Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
Mai számunkból a minisztertanács tárgyalta (3. old.) ELŐZETES AZ ŐSZI- TÉLI DIVATRÓL (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT SZEKSZÁRD, MÉREY LAKÓTELEP (3. old.) Az építők ünnepe NEM vállaikozhatom arra, hogy meghatározzam, mióta tartanak az építőipar dolgozói ünnepséget így nyár elején. Hiszen a századforduló táján, sőt az azt megelőző időkről is vannak ismereteink: az építők, a kőművesek, segédmunkások, ácsok, kubikosok szerettek társaságba verődni, s énekelni, szórakozni, légióként pedig politizálni. Az építőiparban különösen fontos volt a munkások szervezése, mert évtizedekkel ezelőtt a szakma szezonjellegű volt, illetőleg a politikai helyzet is meghatározta van-e munkája a kőművesnek. S nyilvánvaló, hogy a munkásszervezeteknél elsők köpött hallhatunk az építőkről. így például megyénkben is. A tolnai építőmunkások majdnem fél évszázada, a legnagyobb munkanélküliség idején, amikor Kis-Ázsiában és a nyugati országokban voltak kénytelenek munkát vállalni, építették fel itthon, Tolnán művelődési otthonukat megtakarított pénzükből... Az építőipar munkásait mindig az összetartás jellemezte. Egymás segítése, támogatása, az egyéni gondok közgonddá tétele megtanította az embereket egymás tiszteletére, becsülésére... Harminc év óta az építők ünnepe más tartalmat kapott, de folytatják a régi szaktársak tisztességes példáját. Napjainkban, így juniális ünnepségeik idején még igen sok régi szaktárs jön össze a mai építőkkel. A harminc év alatt felnevelődött generációval találkozhatnak. Ilyenkor számvetést is készítenek. Ünnepi szónoklatok hangzanak majd el — ma, szombaton és holnap, vasárnap —, emlékezve a régi szaktársak küzdelmes életére, összegezve mai eredményeinket. Esik majd szó a tennivalókról is. A MAI építőknapi ünnepségeken van miről beszélni. Elsősorban a tennivalóikról, s csak utána arról, amin már túlvagyunk. Lakóházak, iskolák, gazdasági épületek, gyárak, kórházak, utak, vízvezetékek, orvosi rendelők, magtárak, nevelőotthonok, városnegyedek, új községi utcák hirdetik az építők, tervezők keze munkájának sikerét. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megyénk községeiben mindenütt mérni, értékelni tudjuk, hogy egy-egy évben mit végeztek el az építők. Tudjuk, azt is, hogy a lakosság nagy többsége elégedett az építők munkájával, hivatalos értékelésekből ismerjük, hogy egy-egy gyár, intézmény, lakótömb a célnak megfelel, a tervezett módon készült el a létesítmény. S amint számvetést készítünk, emlékeznünk kell a a tengernyi feladatra, amelyek az építők előtt, a megvalósítás előtt állnak. Mai terveink, holnapi álmaink várnak megvalósításra. Isftierjük a közeli jövőt. Tudjuk, hogy a jelenlegi ötéves tervben még mennyi lakást kell készíteni. Ismerjük a kiemelt beruházások programját, légióként, hogy ezeknek a tervezett időben üzemelni kell. Ezért is fordul nemcsak a megye lakosságának, hanem az egész országnak a figyelme megyénkre. Itt van a paksi atomerőmű építkezése. Páratlan vállalkozás. Több ezren, szerte az országból jöttek az atomvárost felépíteni. Gyors ütemben készül a megyeszékhelyen a húskombinát. Dombóvárott, Tamásiban új lakótelepek, iparnegyedek felépítése van még hátra. Simontornyán a bőrgyár rekonstrukcióját kell sürgősen befejezni. Tucatnyi mezőgazdasági üzemben tervezik új állattartó telepek építését. Uj iskolák építése van soron, lakótelepek tucatjait tervezzük. EZEN a hét végén az építőket ünnepeljük. Köszöntjük azokat a mérnököket, munkásokat, akik nagy terveink szó szerinti építői. Azokat köszöntjük ma, akik holnapunkat építik.