Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. június 5. Leonyid Brezsnyevnek az SZKP KB májusi plénumán elhangzott beszéde (Folytatás az 1. oldalról) fiatal állam jött létre, ame­lyek szembeszállnak az impe­rializmussal. Rendkívüli mó­don megnőtt országunk nem­zetközi tekintélye és befolyá­sa. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősé­ge, s az új háború kitörésé­nek veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszo­nyokat fokozatosan kommu­nista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szel­lemében neveli. Röviden ezek azok az alap­vető változások, amelyek tár­sadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbemen­tek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. o Elvtársak! Az új alkot­mány tervezete nagy és hosz- szan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a párt XXV. kong­resszusán elhangzott beszá­molója megállapította: az új alkotmány tervezetének tük­röznie kell a szocializmus •nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnék álla­munk osztálylényegét kife­jező általános elveit kell rög­zítenie, hanem a fejétt szo­cialista társadalom és a tár­sadalom politikai szervezeté­nek alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröz­nie kell a népgazdaság irá­nyításának elveit és az ál­lamnak a társadalom szelle­mi életében, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­ben játszott szerepét. A tervezet tükrözi a párt­nak ezeket az elvi jelentősé­gű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány több elvi fon­tosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fej­lődésünk jellemvonásainak. Ilymódon az új alkotmány tervezete egyrészt általáno­sítja a szovjet történelem al­kotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követel­ményeinek megfelelő új tar­talommal gazdagítja e ta­pasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására 'és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körül­mény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhaszná­lásra kerülték a testvéri szo­cialista országok alkotmány- jogi fejlődésének tapasztala­tai is. , o Ezek után az új alkot­mánytervezet tartalmának fő vonásairól szólnék — folytat­ta beszédét Leonyid Brezs- nyev. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alkot­mánytervezet részletesen jel­lemzi a kommunista párt ve­zető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunk­nak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkot­mánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, kü­lön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjet­unióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hang­súlyozza, hogy álamunk össz­népi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolat­ban javasolja, hogy szovjetje­inket a népi küldöttek szov­jetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szo­cialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jel­lemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevé­kenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társa­dalmi élet legfontosabb kér­déseinek eldöntésében betöl­tött szerepük növelését. A legfelsőbb tanács meg­bízatási ideje öt évre, a he­lyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen •időközönként kerül sor a bí­róságok megválasztására is. Uj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába, s csupán a 21. élet­évüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehető­séget valamennyi 18. élet­évét betöltött szovjet állam­polgár megkapjcT Ez reáli­san tükrözi társadalmunk­nak az ifjúságról való gon­doskodását. s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömeg­szervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok ál­talános egyenjogúságának el­vét. Ezenkívül világosan le­szögezi a szocializmus vív­mányait olyan fontos terü­leteken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampol­gárok egyenjogúsága nemze­ti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú okta­tás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet ál­lampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a je­lenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jog­ról beszélek, amely a lakás- építési program megvalósí­tásának mértékében, vala­mint a szövetkezeti és ma­gánépítkezések állami befo­lyásolása útján egyre telje­sebbé válik. Uj alkotmá­nyunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogal­mazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárai­nak politikai jogait és sza­badságjogait. Minden szovjet állampol­gár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben meg­erősíti a jelenlegi alkot­mányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési sza- ' badságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az ál­lampolgárok jogait és sza­badságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni tár­sadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell ismernie, hogy jogainak legfőbb biz­tosítéka végső soron a haza hatalma és felvirágzása. En­nek érdekében pedig minden állampolgárnak éreznie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelkiismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti kötelességét. Első ízben válik alkotmá­nyos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye meg­erősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és tár­sadalmi tulajdon megkáro­sítása és pazarlása elleni harc, a természet és a ter­mészeti kincsek védelme, a kulturális értékek megőrzé­séről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat, hogy gon­doskodjanak gyermekeik ne­veléséről. neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjává. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány ter­vezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvé­nyesség és jogrend további megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben lévő al­kotmány megszületését kö­vető néhány évet elhomályo­sították a törvénytelen meg­torlások, a szocialista de­mokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini nor­máinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapítá­sainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismét­lődnie — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: — A Szovjetunió nemzet­közi helyzetében végbement gyökeres változások, a világ- politikára gyakorolt befolyá­sának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szór ros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány ter­vezetébe külön fejezetet ik­tassunk a Szovjetunió külpo­litikájáról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam követ­kezetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek bizton­ságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjet­unió külpolitikája arra irá­nyul, hogy kedvező -nemzet­közi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjet­unióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializ­mus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felsza­badulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltsa az eltérő társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban első ízben fogalmazódik meg egy­értelműen, hogy a Szovjet­unió a szocializmus világ- rendszerének, a szocialista kö­zösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista in­ternacionalizmus alapján fej­leszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elv­társi kölcsönös segítségnyúj­tást a szocialista országokkal. 'Első ízben iktatódik be kü­lön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének előjogai kö­zött előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létreho­zását és összetételének jóvá­hagyását — mondotta. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyebek közt megállapítot­ta: — Az új alkotmány beve­zetése a szovjet emberek mil­lióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcso­lódjanak be a gazdaságirányí­tásba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmány­ban hatalmas alkotóerő rej­lik. És ezt alkotóan kell fel­használni. 'Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkot­mányának. a fejlett szocia­lizmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkot­mányának elfogadása nem­csak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű ese­mény, hanem hatalmas nem­zetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbe léptetése mély­reható, hosszú távra szóló ha­tást gyakorol maid messze hazánk határain túl is. Uj alkotmányunk szemlé­letesen példázza az egész vi­lágnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilár­dabban gyökeret a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szo­cialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülön­bözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyei­nek irányításában, ami isme­retlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőké­sek kis számú osztálya irá­nyít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismer­het meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jó­létének és kultúrájának sza­kadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél eléré­sén. Uj alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanú­sítja, hogy a győzelmet ara­tott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „bé­ke” szót írta mint a saját né­pe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmá­nya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus ta­pasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocia­lizmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükrö­ződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgál­nak majd mindazon országok A Szovjetunióban nyilvá­nosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmányozó bizottság terjesztett elő és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége hagyott jó­vá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom új típusú állam született, amelynek legfőbb célja az osztály nél­küli kommunista társadalom felépítése. A szovjet állam, miután teljesítette a proleta­riátus diktatúrájának felada­tait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom: a kommunizmushoz vezető út törvényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekin­tése után a tervezet összegezi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fo­galmazza meg: a kommuniz­mus anyagi, műszaki bázisá­nak megteremtése, a szocia­lista társadalmi viszonyok tökéletesítése és kommunista társadalmi viszonyokká való átalakítása, a kommunista társadalom emberének for­málása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. a gondoskodás az állam biztonságáról, a közre­működés a béke meg­szilárdításában és a nem­zetközi együttműködés fejlő­désében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össz­népi állam; minden hatalom a népé: az állam szervezete és tevékenysége a demokra­tikus centralizmus elveire épül; az állam és szervei a szocialista törvényesség alap­ján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össz­népi vitára, valamint népsza­vazásra bocsátják. A társa­dalom vezető és irányító ere­je — állapítja meg a doku­mentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgál­ja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, az ország bél­és külpolitikai irányvonalát. A tömegszervezetek szintén részt vesznek az állami és népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. o Elvtársak! A központi bizottság politi­kai bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plé- num által jóváhagyott terve­zetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkot­mány tervezetének legátfo­góbb, maximálisan szabad ás valóban tárgyszerű megvita­tását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a la­kosság valamennyi rétegé­nek képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kiala­kult formáit. Az új alkotmány megvita­tását olyan időszakban tesz- szük, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszí­tett munkát végez az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás se­gíti majd az ország egész társadalmi életének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell fel­színre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérze­tét a rábízott ügyért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell se­társadalmi ügyek intézésé­ben. Az alkotmánytervezet sze­rint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rendsze­rének alapvető fejlődési irá­nya. Ide tartozik egyebek kö­zött: az államgépezet tökéle­tesítése, a társadalmi szerve­zetek tevékenységének foko­zása, a dolgozók mind széle­sebb részvétele a közügyek intézésiében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a terme­lési eszközök szocialista tu­lajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az ál­lam a „mindenkitől képessé­gei szerint, mindenkinek munkája szerint” elvvel össz­hangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönző­ket. A szocializmus körülmé­nyei között a társadalmi ter­melés legfőbb célja: az embe­rek fokozódó anyagi és szel­lemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A doku­mentumtervezet a Szovjet­unió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a közpon­ti Irányítást párosítják a vál­lalatok, egyesülések gazdasá­gi önállóságával és kezdemé­nyezésével. A dolgozók kol­lektívái. a társadalmi szerve­zetek részt vesznek a válla­latok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmány­tervezet intézkedik a termé­szeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a terve­zet kimondja: a szovjet ál­lam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a vá­ros és a falu. a szellemi és a fizikai munka közötti lényeg­beli különbségek elmosódá­sát, a Szovjetunió valameny- nyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közele­dését, célul tűzi ki a lehető­ségek kiszélesítését ahhoz, hogy az állampolgárok fej­lesszék képességeiket és sze­mélyiségük sokoldalúan fej­lődjék. Az állam — összhang­ban a termelékenység növe­kedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvonalat valósít meg. a szükségletek teljesebb kielé­gítése végett társadalmi fo­gyasztási alapokat képez. gíteniük az alkotmány meg­vitatásának széles körű ki­bontakoztatását, annak pon­tos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szov­jetunió új alkotmánya el­fogadása ég a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági ered­ményeit. Az új alkotmány megvita­tásába történő aktív bekap­csolódást várjuk a társadal­mi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszerve­zetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudomá­nyos intézményektől. Az új alkotmány terveze­tének megvitatása, elvtár­sak, röviden szólva, első­rendű fontosságú üggyé kell, hogy váljon minden szerve­zetünk. minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismé­telten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányá­nak elfogadása fontos mér­földkő lesz az ország politi­kai életében. Újabb történel­mi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladá­sáért, földünk tartós béké­jéért vívott harca interna­cionalista ügyéhez. Az alkotmánytervezet kül­politikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a biztonság meg­szilárdításáért és a széles kö­rű nemzetközi együttműkö­désért. A Szovjetunió külpo­litikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi fel­tételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szov­jetunióban való felépíté­séhez, erősítse a világszocia­lizmus állásait, támogassa a, népeknek a nemzeti felsza­badulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy követke­zetesen megvalósuljon a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének elve. Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek be­tartására alapozza a más ál­lamokhoz fűződő kapcsola­tait: „Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fe­nyegetőzésről ; szuverén egyenlőség; a határok sért­hetetlensége; az államok te­rületi sérthetetlensége; a vi­ták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népele egyenjogúsága és az a jog. hogy saját maguk rendel­kezzenek sorsukkal; az ál­lamok közötti együttműkö­dés; a nemzetközi jog álta­lánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió ál­tal megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lelkiismere­tes teljesítése”. A dokumen­tum külön is megfogalmaz­za, hogy a Szovjetunió, mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista interna­cionalizmus alapján fejlesz­ti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elv­társi kölcsönös segítség- nyújtást a szocialista orszá­gokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integráció­ban. (Folytatás a 3. oldalon.) Szovjet alkotmánytervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom