Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

1977. június 9. Kádár János Rómában 2 ^PÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) rendszerhez való tartozása nem akadályozza, hogy nor- malizált kapcsolataik tovább fejlődjenek. Úgy ítélték meg, hogy a tárgyalások közös törekvése­ket juttatták kifejezésre és lendületet adhatnak a kap­csolatok további fejlesztésé­hez. Az olasz szenátus és képviselőház vezetőivel foly­tatott megbeszéléseken a tár­gyaló felek kifejezték közös törekvésüket a magyar és az olasz törvényhozó testületek közötti szorosabb kapcsola­tok kialakítására. Az Olasz Köztársaság elnö­ke Kádár János nagy öröm­mel üdvözölt látogatását az olasz—magyar kapcsolatok eddigi legkiemelkedőbb állo­másaként értékelte és kife­jezte reményét, hogy a két ország kapcsolatai jó irány­ban fejlődnek majd tovább. Kádár Jánost szerdán Rómában fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke (Képtávírónkon érkezett). Giovanni Leone és Kádár János pohárköszöntője A tárgyalásokat követően szerdán délben az olasz ál­lamfő és felesége az elnöki palota dísztermében ebéden látta vendégül Kádár Jánost és feleségét. Az ebéden rés’d vett az olasz politikai és gaz­dasági élet sok vezető szemé­lyisége is, köztük Fanfani szenátusi elnök, Ingrao, a képviselőház elnöke, And­reotti miniszterelnök, Forlani külügyminiszter, Ossola kül­kereskedelmi miniszter, Pan- dolfi pénzügyminiszter, Bo­nifacio igazságügyminiszter, Carli, a Confindustria (gyá­rosok szövetsége) elnöke és Petrilli, az IRI (az állami vállalatokat egyesítő tröszt) elnöke. Az ebéden Giovanni Leo­ne és Kádár János pohárkö­szöntőt mondott. Leone elnök pohárköszöntőjében elisme­rően szólt a két ország kap­csolatai baráti és építő jelle­gű légköréről. A kapcsolatok fejlődéséhez — mondotta — hozzájárult Kádár János ró­mai látogatása is. Az olasz államfő hangsúlyozta, hogy nagy fontosságot tulajdonít a magyar miniszterelnök 1975- ben tett olaszországi látoga­tása alkalmával aláírt ma­gyar—olasz közös nyilatko­zatnak, majd megállapította: „Az eltökéltség, amellyel erő­síteni és bővíteni akarjuk or­szágaink együttműködését, egyben kifejezi politikai aka­ratunkat is, ihogy hozzájárul­junk az enyhülés, a népek barátsága, a szilárd és tar­tós béke ügyéhez.” A külön­böző politikai, s társadalmi berendezkedésű országok vi­szonyáról szólva Leone elnök rámutatott, hogy e különbsé­gek nem akadályozhatják meg a tapasztalatok összeve­tését, a rendszeres eszmecse­réket. „Földrészünk, Európa példamutató módon járulhat hozzá az általános nemzet­közi kérdések megoldásához. Ezek nem egyik vagy másik ország-csoport problémái, ha­nem az egész emberiséget érintő kérdések” — állapí­totta meg az olasz államfő. Kádár János válaszában utalt arra, hogy jövendő kap­csolatainkat illetően bizako­dással tölti el az a tény, hogy tapasztalata szerint a két fél hasonló módon köze­líti meg a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének léhetősé- geit, és hogy megállapíthat­ták: több fontos nemzetközi kérdésben azonos, másokban egymáshoz közel álló nézete­ket vallunk. Az MSZMP KB első titkára kijelentette: „Ügy véljük, hogy a Magyar Népköztársaság és a 2 Olasz Köztársaság kétoldalú kap­csolatainak biztató fejlődése -népeinknek egyaránt érdeke, és ezen túl kedvezően járul­hat hozzá a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez." „Nem kevésbé közös érde­künk — hangsúlyozta Kádár János —, hogy együtt vagy azonos irányba hatóan tevé­kenykedjünk nemzetközi té­ren a fegyverkezési verseny lefékezése, a béke védelme, az enyhülés előmozdítása ér­dekében.” Kádár János a római városházán Kádár János és felesége szerdán délután találkozott Carlo Giulio Argannal, Ró­ma polgármesterével és fe­leségével. A Központi Bizottság első titkára ezeket jegyezte be a városháza díszkönyvébe: „Köszönöm a szívélyes ven­déglátást, szívből minden jót, sikereket kívánunk Róma ve­zetőinek és minden lakosá­nak.” A polgármesetr emlékezte­tett népeink hagyományos kul­turális és történelmi kapcsola­taira és arra, hogy 1975 óta először található az Örök Város tanácsának élén balol­dali végrehajtó bizottság. Argan polgármester sza­vaihoz kapcsolódva Kádár János rámutatott, hogy a magyar nép következetesen építi szocialista hazáját, majd arról beszélt, hogy művé­szeink és tudósaink, magyar turisták tízezrei nagyra be­csülik Róma páratlan értékű műkincseit. Kádár János találkozója az Olasz KP vezetőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán este találkozott az Olasz Kommunista Párt elnökével, Luigi Longóval és a párt ■ főtitkárával. Enrico Berlinguerrel. A találkozón olasz részről részt vett Gior­gio Napolitano és Giancarlo Pajetta, a vezetőség és a tit­kárság tagjai, Anselmo Gouthier, a titkárság tagja és Sergio Segre, a központi bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője is. Magyar részről Katona István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB irodájának vezetője és Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság ró­mai nagykövete volt jelen. A találkozón, amely az olasz és magyar kommunis­ták közötti kapcsolatokra jel­lemző, baráti légkörben zaj­lott le, információkat és vé­leményt cseréltek a két párt politikáját érintő kérdésekről és néhány nemzetközi prob­lémáról. Az Olasz Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt megerősítette elköte­lezettségét, hogy további hoz­zájárulást ad Olaszország és Magyarország kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Ezek a kapcsolatok Kádár János ró­mai hivatalos látogatásával kiemelkedő jelentőséget kap­tak és előrelépést jelentenek az európai enyhülés és együttműködés terén. Az utóbbi vonatkozásában a két párt kiemelte azt a követel­ményt, ho“v a helsinki záró­okmány ajánlásait minden országnak meg kell valósíta­nia és annak szükségességét, hogy a belgrádi konferenciá­hoz pozitív és építő módon járuljanak hozzá. A magyar-szovjet kormányközi bizottság tárgyalása Budapesten megkezdődött a magyar szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság 19. ülésszaka. Képünkön: dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese köszönti a két ország kül­dötteit. (Képtávírónkon érkezett). Lázár György fogadta Konsztantyin Katusevet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán hivatalában fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét. a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán kétnapos látogatásra Győr-Sopron megyébe érke­zett. A megyehatáron Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára és Szaló Lajos, a megyei tanács elnökhelyette­se fogadta. Ezután Győrött, a megyei pártbizottság székhá­zában Háry Béla számolt be az Elnöki Tanács elnökének Győr-Sopron megye gazda­sági, politikai és társadalmi helyzetéről. Losonczi Pál a megyei pártbizottságon tett látogatá­sa után a győri Rába Ma­zottság szovjet tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány­közi bizottság magyar tago­zatának elnöke, valamint Marjai József, hazánk moszk­vai és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete* S Magyar-finn kapcsolatok Tóth Ferenc, az MTI dip­lomáciai tudósítója írja: Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nemzet­közi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. Finn részről kedvező fo­gadtatásban részesültek azok a magyar javaslatok, amelye­ket a helsinki záróokmány­ban foglaltak magyar—finn viszonylatú végrehajtása ér­dekében tettünk. Kapcsola­tainkban jelentős szerepet játszik a nyelvrokonságon is alapuló, hagyományosan ba­ráti viszony, amelyet egyre inkább a kor követelményei­nek megfelelő tartalommal töltünk meg; s ez érdekében áll nemcsak hazánknak, ha­nem az egész szocialista kö­zösségnek is. Az MSZMP és a Finn Kommunista Párt azonos né­zeteket vall a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiben. Az MSZMP a szociáldemokrata pártok közül elsőként a Finn Szociáldemokrata Párttal ala­kított ki intenzív kapcsola­tokat. / AZ ÁLLAMFÉRFIAK TALÁLKOZÓI Kétoldalú kapcsolataink kedvező irányú fejlődését nagyban befolyásolták a ma­gyar és finn vezetők gyakori személyes találkozói. E kap­csolatok krónikájába tarto­zik Urho Kekkonen 1963-as nemhivatalos és 1969-es hi­vatalos látogatása Magyar- országon, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének 1971-es finnországi útja. Ki­emelkedő jelentőségű volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának Urho Kekkonen el­nök meghívására 1973-ban Finnországban tett látogatá­sa. Közvetlen találkozójukra került sor 1975-ben is, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányának aláírásakor Hel­sinkiben. 1975 tavaszán Kek­konen elnök jugoszláviai út­ja alkalmával oda- és vissza- -utaztában is megszakította útját Budapesten, és ismét hasznos eszmecserét folytat­va találkozott Kádár János­sal és Losonczi Pállal. 1976 novemberében Kekkonen el­nök — Kádár János és Lo­sonczi Pál meghívására — hi­vatalos látogatást tett ha­zánkban. Közvetlen magas szintű ta­lálkozóra került _ sor a ma­gyar miniszterelnök 1971-es finnországi és a finn minisz­terelnök 1974-es magyaror­szági látogatása alkalmával is. EGYEZMÉNYEK, BARÁTSÁGI HETEK Számos egyezmény megkö­tésében is kifejeződött kap­csolataink fejlődése. tgy 1959-ben kulturális, 1969-ben légügyi, 1969-ben a vízum­kényszer eltörléséről szóló, 197'l^ben konzuli egyezmény, 1974-ben a kereskedelmi aka­dályok kölcsönös megszünte­téséről szóló megállapodás született. A kapcsolatok sajátos for­máját jelenti a barátsági he­tek ismétlődően egyidejű megrendezése a két ország­ban. Eddig négy alkalommal — 1968-ban, 1970-ben, 1973- ban és 1976-ban — volt ilyen barátsági hét; s a „népi dip­lomácia” ezen eseményére a politikai delegációk mellett, 200—300 tagú csoportok köl­csönös látogatásai kapcsán is sor került. A barátsági hetek fővédnöke mindegyik esetben Losonczi Pál és Urho Kekko­nen volt. Elérik kapcsolatok alakultak ki 11—11 finn, il­letve magyar testvérváros, valamint a két főváros között is. 1950 óta végzi sokrétű te­vékenységét a Finn—magyar Társaság. KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK jelenti a két ország kapcsola­tainak hagyományosan leg­élénkebb területét. Az állam­közi kulturális egyezmény keretében — kétéves munka­tervek alapján — vegyes bi­zottság [irányítja e kapcsola­tok alakulását. A két .fél évente egyetemi hallgatókat fogad teljes képzésre, a küldő fél által megjelölt területe­ken. Széles körű és színvonalas színházi és zenei kapcsola­tok is kialakultak. A magyar színdarabok a legtöbbet ját­szott külföldi művek közé tartoznak a finn színházak­ban. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK terén is — a hatvanas évek felétől kezdődően — számot­tevő a fejlődés, amely külö­nösen az utóbbi esztendők­ben vált dinamikussá. A ma­gyar—'finn kereskedelmi for­galom például 1975-'ben csak­nem hatszorosa volt az 1968. évinek. Jelentősen fejlődik a műszajci-tudományos együtt­működés is. Az 1975. január elsején életbe lépett, a kereskedelmi .akadályok kölcsönös meg­szüntetéséről szóló magyar— finn megállapodás értelmé­ben mindkét fél meghatáro­zott ütemben csökkenti, vé­gül eltörli a partner ország­ból származó árukra kivetett vámot és megszünteti az egyéb kereskedelmi akadá­lyokat. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megállapo­dás nagymértékben elősegí­tette a turistaforgalom fejlő­dését. Például 1974-ben a finn beutazók száma öt és félszer nagyobb volt. mint 1969-ben, a Finnországba lá­togató magyar turisták szá­ma mintegy 50 százalékkal növekedett; 1976-ban már több mint 22 ezer finn állam­polgár járt Magyarországon-, illetve két és fél ezernél több magyar Finnországban. A FINN KÜLPOLITIKÁRÓL Magyarországon nagyra becsülik Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, békepolitikáját. Az 1948-ban kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezmény alapján példamutató, jószomszédi vi­szonyt és baráti együttmű­ködést alakított ki Finnor­szág a Szovjetunióval. A finn aktív semlegességi politikát a finn társadalom döntő több­sége támogatja. Ismertek és elismertek Finnországnak az európai béke és biztonság feltételei­nek kialakításában vállalt kezdeményezései és szerepe, az európai értekezlet előké­szítésében és lebonyolításá­ban végzett nagy jelentőségű tevékenysége. A finn vezetők hangoztat­ják, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Kekkonen el­nök a nyugati vezetők közül elsőként üdvözölte a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének javaslatát: az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok kössenek szer­ződést arról, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegy­vert egymás ellen. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kap­csolatai teljes összhangban vannak a helsinki értekezlet záróokmányában foglaltak­kal, és több tekintetben azo­kon túlmenően is érvényesül­nek. LAPZÁRTA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fo­gadta Kaarlo Juhana Yrjö- Koskinent, a Finn Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. * Az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság tag­jai június 8-án, szerdán meg­tekintették a püspökszilágyi „izotóptemető” — a rádioak- tív szennyezett hulladék­anyagok sugárbiztos tárolá­sára szolgáló telep — előké­szítő üzeijnét, laboratóriumait és más létesítményeit. ;Ezt követően Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia-bizottsá­gának és egyben a KGST ál­landó bizottságának elnöke és a KGST-bizottság tagjai Nógrád megyei látogatáson vettek részt. MOSZKVA , Szerdán Moszkvába érke­zett Iszmail Fahrni egyiptomi miniszterelnökhelyettes, kül­ügyminiszter. Az egyiptomi diplomácia vezetőjét Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. NB I-ES EREDMÉNYEK 'Bp. Honvéd—SZEOL 5:2, Ü. Dózsa—Kaposvári Rákó­czi 2:1, VIDEOTON—Békés­csaba 3:0, FTC—Dunaújváros 2:2, Salgótarján—Dorog 2:0, Diósgyőr—iMTK-VM 3:1, Ta­tabánya—Rába ETO 3:0, Cse­pel—Haladás 2:1, Vasas— ZTE 3:1. gyar Vagon- és Gépgyárat kereste fel. Ott Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta az. éves terv időarányos teljesí­téséről és a folyamatban lévő fejlesztésekről. A gyárlátogatás során Lo­sonczi Pál több üzemet fel­keresett: megismerkedett a termelési folyamatokkal és az ott dolgozó munkásokkal. Megtekintette a 180 és az 500 lóerős mezőgazdasági erőgé­pek egy-egy kísérleti példá­nyát is. Az Elnöki Tanács elnöké­nek szerdai Győr-Sopron me­gyei programja csütörtökön Sopronban folytatódik. (MTI) Losonczi Pál Győr-Sopronban

Next

/
Oldalképek
Tartalom