carterre szavazott, áprilisban még 83 százalékuk támogatta az elnököt, júliusban pedig már csak 62 százalék. Párizs Felújították a baloldal közös programját Csaknem tízórás megfeszített munka után, pénteken hajnalban fejezte be Párizsban sorrendben tizenötödik és egyben utolsó ülését a baloldal közös programjának idő- szerűsítésével foglakozó munkacsoport. A tanácskozásról kiadott közleményben a bizottság pozitívan értékeli a „tizenötök” által végzett munkát, hangoztatva, hogy a megvitatott kérdések zömében egységes álláspont alakult ki, bizonyos problémák azonban továbbra is megoldásra várnak. fi perui elnök beszéde (Francisco Morales Bermudez perui elnök csütörtökön az ország függetlenségének 156. évfordulója alkalmából rádió- és tv-beszédet mondott. Morales Bermudez bejelentette, hagy 1980-ban általános választásokat írnak ki, és a hatalmat polgári kormányzatnak adják át. A polgári kormányzásihoz való visszatérés első lépcsőfoka a jövő év közepén létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása lesz. London Wilsont is lehallgatták Az angol titkosszolgálat állítólag lehallgatta Harold Wilson volt miniszterelnököt — ez a hír lepte meg pénteken hajnalban a parlament egész éjszaka ülésező képviselőit. A Daily Express pénteki számában ugyanis Chapman Pincher, a lap katonai körökben ben- fentes munkatársa beszámolt arról, hogy a titkosszolgálat Wilson hivatali idejének nyolc éve alatt több ízben lehallgató készülékeket helyezett el a Downing Street 11. alatt levő miniszterelnöki irodában. Nkomo Kubában Csütörtökön küldöttség élén (Havannába érkezett Joshua Nkomo, a Zimbabwe-i Hazafias Front társelnöke. Nkomo-t a repülőtéren többek között Bias Roca Calde- rio, a Kubai Államtanács elnökhelyettese és Isidoro Mal- mierca Peoli külügyminiszter fogadta. Pénteken Nkomo felelős kubai vezetőikkel tárgyalt, és találkozott Fidel Castróval is. Csúcstalálkozó lesz Bogotában Indalencio Lievano Aguirre kolumbiai külügyminiszter csütörtökön Bogotában bejelentette, hogy augusztus elején a kolumbiai főváros lesz a színhelye hat latin-, illetve közép-amerikai ország (Venezuela, Mexikó, Costa Rica*, Kolumbia, Panama, Jamaica) állam- és kormányfői csúcstalálkozójának. A csúcs- találkozón az időszerű nemzetközi helyzetet, valamint a panamai csatornaövezet jö~ vőijérőil folyó amerikai—-panamai tárgyalások kilátásait vitatják meg. Francia pilóták Moszkvában 4X1111
