Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
1977. június 5. f KÉPÚJSÁG 3 Szovjet Mezőgazdasági beruházások (Folytatás a 2. oldalról). A tervezet — külön fejezetben — a szocialista haza védelmét az egész nép ügyének minősíti. Az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió állampolgárai származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől, nemzetiségi és faji hovatartozástól, nemtől, képzettségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és jellegtől, lakóhelytől és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek szerinti korlátozását a törvény bünteti A tervezet szerint a Szovjetunió menedéket nyújt azoknak a külföldieknek, akiket haladó tevékenységükért. a béke ügyének védelméért üldöznek. A Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvények által meghirdetett és. szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljességével. Jogaikkal élve azonban nem sérthetik a társadalom és az állam -érdekeit, sem más állampolgárok jogait. A tervezet részletezi az állampolgárok jogait és minden esetben megnevezi e jogok megvalósulásának biztosítékait. Eszerint a Szovjetunió állampolgárainak joguk van —egyebek között: a munkához, a pihenéshez, egészségvédelemhez, az öregségi, a rokkantsági és betegségi biztosításhoz, a lakáshoz, a művelődéshez, a tudományos, műszaki és művészeti alkotás szabadságához a kommunista építés céljainak megfelelően, a közügyek intézésében való részvételhez; választók és választhatók. A dolgozók érdekeinek megfelelően és a szocialista rendszer erősítése céljából a Szovjetunió állampolgárainak szavatolják a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési, az utcai felvonulási és tüntetési jogot. A kommunista építés céljainak megfelelően az állampolgároknak joguk van társadalmi szervezetekben egyesülni. A tervezet elismeri a lelkiismereti szabadságot, rögzíti az állam és az egyház, illetve az iskola és az egyház elválasztását, szavatolja a személy sérthetetlenségét és a lakás sérthetetlenségét, a levelezések, a telefonbeszélgetések, a táviratváltások titkosságát. A személyiség tiszteletben tartása, a szovjet ember állam- polgári jogainak védelme valamennyi állami szerv, társadalmi szerv és tisztség- viselő kötelessége. A jogok megvalósítása elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől — mondja ki a tervezet. Ilyen kötelességek: az alkotmány, a törvények, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a lelkiismeretes munka, a szocialista tulajdon erősítése, az állam érdekeinek védel- mezése, a szocialista haza védelme, a katonai szolgálat, más állampolgárok nemzeti méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a közrend védelmének előmozdítása. A szovjet állampolgár internacionalista kötelessége, hogy segítse elő a más országok népeivel való barátság , és együttműködés fejlődését, a világbéke fenntartását és megszilárdítását. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaság önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes szövetségi soknemzetiségű állam — mondja ki az alkotmánytervezet, amely azt is tartalmazza, hogy minden szövetségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A tervezet felsorolja a 15 szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a hatáskörök megosztásáról. A tanácsok — az alkotmánytervezet értelmében — az államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Lefelsőbb Tanácsától egészen a községi szovjetekig- A választás általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik (minden 18 éven felüli választó és választható), a népi küldötteik jogállásáról és sérthetetlenségéről, beszámolási kötelezettségéről és visz- szahívhatóságáról a dokumentum ugyancsak intézkedik. A tanácsok tevékenységének alapja a kérdések kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatása, a nyilvánosság, a lakosság széles körű bevonása. A Szovjetunió legfőbb álamhatalmi szerve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a szövetségi tanácsból és a nemzetiségi tanácsból); ülésszakát évente két alkalommal hívják össze. Kizárólagos jogköre egyebek között az alkotmány és a- törvények elfogadása. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének—ezt a küldöttek közül választják — egy elnöke, egy első elnökhelyettese, szövetséges köztársaságonként egy-egy, tehát összesen 15 elnökhelyettese, egy titkára és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület feladat- és hatáskörét, intézkedik az államhatalom legfelső végre-: hajtó szervének: a Szovjetunió minisztertanácsának öszetételéről — hivatalból tagjai a szövetséges köztársaságok miniszterelnökei is — és feladatköréről, továbbá a szövetséges és az autonóm köztársaságok államhatalmi és irányítási szerveiről, valamint a helyi államhatalmi és igazgatási szervekről. Szabályozza ' az alkotmánytervezet az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alapján gyakorolják, a vádlottnak biztosítják a jogot a védelemre. A törvények pontos és egységes végrehajtása feletti felügyeletet a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják. Az alkotmányterevezet végül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az ál- kotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya elfogadásától érvényes, s a Legfelsőbb Tanács határozatával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szavazattöbbségével. BONY Ipari Szövetkezet 18 százalékos fejlődés BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illés Endre Kossuth-díjas írónak, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójának irodalmi és irodalomszervezői munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. ULJANOVSZK Szombaton hivatalos, baráti látogatásának befejeztével elutazott a Szovjetunióból a bolgár párt- és kormányküldöttség. A delegációt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke vezette. BARCELONA Szombaton, fényes nappal Barcelona belvárosában ismeretlen fegyveresek lelőttek két csendőrt, ugyanaznap Madridban terroristák dina- mittal felrobbantottak egy •arőműtelepet és több távvezetékoszlopot, Szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok így akarják megfélemlíteni a szavazásra jogo- isult polgárokat, akik nemsokára a szavazóurnákhoz járulnak a négy évtized óta első szabad választásokon. A napokban összesítették az első öt hónap termelési adatait a BONY Ipari Szövetkezetben. A számok jelentős fejlődést tükröznek. A bázishoz viszonyítva 18 százalékkal több terméket állítottak elő. Féléves tervük 36 millió forint, s várhatóan ezt is 8—10 százalékkal túlteljesítik. Jelenleg a csehszlovák kereskedelmi partner megrendelésére gyógyszandálokat készítenek a közelmúltban átadott, új szalagon, a fűződében pedig már az őszi Nyolcszázezer forint visz- sza nem térítendő támogatást kapott a dombóvári ÁFÉSZ a Tolna megyei MESZÖV-től, arra a célra, hogy bővítse, korszerűsítse felvásárló tevékenységét. Az összeget a fogyasztási és értékesítési szövetkezet korszerű felvásárló- és tárolótelep létesítésére fordítja, ahol gépek végzik a nehéz fizikai munkát. Lesz itt egy nagyméretű hűtőkamra is, ahol a primőr zöldséget, gyümölcsöt több napig frissen tarthatják Az ÁFÉSZ terveiben szerepel, hogy a jövőben jelenmodelleket gyártják, csehszlovák és román megrendelésre. Ott lesz a szövetkezet a Pécsi Ipari Vásár és az őszi BNV kiállítói között. Itt jövő évi modelljeiket mutatják be. melyek között a leg'- több sportos vonalú női félcipő lesz. Most a szövetkezet modellériáján ezeket a mintadarabokat tervezik, de kapcsolatban áll a BONY a Magyar Divatintézet és az OKISZ Labor tervezőivel is. Tőlük is várnak mintadarabokat. tősen fokozzak a félkész, konyhakész formában elkészített zöldség, gyümölcs és burgonya forgalmát. Ezekből a kereskedelmi egységek ellátása mellett szállítanák saját vendéglátóipari részle- geikbeu s az igények szerint ellátják a városban és a környéken lévő üzemi konyhákat is. A szövetkezet ebben az esztendőben új gépkocsik beszerzésével is bővíti a járműparkját, hogy így is fokozza felvásárlási tevékenységét, illetve javítsa a kereskedelem áruellátását. A MEZŐGAZDASÁGI termelés hosszú termelési periódusaiból, valamint a magas eszközigényességből következik, hogy a termelés formálása nagyobb időt vesz igénybe. Az eszközigényesség miatt a befektetések sok évre meghatározzák egy-egy mezőgazdasági üzem termelési irányát. Ezért a mezőgazda- sági üzemekben végzett beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak. Alapvető követelmény, hogy az üzemek termelési szerkezete mindenkor megfeleljen a népgazdasági célkitűzéseknek. A gazdaságokban képződő fejlesztési pénzeszközök felhasználásának irányát szabályozza a beruházások állami támogatási rendszere. A negyedik ötéves terv időszakában a megye mező- gazdasági nagyüzemei 2,7 milliárd forint építési és telepítési beruházást valósítottak meg, mintegy 600 millió forint állami támogatás igénybevételével. EBBEN az időszakban az építési beruházások domináltak, főleg a tervidőszak elején nagy költségráfordítással épült szakosított állatenyésztő telepek miatt, majd a tervidőszak végére a beruházások aránya a gépi beruházások irányába tolódott el. Erre az időszakra esik a kisüzemi állatférőhelyek nagyüzemekben történt pótlása, a nagyüzemekben az elavult férőhelyek pótlása és az állat- állomány létszámának növelése érdekében új állatférőhelyek létesítése. A növény- termelés területén bekövetkezett technológiai változás és a növekvő terméseredmények szükségessé tették a tárolókapacitás bővítését, a terményszárító, takarmánykeverő és zöldtakarmányliszt- készítő üzemek létesítését. Erre az időszakra esett a termelési rendszerek kialakulása. ami megkövetelte az erő- és munkagéppark korszerűsítését. A mezőgazdasági szállítások meggyorsítása érdekében előtérbe került a mező- gazdasági üzemek belső, pormentes úthálózatának kialakítása is. lemző a komplexitásra való törekvés. A szárítók, tárolók, takarmánykeverők ha több ütemben valósulnak is meg, egy egységet képviselnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházások előkészítése általában jelentősen elhúzódik és utolsó fázisában nemegyszer kapkodás jellemző. A beruházások üzemi döntéseit követően a tervezői kapacitás szűk keresztmetszete miatt a költségvetések, tervek az eredeti üzemi elképzelésektől eltérően, késve készülnek el. Ez problémát okoz a pénzügyi források megteremtése területén is, főleg a termelőszövetkezetnél. Az induló beruházások saját erő fedezetét a beruházás megkezdését megelőző év eredményéből kell biztosítani, és ha a beruházás költségvetésszerinti végösszege meghaladja a tartalékolt szabad fejlesztési alapot, a többlet- forrás biztosítása további időt igényel. Sok esetben már a beruházásokkal kapcsolatos üzemi döntések véglegesítése is indokolatlanul elhúzódik. AZ ÜZEMI beruházási pénzeszközök kiegészítésére a népgazdasági céloknak megfelelően a negyedik ötéves terv időszakában az állam 30—50 százalékos állami támogatást biztosított az építéen, az eredeti tervtől eltérően valósítanak meg létesítményeket, és a többletberuházásra is igénybe kívánják venni az állami támogatást, ami a beruházási javakkal való tervszerű gazdálkodással nem egyeztethető össze. A másik probléma a beruházások megvalósításának időtartamában jelentkezik. A beruházások hatékonyságának egyik feltétele, hogy minél előbb a termelés szolgálatába lehessen állítani. Ezt kívánja ösztönözni az a feltétel, hogy az állami támogatással megvalósuló építési beruházásokat a szakosított állat- tenyésztő telepek esetében 36, egyéb építményeknél 24 hónap alatt be kell fejezni. Amennyiben erre nem kerül sor a késedelmes befejezés miatt, az igénybe vett állami támogatás után havi egy százalék beruházási járulekot kell .az állami költségvetés javára fizetni. TAPASZTALATAINK azt mutatják, hogy az évente folyamatban lévő mintegy 700 millió forint összegű állami támogatással megvalósuló beruházási állománynak az éves elszámolási üteme csak a 30—33 százalékot éri el, annak ellenére, hogy a folyamatban lévő beruházások mintegy 95 százalékára a kétéves befejezési kötelezettség vonatkozik. Ez arra enged következtetni, hogy az építési beruházások indokolatlanul elhúzódnak, nagy a befejezetlen beruházások állománya. Ezt támasztja alá, hogy az üzemek az elmúlt öt év során mintegy négymillió forint járulékot fizettek a beruházások késedelmes befejezése miatt. A következő évek fejlesztési pénzeszközeinek hitel formájában történő megelőlegezésével csak kisebb mértékben számoltak, pedig a fejlesztés üteme így lényegesen gyorsítható lett volna. A megvalósított beruházások gazdaságos üzemeltetése mellett a biztonságos fejlesztés A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság Tolna megyei Hivatala 1971 óta intézi a megyében gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek építési, ültetvénytelepítési beruházásainak állami támogatását. Az elmúlt hat év során 597 ártámogatási okiratot adott ki a hivatal, építési és ültetvénytelepítési beruházásokra. E két beruházási kör az Ösz- szes beruházások 42 százalékát képviselte, mintegy 1,5 .milliárd forint értékben. AZ ELMÚLT három évben a szarvasmarhatartás épületberuházásai összegszerűen növekvő tendenciát mutatnak. A sertéstartás létesítményeinél csökkenés következett be. A többi építési beruházás tekintetében továbbra is a terményszárító és -tároló, valamint a takarmánykeverő és üzemi utak létesítése a jelentős. A beruházásokra jelsi beruházásokhoz. Ennek megfelelően 1971-ben az állami támogatás aránya az építési beruházásoknál 39 százalékos volt. Az építőipari árváltozások következtében, mivel az elszámolható támogatás felső határát normatíva határolja be, ez az arány 1975-re 24 százalékra csökkent. Annak ellenére, hogy a beruházások forrásainak mintegy negyed részét az állami támogatás képviseli, előfordul, hogy egyes üzemek az állami támogatás igénybevételéhez fűződő kötelezettségeiket nem veszik komolyan. A beruházás kivitelezését előbb megkezdik, mint az állami támogatási okiratot kérik, annak ellenére, hogy tudatában vannak, ez a támogatás igénybevételénél kizáró ok. A támogatási okiratban a kérelmük alapján engedélyezett kapacitáson túlmenőmindenkori alapja megteremthető. A JÖVŐBEN a beruházási pénzeszközök koncentrálása mellett, fokozott gondot kell fordítani a beruházások terén az olcsóbb technológiai megoldások keresésére, a beruházási javakkal való takarékosabb gazdálkodásra, a munka termelékenységének fokozására. Törekedni kell a megvalósított beruházások gazdaságos üzemeltetésére, hogy a megtérülési idő minél rövi- debb legyen. Mindezek egyik feltétele a beruházások alapos és tervszerű előkészítése és a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása. HAÁSZ LÁSZLÓ osztályvezető, PM Bevételi Főigazgatóság Tolna megyei Hivatala i
