Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

2 Képújság 1977. július 20. A francia elnök interjúja Ccarter törekvése ueszelyeztetí case enyhülést Valéry Giscard d’Es tain g francia elnök a Nesweek cí­mű amerikai hetilapnak adott interjúban állást foglalt a nemzetközi enyhülés politi­kája mellett és pozitívan ér­tékelte a Szovjetunió erőfe­szítéséit, amelyek ezt az irányvonalat szolgálják. Nem hiszem — mondotta —, hogy az enyhülés a Szov­jetunió arra irányuló ravasz fogása lenne, hogy Nyugaton a biztonság hamis érzetét keltse és egyidejűleg globális fölényre törekedjék. Úgy vé­lem, Moszkva teljes mérték­ben konkrét célokat követ: az első a nukleáris fegyverkezé­si hajsza ütemének csökken­tése, a második annak elis­merése, hogy nagyon reális és konkrét területek vannak a gazdasági, politikai és kultu­rális együttműködés fejlesz­tésére. A Nyugaton terjesztett, ar­ra vonatkozó állításokat ille­tően, hogy a szovjet gazdasá­got állítólag „alárendelték a hadiipari termelésnek”, a francia elnök kijelentette: személyes benyomásaim sze­rint a Szovjetunió az egyen­súly megőrzésére törekszik, nem a fölényre. Giscard d’Bstaing rámutatott, hogy az államoknak az enyhüléssel kapcsolatban be kell tarta­niuk a „viselkedési kódexet”, amely véleménye szerint megköveteli a más országok belügyeibe való be nem avat­kozást. A szovjet sajtóban so­ha nem támadják közvetle­nül, vagy személyesen azok­nak áz országoknak a veze­tőit, amelyek az enyhülés po­litikáját folytatják — mon­dotta. Arra a kérdésre, mi a vé­leménye James Carter kül­politikájáról, a francia elnök így válaszolt: megelégedé­semre szolgál, hogy kitűnőek a kapcsolatok köztem és Car­ter elnök között, de az Egye­sült Államok külpolitikáját illetően nyilvánvaló, hogy Carter elnök új ideológiai as­pektust vitt bele. Ez veszé­lyezteti az enyhülést. Felme­rül a kérdés, vajon negatív visszahatás nélkül léhet-e al­kalmazni ezt az ideológiai as­pektust ? iEzt a gondolatot tovább­fejlesztve a francia elnök ki­jelentette: ha az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió nem tudja ismét megtalálni a kö­zös nyelvet, majdnem biztos vagyok abban, hogy rövide­sen teljesen más légkörben fogunk élni, mint amilyen­ben az utóbbi években él­tünk. Ezt igazolja mindaz, ami az utóbbi három hónap­ban történt. Washington és Moszkva között mélységes egyet nem értés alakult ki, és ezzel párhuzamosan erősödik a közös európai álláspont. Schmidt kancellár azt mon­dotta nekem, hogy osztozik az enyhülésre vonatkozó elkép­zelésünkben, és a „viselkedé­si kódex” tiszteletben tartá­sának szükségességében. Bizottság a szovjet-amerikai kapcsolatok felülvizsgálatára Washington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: James Carter amerikai el­nök tárcaközi bizottságot ál­lított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok összehan­golására. A keddi New York Times szerint a testület fel­állítása „nem annak bevallá­sa, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő — hanem, hogy tanulságokat kell levon­ni...” A hivatalos cáfolat ellené­re a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter el­nök a Szovjetunió vonatkozá­sában politikájának átfogó felülvizsgálatára és — felte­hetően — bizonyos módosítá­sára készül. A többi között erre utal, hogy — amint a New York Times megírja — az új testü­let egyik társelnöke Marshall Sbulman, a New York-i Co­lumbia Egyetem tanára lesz. Sbulman, aki Cyrus Vance külügyminiszter tanácsadója szovjet kérdésekben, a mér­sékelték közé számít. Az új bizottság másik társ­elnöke George Vest, az euró­pai kérdésekért felelős kül­ügyi államtitkár. A testület egyébként a hadügyminiszté­rium, a CIA, a Nemzetbizton­sági Tanács, több szakminisz­térium, valamint a leszerelési és az űrkutatási hivatal te­Jelentkezett a tettes Egy 53 éves holland férfi hétfőn este önként jelentke­zett a rendőrségen és beis­merte, hogy ő gyújtotta fel Pieter Menten, a volt SS- fcisz't milliomos műgyűjtő vil­láját — jelentették be a hol­land hatóságok. Szombaton éjjel a férfi — akinek a nevét a rendőrség nem közölte — gyújtópalac- kot dobott a villa tetejére. A tűzvész a húszszobás épület, valamint a benne felhalmo­zott óriási műkincsgyűjte­mény nagy részét elpusztítot­ta. A gyűjtogatóról kiderült, hogy a második világháború idején 18 hónapot töltött a dachaui koncentrációs tábor­ban és hogy korábban pszi­chiátriai kezelés alatt állt. A 78 éves Mentent, aki az 1941. évi ukrajnai tömeg- gyilkasságokban való részvé­tellel vádolják, jelenleg egy Hága melletti rabkórházban őrzik. Magyarország-Ausztria Tanulságos összehasonlítás Kíváncsisággal és érdeklő­déssel olvastam azt a statisz­tikai jelentést, amelyet az osztrák és a magyar Statiszti­kái Hivatal közösen állított össze a két ország ipari ter­melése és termelékenysége színvonalának alakulásáról. A tanulmánynak fontos közgaz­dasági mondanivalója mel­lett, példát adó politikai sze­repe van a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti információcsere lehető­ségének bizonyításában. Jog­gal hangsúlyozta Ausztria és Magyarország Statisztikai Hi­vatalának elnöke, dr. Lothar Bosise, illetve Bálint József, hogy e munka az európai biz­tonsági és együttműködési' konferencia záróokmányában foglalt ajánlások megvalósí­tásának egyik fontos állomása a két ország viszonylatában. Hazánk és Ausztria terüle­tének és népességének nagy­sága hasonlít egymásra, kö­zös történelmi tradícióink vannak, és más szempontból is sok a rokon vonás a két or­szág között. Ezek jó kiinduló­pontot jelentettek a vizsgá­latok elvégzésére és a követ­keztetések is meggyőzőek, s hasznosak nemcsak a két­oldalú gazdasági kapcsolatok bővítésének érdekében, ha­nem a gazdasági fejlesztés ta­pasztalatainak kicserélésében is. Ausztria gazdaságilag fej­lettebb ország, mint Magyar- ország — állapítja meg a je­lentés —, az egy lakosra jutó anyagmentes (nettó) termelés 38 százalékkal magasabb, mint hazánkban. A statiszti­kus becslése szerint Ausztriá­nak országunkkal szemben kb. 10 esztendő időelőnye van a gazdasági fejlettségben. Ausztria előnye elsősorban abból származik, hogy az iparban a termelékenység színvonala magasabb, mint hazánkban. 1975-ben az oszt­rák ipar teljes termelése 85 százaléka vált a magyar ipa­rénak, de az iparban foglal­koztatottak száma alig a fele volt, mint hazánkban. Ebből következik, hogy az osztrák iparban a termelékenység 60 százalékkal magasabb volt, mint a magyar iparban. Érdekes összehasonlítani, hogy az ipar egyes ágait te­kintve a két országban milyen színvonalú volt a munkater­melékenység. 1975-ben a ma­gyar termelékenység szintjét 100-nak tekintve az osztrák bányászaté 221 százalék, az élelmiszeriparé 146, a textil- gyártásé 151, a ruházati iparé 140, a bőriparé 136, a fafeldol­gozó iparé 177, a papírgyártá­sé 203, a vegyiparé 154, a ko­hászaté 115 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy a bányá­szatban, a papírgyártásban és a fafeldolgozó iparban Auszt­ria kedvezőbb természeti adottságai kidomborodnak, míg Magyarország ilyen elő­nyei az élelmiszeriparban nem kiugróak. A munkatermelékenység­ben jelentkező különbségek több tényezőre vezethetők vissza: 1. az osztrák és a ma­gyar ipar szerkezeti különb­sége, azaz Ausztriában a ma­gas viillamosenergia-felhasz- nálást igénylő ágazatok fej­lettebbek, mint hazánkban. A szerkezeti különbségek hatá­sát a tanulmány 7,6 százalék­ra becsüli, tehát nem e ténye­ző a meghatározó jellegű. 2. Ausztriában egészében és az egyes ipari ágazatokban egyaránt nagyobb a fajlagos (egy dolgozóra, vagy egység­nyi termékre jutó) villamos- energia-felhasználás, ami az vékenységét hangolja össze a Szovjetunióval kapcsolatos minden kérdésiben. Megfigyelők nem várnak korai látványos változásokat az amerikai—szovjet viszony­ban, de az új bizottság felállí­tása mindenesetre világosan mutatja: a Carter-kormány belátta, hogy az eddiginél na­gyobb figyelemre, átgondol­tabb politikára van szüksége a Szovjetunió vonatkozásá­ban. PANORÁMA CARACAS A venezuelai szakszerve­zetek és más politikai szer­vezetek bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplésének elő. készítése. A bizottság elnö­kévé Gustavo Machado kongresszusi képviselőt, a Venezuelai KP elnökét vá­lasztották. WASHINGTON Az amerikai szenátus — Carter elnök döntésének megfelelően — hétfőn 59 szavazattal 36 ellenében megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében 1,4 milliárd dollárral csökken­tik a Bl-es repülőgép épí­tési programjának költség- vetését. osztrák ipar magasabb gépe­sítettségére utal. Az osztrák ipar előnye, hogy a villamos energia termelésében nagy szerepe van az olcsó üzemű vízi erőmüveknek. 3. Érdekes megfigyelni, hogy az osztrák iparban lé­nyegesen alacsonyabb a szak­munkások aránya, mint a ma­gyar iparban (27,8, illetve 48,3 százalék.) Ez — figyelem­be véve a két ország szak­munkás-besorolási rendsze­rében jelentkező különbsége­ket — arra utal, hogy a ma­gasabb gépesítettség növelhe­ti a termelékenységet a be­tanított munkások nagyobb arányú alkalmazásával is. Az osztrák ipari termelés és termelékenység hazánké­val való összehasonlító elem­zése jó kiindulópont arra, hogy annak fő tanulságait le­vonva, a gazdásági struktúrát átalakító céljaink megvalósí­tását szorgalmazzuk, korszerű szervezési és irányítási mód­szerekkel javítsuk a termelé­si erőforrások kihasználását, jobban szervezzük és valósít­suk meg beruházásainkat. A közös munka eredmé­nyét mutatja, hogy a két or­szág statisztikai hivatalainak vezetői elhatározták: az ösz- szehasonlító felmérést min­den 10. évben meg fogják is­mételni. WIESEL IVÁN Kihívás az élet ellen Kedd esti kommentárunk. Mostanában Nyugaton divatossá vált a vita: vajon bo­rúlátóak vagy derűlátóak legyünk-e. Nos, ami az élet szép­ségeit illeti, az ember eleve optimista. Ám a pesszimisták érvelése sem hagyható figyelmen kívül. Itt van például a neutronbomba. Ugyan, létezik egyál­talán épeszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegy­ver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg, s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült vég­re olyan bombát kikísérletezni, amely a minimálisra csök­kenti az anyagi kárt, viszont megbízhatóan kipusztítja az élő­világot? Félresikerült morbid drámában előfordulhat eféle gon­dolat, ha éppen elmekórtani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a nyugatnémet SPD országos ve­zetője „a gondolkodás pervertálódásának jelét” látja az új. fajta amerikai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen öt­let: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény másodrendű csupán. Elnyomorodott, csakugyan elfajult gon­dolatvilág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a termelőeszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintse fontosnak, mondván: azokra a háború után is szük­ség van. míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a váro­sok és gyárak romjait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot, abból a cikkéből, amelyet az SPD hetilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat is. Helmut Schmidt kancellárt, akit észre­vehetően ugyancsak aggaszt a neutronbomba. George McGovern amerikai