Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

1977. július 20. ^PÜJSÁG 3 Jó öt evvel ezelőtt, 1971. májusában adták át a faddi Lenin Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetnek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság dí­szes oklevelét, amely azt ta­núsítja, hogy a szövetkezet az MSZBT tagcsoportja. A me­gyében az elsők között vált tagcsoporttá a téesz, ám nem ekkor kezdtek el munkálkod­ni a magyar—szovjet barát­ság ápolásán. Különösen vo­natkozik ez az ügyvezető el­nökre, Kővári Sándorra, aki az oklevéllel egyidőben kap­ta meg az MSZBT aranyko­szorús jelvényét. — Nekem ez a barátság 1945-ben kezdődött, amikor cselédemberként ért a fel- szabadulás Várszegpusztán. Az első szovjet ember, aki­vel barátságot kötöttem, egy Péter nevű sztársilityinant volt, a faddi dohánybeváltó­ban berendezett kórház gé- hása. Ö jött mindig a halért, amit fogtunk, hogy fel tud­ják javítani a kórház élel­mezését. Megtanultam oro­szul, könnyen, hisz anyanyel­vem szerb-horvát. Azóta már nem tudnám megszámolni, hány szovjet emberrel kötöt­tem ismeretséget, barátságot. Várszegen csak parasztpárti szervezet volt, oda léptem be, de 1947-ben már a kommu­nista párt tagja voltam. Szin­te kezdettől fogva aktivistá­ja az akkor még Magyar— Szovjet Művelődési Társa­ságnak. r. — Mit tesz a tagcsoport a magyar—szovjet barátság ápolásáért? — Éves program alapján dolgozunk. És nagyon vigyá­zunk arra, hogy annak min­den pontját megvalósítsuk. Bár a téesz a tagcsoport, de Dina, a kulturos A BERUHÁZÁS méreteit, jelentőségét, a paksi atom­erőmű építkezésének egyes mozzanatait jól ismerjük. A több évre munkát adó mam- mut-munkahely dolgozói­nak kulturális, művelődési lehetőségeiről már jóval ke­vesebb szó esik. Ezért ke­restük fel Schillerné Hlatki Ferdinandát, a 22. ÁÉV ok, tatási-közművelődési fele­lősét. — Mióta végzi ezt a mun­kát, milyen elképzelésekkel és főként milyen segítség, gél? — hangzik az első kér­dés. A huszonkét; éves fiatal- asszony, aki férjével 1975 óta dolgozik az atomerőmű­nél, készséggel válaszol: — Vállalatunk törődik a közművelődéssel, ezt pél­dázza az én munkába állí­tásom is. Igaz. még csak rö­vid ideje, ez év áprilisa óta vagyok ezen a területen. Tapasztalataim azonban már vannak, hiszen a 22. ÁÉV klubjának voltam ve­zetője, a munkám — a ter­melési előadó voltam — mellett. Nyüzsgő típusú va­gyok. bizonyára erre figyel­tek fel a vállalat központjá­ban és így lettem függetle. nített oktatási-közművelő­dési felelős. Elképzeléseim­ről csupán annyit, hogy je­lenleg készítem a terveket, most ismerkedem területem­mel, Paks és a megye mű­velődési lehetőségeivel. Ed­dig a vállalat központjához fordultam a problémáimmal, ök változatlanul segítenek, az anyagi eszközök rendel­kezésre állnak. Csák Attila, aki jelenleg a KISZ KB szervezője azonban jó szán­dékkal eligazított, bemutat­va a megye lehetőségeit, bejárta velem az intézmé­nyeket, bemutatott a veze­tőknek, szervezőknek. így aztán úgy érzem, hogy mun­kámban sokat fog segíteni a megyei művelődési központ kitűnő lehetőségeivel; szín­tevékenysége kiterjed az egész községre. Kapcsolatunk van a művelődési házzal — és az általános iskolával. A művelődési házban van egy MSZBT-fal, amit rendszere­sen ellátunk friss propagan­daanyaggal, különféle ren­dezvényeket tartunk, részt veszünk a vetélkedőkön, ter­jesztjük a szovjet könyveket, folyóiratokat. Az általános iskolában is vannak aktivis­táink, ott is segítünk a külön­féle rendezvények megszer­vezésében. A moziüzemi vál­lalattal van egy megállapo­dásunk, hogy a szövetkezet közönséget szervez szovjet fil­mekhez. A szövetkezetben a párt­tagok, fiatalok, nők, szocia­lista brigádok vesznek részt a tagcsoport munkájában. És egy-egy szovjetunióbeli uta­zás után mindig újabb akti­vistákkal gyarapodik a tag­csoport. — Sokan utaznak a szövet­kezetből a Szovjetunióba? — 1969-ben húszán, 1970­ben 37-en, 1973-ban 12-en házlátogatás, felnőttoktatás, nyári hangversenysorozat. A megyei KISZ-bizottság pedig a napokban beinduló öt építőtábori turnus szerve­zésével. Eddig a legtöbbet Borbás István járási népmű­velési felügyelő segített, programajánlataival. Meg­találtuk a kapcsolatot az if. júsági és úttörőházzal is, ahova bábelőadásokra vit­tük dolgozóink gyermekeit. Több közös programot szer­veztünk a járási könyvtár­ral, a járási művelődési köz­pont is jelentkezik nálunk rendszeresen a plakátjaival, műsorfüzeteivel. — Hallhatnánk a közel­jövő terveiről? — Vállalatunknak közel ezer dolgozója tevékenyke­dik a területen, s közöttük sok a fiatal. Köztudott, hogy első a munka. Hét végén ha­zautazás. Mi tehát hétközi, esti programok biztosításá­val tudunk segíteni. Jól mű­ködik a fiatalok klubja, rendszeres a filmvetítés, van egy jazz-sorozat és mű. ködik a fotószakkör. Ren­deznek vetélkedőket is. Je­lenleg az építőtáborosokkal közösen készülnek progra­mokra. A szakmai képzéssel is erőteljesen foglalkozunk: két tanfolyamunk indul he­gesztők és vasbetonszerelők részére, ötven jelentkezővel. Az ősztől két osztályt sze­retnénk indítani a Minden­ki iskolája keretében a 8. általános megszerzésére. Ezek a munkám fő területei. Fiataljaink, életkoruknál fogva mozgékonyak, érdek, lődőek. jóval nehezebb azon­ban az idősebbek megmoz. dítása. Előadói estekkel, ju­talom bérletekkel szeret­nénk őket is aktivizálni. A 22. ÁÉV dolgozói tehát a kemény napi munka mel­lett megtalálhatják az utat a művelődéshez, önképzés­hez, szakmai képzéshez, to­vábbtanuláshoz, a hasznos időtöltéshez. — herczeg — jártak tőlünk a Szovjetunió­ban. Ma egyre kevesebben. Bejött az a rendelkezés, hogy az ilyen célokra a téesz által kifizetett összegeket munka­bérként kell kezelni és regu­lativ adó alá esik. Ezt vala­hogyan nem értem. — A szövetkezethez is jön­nek szovjet vendégek? — Rendszeresen. 1973-ban kapcsolatba léptünk a Tam­bov megyei Zsergyevszkij já­rás Marx Károly kolhozával, azóta már többször ment ki tőlünk delegáció és természe­tesen ők is jöttek. Tavaly november 8-án egy 35 tagú delegációt láttunk vendégül Tambov megyéből. Persze, gyakoribbak — különféle ren­dezvényeinken a szovjet ka­tonavendégek, akik itt tartóz­kodnak az országban és ün­nepi alkalmakkor megtisztel­nek bennünket részvételük­kel. — Rendszeres látogatói va­gyunk Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házá­nak. Előre ismerjük a ház programját, és amikor olyan rendezvényük van, ami érde­kel bennünket, felutaztatunk egy-két szocialista brigádot. A mi brigádunk, a Gagarin brigád — amelynek vezetője vagyok — ez év angusztus 27—28-án látogat hozzájuk Budapestre. — A további tervek? — Az idei program a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója jegyé­ben készült. Rendezvényeink nagy része az évforduló mél­tó megünneplését szolgálja. Reméljük, sőt biztosak va­gyunk benne, hogy sikerül mindent megvalósítani. (J) Több építőanyag-ipari termék Az építőanyag-ipari üze­mek, bányák az első félévben — az ÉVM gyorsjelentése sze­rint — 4,7 százalékkal több terméket szállítottak az épí­tőknek, mint múlt év azonos időszakában. Elsősorban az ÉVM-vállalatok és ß szövet­kezetek bővítették termelésü­ket. A jubileumi versenyben a Tégla- és Cserépipari Tröszt üzemeinek dolgozói az év első hat hónapjában mint­egy 40 millió téglával és kő- kavicslappal több falazóanya­got gyártottak, mint egy év­vel ezelőtt. Az import csökkentése ér­dekében a Cement- és Mész­művek gyárainak dolgozói az egy évvel ezelőttinél több, mint 100 ezer tonnával tetéz­ték meg első félévi szállítá­saikat, s ugyanakkor a klin- kerégetésbez szükséges hő­energiát is ésszerűbben hasz­nálták fel, s így tetemes mennyiségű szénhidrogént ta­karítottak meg. Az üvegipar 6,6 százalékkal bővítette ter­melését, és ezen belül a nyári zavartalan ellátás érdekében 32 százalékkal több hőpalac­kot szállítottak hazai és kül­földi megrendelőiknek, s 22 százalékkal több fehér palac­kot állítottak elő, ■ Az állami építőipari válla­latok és más építési szerve­zetek is javították munkájuk hatékonyságát, csökkentették munkaerőgondjaikat azzal, hogy a korábbinál nagyobb arányban építkeztek központi telephelyről, betongyárból szállított betonnal. A keres­letnek megfelelően ebből az úgynevezett transzport-beton­ból 36,7 százalékkal többet szállítottak megrendelőiknek a betoilüzemek, mint a múlt év azonos időszakában. A könnyűszerkezetes építésmód mind szélesebb körű elter­jesztése érdekében az első félévben 18124 tonna fém épületszerkezet készült és 32 százalékkal bővült a szige­telőanyagok termelése. Ugrás a jövőbe: NAGYDOROGON településfejlesztési tervek az ezredfordulóig Nagydorogon már jelen van, csak egyelőre kissé eldugot- tan, a jövő. A fényképünkön is bemutatott kétszintes há­zakra gondolunk, melyek egyelőre még nem tartoznak az országszerte megszokott faluképhez. A Tolna megyei Tervező Vállalat testes kéz- iratkötegét böngészve egyéb­ként is az az érzése támad az olvasónak,» hogy ami a jövőt illeti, a nagydorogiaknak bő okuk van a derűlátásra. A község központjában hatal­mas üres terület áll rendel­kezésre, mely egyenesen kí­nálkozik arra, hogy benne és körülötte egy minden igényt kielégítő nagyközségi közpon­tot alakítsanak ki. Tulajdon­képpen mindenhol a már meglévő alapvonalakat kell folytatni. Addig is, míg a Szekszárd—székesfehérvári 63-as út átvezet a falun, de akkor éppúgy, amikor már a kajdacsi elágazásnál megkez­di széles ívben elkerülni azt. Ide kerül — középre — a művelődési ház és mozi. Jobb- n a tanácsház és tsz-iroda közös épületbe, a kisebb áru­házakká növekvő boltok pe­dig nagyjából a jelenlegi he­lyen. A kétszintes házak sora eléri az iskolával átellenső ol­dalt és szépen szegélyezi majd az utat. Mindennek létjogosultságát Nagydolog gazdaságföldrajzi szerepköre biztosítja. A nagy­község Bakács, Pusztahencse, Györköny, Kajdacs centrális jellegű ellátó központja. Az iparosítás itt is érezteti min­denhol megszokott hatását. Míg az említett falvak lélek- száma apad, Nagydorogé — esetleg kezdeti Stagnálás után — növekszik és az ezred­fordulóra 3500 lakossal jogos számolni. A lakóépületek je­lentős hányadának állaga je­lenleg is jó. A mostani 700 lakás előreláthatólag mint­egy háromszázzal gyarapszik majd. Az életforma változá­sával élképzelhető, hogy sok nagy kiterjedésű beltelek megoszlik és itt újabb házak építésére kerül sor. 1 ház=l lakás, ez túlnyomórészt a jö­vőben is így lesz, mert Nagy- dorog mezőgazdasági jellege annak ellenére megmarad, hogy életében a már ma sem jelentéktelen ipar fokozott szerepet kap. (Dohánybevál­tó, terményforgalmi, a Buda­pesti Vegyesipari Vállalatnak a termelőszövetkezet felszá­molandó majorja felé bővít­hető asztalosüzeme.) A mező- gazdaság csak annyiban „vo­nul ki” a faluból, hogy a ter­melőszövetkezet gazdasági központja Szigetpusztára ke­rül. Az építendő lakások vár­ható megoszlása: v 2—3 szintes, telkes, kis tár­sasházasban 20 százalék; kétszintes, telkes családi házakban 20 százalék; földszintes, telkes családi házakban 50 százalék; gazdaportás, nagytelkes családi házakban 10 százalék. A földszintes családi házak iránti igényre másik felvéte­lünk mutat példát. Tegyük hozzá, hogy unalmasat és egyhangút. Szerencsés helyzetben van Nagydorog a vízellátás ügyé­ben is. Az eddig megtetteket csak folytatni kell, a vízháló­zat további bővítése egy új kút fúrását igényli. A rende­zési terv a közelmúltban készült ugyan, de mégis né­hány éve. Szerepel benne a termálfürdő terve, ami né­hány kilométerrel odébb — Vajián — már valóra vált. Érdekes vonás viszont a Ba- nai-tó környékének (minden­képpen szerény!) üdülőterü­letté történő kiépítése. Egy gazdálkodó faluban az üdülő­területet roa esetleg néme­lyeknek még valószerűtlen­nek tűnik. Figyelmeztessünk azonban arra, hogy két évti­zede emeletes házakkal is ba­jos ltett volna kecsegtetni a nagydorogiakat, ma pedig nö­vekszik az ilyenek iránti igény. Sorozatunk első részé­ben, Decs esetében, említet­tük, hogy a tervező a jövő Körvonalait vázolja fel, ezek­be pedig az üdülőterület fel­tétlenül belefér. Az eredeti elképzelések közt az üzemanyagtöltő állo­más is máshol szerepelt, a Görgey utca tölteséres kiszéle­sedésénél, ami a falubeliek szempontjából minden bi­zonnyal jobb lett volna. Je­lenlegi helye mellett viszont az szólt, hogy a vasúton törté­nő üzemanyag-utánpótlás lé­nyegesen olcsóbb és a mosta­ni hely tőszomszédságából megoldható. Mint majdnem valamennyi községben, ahol távlati ren­dezési tervek készültek, Nagydorogon is megoldatlan a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése. Több ütemben kell létrehozni, egymástól izo­lálva. Előbbi átemelése tisz­títás után a Banai-árokba történhet, míg a csapadék­víz a falu belterületén zárt vezetékekben, a külterületen nyitott árkokban folyik majd. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán lfb-íiles Dombouaron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Ta. nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülése elé Brunner Vince tanácselnök-helyettes terjesztett elő tájékoztatót. A jelentés a cigány lakosság helyzetének javítása és gyor­sabb ütemű társadalmi be­illeszkedésének elősegítése érdekében készített feladat­terv végrehajtásáról adott számot. A tájékoztató meg­állapította, hogy a cigány la­kossággal szemben tanúsított munkahelyi szemlélet az utóbbi időben jelentősen ja­vult. A felvett dolgozók az alkalmazás és bérezés te­kintetében nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ugyan­akkor bérszintjük alacso­nyabb az átlagnál, mert ke. vés kivétellel valamennyien segédmunkásként dolgoz­nak. A cigány származású dolgozók az átlagnál gyak­rabban változtatnak munka­helyet, ilyenkor csak a jog­szabályban megállapított alacsonyabb munkabért kap­hatják egy évig. 1974-ben még 13 putr; volt a városban. Jelenleg három putrit és egy nagyon rossz állapotban lévő szük­séglakást tartanak nyilván. A cigány családok lakásá­nak felújításához a szanált épületek bontási anyagából kedvező feltételek mellett biztosítanak építési anyagot. Az óvodás korú cigány gye­rekek felvételét folyamato­san biztosítják a város óvo­dáiban. Az egészségügyi szakigazgatási szerv sokat tesz a cigány lakosság egész­ségügyi ellátásának érdeké­ben. A vb ezután tudomásul vette Boruzs Barnabás, sez Állami Biztosító dombóvár; városi fiókvezetőjének tájé­koztatását az új rendszerű állami biztosítás városi és város környéki alakulásáról. A testület ezt követően személyi ügyekben döntött. Magyarszéki Endre \ Fél évtizede MSZBT-tagcsoport Drága egyhangúság Uj kétszintes házak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom