Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
2 KÉPÚJSÁG 1977. július 1. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezés-fejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szükséges, volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. 'Palóczy Lajosné, a nyírbo- gáti Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szat- már megye) a jó ütemben folyó Tisza-völgyi árvízvédelmi berendezések fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon hasznosíthatók. A Szamos—Túr közötti' zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztároló kialakítását is szolgálja. A megye számára különösen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert meghaladó tározó szolgálja a víz összegyűjtését, a téli-tavaszi elfolyó vizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén lévő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépítését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmondta, hogy a megyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát juttatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidényben most már száz százalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bőr víteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. 'Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utóbbi időben már hatékony intézkedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi illetékes intézmény továbbra is határozott lépéseket tegyen a magyar gyógyvízkincs védelmére és értékesítésére. Dr. Vámos Marietta, körzeti orvos (Pest megye) kitért arra, hogy a vízellátás és a csatornázás megoldását az állami támogatáson kívül igen széles körű társadalmi összefogás is segíti. Rámutatott azonban, hogy a vízmű- és csatornaépítéshez a lakosság anyagi hozzájárulása helyenként túlzott mértékben növekszik, némelyik községben a 12 000 forintot is eléri. Megfontolásra ajánlotta a képviselő, hogy ennek a hozzájárulásnak a további emelése esetleg életszínvonalpoliti- káhk rovására mehet. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a terjedő öntözés jellemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azonban rohamosan tovább növekednek. Néhány üzem azonban még ma js csak „végveszélyben” használja ki öntözőberendezéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesztője a növénytermelésnek. Rámutatott, hogy a mező- gazdaság nem csupán az öntözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is, hogy jól gazdálkodjék azzal az ötvenmilliárd köbméternyi csapadékkal, amellyel évente számolni lehet. Nemcsak a víz tárolása fontos, országos érdek a magasabb területekről lefutó csapadékvíz rombolásának lefékezése, és mindennemű vízkár elhárítása. A vízgazdálkodásban országosan és reigonálisan gazdaságosabb kihasználására is. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk egységes rendszerre kell alapozni, hasonlóan az energia- rendszerhez. Mint mondotta, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a folyamszabályozási munkákban is érdekelt, mert szállításaihoz jobban ki akarja használni a vízi utakat. Véleménye szerint követendő, s mindenképpen tanulmányozandó a bólyi mezőgazdasági kombinát kezdeményezése, amelynek alapján a Növényolajipari Vállalattal közösen uszálykikötőt épített Mohácson. E beruházás segítségével a kombinát 7—8 millió forint szállítási költséget takarít meg. Ifj. Pintér István, a bel- várdgyulai Közös út Tsz géplakatosa (Baranya megye), méltatta, hogy felgyorsult a Duna és Dráva gátrendszerének korszerűsítése, s a csapadék hasznosításában is előreléptek. A megyének pna már 40 víztárolója van, s ez 12 millió köbméter víz befogadását teszi lehetővé. Véleménye szerint hz eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság egészséges ivóvízellátására, sürgette, hogy az illetékes szervek gyorsítsák a vízkutatást a mohács-szigeti térségben. Hütter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet elnökhelyettese (Nógrád megye), arról a gondról beszélt, hogy a megye felszíni és felszín alatti vízkészletei rendkívül sekélyek. Amíg például Békés megye területének 90 százalékán található ki^?rrnelhető víz, addig Nógrádna^ 9sal< 9 százalékán. Segít npajd a helyzeten a közép-fc’ogfád—- mátravidéki regionális vízmű, amelynek üzembe hjplyezésát azonban csak 1985-r*” ’rv?" zik. Ennél valamivelN,e!ébb lép üzembe a nyugat-nógrádi térség vízmüve, amelv'nelí kivitelezése ugyancsak nrfe6- kezdődött. ' Hárs József, a lovászpaÍP" nai Uj Élet Tsz állattenyés^v tési ágazatának vezetője' (Veszprém megye) azt hangoztatta, hogy a megyéknek közösen kellene megoldaniok vízgazdálkodási feladataikat. Az inotai és a péti iparvidéket máris más megyéből látják el jó minőségű ivóvízzel, ami követendő példa lehet az egymással szomszédos, vízben szegény, illetve gazdag vidékek számára. Szigeti Gáborné, a Gyulai Harisnyagyár munkásnője, (Békés megye), elmondotta. hogy a megye 78 településéből 50 rendelkezik vízművel, de a települések alatti víztároló rétegek készletei folyamatosan csökkennek. Ezért a képviselő szükségesnek tartja, hogy a megyei regionális vízmű beruházási programja és kiviteli tervei is, már a mostani tervidőszakban elkészüljenek. Nagy Csaba, a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője (Bács-Kiskun megye), sürgető feladatként említette a tavak vizének *lt$ztítását, biológiai helyzetének megőrzését. Mint mondotta, ehhez kevés a helyi szárfdfk es készség, központi •támogatásra re szükség van. Ugy'mcsak'S,I'szágos feladat a vízművek kubainak gáztala- nítása. E fontd? teendő ellátására rendelkezés is napvilágot látott, ennek'-végrehajtását azonban rnSgfelelő anyagi eszközök hiánya ngk^71 ti A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szervek a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel, illetve javaslattal részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Több most elhangzott javaslat már a megvalósulás útján van. Gondoskodnak például arról, hogy a bányavidékeken ne ismétlődhessék meg a visontai eset, amikor a bányaművelés elapasztja a környező vidék kútjainak vizét. Napirenden szerepel annak a körülbelül 400 községnek a vízellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig rendelkezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb korszerű öntözőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomatékosan felhívta a figyelmet a meglévők jobb, Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrész-ellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter válaszában elmondta, hogy az Országos Tervihivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb alkatrész-kontingensek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők és a külkereskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő időiben továbbíthassák az igényeket a külföldi partnernek, A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a vámosr pércsSá* Mezőgép Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométerenként négy. illetve hat forint térítési díjat, ha az autóbuszt szívességből bocsátják valamely iskola rendelkezésére. Pullai Árpa 1 miniszter válaszában -gimr ta, hogy a problémá- vp a,, kormány is foglalkozott és utasította a minisztériumot, hogy -vizsgálja ki a kérdést. A közelj avobéh.. a KPM az illetékes tárcákká^ történő egyeztetés után -javasolni fogja a kormánynak, hogy az üzemeltetők mentesüljenek a térítési díj fizetése alól. A választ mind -az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülés4 szaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Asszad az arab egység fontosságáról ború természetes hajlandósáA magyar külkereskedelem legfontosabb tőkés partnere hazánk 1976. évi exportjában — a Szovjetunió után — 2., az importjában — a Szovjetunió és az NDK után a 3. helyet elfoglaló Német Szövetségi Köztársaság. Az összexport közel 10 százaléka irányult az NSZK-ba, illetve az import több mint 8 százaléka származik onnan. Hazánk területénél kb. két és félszer (247 954 km3), lakosság számát tekintve majdnem hatszor (61,9 millió fő) nagyobb Német Szövetségi Köztársaság a világ egyik vezető tőkés hatalma, az Euró- - pai Gazdasági Közösség tagja. Magyarország és az NSZK külkereskedelme az elmúlt 5 évben 2,7 szeresére emelkedett. Az áruforgalom mennyiségi növekedése mellett az áruszerkezet is jelentősen megváltozott. A magyar kivitelben az elmúlt évben a mezőgazdasági és élelmezésipari termékek súlya az 1969 évi 45 százalékról 24 százalékra csökkent. A nyersanyagok és félkész termékek exportja — a 7 évvel korábbi 29 százalékról — 12 százalékra esett vissza. A kész- árukivitel 56—58 százalékot ^ett ki, 1969-ben csak 29 százalékkal részesedett. A vegyi áruk és gyógyszer- készítmények mellett egyes szerszámgépek, tv-készülé- kek, elektromos háztartási készülékek, könnyűipari termékek. bérmunkában készült ruházati cikkek növelték a magyar kivitel mennyiségét. A magyar árukínálatot meny- nyiségi korlátozások és a Közös Piac agrárrendtartása is sújtja. Az import elsősorban vegyipari és kohászati termékekből áll. A gépek, berendezések behozatala az 1969. évi 38 százalékról — 29 százalékra csökkent, ennek is fele alkatrész volt. A külkereskedelmi kapcsolatokon kívül jelentősek a két ország vállalatai között létrejött kooperációs egyezmények. 1975 végén 273 gyártási, együttműködési szerződést tartottak nyilván. Ebből 60 szerződés teljesült, kb. 170 élő kooperáció volt, és kb. 50 mögött még nem volt árumozgás. 1976-ban közel 50 új egyezmény került jóváhagyásra és 200-nál több témában folytak tárgyalások. Ilyen kooperáció alakult ki — többek között — Bosch-indítómoto- rok — hűtőszekrények gyártásában, takarítógépek, mosógépék, mezőgazdasági gépek (műtrágyaszórók, tárcsák, szárító-, és szellőzőventillá- torok) stb. előállításában. — TERRA — Hafez Asszad Szíriái köz- társasági elnök figyelmeztetett egy izraeli „villámhábo- rú” eshetőségére és felszólította az arab államokat, hogy véleménykülönbségeiket félretéve, nézzenek szembe egy ötödik közel-keleti háború veszélyével. Az elnök az Al-Anuar című libanoni napilap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában kifej tette, hogy „minden, amit Mena- hem Begin izraeli miniszter- elnök és klikkje mond vagy tesz, azt mutatja, hogy a háWilly Brandt, az SPD el- höke, aki Edward Gierék- nek, a LEMP KB első titkárának meghívására érkezett Lengyelországba, csütörtökön sajtóértekezletet tartott Varsóban. Méltatta Edward Gie- rék múlt évi NSZK-beli látogatásának jelentőségét, s elmondotta, hogy nagyon elégedett a lengyel vezetővel folytatott több órás megbeszélésének eredményeivel. Közölte, hogy látogatásának egyik célja Helmut Schmidt guk”. A szífiai államfő síkra - szállt az arab egység elmélyítéséért, és hangsúlyozta: „Az kell legyen a meggyőződésünk, hogy mindig az erősebbnek van igaza.” ,/Az araboknak meg kell érteniük azokat a tényeket, véget kell vetniük összes konfliktusaiknak és nézeteltéréseiknek, hogy tiszta szívvel, egységes frontba tömörülve tudjanak szembeszállni az új veszéllyel” — fűzte hozzá Asszad. kancellár szeptemberi lengyelországi látogatásának előkészítése volt. Újságírók kérdéseire válaszolva Willy Brandt Kádár János közelgő nyugat-németországi látogatásáról a következőket mondotta: „(Nagyon örülünk Kádár János úr NSZK-beli látogatásának. Én sajnos csak 6-án tálálkozhatom vele, mert finnországi utam csak azt teszi lehetővé, hogy hatodikán délelőtt beszélgethessünk először. LAPZÁRTA BONN A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalán interjút / közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő NSZK-beli hivatalos- látogatása alkalmából. * BUKAREST Csütörtökön megnyílt a román nagy nemzetgyűlés nyári ülésszaka, amelyen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkáré, román államfő, Manea Ma- nescu miniszterelnök, valamint a párt és az állam más vezetői is részt vesznek. A nagy nemzetgyűlés különböző törvénytervezeteket vitat meg. BERLIN Dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöki csütörtökön Berlinben átadta az Országos Béketanács kitüntető plakettjét az NDK Béketanácsának. Az Országos Béketanács aranyjelvény- nyel tüntette ki Werner Rümpelt, az NDK Béketanácsának főtitkárát. A kitüntetés átadásánál jelen volt Serfőző Lajos, a berlini magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Brandt Varsóban Válasz, határozattal