- Pj Észak—Dél konferencia Korlátozott Féléves előkészítés, másfél éves tanácskozás, majd négy nap és négy éjszaka tartó kötélhúzás után pénteken hajnalban negyed háromkor megszületett a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok párizsi értekezletének záróokmánya: noha egyik tábor sem érte el egyetlen alapvető célkitűzését sem, mindkét oldalon megkönnyebbüléssel fogadták, hogy legalább a nyílt összeomlást sikerült elkerülni és bizonyos konkrét rész- eredmények is születtek a maratoni megbeszélés-sorozaton. Az értekezlet befejezését követően, az éjszakai órákban tett nyilatkozataikban a résztvevők eltérő hangot használtak. Patterson jamaikai külügyminiszter például elégtelennek minősítette az eredményeket, a konferencia semmiféle áttörést nem ért el az új gazdasági eredmények világrend irányában — mondotta. Az iraki külügyminiszter, Tajeh Abdul Karim „foltozgatásnak” minősítette a záróokmányt Perez Guerrero, a tizenkilenc fejlődő országot tömörítő csoportot képviselő társelnök szerint a tanácskozás „pozitív, de korlátozott” eredményeket ért el, s ezeket nem lehet egybevetni a harmadik világ előtt álló problémák méreteivel. Maceachen, a nyolcakat képviselő kanadai társelnök „igen érdekesnek” minősítette a záróközleményt és úgy nyilatkozott, hogy az értekezlet jó légkörben zárult, még ha a nyolcak csalódtak is az energia kérdésében. Richard Cooper amerikai külügyminiszter-helyettes Perez Guerrero formulájával „pozitív, de korlátozott horderejű” eredményekről beszélt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Jorge del Pradot, a Perui Kom munista Párt főtitkárát Pedagógusok kitüntetése A nevelő-oktató munkában kiemelkedően tevékenykedő pedagógusokat tüntettek ki pénteken a Parlament kupolatermében. A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen részt vettek Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja és Voksán József, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára. Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a párt és a kormány nevében a megjelenteket, s velük az ország 220 ezer pedagógusát, Ezt követően tíz pedagógusnak átnyújtotta az Apáczai Csere János-díjat. A kiváló Tanár címet és jelvényt 66-an, a Kiváló Tanító címet és jelvényt 31-en és a Kiváló Óvónő címet és jelvényt 23-an kapták meg. Kádár János fogadta Jorge Pradot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Jorge del Pradot, a Perui Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták a testvérpártok együttműködésének, a kommunista mozgalom egysége erősítésének fontosságát. Megerősítették szolidaritásukat a Latin- Amerika demokratikus átalakulásáért, az imperializmus, a fasizmus ellen küzdő népekkel, a hazafias, demokratikus erőkkel. Áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Perui Kommunista Párt hagyományosan jó kapcsolatait, és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfejlesztésében. Támogatják a két országnak a békés egymás mellett élés szellemében fejlődő kapcsolatait, amelyek a két nép javát és a béke megszilárdítását szolgálják. A találkozón jelen volt Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) 740 vagon borsószem Megkezdődött a nagy szezon Az első teherautókkal Fejér megyéből érkezett a zöldborsószem a Paksi Konzervgyárba, aztán a hét közepén már Pusztahencse, Sárszentlőrinc és Pálfa is megindította borsócséplőit. Megkezdődött a konzervgyár legnagyobb feldolgozási szezonja. Eleinte egy feldolgozó gépsort üzemeltetnek a négyből. A jövő hét közepén viszont már minden gazdaság tud szállítani a gyárnak, összesen 41 borsócséplő gép mellől hordják az értékes, nélkülözhetetlen anyagot. Jó a terméskilátás. Ha nem keletkezne nagy elemi kár, vagy nem jönne perzselő aszály, a becslések szerint legalább 740 vagon borsószem kerülne be a konzervgyárba, s ez 112 vagonnal több a tavaly feldolgozott mennyiségnél. Sőt,'ha kedves az érésnek az időjárás, akkor még több lehet a termés. Uj sterilizáló berendezést állítottak üzembe, így gyorsabban megy a feldolgozás, teljesen friss borsó kerül üvegekbe, dobozokba. Kint jártunk a pusztahen- csei Kossuth Tsz majorjában, a cséplőgépnél. Éjjelnappal kaszálják és cséplik a borsót, 58 hektár a vetés- terület. A szemet konténerekbe öntik és a szövetkezet teherkocsija viszi Paks- ra az árut. Más szövetkezetekben is így történik: a gyár adja az alkalmas edényt, a gazdaság pedig fuvaroz. Olcsóbb és biztonságosabb, mint idegen fuvarral. Nagyon kell sietni a feldolgozó üzemhez, hiszen hamar romló anyag a kifejtett borsó. A szezon heteiben nincs megállás sem a szántóföldön, sem a gyárban. G. J. Fotó: Gottvald Károly Ai új sterilizólóberendezés a gyárban Zárják az üvegeket az elöfözö és a sterilizáló között / A pusztahencsei cséplőtelep