demokrata párti szenátor szerint „a neutronbomba... kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön folyó életre nézve”. A kihívás tehát elhangzott. Úgy tűnik azonban, Nyugat- Európa fejlett tőkés országainak államférfiai közül is so­kakban visszatetszést keltett az élővilág elleni brutális és "inikus kihívás. Aligha képzelhető el, hogy például And­reotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásain vagy az azt kö­pető francia—nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutronbombáról. Talán nem túlzás feltételezni, hogy az USA leghűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyver. fatja túlmegy minden józan határon. Különben is érthetően aggasztja őket a szovjet—amerikai kapcsolatok elhidegülése. ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet, nyugati kapcsolatépítések befagyasztását. Talán megvan az okunk arra, hogy a divatos vitában a derűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételez-' hetjük fel, hogy felelős nyugati államféfiak tétlenek marad­janak. Annál is inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kí­nosan hasonlít az egykori rikácsoló hangra, amely a szembe­szegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását he­lyezte kilátásba. Magyar felszólalás Genfben Genf, Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén India, képviselő­je elnökölt. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Ma­gyarország képviselője szólalt fel. Paul Warnke, a fegyverzet- ellenőrzési. és leszerelési hi­vatal igazgatója az Egyesült Államok leszereléssel kapcso­latos álláspontjainak főbb el­veit ismertette. Dr. Domokos Mátyás nagy­követ felszólalásának beveze­tőjében foglalkozott a lesze­relés terén az elmúlt hóna­pokban folytatott tárgyalá­sok jelentőségével. Méltatta a leszerelési bizottság által tavaly kidolgozott új leszere­lési megállapodást, amely a környezetmódosító eljárások háborús célokra történő fel­használását tiltja el. Emlé­keztetett rá, hogy ezt a meg­állapodást eddig csaknem 40 ország képviselője — köztük Magyarország külügyminisz­tere — írta alá. Az ENSZ jövő évi leszere­lési közgyűlésének jelentősé­géről megállapította: Ma­gyarország azt várja ettől a tanácskozástól, hogy a köz­gyűlés kedvező feltételeket és megfelelő légkört teremt egy átfogó leszerelési világkonfe­rencia előkészítésének lépcső­fok akénit. A továbbiakban a teljes atomcsend megvalósításának szükségességéről beszélt. Az amerikai fél széles körű fegy­verkezési lépéseira utalva, szólt az új fegyverek betiltá­sának sürgető szükségességé­ről. LAPZÁRTA FOGADÁSOK Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden hi­vatalában fogadta Abdel- Vahab Juszef Al-Nifiszi kuvaiti kereskedelmi és iparügyj minisztert. A szí­vélyes légkörű találkozón részt vett Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Szigeti Károly, hazánk ku­vaiti nagykövete. Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta a Magyarországon tartózko. dó Paul Adrian Maurice Dirac Nobel-díjas angol fi­zikust, a relativisztikus kvantumelmélet megalkotó­ját. BUDAPEST Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Borsodban. Megtekintette Miskolc városrészeit. A láto­gatás Kazincbarcikán foly­tatódott. Kedden Fock Jenő a He- jőcsabai Cementgyárat, a Lenin Kohászati Műveket kereste fel. A látogatás utol­só állomása Leninváros volt. MADRID Most jött elő házában be­rendezett rejtekéről, 38 évi bujkálás után Protasio Mon­talvo, a Madrid-környéki Cercedilla utolsó köztársasá­gi po’gármestere. Búvóhe. lyéről gyermekei és unokái sem tudtak. Csaknem négy évtizeden át felesége gon­doskodott róla. Képünkön: az egykori polgármestert testvére üdvözli. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom