Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

.v oütíK-t-Ziaxu. i Egyetemi K ét- '5 XXVII. évfolyam, 131. szám ÁRA: 1,— Ft 1977. június 5., vasárnap Mai számunkból A GYERMEKKORT IDÉZI TOLNA (5. old.) WÜRTZ ÁDÁM MŰVÉSZETE (5. old.) A LABDARŰGÁS ÁTSZERVEZÉSE DOMBÓVÁRON (6. old.) DUFY CENTENÁRIUMA (5. old.) A szocializmus első állama zászlajára mindörökre a béke szót irta Leonyid Brea&nyevnek* az 5ZKP KB főtitkárának az SZKP KB májusi plénumán elhangzott beszéde Tisztelt elvtársak! Meg kell vitatunk a Szov­jetunió új alkotmányának tervezetét. A politikai bizott­ság figyelmesen áttanulmá­nyozta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel már valamennyien ismerjük a ter­vezetet, ezért csak néhány központi, elvi fontosságú kér­désre szeretnék kitérni. o Első kérdés: miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe — mondotta, majd rámutatott: — Amikor az 1936-os al­kotmány''Elfogadásra került, nálunk lényegében még ép­pen csak hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lera­kása. A Szovjetunióban napjaink­ra már felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. Az alapvető, elvi jelentőségű változások érintették a társa­dalmi élet valamennyi terü­letét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulaj­donforma uralma. Kialakult és sikeresen működik az egy­séges népgazdaság hatalmas szervezete, amely a tudomá­nyos-műszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is meg­valósult nálunk a népek egyenlősége. Valamennyi köztársaságunk magas fejlett­ségi szintre jutott, köztük azok is, amelyek korábban gazdasági és kulturális szem­pontból elmaradottak voltak. Ugyanakkor az összes köztár­saság gazdasága az egységes népgazdasági komplexum el­választhatatlan részévé vált. E változások együttes ered­ményeként a szovjet társa­dalom mind egyöntetűbbé vá­lik. Erősödött a munkásosz­tály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbontha­tatlan szövetsége. Fokozato­san elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életmódjukat tekintve egyre közelebb ke­rülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létre­jött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus fel­építésével, s azzal, hogy a la­kosság valamennyi rétege át­tért a munkásosztály eszmei­politikai álláspontjára, prole­tár diktatúraként létrejött ál­lamunk össznépi állammá vált. Mindezeket az ország életé­ben végbement folyamatokat a kommunista párt irányítot­ta, amely az Októberi For­radalomtól kezdve mind­máig társadalmunk vezető, szervező és mozgósító ereje. Sokkal bonyolultabbá és sok­rétűbbé váltak azok a felada­tok, amelyeket a pártnak meg kell oldania. Szerepe még fe­lelősségteljesebbé vált, s fo­kozódott az ország egész bel­ső életére és külpolitikájára gyakorolt irányító hatása. Végezetül erőteljesen meg­változott a Szovjetunió nem­zetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szocia­lizmus világrendszerré vált. Létrejött a hatalmas szocia­lista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapi­talizmus állásai. A korábbi gyarmatok helyén több tucat (Folytatás a 2. oldalon) Feladatuk a holnap emberének nevelése Pedagógusnapi ünnepség Szekszárdon Tegnap neggel korán jártam a piacon. Ennyi virágot még nem láttam egyszerre. De a színes bokréták nem hiá­ba „várakoztak”... sorra gazdára találtak, hogy néhány órán belül óvónők, tanítók, tanárak lakásában pompáz­zanak, jelképezzék a kis- és nagy diákok tiszteletét, szere- tetét, háláját. A megyei pedagógusnapi ünnepséget tegnap délelőtt rendezték meg Szekszárdon a Babits Mihály Megyei Műve­lődési Központ márványter­mében. Az ünnepségen részt vett dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkára, dr. Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke, Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Szabó Géza, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának osztályvezetője és dr. Vadas Ferenc, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A rangos ünnepség a szek­szárdi Béri Balogh Ádám óvodaműsorával kezdődött, majd a IV-es számú általá­nos iskola tanulói adtak han­gulatos, nagyon szép műsort a pedagógusoknak Ezután a gyereksereg elvegyült az ün­nepeltek között, s virágcso­kor kíséretében mondták el köszönetüket és gratulációi­kat óvó nénijeiknek, tanítóik­nak és tanáraiknak. Horváth Géza, a Szakszer­vezetek Tolna megyei Taná­csának titkára ünnepi beszé­dében hangsúlyozta, hogy a pedagógusnap nemcsak a pe­dagógusoké, hanem mind- azoké, akiknek gyermekük van, akik felelősséget vállal­nak a jövőért. Szólt az MSZMP XI. kongresszusán a közoktatással kapcsolatban elhangzottakról, a fiatalok világnézeti oktatásának és nevelésének fontosságáról. Ezt követően arról beszélt, hogy a pedagógusok munká­ja milyen összetett, hányféle feladatot kell ellátniuk, majd hangsúlyozta; — A tanítóknak, tanárok­nak ezen felül minden reg­gel friss aggyal, gondosan választott öltözetben, ki­egyensúlyozott lélekkel kell megjelenniük tanítványai, ha úgy tetszik szigorú kritikusa­ik előtt. — Ma a pedagógusnap al­kalmával köszöntjük jövőnk építőit, a pedagógusokat — folytatta beszédét Horváth Géza. — Azokat a pedagó­gusokat, akik mindig meg tudnak újulni, akik nem sa­ját arcukra akarják formálni tanítványaikat, hanem az if­jú személyiséget igyekeznek kibontani. Köszöntjük a pe­dagógusokat, akik elsősorban nem igénylik, hanem adják a szeretetet, akikre emlékez­nek, mert adó és szolgáló em­berek, a közös, a nemzeti tu­dat formálói... A köszöntő után dr. Szabó- pál Antal átadta a megtiszte­lő kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának a Munka Érdemrend bronz fokozatának kitünteté­sét kapta Balogh Sándorné, a dalmandi általános iskola tanítója. Pénteken a Parla­ment kupolatermébet vette át a Kiváló Óvónő kitünte­tést Németh Teréz, a paksi óvoda igazgatója, a Kiváló Tanító kitüntetést Kovács Györgyné, a decs! általános iskola igazgatóhelyettese, a Kiváló Tanár kitüntetést Vágh Mátyásné. a szekszárdi I. számú általános iskola ta­Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között a korábbi megállapodás sze­rint a közeli napokban határmenti, baráti találkozóra ke­rült sor Debrecenben és Nagyváradon. (MTI). „A harc nem ért véget” Mbumba tábornok nyilatkozata A Kongói Nemzeti Felsza- badításí Front katonái foly­tatják harcukat — álapítja meg az a sajtóközlemény, amelyet Nathanael Mbumba tábornok, a front elnöke és a fegyveres erők parancsnoka adott ki. A nyilatkozat szö­vegét a front brüsszeli iro­dája továbbította az MTI tu­dósítójához. A nyilatkozat rámutat: Mobutu félrevezető közle­ményei ellenére a harc ko­rántsem ért véget. A felsza- badítási front erői kiürítették ugyan az elfoglalt városokat, de erre pusztán azért került sor. mert Mobutu elrendelte a polgári lakosság elleni tö­meges bom ba támadásokat. A támadásokat francia és egyip­tomi pilóták által vezetett re­pülőgépek hajtották végre. A felszabadító front katonái ezért visszhúzódtak az or­szág belsejében lévő támasz­pontjaikra. Velük együtt hagyta el a városokat a la­kosság nagy része is. Ez a magyarázata annak, hogy Mabutu katonasága és a segít­ségül hívott idegen csapatok akadálytalanul hatolhattak be a shabai területre. Mbumba tábornok rámu­tat: a felszabadító erők lét­száma kezdetben mindössze 2800 fő volt, de Mobutu hat­vanezres hadserege Shaba- ban nem tudott ellenállni ne­kik, mert teljesen szétzüllött. demoraíizálódott. Ezért kény­szerült a kinshasai kormány az idegen csapatok behívásá­ra. A front erői közben több­szörösen nőtték, mert a fel­szabadított területeken ez­rek és ezrek csatlakoztak hozzájuk. Felszerelésüket a kormánycsapatoktól zsákmá­nyolt fegyverek adták, a front nem vett igénybe külső segítséget. nára és Mozolai János szak- felügyelő, a szekszárdi Garay Gimnázium tanára, az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést pedig Vida János- né, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának osztály­vezető-helyettese. Ezt köve­tően dr. Szabópál Antal 38 Tolna megyei pedagógusnak adta át az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója kitüntetést, két tanárnak a Munkaügy Kiváló Dolgozója kitüntetést; Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben negyvenketten részesül­tek, köztük három autóbusz- vezető, a 11. számú Volán Vállalat dolgozói. Miniszteri dicséretet huszonnyolcán kaptak. Első ízben idén került sor a rangos Babits Mihály-em- lékplakett kitüntetés adomá­nyozására, amit a magyar nyelv és irodalom, valamint a humán műveltség gyarapí­tói kaptak: Csányi László író, a Tolna megyei Népújság olvasószerkesztője. Fetzer Fe­rencné, a bonyhádi zománc­gyári óvodavezető óvónője, Forster Anna, a tamási ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese, Gömöry József, a dom­bóvári ipari szakmunkáskép­ző intézet tanára és Sebes­tyén Ádám, a kakasdi taka­rékszövetkezet kirendeltségé­nek vezetője. Szintén a tegnap délelőtti ünnepségen került átadásra a pedagógiai pályázat első díja, amit dr. Kende Ferenc, a nagymányoki diákotthon nevelő tanára vett át. Ezután Péti Imre a KISZ- és úttörőmunkában kiemel­kedően tevékenykedő peda­gógusoknak adott át kitünte­tést. Végül Kedves Henrik, a Pedagógus Szakszervezet Tol­na megyei Bizottságának tit­kára Kaszás Imrének, a szek­szárdi szakmunkásképző in­tézet igazgatójának nyugdíj­ba vonulása alkalmából adott át emlókplakettet. — vhm — Fotó: Gottvald A most alapított Babits Mihálif-emlékplakett

Next

/
Oldalképek
Tartalom