Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. június 9. Hús Dalmandról A Dalmandi Állami Gazdaság az olyan mezőgazdasági üzemek sorába tartozik, amely eredményei, kezdeményezései révén mintának, példának tekinthető. Ezúttal a hústermelés témakörében vizsgálódtunk Olaszu János főállattenyésztővel. Rövid áttekintésünk, a számok segítségével arról győz meg bennünket, hogy a hústermelés csak teljes vertikumában — tenyésztéstől a takarmánybázisig — lehet és érdemes művelni. A dalmandi gazdaságban három korszerű szakosított sertéstelep magyar fehért és angol lapályt amerikai Du- roc-kal történt keresztezésű állomány van. A három tehenészeti telepen magyartarkát tartanák, jelenleg fajtaátalakító keresztezés alatt van az állomány, Holstein-Friz- zel. A korszerű hízómarhatelep és a növendéknevelő kiegészítői az ágazatnak. A hatezer-hétszáz hektáron gazdálkodó üzemben hektáronként igen magas a hústermelés. Mintegy tíz évvel ezelőtt kezdődött itt is a szarvasmarha- és a sertésprogram. A hazai sertéstenyésztő telepekhez hasonló módon folyik a tenyésztés és nevelés, valamint a hizlalás. Némi eltérés ugyan tapasztalható, hiszen a gazdaság szakemberei az ismert tartási formák közül a legjobbat a helyi viszonyokra alkalmazták. 1975. december 31-re befejezték a sertéskonstrukciót, a szarvasmarha még tart. A dalmandi gazdaság az ország állami gazdaságainak sorában gazdaságosság tekintetében a második. A negyedik ötéves terv idején 150 951 kiló húst termeltek. Az ötödik ötéves terv idejére évről évre emelkedő tendenciát mutat mind a sertéshús-, mind a marhahústermelés. Az első évben 365 vagon húst adtak a népgazdaságnak. Idén 420 vagon a terv. Az ötéves terv idején, 1980-ig, 2216 vagon húst termelnek, 46,8 százalékkal többet. mint a megelőző ötéves tervben. A szarvasmarha-rekonstrukciót ezerkétszázas állománnyal kezdték, a tervciklus végére ezerötszáz lesz a szarvasmarhák száma. Az állattenyésztési ágazathoz a tömegtakarmányt a gazdaság megtermeli, a legkorszerűbb módszerekkel. A silózás területén végrehajtott gépesítés — takarmánytartósítás egyedülálló az országban. Az abraktakarmány-szükség- let mintegy harminc százalékát termelik meg, a többit vásárolják. A gazdaság földterületének jelentős részén ugyanis hibrid kukoricavetőmagot, zöldségféléket és más ipari növényt termesztenek. Az állatállomány növekedése és az egyre több fontos ipari növény termesztése miatt a tervciklusban még több takarmányt vásárolnak majd. A vásárolt és a saját takarmányt korszerű keverőüzemben készítik elő felhasználásra. * Hízó marhák a kifutóban /tolnaV >í£PUJSÁG 3 Szerelik a John Deere kombájnokat Aratás előtt a gépmnhelyben Tizenegy kombjánnal készülnek az aratásra a báta- széki Búzakalász Tsz-ben. Tipizált javítás folyik, vagyis minden típust egy-egy szerelőbrigád készít fel az aratásra. Hat JD 970-es közül négyet most szerelnek, mo- motorikusan nagyon jók, még így négyévesen is. A betakarítás zömét ezek végzik. A három E—512-sen nem sok igazítanivaló akad, hiszen egy szezont mentek eddig. A négy SzK—5-ből kettőt teljesen generáloznak, kettő pedig pedig csak a borsó rendre- vágását végzi majd. Június 18-án lesz a szemle, ahol kiderül, mennyire tudták fölkészíteni az aratásra a műhelyesek a betakarító, szállító, tarlóhántást végző munka- és erőgépeket. Különösebb fennakadás nélkül folyik a gépek szerelése, javítása, bár alkatrész — mint mindig — most is hiányzik, sokszor saját erőből kell a javításhoz fabrikálni az esztergályosoknak. Az ezerháromszáz hektár búza aratási ideje alatt a gépműhelyben éjjel-nappal lesz ügyelet, és kinn a kombájnok mellett is — a tsz saját műhelykocsijával — lesz egy hibásodásokat gyorsan javí- szerelő, hogy a kisebb meg- tani tudja. Termelőszövetkezeti légitársaság Űj cél érdekében fogott össze huszonnyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet. Közösen vásárolnak egy helikoptert, majd később repülőgépet. A részletekről Pelhős Istvántól, a gesztorgazdaság. a szedrest Sió-Sárvíz menti Egyesült Tsz elnökétől érdeklődtünk. — A huszonnyolcas szám nem végleges. Ennyien voltunk az egyesülés megalakulásakor. de befogadjuk az újabb jelentkezőket. — Milyen munkát végeznek? — Mindent, amit lehet. A gyomirtó, növényvédő szerek szórását, a műtrágyázást, és a napraforgó lombtalanítását. A megyei tsz-szövetség a KTA-ból ad kölcsönt, s a szövetkezetek törlesztik. EgyébJövő tavasszal már dolgozik a helikopterünk ként ezért is módosult az eredeti terv, s nem a tolnai agrokémiai társuláson belül alakult meg ez az egyesülés. Az agrokémiai társulásnak, ugyanis csak 11 szövetkezet a tagja. — Hogyan biztosítják a gépek üzemeltetésének feltételeit? — A pilótákat, a szerelőket és a szervizt a MÉM. Repülőgépes Növényvédő Szolgálat adja. Holt időben a gépeket az őcsényi repülőtéren szándékozunk tárolni. — Miért előnyösebb gépet vásárolni, mint a munkát az országos szolgálattal elvégeztetni? — A társult szövetkezeteknél ötvenezer hektáron végezzük a vegyszerek szórását, a permetezést. így könnyebb lesz a munkát szervezni, s. olcsóbb is lesz a munka. Az állattenyésztés Tolna megyében Nyolcvan kétezer szarvasmarha i. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fejlesztéséről hozott határozatoknak az V. ötéves tervtörvényből az ágazatra vonatkozó megyei feladatok megoldásáról készítettünk összefoglaló jelentést az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség megyei igazgatóságának segítségével. Lapunkban rendszeresen értékeljük a népgazdaság egy-egy ágazatának Tolna megyei eredményeit. fejlesztési lehetőségeit, ezúttal az állat- tenyésztés megyei helyzetét vettük nagyító alá. A hazai élelmiszer-fogyasztásra az a jellemző, hogy a fajlagos kalória és az ösz- szes fehérjefogyasztás eléri az élenjáró nemzetközi színvonalat, a nagy biológiai értékű állati fehérje fogyasztásában azonban még elmaradunk a korszerű táplálkozási követelményektől. Ezért az elkövetkező időszak kiemelt gazdaságpolitikai fel. adata, hogy táplálkozási struktúránk korszerűsítésével és az állati eredetű termékek fajlagos fogyasztási mutatóinak ütemes növelésével felzárkózzunk a fejlettebb országok közé. En. nek a munkának egy része Tolna megyében is folyik, hiszen megyénk jelentős helyet foglal el az ország állattenyésztésében. A megye szarvasmarhaállománya 1976. év végén 0,5 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben. A háztáji és egyéb gazdaságokban az állomány csökkent, örvendetes viszont, hogy az 1977. év március 31-i állatszámlálás már 2,1 százalékos fejlődést mutat, hiszen a szarvasmarhaállomány 82 355. Az ágazat fejlődését pozitív és negatív irányú tendenciák jellemzik A terv úgy számolt, hogy megyénkben az idén 31 ezer 500 lesz a tehenek száma, ezzel szemben a gazdaságokban 32 ezer 271 tehenet tartanak. Pozitívan értékelhető a tejtermelés. 1975-ben az átlagos tejhozam 2 ezer 739 liter volt, 1976. év végére elérte a 2 ezer 960 litert. A negyedik ötéves terv időszaka alatt 310 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Ennek tükrében az egy éves, 221 literes növekedés, mindenképpen nagy figyelmet érdemel. Az értékesített tejmennyiség az állami szektor gazdaságaiban és a termelőszövetkezetekben emelkedett, míg a kistermelőknél csökkent. Az 1977. évi áprilisi felvásárlási adatok szerint a bázisidőszakhoz viszonyítva megyénkben 14,7 százalékkal több tejet vásároltak fel. Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezők eredményezték ezt a fejlődést. Mindenekelőtt a nagy társadalmi összefogás. az üzemekben a szocia. lista munkaverseny. 45 nagyüzemben több mint 11 ezer 700 tehénnel és 28 községből 116 gazda 194 tehénnel vett részt a több tejért folyó versenyben. Az eredmény nem maradt el. An. nak ellenére, hogy a tejtermelés megyénkben igen változatos, hiszen találunk olyan istállót, ahol a tehe- nenkénti fejési átlag 1664 liter, de van olyan állomány is. amelynek egyedeitől 5 ezer 377 liter tejet fejnek. A szarvasmarha-tenyésztésben megyénkben is az állománynöveléssel összefüggő gondok enyhítését jól szolgálta az a sokoldalú intézkedés, amelyet a nőivarú állomány védelmében hoz. tak. A gondosabb tehén- és üszőselejtezés eredményezte, hogy a vágóra történő tehénfelvásárlás 16,2, az üszőfelvásárlás pedig 22,2 százalékkal kevesebb, mint 1975- ben. Ez a különbség 2 ezer 551 nőivarú egyedet jelent. A szarvasmarha mesterséges termékenyítés 1976- ban a megyében 1.3 százalékkal haladta meg az 1957 évi szintet. Az insze- minálások száma 5,7 százalékkal emelkedett. A kisüzemek tenyésztői kedvének fokozása érdekében folytatták az intervenciós borjúfelvásárlást. Az akció keretében 1972-től 2 ezer 370 borjút vásároltak fel. Tavaly pedig 755-öt. idén az első negyedévben 84-et. Az elmúlt évben két termelőszövetkezet foglalkozott intervenciós borjúneveléssel. A speciális tej- és húshasznosítású borjúk importja, és a tisztavérű tenyésztés mellett, megyénkben is folytatták a keresztezést, a kívánt célok elérése érdekében. Az előző ötéves tervidőszakban 450 hegyitarka és európai lapályfajta került a megye gazdaságaiba. 1971-től Kanadából származó 480 vemhes üsző és 300 holland lapály került a gazdaságokba. Az elmúlt év során 160 Holstein-Friz és 150 holland lapály jutott a megye gazdaságaiba. Az elmúlt évben hat állami gazdaság és 25 termelőszövetkezet folytatott tej jellegű keresztezést. A keresztezésbe vont állomány megyénk nagyüzemeiben tavaly meghaladta a 16 ezret, ami a megye állományának több mint felét teszi ki. Hús- jellegű keresztezés Tolna megyei üzemekben nincs. AZ V. ÖTÉVES terv második évében, tehát az idén. Tolna megyében a tehén- állományt 4,7 százalékkal, ezen belül a termelőszövetkezetek tehénállományát 6,1 százalékos arányban kell emelni. Az egy tehénre jutó tejtermelés előirányzata 3 ezer 107 liter. A szarvasmarha-tenyésztésben kiemelkedő feladat idén a komplex fejlesztés, ezen belül az állományfejlesztés érdekében a genetikai képesség jobb kihasználása, a takarmányfelhasználás javítása, illetve a nagy tejhozamú. tejelő tenyészetek fokozatos kialakítása. Szükséges a két ellés közötti idő lerövidítése ég több üszőt kell a tenyésztésbe befogni. Az átlagosnál alacsonyabb tenyésztési és termelési színvonalú nagyüzemek, illetve szakosított állattartó telepek termelőtevékenységének javítása is kívánatos. Lapunk holnapi számában a sertéstenyésztés helyzetét vizsgáljuk. Mözs; zöldségbázis Imponálóak azok az adatok, amelyek a mözsi tsz kertészetének jelenét és a szakemberek által megtervezett jövőjét jellemzik. A hozzáértő, szakszerű munka tette lehetővé, hogy Mözs évről évre előbbre lépjen a zöldségtermesztésben. Ebben az esztendőben tovább növelték a kertészeti művelésre szánt földterület nagyságát. Harminc hektárral nőtt a szántóföldi zöldségtermesztés, így most már 120 hektáron termesztenek különböző fajtákat, egy hektár-» nal növelték a fóliázott terület nagyságát: így 44 ezer négyzetméter üveg és fólia által védett területen folytathatják az iparszerű zöldség- termesztést. A fejlődés azonban nem álllhat meg, újabb területnöveléssel és új, korszerűbb termesztési technológiák bevezetésével kívánják emelni a termelést. 1980-ig újabb 20 hektárral növelik a szántóföldi zöldségtermesztést, ezzel egyidejűleg évente mintegy egyhektárnyi házikerti fóliát létesítenek a szövetkezeti tagok háztájijában. Ebben az esztendőben mintegy 150 vagonnyi zöldségfélét — fejeskáposztát, paradicsomot, paprikát, különböző korai primőröket — értékesítenek a tolna megyei kereskedelmi hálózatban és ugyanakkor még 70 vagon Zöldséget szállítanak feldolgozásra a hűtőháznak, konzervgyárnak. Javában érkeznek a káposztaszáliítmányok a mözsi hűtőházba. Száztíz vagonnyit „szüretelnek” ebből a mözsiek. Mindig többet mindig olcsóbban
