Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

XXVII. évfolyam, 170. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. július 21., csütörtök Mai számunkból ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) TELJESEN HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET (5. old.) NYÁRI SZÜNETBEN IS SOK RÉSZTVEVŐ (6. old.) Munkafegyelem, pártfegyelem Több mint hat hónap telt el az 1977-es évből, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy terveink az esztendő végére valóra válnak. Valóra válnak, ha... Ha minden dolgozó a maga területén minden tőle tel­hetőt elkövet a tervek végrehajtása érdekében. Hiszen ezek az érdekek mindanmyiunk közös érdekei: párt- •tagoké és pártanMviülieké egyaránt. Mii a feltétele airtnak, hogy azt mondhassuk: min­den töltünk telhetőt megtettülök a magunk posztján? Ha egy szóval keltene válaszolnunk a kérdésre, akkor a válasz úgy hangzana: fegyelem. A fegyelem betar­tása a .munkahelyen ma minden gazdasági' fejlődé­sünknek a forrása'. Mindannyian ismerjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy az országban átlagosan elvesztegetett munkaidő ö munkára szánt öisSzes idő 20 százalékát teszi M, Most megint száraz adatok, számok következnek, amelyek azonban meglehetősen kitfejezőek: hazánkban 5 millió foglalkoztatottat szám ólunk. Ennek a 20 százaléka 1 millió dolgozó. De ez az egymillió dolgozó nem mind táppénzes beteg, hanem tüzelőre várnák, magánügyei­ket intézik, mások ott Vannak a munkahelyükön is, csak éppen nem dolgoznak. Miért? Mert anyagra, vagy gépjavításra, rajzra1, szállítóeszközre várnak, vagy csak egyszerűen arra, hogy kifolyjon a kávé. Akik az első négy okból nem dolgoznak, azokra nem lehet azt mon­dani, hogy fegyelmezetlenek. De annál inkább a veze­tőjükre, mindazokra, akik a .munka- és üzemszervezés területén tevékenykednek rosszul. És lehet, hogy azért, mert a kávéra várnák, vagy mert íróasztaluk telefon­ján magánügyeiket beszélik írneg. A szorgalmas, munkaszerető, alkotni vágyó embe­rek szívesen dolgoznak, ha biztosítják számukra a munkához szükséges feltéteteket. Minden abszolút mér­ce helyett az ő magatartásuk határozza meg a munka­fegyelem mértékét. A mértékadók összefognak, közös­ségük a szocialista brigád. Hogy ezek a brigádok meg­alakultak, az azért történt, hogy közös erővel valósít­sák meg a kitűzött célokat, a népgazdasági terveket. Ök példát is mutattok, és ezzél a .példáival párhuzamo­san kirekesztik a közösségből a fegyelmezetleneket, a lógósokat. A munkafegyelem betartása azonban nemcsak a szocialista brigádok tagjainak kötelező, hartem minden dolgozó kötelessége. Vannak azonban olyan dolgozók, akikre a törvények még inkább vonatkoznak, s ezek a dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai. Az MSZMP szervezeti szabályzata kimondja: „A párttag következetesen szolgálja a szocializmus ügyét, és min­den körülmények között álljon ki a szocialista tár­sadalom érdekeiért, védelméért; mutasson példát a munkában,, hivatásának teljesítésében.” Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznunk azt, hogy a népgazda­sági tervek megvalósítása, a párt és a kormány hatá­rozatainak végrehajtása a szocializmus ügyét szolgálja. Éppen ezért a párttagság a munkában nem valamiféle kiváltság, hanem önként vállalt kötelesség. És az a párttag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, duplán büntettetifc. Egyszer a munkájában elkövetett vétségekért a munkahelyén, másodszor felelősségre vonják a pártban. Mert hibát követett el a munkájá­ban, s mert rontotta a párt jó hírnevét, önként vállal­ta a többletmunkát, a példamutatást, a nagyobb fe­gyelmet. És ha vállalásának nem tett eleget, bűnhőd­nie kell. Nagyobb vétségek esetén ú'gy, hogy kizárják a pártból. A párttag azonban nemcsak akkoir sérti meg a fe­gyelmet, ha a Saját munkájának nem tesz eleget, ha­nem akkor is, ha látja, hogy mások követnek el hibát, s ezt nem teszi szóvá ott, ahol a mások vétségeinek továbbterjedését megakadályozni tudják. Ö az egész közösség munkájáért felelős. Vonatkozik ez az egyes pártszervezetekre i's. A párton belül minden tag egyenjogú. Az alapszer­vezeti taggyűlésen bírálhatja a munkás az igazgatót, sőt kötelessége is bírálnia, ha hibát lát a főnöke mun­kájában, s az a hiba valós. A vezető pedig, ha vissza- utalsítja, vagy megtorolni igyekszik a bírálatot, a párt- fegyelmet sérti meg. És megsérti a fegyelmet akkor i:s, ha nem tesz eleget a szervezeti szabályzat azon pontjá­nak, amely kimondja: „A pártszervezet joga és köte­lességé működési területén a párt politikájának érvé­nyesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gaz­dasági vezetők beszámolta'tááa.” Nem egyszer megtörténik az is, hogy a vállalat magas beosztású vezetői, ha párttagok is, nem mennek el az alapszervezet taggyűlésére, mondván, ők már tudják miről lesz szó. Előfordul az is, hogy elmennék, de nem mint párttagok, hanem mint vezetők foglalnak ott helyet. Azok is, akik így viselkednek, dé azok is, akik hagyják ezt, a pártfegyelmet sértik meg. És ha megbomlik a fegyelem a pártban, miit várhatunk a munkahelyen? Lássuk be: vannak ma még olyanok, akik azt lesik, hol vét a párttag a munka-fegyelem el­len. S ha találnak hibát, propagandát fejtenek ki — a párt ellen. .Nem hiába .mondta Kádár János, az MSZMP első titkára a XI. pártkongresszuson a 'Központi Bi­zottság beszámolójában: „Mielőtt valaki kommunista lesz, illetve köztisztséget, pártfunkciót vállal, jól meg kell gondolnia elhatározását. De ha már meggondolta magát, teljesítenie kell, amiiit vállalt. Kommunistának, ■pártfunkioi.onári'usnak, -köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztást jelent, hanem mindenekelőtt kö­telességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszmé­jének, a munkásosztálynak, a .népnek önzetlen szolgá­latát jellenti.” MÉRŐ MIKLÓS Napirenden az új szovjet alkotmány Az új szovjet alkotmány tervezete a központi téma az oroszországi föderáció leg­felsőbb tanácsa ülésszakán. Az ülésszak szerdán nyílt meg Moszkvában 904 kép­viselő -részvételével, akik az oroszországi föderáció — a legnagyobb szovjet szövetsé­ges köztársaság — 136 mil­liós lakosságát reprezentál­ják. Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a föderáció mirtisztertn-ácsának elnöke az ülésszakon szerdán délelőtt élhangzott beszédében -egye­bek között kijelentette, hogy az új alkotmány .^betetőzi azoknak a forradalmi, válto­zásoknak, annak -a grandió­zus alkotómunkának az ered­ményeit, amelyeket a szovjet nép vitt véghez Lenin párt­jának irányításával”. Szolo­mencev kiemelkedő politikai jelentőségű dokumentumként jellemezte az alkotmányt, melyben a világon előszört ölt testet a fejtett szocializ­mus társadalmának alaptör­vénye. Az alkotmány fontos vonása; hogy egyfelől gondo­san megőrzi és magába ol­vasztja a felhalmozott ta­pasztalatokat, másfelől bátor és alkotó szellemben közelí­ti meg az élet által újabban napirendre tűzött feladato­kat. Megőrizve az új alkot­mány a szocialista alkotmá­nyok Lenin által megalapo­zott jellegzetes vonásait, -— ez a tény az alkotmányos fejlődés folyamatosságára utal — -ugyanakkor ez a tör­ténelmi okmány teljességé­ben- feltárja és új tartalom­mal tölti meg a szociaillzm-us alapvető elveit, mindenek­előtt a dolgozók osztatlan ha­talmának elvét, — állapítot­ta meg Szolomencev. Az új alkotmány terveze­tének megvitatása széles körben folyik a szovjet sajtó hasábjain is. így például tu­dományos kerettörvény ki­dolgozását javasolja az -egészségügyi, 'közoktatási és egyéb kerettörvények mintá­jára a Szovjetunióban K. Szibiirszkíij, a Moldaval Tu­dományos Akadémia levelező tagja. Szibirszkij levelét, melyben ezt a javaslatot tet­te, a Pravda közölte szerdán, „Életünk alaptörvénye” című rovatában. A lap napról nap­ra egy teljes kolumnában te­szi közzé a szerkesztőséghez érkező leveleknek azt a ré­szét, amely az új szovjet al­kotmány vitájához szól hoz­zá valamilyen formában. Az Izvesztyija, melynek ugyancsak külön rovatai van az 'alkotmánytervezethez ér­kező javaslatok -publikálásá­ra, egyetlen számában- a kö­vetkező indítványoknak adott teret: egy pavlodarszki mérnök szerint egyes üzemi kollektívák néha a -minőség rovására teljesítik túl m-eny- nyiségi termelési tervüket, s ez nagy károkat okoz a szov­jet népgazdaságnak. A levél­író -szerint az alkotmányba külön paragrafust keltene ik­tatni a- minőségi -munka vé­delmére. Egy szmolenszki hűtőgépgyári munkás indít­ványozza az alkotmányterve­zet 40. paragrafusának kiegé­szítését azzal, hogy törvényes kedvezményeket kell biztosí­tani azoknak , a munkások­nak, akik több mint 10 éve dolgoznak egy munkahelyen. A levélíró egy ilyen alkot­mányos előírásban látná a munkaerő-vándorlás csök­kentésének garanciáját. Ugyanilyen intenzív módon vesznek részt az alkotmány- tervezet vitájában a szovjet köztársasági lapok is. Dr. Hans Rcichelt Budapesten Budapestre érkezett szer­dán dr. Hans Reinheit, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, környezet­védelmi és vízgazdálkodási -miniszter. Tárgyalásokat folytat az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Víz­ügyi Hivatal vezetőivel. Át­tekintik a két főhatóság te­rületén kialakult -magyar— NDK együttműködés eddigi tapasztalatait és meghatároz­zák a következő évekre szóló együttműködés programját, Dr. Hans Reichelt fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gergely Ist­ván államtitkár, az OVH el­nöke, Szilágyi Lajos építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes', valamint az NDK -budapesti nagykövet­ségének több vezető munka­társa. (MTI) Megvesszük az utolsó kilóig Zöldség bőség Dunafölduaron örvendetes híreket közöl­hetünk a dunaföldvári zöld­ségfrontról. Rengeteg az áru, mindenhova jut. ahova kell, még a hetedik határba is. Ezt a játékos fogalmazást csaknem szó szerint kell ér­teni, mivel a Dunaföldvári ÁFÉSZ az alábbi helyekre továbbítja felvásárolt zöld­ségféléit és gyümölcseit: a Tolna megyei ZÖLDÉRT- nek, a Budapesti ZÖLDÉRT, nek, továbbá három kon­zervgyárnak, Kecskemétre, Nagykőrösre és Paksra. Mindezen túl a helyi ellá­tás sem szenved hiányt. Nem ilyen időket éltek itt tavaly. Steinbach Antal, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke azt mondja, a három helyi termelőszövetkezet mind­össze 15 vagon árut tudott csak előállítani az elmúlt évben, most meg száz va- gonnyira van kilátás. A kis­termelők végtelen dunaföld­vári seregéből ekkor há­romszázan ígértek és adtak árut, jelenleg ötszáztól jön be zöldség, gyümölcs, szer­ződés szerint, vagy még afölött is. Persze oka van minden­nek. A tsz-ek esetében na­gyobb termőterületről és sokkal kedvezőbb időjárás­ról beszélhetünk, a kistér, melók pedig azért táltosod- tak meg. mivelhogy jobb pénzt kapnak. Biztosíték Zöldbabbal teli a raktár nekik: a szerződéses ár húsz százalékkal nagyobb a sza­bad árnál. Ezen felül arra is felfigyeltek a szorgalmas kertészkedők, hogy az ÁFÉSZ-nél már nem 15 cikkre érvényes a garantált ár, mint tavaly, hanem 25 cikkre. Van is a központban, az irodabejáraton túl megtalál­ható felvásárló helyen min­den ínyencség, leltárt ké­szítettünk a raktárban: kanna mézek, gyönge tök, nyári alma és körte, sárga­répa, zöldség, paradicsom, burgonya, hagyma és volt reggel paprika, meg egyéb is, de már kiszállították a boltokba. Takács Jánosné felvásárló, aki „pár év ki. eséssel 1953 óta itt van ezen a szent helyen” és aki az igazgatósági elnök szerint belepusztulna, ha nem ezt a vesződséges munkát csinál­hatná. kijelenti: — A minőségi árut mind megvesszük, ha csak két ki­lót hoz valaki. Férjével és három rakodó­csomagoló asszonnyal dol­gozik Takácsné, most éppen gyönyörű zölbabot szolgál­tatnak ki zsákszúmra a Kecskeméti Konzrevgyár felvásárlójának. Csákány Andrásnénak. — Csak győzzük szállíta­ni — mondja a kecskeméti asszony és hozzáteszi: — továbbra is szeretnénk fönn­tartani ezt a jó kapcsolatot a dunaföldváriakkal. A hé­ten minden nap visszük a zöldbabot és a sárgabarac. kot. Gyümölcs is van most, Ta­kácsné dicsekszik egy kicsit: — Tavaly 48 mázsa megy- gyet vettem az idén 250 má­zsát ! Megtudjuk, hogy kister­melőktől összesen 100—130 vagon zöldségre és gyü­mölcsre számíthat az ÁFÉSZ. Felvásárló hely még Takács Jánosné felvásárló kettő van Dunaföldváron a központi, legnagyobb átve­vőn kívül, a zöldségfélék­hez. Az áru továbbítása többféle járművel valósul meg. Messzire mindig teher­kocsikkal viszik, a helyi bol­toknak meg lovas kocsival, vagy a kisteherrel, amelyik éppen kéznél van. A boltok naponta leadják a rendelést, Takács Jánosné útnak in. dítja a jóféle dolgokat er­ről a „szent helyről”, ahova mostanában csak úgy dől az áru, naponta kétszer, korán reggel és estefelé, amikor legalkalmasabb a behordás, a terménynek és a termelő népeknek egyaránt. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom