Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. június 5. Leonyid Brezsnyevnek az SZKP KB májusi plénumán elhangzott beszéde (Folytatás az 1. oldalról) fiatal állam jött létre, amelyek szembeszállnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és befolyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősége, s az új háború kitörésének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. o Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosz- szan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának és a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezetének tükröznie kell a szocializmus •nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnék államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejétt szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellemvonásainak. Ilymódon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására 'és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhasználásra kerülték a testvéri szocialista országok alkotmány- jogi fejlődésének tapasztalatai is. , o Ezek után az új alkotmánytervezet tartalmának fő vonásairól szólnék — folytatta beszédét Leonyid Brezs- nyev. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alkotmánytervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy álamunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A legfelsőbb tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen •időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Uj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapjcT Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását. s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakás- építési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Uj alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogalmazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési sza- ' badságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell ismernie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a haza hatalma és felvirágzása. Ennek érdekében pedig minden állampolgárnak éreznie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelkiismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti kötelességét. Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsek védelme, a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjává. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben lévő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: — A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világ- politikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szór ros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező -nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializmus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltsa az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban első ízben fogalmazódik meg egyértelműen, hogy a Szovjetunió a szocializmus világ- rendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal. 'Első ízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását — mondotta. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyebek közt megállapította: — Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkotóan kell felhasználni. 'Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkotmányának. a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbe léptetése mélyreható, hosszú távra szóló hatást gyakorol maid messze hazánk határain túl is. Uj alkotmányunk szemléletesen példázza az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökeret a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kis számú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Uj alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „béke” szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmányozó bizottság terjesztett elő és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom új típusú állam született, amelynek legfőbb célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. A szovjet állam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom: a kommunizmushoz vezető út törvényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekintése után a tervezet összegezi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fogalmazza meg: a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése és kommunista társadalmi viszonyokká való átalakítása, a kommunista társadalom emberének formálása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. a gondoskodás az állam biztonságáról, a közreműködés a béke megszilárdításában és a nemzetközi együttműködés fejlődésében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden hatalom a népé: az állam szervezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elveire épül; az állam és szervei a szocialista törvényesség alapján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, valamint népszavazásra bocsátják. A társadalom vezető és irányító ereje — állapítja meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, az ország bélés külpolitikai irányvonalát. A tömegszervezetek szintén részt vesznek az állami és népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. o Elvtársak! A központi bizottság politikai bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plé- num által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmány tervezetének legátfogóbb, maximálisan szabad ás valóban tárgyszerű megvitatását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvitatását olyan időszakban tesz- szük, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszített munkát végez az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás segíti majd az ország egész társadalmi életének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérzetét a rábízott ügyért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell setársadalmi ügyek intézésében. Az alkotmánytervezet szerint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rendszerének alapvető fejlődési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgépezet tökéletesítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének fokozása, a dolgozók mind szélesebb részvétele a közügyek intézésiében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelési eszközök szocialista tulajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az állam a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint” elvvel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társadalmi termelés legfőbb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A dokumentumtervezet a Szovjetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a központi Irányítást párosítják a vállalatok, egyesülések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A dolgozók kollektívái. a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmánytervezet intézkedik a természeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a tervezet kimondja: a szovjet állam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a város és a falu. a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valameny- nyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítését ahhoz, hogy az állampolgárok fejlesszék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — összhangban a termelékenység növekedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvonalat valósít meg. a szükségletek teljesebb kielégítése végett társadalmi fogyasztási alapokat képez. gíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását, annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása ég a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági eredményeit. Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos intézményektől. Az új alkotmány tervezetének megvitatása, elvtársak, röviden szólva, elsőrendű fontosságú üggyé kell, hogy váljon minden szervezetünk. minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében. Újabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez. Az alkotmánytervezet külpolitikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a biztonság megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséhez, erősítse a világszocializmus állásait, támogassa a, népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy következetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek betartására alapozza a más államokhoz fűződő kapcsolatait: „Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről ; szuverén egyenlőség; a határok sérthetetlensége; az államok területi sérthetetlensége; a viták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népele egyenjogúsága és az a jog. hogy saját maguk rendelkezzenek sorsukkal; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jog általánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése”. A dokumentum külön is megfogalmazza, hogy a Szovjetunió, mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítség- nyújtást a szocialista országokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integrációban. (Folytatás a 3. oldalon.) Szovjet alkotmánytervezet
