Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

XXVII. évfolyam, 137. szám ÄRA: 1,— Ft 1977. június 12., vasárnap Mai számunkból MAGYAR—SZOVJET müszaki-tudomänyos EGYEZMÉNYEK (3. old.) ÉRDEKHAZASSAG (4—5. old.) MÜZEUM VAGY OTTHONUNKNAK RÉSZE? MODERN ORAGYÄRTÄS (5. old.) (4. old.) Az ügyek nem mennek szabadságra ELMARAD mögöttünk a táj — utazunk. Mindegy; vonat vagy autó ablakából röppen-e tekintetünk az elénk szaladó, majd távolodó képre, útipoggyászunk­ban valamennyien viszünk egy láthatatlan típus-csoma­got, amely a Balaton mellett éppúgy, mint akár a len­gyel Kárpátokban, minden vakációnak ugyanazt a han­gulati biztosítékát jelenti. Ez a csomag a tudat alatt is eleven megkönnyebbü­lés: napi kötelezettségeinket otthon hagytuk. S akinek valamilyen okból nem jár együtt nyári szabadságával a földrajzi környezetváltozás, — az is maga mögött hagy egy tájat: munkahelyének ügyekkel, határidőkkel, kis és nagy kudarcokkal, sikerekkel szegélyezett, hunyt szemmel is jól ismert vidékét. A vakáció hangulati biz­tosítéka tehát ilyenkor is jelen van. CSAK AZ A-KELLEMETLEN, hogy nem működik egyenlő ideig. Ki előbb, ki később, egyszeresek tetten- éri magát, hogy gondolatai azon a megkönnyebbülten elhagyott tájon kalandoznak: vajon mi történt ott azó­ta? Vajon, aki helyettem odaáll t a géphez, nem közö­nyös figyelmetlenséggel nyűl-e hozzá? Akinek átadtam az ügyiratokat, nem felejtette-e el, melyik a legsürgő­sebb? És egyáltalán: azon az ismerős tájon nem kö- vetkezett-e be a dolgok rendjében valami fennakadás, rendellenesség, amiatt, hogy átmenetileg elfordítottuk róla törődő tekintetünket? Ezek az aggodalmak nemcsak tiszteletreméltóak, mert a jó munkaerkölcs aranypróbái — hanem sajnos, jo­gos aggodalmak is. Mint a télutói influenzajárvány, épp olyan menet- rendszerű nyári jelenség a szabadságolások idején el­harapózó gyakorlat: ügyeink, hétköznapi életünk ritmu­sa lassulni kezd, olykor kihagy. Mintha a rendes évi vakációk beköszöntével az évszaktól független tenniva­lók szerelvényét egy kaján kéz mellékvágányra tolná. Beáll a „nyári szünet”: sok munkahelyen megkezdődik a tömeges szabadságolások bénító-csüggesztő periódusa. MINTHA EGY MUNKATERÜLET, ügy gazdájával együtt a munkaterületért, ügyért való felelősség is va­kációra menne, egyszer csak polgárjogot nyernek az ilyen mondatok: „sajnos, nem tudom, én csak helyette­sítek ...” — „nagyon sajnálom, de tessék egy hét múl­va érdeklődni, mert X. elvtárs szabadságon van” — „ebben nem dönthetek, tessék akkor telefonálni, ha Y. elvtárs megjött a szabadságáról.” És az érdekelt fél, aki azt hitte, remélte, hogy egyet­len ember távolléte miben sem befolyásolhatja vala­mely munkafolyamat vagy ügyrend menetét, érdemi el­intézését, aki komolyan vette a sokat használt, mert mélységesen igaz tényt: egy valaki miatt az élet nem áll meg — nos, az érdekelt fél nem tehet mást, mint életbölcseleti tűnődésekbe bocsátkozik afelől, hogy jo­gos indulatokból fakadó átkait kire szórja: a szabad­ságát töltő X. elvtársra, vagy hátrahagyott helyette­sére. De bárhogy dönt is, a lényegen nem tud változ­tatni, ügyes-bajos dolgát nem tudja elintézni. ■Hogy ki volt a hibás? X. elvtárs, aki nem adta át lel­kiismeretesen a tennivalókat? Vagy a helyettes, aki az elintézésnél kényelmesebbnek találta a felelősség elhá­rítását? Teljesen mindegy. Az eltékozolt idő visszahoz- hatatlan az egyes ember életében, hiszen csak a törté­nelemben mérnek évszázadokkal, az egyén csupán na­pokkal, évekkel gazdálkodhatik. PERSZE X. ELVTÄRS és helyettesé nyilván na­gyobb kötelességtudattal, szigorúbb munkaerkölccsel közelítene „az élet nem állhat meg” törvényéhez, ha lelki kényelmességüket nem táplálná az a ferde köz- szemlélet, miszerint: nyáron úgysem lehet semmit el­intézni. De lassan-lassan berendezkedünk rá, hogy egy rossz gyakorlat természetessé vált, s ezzel bezárult az ördögi kör, a szabadságolások idején nem érdemes ko­molyan intézkedni, mert mindenki tudja, hogy ilyenkor nem intéződik el érdemben semmi. ... és az idő? Az életünkből elveszett, ellopott idő? Azt ki adja vissza ...? NÓTI ILONA Róma Föfloni Kádár János látofjotásárof Az olasz kormány hétvégi ülésén Forlani külügyminisz­ter beszámolt Kádár János, az MSZMP KB első titkára római látogatásáról. Hang­súlyozta, hogy a magyar párt­vezető először látogatott az atlanti szövetség és az Euró­pai Gazdasági Közösség egy tagországába. „Ez a látoga­tás arról tanúskodott — mondta a külügyminiszter —, hogy Magyarország fejleszte­ni kívánja kapcsolatait a nyugati országokkal, elsősor­ban gazdasági téren. Olasz részről ez egyetértés­sel találkozott. Megvan a po­litikai szándék arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlő­dése útjába álló technikai akadályokat elhárítsuk”. (MTI) Barátsági nagygyűlés Bátán Ünnepi nagygyűlést tartot­tak Bátán az „Ady Endre” művelődési házban a Levren- tyevna Nyina Vasziljevna kolhozelnök vezetésével test­vérlátogatáson a bátai No­vember 7. Tsz-ben tartózko­dó küldöttség tiszteletére, amely a Tambov megyei Go- reloje község „Marx Károly” kolhozából érkezett. A gyűlésen a helyi terme­lőszövetkezet mintegy 500 tagja előtt Fülöp László tsz- elnök, majd Nyina Vasziljev- na Levrentyevna kolhozelnök méltatta a testvéri kapcsola­tok jelentőségét, ismertette a szocialista mezőgazdaság épí­tésében kölcsönösen elért eredményeket. Szakái László, a szekszárdi járási pártbizott­ság titkára felszólalásában bemutatta Tolna megye, a szekszárdi járás, benne a bá­tai November 7. Tsz helyze­tét, azt a hatalmas munkát, amit dolgozó népünk a XI. pártkongresszus határozatai­nak, V. népgazdasági ter­vünk célkitűzéseinek végre­hajtása érdekében végez. A nagygyűlést színes kul­túrműsor követte. A gorelojei küldöttség a vendéglátó ter­melőszövetkezet. a Szekszár­di Állami Gazdaság, a ME­ZŐGÉP Vállalat munkájá­nak tanulmányozása, Szek- szárd és Budapest nevezetes­ségeinek megtekintése után szombaton utazott vissza a Szovjetunióba. Ifjú Gárda, Úttörő Gárda Táborozás Szekszárdon Háromnapos táborozás ért véget tegnap. Három vidám nap, melynek során a megye ifjúgárdistái és úttörőgárdis­tái közül félezren sok tudást, tapasztalatot gyűjtöttek a versenyeken, vetélkedőkön, harci játékokon és őrsi tú­rákon. Az „Együtt a gárda” jel­szó jegyében megtartott I. Tolna megyei Ifjú Gárda- és Úttörő Gárda-tábort csütör­tökön nyitották meg Sötét­völgyben, a záróünnepségre pedig tegnap délben került sor Szekszárdon, a Felsza­badulás téren. Az emelvényen ott voltak megyénk, s a me­gyeszékhely párt-, állami és KISZ-vezetői, valamint az Ifjú Gárda országos pa­rancsnoka, a munkásőrség, a tűzoltóság megyei parancsno­ka, s a fegyveres erők kép­viselői. Gubicza Lajosné megyei úttörőelnök megnyitója után K Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a fel­sorakozott fiatalokat. Ünnepi beszédében méltata a húsz évvel ezelőtt megalakított If­jú Gárda jelentőségét, s el­ismerő szavakkal szólt az egy éve életre hívott Úttörő Gárda tevékenységéről. A megyei pártbizottság el­ső titkárának beszédét kö­vetően a táborozás során megrendezett vetélkedők, versenyek győzteseinek és helyezettjeinek átadták a díjakat. Június 21-én megnyílik a KGST ülésszaka ség Tanácsának 31. üléssza­ka. Az ülésszakon a tagorszá­gok miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. A ma­gyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. (MTI) Kultivátorozás, öntözés, új kombájnok A nagy kánikulában teljes lendülettel folynak a mezőgazdasági munkálatok. A, héten kultivátorozták a kukoricát a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben, két gép­pel. A szövetkezet 785 hektáron termeszt árukukoricát. Julhász Ferenc főagronómus tájékoztatása szerint a nö­vény szépen kikelt mindenütt, megfelelő a tőállomány. Megyeszerte készülődnek a gabonabetakarításra. Szovjet gyártmányú, új kombájnok érkeztek a megyé­be. Fotóriporterünk a vasúton találkozott a szállítmány­nyal. Mivel szomjaznak a növények, sók helyen üzem­be állították az öntözőberendezéseket. (G) Képünk az egyik munkagép beállítását mutatja a gépudvaron Új kombájnok érkeztek Munkában az öntözőberendezés Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy június 21-én Varsóban megnyílik a Kölcsönös Gazdasági Segít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom