Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
1977. július 3. "ÍIépújság 3 Kommunista műszak A pártalapszervezet kezdeményezésére kommunista műszakot szerveztek a Kö- vendi Sándor Cipészipari Szövetkezet I. ég II. számú üzemében. A műszak alatt 1500 pár szandál készült el szovjet exportra, melynek termelési értéke 260 750 Ft. A szandálok elkészítéséért járó 2Ó 000 Ft munkabért az üzem dolgozói, a szocialista brigádok és brigádon kívüliek egyöntetűen felajánlották óvodafejlesztés céljára. Szövetkezetünk minden évben szervez kommunista műszakot. Az idei abban különbözött a többitől, hogy az adminisztratív, valamint műszaki munkát végző dolgozóink is fizikai munkát végeztek ezen a napon. Egymás mellett dolgozott a főkönyvelő, műszaki vezető és beosztottjaik. Az adminisztratív és műszaki dolgozók közelebb kerültek a szalagon dolgozó munkatársaikhoz, jobban megismerték a szalagon folyó munkát. Gáncs István üzemvezető Társadalmi munka Szakályban a legnagyobb _gond évek óta, és a legnagyobb munka az utóbbi két évben, az útépítés volt. ír. tunk már arról, hogy mintegy ezerhétszáz méter új, illetve részben felújított út épül a községben. Tavaly az út alapját saját fejlesztésből és társadalmi munkában csinálták meg. Az idén a KPM kivitelezésében készül a burkolat. A vállalkozáshoz a megyei tanács mintegy félmillió forint támogatást adott. A járdaépítések kora me- gyeszerte lejárt, mert járható gyalogút van már mindenütt. Most a közutakon a sor. Vagy úgy, hogy a régi korszerűtlent kell felújítani, i/nár csak a megnövekedett -gépkocsiforgalom miatt is, _$agy ugyanezért a mellékutcákat kell ellátni szilárd burkolattal A következő két -évben lesz feladata a szabályi tanácsnak, hogy Sző- -lőhegyen a Zrínyi utcában -járhatóvá tegyék az utat. Négy-ötszáz méteres szabászról van szó. '■ Az óvoda felújításának határideje június harmin- cadika volt. A Hőgyészi Vegyesipari Ktsz valószínűleg csak egy hónapos késéssel tudja átadni az épületet, pedig a gyerekek nem a legideálisabb körülmények között vannak ideiglenesen a művelődési házban. A tatarozáshoz a megyei tanács 480 ezer forinttal járult hozzá. Hatvanezer jutott- erre a célra a helyi tanács pénzéből. Még az idén bővítik a villanyhálózatot a Tanácsköztársaság utcában. A későbbiekben pedig sor kerül a vezeték kiegészítésére, ott, ahol az új házhelyeket alakítják ki. A vízvezetéket is fölviszik a Szőlőhegyre még ebben az ötéves tervben. Az egyébként jogos igények és valóságos fejlesztési lehetőségek mindenütt elmaradnak egymástól. A kettő közelítésének legjobb módszere a társadalmi munka. Szakályban is felismerték ezt az igazságot, mert az 1974-es egy főre jutó 208 ezer forintos társadalmi munka értékét 75-ben a lakosság megduplázta, majd 76-ban már 631 ezer forintot „dolgoztak össze” a község lakói. Tavaly háromszáz forint felett volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, de még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljenek a megyei település- fejlesztési versenyben. Ihárosi Interjú dr. Gyugyi Jánossal Terveink maradéktalanul teljesíthetők JŐI indult 1977, «de az éu fele még hötrauan A megyei pártbizottság ülése után felkerestük dr. Gyugyi János elvtársat, a pártbizottság titkárát és kértük: válaszoljon megyénk gazdaságpolitikai feladatainak első félévi végrehajtására vonatkozó kérdéseinkre. — A megyei pártbizottság az elmúlt év december 15-i ülésén határozta meg megyénk főbb gazdaság- politikai feladatait. Ugyanakkor cselekvési programot hagyott jóvá. Ez széles körben ismertté vált, majd megkezdődött a célok elérésének közvetlen munkája. Hol tartunk jelenleg? — A járási, városi pártbizottságok, valamint a termelés területén dolgozó párt- szervezetek is megtárgyalták és kijelölték a határozatból adódó kanikrét feladataikat, saját cselekvési programot fogadták él. Úgy értékeljük, hogy a . cselekvési programok megyénk területén is jól igazodnak az adott terület termelését, gazdálkodását segítő pártszervezeti feladá- totóhoz. ^ Az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok megyei végrehajtását a pártszervek, párt- alapszervezetek megfelelően segítették. A cselekvési programok állapján rendszeresen .figyelemmel kísérik a termelés; a gazdálkodás alakulását, megfelelően alakították ki azokat a súlyponti feladatokat, amelyekkel kiemelten foglalkoznak. Javult az ellenőrző munka, konkrétabbá váltok a beszámoltatások és hatékonyabb a pártszervezetek segítő tevékenysége. Javuló gazdaságpolitikai ági,ládával jól mozgósítottak a feladatok elvégzésére. A félévi termelési, gazdasági eredmények — ha végleges1 adatok még nem is állnak rendelkezésre — azt mutatják, hogy az első félévii gazdaságpolitikai célkitűzések nagyrészt teljesülnek, az éves terv teljesítése biztosi tiható. — Az előző években többször okozott gondot, hogy a központi terveket későn \kapták meg a gazdasági egységek, így az év első — igen értékes — hetei tervezéssel teltek, az eltolódás zavarta a felkészülést. Milyennek ítélhető az idei tervév ebből a szempontból és milyenek a tervek? — Az ipari üzemek többsége, az állami gazdaságok már az év elején rendelkeztek tervvel. Az ipari üzemek közül csak a gyáregységek egy részénél tolódott el a tervkészítés ideje. A termelőszövetkezetek mintegy 80—85 százaléka a zánszátm- adó közgyűléssel egy időben tárgyalta meg 1977. évi tervét is. Miután ez első ízben volt követelrtfény, több termelőszövetkezetnél problémát okozott. Ez esetenként a tervek minőségében is kifejezésre jutott, amit az érdekelt szövetkezetek később az irányító szervek észrevételei alapján módosítottak. A!z 1977. évi vállalati terveket úgy értékeljük, hogy a vállalatok önálló elhatározásaiban kellő mértékben, érvényesültek a népgazdasági igényék. A tervek tartalmazzák a termelés növekedésének kívánt ütemét, törekedtek az exportáru-termelés növelésére, megfelelő gondot fordítottak a termékek minőségének és önköltségének csökkentését szolgáló intézkedésekre. A vállalatok a tervezés során köriül teki utóén vizsgálták a gazdaságtalan termékek felcserélésének, vagy termelésük gazdaságossá tételének lehetőségét. Gondot fordítottak a termelés feltételéit javító műszaki színvonal növelésére, a termelés emberi tényezőinek biztosítására. A gazdasági egységek többsége terveiben, számolt azzal, hogy n termelés növelését termelékenységgel kell biztosítani, bár ez évben is több olyan gazdasági egység van, mely a termelés növelését indokolatlanul! és megalapozatlanul létszámbővítéssel tervezte. — Ismert, hogy az idén nagyobbak a feladataink, mint akár az elmúlt évben is. A megvalósítás elengedhetetlen feltétele a jól szervezett munkaverseny. Megyénk jelenleg mit mutat e vonatkozásban? — A Nagy Októberi Szociálisba Forradalom 60. évfordulójára széles körben, kibontakozott a szocialista munkáverseny. A csepeliek felhívásához megyénk üzemeiben háromézer kollektíva, illetve szocialista brigád mintegy harmincötezer tagja csatlakozott. Termelőszövetkezeteinkben háromszázhat szocialista brigád és ötvenkét egyéb kollektíva mintegy négyezer tagja vesz részt szocialista munkaversenyben. A szocialista munkaver- seny-vállalásokban fejlődést jelent, hogy azok elsősorban a termelés minőségi mutatóinak javítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termékek minőségének javítására, a takarékosság növelésére irányulnak. — Milyen számszerűségek jellemzik az ipari üze' meinket? — Megyénk iparának termelése az első negyedévben 5,8 százalékkal volt magasabb ae előző év hasonló időszakánál. Április; májusban a növekedési ütem tovább javult. Az öt hónap ismeretében úgy ítélhető meg, hogy a fél év végéig a, 7—8 százalékos termelésnövekedés elérhető, ami megfelel a pártblzóttság által meghatá- rozótt éves növekedési ütemnek. Az iparon belül gyors ütemű termelésnövekedés valósult meg az ipari szövetkezeteknél, az öthónapi termelésük 14 százalékkal, a tanácsi iparban 17 százalékkal növekedett. Kiemelkedő ter- melésiérték-növekedést ért el számos minisztériumi vállalat is, főként ahol a termelőkapacitás bővítésével együ.ttjáró tér melésfelfutás most jelentkezik, vagy termékváltás következett be, mint a Csavaripari Vállalat dombóvári gyára, ahol 40 százalékkal, a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyára, ahol 27 százfalékk'a 1, az MMG szekszárdi gyára, ahol 18,4 százalékkal, a BHG szekszárdi gyára, ahol 14 százalékkal nőtt az öthórtapi termelés. A vállalatok és szövetkezetek termelésnövekedése összhangban van a piaci igényekkel, készfletfelhal- mozódás nem történt. Örvendetes, hogy az elmúlt évben a termelésben lemaradó üzemiek egy része moslt pótolja lemaradását. Például a Kövendi Sándor Oipészipari Szövetkezet 64 százalékkal', a Szekszárdi Szabó Szövetkezet 14 százalékkal termelt többet az év első öt hónapjában, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ugyanakkor egyes vállalatok, üzemek ez évi termelésnövekedési üteme nem kielégítő. Megyénk ipari üzemei a 'népgazdasági igényeknek megfelelően erőteljes exporttermelés-növekedést terveztek. Az első negyedévben az exportra átadott termékek volumene 21 százalékkal haladta meg a bázisidőszakot. Az építőipar termelésének növekedési üteme megfelel a megyei pártbizottság irányelveiben meghatározottnak. Az óv első öt hónapjában az állami építőipari vállalatok 8—9 százalékkal, a tanácsi építőipari vállalat 15 százalékkal, az ipari és építőipari szövetkezetek 26 százalékkal több építés-szerelési tevékenységet végeztek, minit az elmúlt évben. A szövetkezetek viszonylag gyors ütemű növekedésében szerepe van, hogy az elmúlt évben építőipari tevékenységük jelentősen visszaesett. — A mezőgazdaság jelenlegi mérlege milyen az 1976-rOS nehéz esztendő után? — A mezőgazdasági üzemek termelése kedvezően indult, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság 1976-ban valóban nehéz évét zárt. M.iind a nagy-, mind a kisüzemekben törekednek a meglévő tartalékok feltárására. A korai kitavaszodás gyorsította a mezőgazdasági munkák végzését, azonban az áprilisi hideg időjárás a kezdeti előny A Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában öt hónap alatt 40 százalékkal nőtt a termelés Ötvenezer négyzetméter a fólia alatti terület elveszítését eredményezte. A szeszélyes' időjárás ellenére a munkákat megfelelő minőségben, kellő időben elvégezték. A tavaszi vetés május 15-re befejeződött. Ugyanezt az elmúlt évben csak május 31-'re sikerült elvégezni. A növénytermelési eredmények alakulására kedvezőtlenül'hatott a késő tavaszi fagy, valamint a megyénk egy részért ért jégverés, ötszáz- nyolcvanhait hektáron felül- vetéssél pótolták a károkat, míg kilencszázhat van nyolc hektár kiszántásra és. más növényekkel újravétésre került. Megyénk mezőgazdaságának vetésszerkezete lényegesen nem változott. Az előzetes statisztikái adatok alapján tovább nőit a cukorrépa, dohány, mintegy 700 hektárral a nagyüzemi kukorica, ugyanakkor mintegy 400 hektárral csökkent a napraforgó vetésterülete. Ez évben jelentős előrelépés történt a zöldségtenmő-iterület növelésénél. A nagyüzemek 18 százalékkal növelték szerződéses termőterületüket, dé nőtt a kistermelői termelési kedv is. Egy év alatt ötszörösére nőtt a kisgazdaságok fólia alatti termőterülete, mellyel a megyében lévő fóliás terület elérte az ötvenezer négyzetmétert. 42 százalékkal nőtt a burgonya vetósltérülate is. Az állattenyésztés területén az elmúlt évben kezdődött kedvező tendencia ez évben is érvényesül. A megye szarvasmarha-állománya 2 százalékkal, sertésállománya 15 százalékkal volt nagyobb 1977. március 31-én, mint egy évvel, korábban. Kedvező, hogy a kisgazdaságokban 27 százalékkal nőtt a kocaállomány. Ennek a tendenciának a fenntartása, erősítése további politikai munkát is igényéi. összességében a mezőgazdasági termelés' első félévi folyamata az időjárás által ckozótt károk ellenére kötrül- tékintő szervező munkával biztosíthatja a termelési célok elérését A gazdasági vezetésnek, a pártszervezeteknek komoly politikai és szervező munkát kel‘1 végezniök áhlhoz, hogy a lehetőségeket maximálisán kihasználják, a visszaléVő mezőgazdasági munkákat nagy szervezettséggel, optimális időben végezzék el. Mindenütt nagy gondot kell fordítani a kiesések pótlására, másodve- tés alkalmazására, az öntözési lehetőség kihasználására, a melléktermékek fel- használására, a kisgazdaságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználására, azok fokozott támogatására. — Végezetül kérjük mondja el: milyen fő gondolata legyen a második félévnek? — Az első félév kedvező eredményei önmagukban még nem jelentik az éves tervek teljesítését. Ebhez a második félévben is jól szervezett, fegyelmezett munkára, további erőfeszítésekre van szükség. A pártszervek és -szervezetek, a szalkszer- vezétek és KISZ-szervezetek segítsék, a .gazdasági vezetők pedig biztosítsák, hogy a térvek célkitűzései maradéktalanul teljesüljenek, ahol in- dokölít és lehetséges, túlteljesüljenek. . Mindenütt nagy gondot ■kéll fordítani a termelési, értékesítési és gazdálkodási tervek teljesítésére. Kiemelten fontos feládaltuniknalk tartjuk, hogy az első félévben a termelésben lemaradt, vagy a tervezettnél alacsonyabb eredményt elérő üzemiek, szövetkezetek felzár- kózziainlak. A gazdasági vezetők biztosítsák, a pártszervezetek következetesen ellenőrizzék és kérjék számon, hogy a termelés minőségi követelményeit az üzemek ne os'ak a tervékben rögzítsék, hanem azok végrehajtásra is kerüljenek. Javítani kell a m uinfcaer ő-ga zdá'llkod ást, a normakarbarttoTtással kapcsolatos munkát, számolni kell a foglalkoztatottak között a teljesítmény bérben alkalmazottak arányát. A mezőgazdaságban jelenleg legfontosabb feladat a megtermelt termények legkisebb veszteséggel történő betakarítása. A gabonák jelentős része megdőlt, ez még nagyobb fiigyétanet, hozzáértőbb lelkiismeretes munkát igényel, mert a nagyobb szemVesateség csak így kerülhető el. Biztosítani kell a kombájnok kapacitásának lehető légtéljesebb kihasználását. Az üzemeik premizálják a szemveszteség nélküli betakarítást. Az állalmi gazdaságok, termelőszövetkezetek gé pá t cső por tos irtások kai is segítsék szükség esetén más gazdaságok aratási munkáját. Minden mezőgazdásági üzem tekintse fontos felada- „ tának az időjárás miatti kieséseik pótlását. Minél nagyobb területen legyen má- sodvetés.. Maximálisan ki kell használni az öntöző- berendezéséket, hasznosítani miniden felhasználható mellékterméket. Továbbra is nagy gondót kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére, a tehén- és kocaállomány növelésére. — Köszönjük a tájékoztatást. <F. 1.)
