Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. június 18. Ojabb áldozatok Sowetóban Űjabb súlyos összetűzés zajlott le csütörtökön éjszaka a johannesburgi rendőrség és tüntető afrikai fiatalok között. Sowetóban, Johannesburg külső munkásnegyedében a rendőrség tüzet nyitott tüntető fiatalok egy csoportjára és kilencet közülük megsebesített. Egy rendőrségi szóvivő a lőfegyverek használatát azzal próbálta indokolni, hogy a kivezényelt rendőröket a köveket dobáló tüntetők támadása kényszerítette erre. Mint ismeretes, csütörtökön volt egyéves fordulója a délafrikai hatóságok véres terrorakciójának, amelynek során több mint hatszáz sowe- tói munkás és diák vesztette életét. Sowetóban egyébként a városnegyed munkásainak nagy része eleget tett annak a felhívásnak, hogy a tavalyi zavargások áldozatainak emlékére két napra szüntessék be a munkát. Csütörtökön a rendőrség könnygázt vetett be, amikor több ezer afrikai egy katolikus templomban tartott gyászszertartás után kiáramlott az utcára. összetűzésekre került sor a tüntetők és a rendőrök között Port Elisabethben is. Pretoriában egy rendőr életét A dél-afrikai Johannesburg feketék lakta elővárosában, Sowetóban tovább folynak a lakosság és a rendőrség összetűzései. A fajüldöző hatóságok k&nnygázbombái, amelyet a békés tömegbe lőttek, több kisgyermeket megsebesítettek. (Képtávírónkon érkezett.) vesztette, amikor egyik társának géppisztolya véletlenül elsült. (BTA). A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) Ez mindenekelőtt egész politikai rendszerünk, a szovjet alkotmány keretében működő minden állami és társadalmi szervezet alkotó magva, a kommunista párt vezető szerepe állandó növekedésének megnyilvánulása. Az SZKP mint kormányzó párt határozta meg és határozza meg a jövőben is a politikai irányt vonalat az államélet minden kulcskérdésének eldöntésében. A májusi plénum döntésében mindennapi munkánk gyakorlata is tükröződött. Ennek során a politikai bizottság sok tagja az országon belül is és külföldön is közvetlenül államügyekkel fog'alkozik. Többek között nekem, a központi bizottság főtitkárának is nem egyszer, köztük az önök megbízásából kellett, mint tudják, országunkat államközi kapcsolatokban képviselni a béke megszilárdításának, a népek biztonsága biztosításának kardinális kérdéseiről folytatott tárgyalásokon. Ez a gyakorlat most logikus megfogalmazást kap. Mondotta a többi között L. I. Brezs. nyev. Lázár György befejezte finnországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) elnöke és kísérete hajókirándulást tett Helsinki környékén. Megtekintette a szigetek egész láncolatára 1748. ban épült Suomenlinna erődöt, Helsinki egyik idegen- forgalmi nevezetességét. Az egykor „Észak Gibraltárjának” nevezett erőd ma már csupán katonai emlékmúzeum. A hajókirándulás után délelőtt 11 órakor Lázár György és kísérete az Adlon étteremben találkozott a finn központi kereskedelmi kamara és a finn—magyar kereskedelmi társaság, valamint a finn gazdasági élet vezető képviselőivel. Lázár György hangsúlyozta, hogy Kalevi Sorsa finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein fontos helyet kaptak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdései. Az elismerésre méltó eredmények mellett sem lehetünk azonban teljesen elégedettek a keresTcedelmi forgalom volumenével — mutatott rá és hangsúlyozta, hogy amit eddig a gazdasági kapcsolatok terén elértünk, az még egyik ország gazdasági teljesítőképességét. sem fejezi ki. Ügy gondoljuk — fűzte hozzá —, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak kifejlesztésére. 'Délután Urho Kekkonen finn köztársasági elnök rezidenciáján, Tanminiemiben fogadta Lázár Györgyöt és kíséretének tagjait. A magyar miniszterelnök átadta Kádár János és Losonczi Pál üdvözletét, jókívánságait. A hivatalos látogatás utolsó aktusaként Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a kora délutáni órákban szálláshelyén, a Marski szállóban válaszolt a finn rádió, a televízió és az STT finn távirati iroda munkatársának kérdéseire. Helyi idő szerint kevéssel 17.00 óra után Lázár György és kísérete hazautazott Helsinkiből. A magyar és finn zászlókkal fellobogózott repülőtéren katonai tisztelet- adással búcsúztatták kormányfőnket. Megjelent az ünnepélyes búcsúztatáson Kalevi Sorsa miniszterelnök és felesége; Paavo Väyrynen külügyminiszter, Kaarlo Yrjö-Koski- nen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a helsinki diplomáciai, politikai és társadalmi élet számos ismert képviselője. Ott voltak a magyar nagykövetség diplomáciai munkatársai, élükön dr. Matusek Tivadarral, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövetével, aki a látogatás ideje alatt tagja volt Lázár György kíséretének. Lázár György és kísérete tegnap hazaérkezett Helsinkiből. KÖZLEMÉNY Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kalevi Sorsa miniszterelnök meghívására 1977. június 15—17. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta Lázár Györgyöt. A magyar miniszterelnök és kísérete megismerkedett Helsinki nevezetességeivel és ellátogatott Lahtiba, ahol megtekintette az ASIKO bútorgyárat és az UPO háztar- tásigép-gyára't. A magyar vendégek mindenütt a két ország hagyományos baráti kapcsolatait visszatükröző szívélyes fogadtatásban részesülték. A két kormányfő baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében széleskörű eszmecserét folytatott a magyar—finn kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről, különösen az enyhülési folyamatról, a leszerelésről, az európai biztonságról és a belgrádi találkozóról. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság együttműködése és baráti kapcsolatai minden területen eredményesen fejlődnek, és ez két különböző társadalmi rendszerű állam békés egymás mellett élésének jó példája. Kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy to3. A FEJLETT SZOCIALIZMUS KÖZÖS IRÁNYVONALA A SZOCIALISTA fázis keretei között a fejlett szocialista társadalom koncepciójának megfelelően nyilvánvalóan két általános érvényű történelmi szakaszt különböztetünk meg: S fejlett szocializmus építésének szakaszát és magának a fejlett szocialista társadalomnak a szakaszát. A fejlett szocializmus építésének szakaszában a fő stratégiai feladat, hogy a szocializmus saját alapjait, termelőerőit és szocialista társadalmi viszonyait fejlesztve felépítsük a fejlett szocialista társadalmat. Egy sor hatalmon lévő kommunista és munkáspárt dokumentumai szerint társadalmaink éppen ebben a szakaszban vannak, ennék a szakasznak a stratégiai feladatát oldják meg. Ezt bizonyítja a Bolgár Kommunista Párt 1971-ben elfogadott programja, az MSZMP 1975- ben megtartott, XI. kongresszusán jóváhagyott programnyilatkozat, az NSZEP programjának a párt IX. kongresszusán (1976) pontosított szövege, a LUMP Vili. kongresszusán a fejlett szocializmus építésével kapcsolatban elfogadott igen fontos tételek, az RJKP XI. kongresszusán (1974) jóváhagyott program, a CSKP XV. kongresszusán (1976) a fejlett szocialista társadalom építésének megerősített és konkretizált feladata. Egészen természetes, hogy minden szocialista ország a saját speciális Viszonyai között oldja meg az általános stratégiai feladatot, ami e feladat megoldásának különböző időtartamát meghatározza. Ugyanekkor az objektív törvényszerűségek azonossága, a szocialista országok által megválasztott közös irányvonal, szőrös együttműködésük a szocialista gazdasági integráció fejlődési folyamatában lehetővé teszi számukra, hogy széles körűen kicseréljék a fejlett szocialista társadalom építése általános problémáinak megoldásában szerzett tapasztalatukat. A fejlett szocializmus szakaszában a fő feladat az, hogy folytatva a szocializmus saját alapjainak, termelőerőinek és szocialista társadalmi viszonyainak fejlesztését, biztosítsák az új társadalom további tökéletesítését, közvetlenül megoldják a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa lerakásának feladatait. Az SZKP dokumentumainak megfelelően a Szovjetunió most ebben a szakaszban van. A SZOVJETUNIÓ jelenlegi fejlődési szakaszának lényegét a párt 1971-ben megtartott XXIV. kongresszusán határozták meg. E kongresszus egyben megadta az irányelveket a fejlett szocialista társadalom viszonyai között folytatandó gazdaságpolitika gyökeres kérdéseiben is. Az SZKP XXV. kongresszusának határozatai, a párt később elfogadott dokumentumai, továbbfejlesztve és konkretizálva a XXIV. kongresszus tételeit, komplex jellemzést advábbfejlesztik együttműködésüket, összhangban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával, mert meggyőződésük, hogy ezzel mindkét ország és mindkét nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke erősítését is szolgálják. A felek hangsúlyozták a magas szintű látogatások jelentőségét a két ország kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. Méltatták Urho Kekkonen köztársasági elnök 1976. évi magyarországi látogatásának jelentőségét és annak eredményeit. A miniszterelnökök megállapították, hogy kedvezően fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok. Ehhez jó alapot teremtettek a két ország között létrejött szerződések, amelyek közül külön kiemelték a hosszúlejáratú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt, valamint . a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodást. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés továbbfejlesztésében jelentős szerepet játszik a kormányközi együttműködési bizottság. A felek hangsúlyozták a kulturális együttműködés hagyományosan fontos szerepét és továbbfejlesztésének jelentőségét. Megállapították, hogy jó eredményeket értek el a tudományos és oktatásügyi együttműködésben és keszek e kapcsolatok szélesítésére. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során a felek állást foglaltak az enyhülési folyamat erősítésének szükségessége mellett. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet szenteltek a leszerelési tárgyalásoknak, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek. Kifejezték reményüket, hogy a hadászati fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A miniszterelnökök kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét a béke és a biztonság megszilárdításában és az európai együttműködés fej tesztésében. Fontosnak tartották az államok kapcsolatait szabályozó elvek következetes alkalmazását, továbbá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya ajánlásainak maradéktalan és fenntartás nélküli végrehajtását. Magyarország és Finnország elő kívánja segíteni, hogy a belgrádi találkozó konstruktív véleménycserével összegezze az eddig elért eredményeket és járuljon hozzá az enyhülési folyamat továbbviteléhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy eredményes volt a látogatás, jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez és az európai együttműködéshez. Örömmel állapították meg, hogy véleményük számos fontos kérdésben azonos vagy közel áll egymáshoz. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Kalevi Sorsa miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI). tak a fejlett szocialista társadalomról a Szovjetunióban, megrajzolták annak általános és specifikus vonásait, a különböző szférákban — gazdasági, társadaImi-politi'kai, szellemi — jelentkező konkrét feladatokból kiindulva megfogalmazták tökéletesítésének feladatait. „A fejlett szocialista társadalom törvényszerű szakasz a kommunista formáció kialakulásában — mondja az SZKP központi Bizottságának Október 60. évfordulójáról elfogadott határozata. — Ebben a szakaszban a szocializmus már saját alapján fejlődve, egyre teljesebben kibontakoztatja alkotó lehetőségeit, mély humanisztikus lényegét. A fejlett szocializmust a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel való összekapcsolódása, a gazdaság intenzív fejlesztési módszerei felé történő határozott fordulat, a termelés minőségileg új szintje és méretei jellemzik, amelyek lehetővé teszik a kommunizmus anyagi-műszaki (bázisa megépítésével kapcsolatos feladatok közvetlen megoldását, a dolgozók jólétének szüntelen növelését, jelentős sikerek elérését a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben.” AZ SZKP XXV. kongresszusa ugyanakkor kidolgozta a fejlett szocializmus szakaszának gazdasági stratégiáját, meghatározta annak céljait és eszközéit. Ez a stratégia alapvető, távlati célok elérésére irányul, amelyek között a legfontosabb a nép anyagi és kulturális életszínvonalának szakadatlan növelése. A párt gazdasági stratégiájának tengelye az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres megújítása, a nehézipar, — a gazdaság alapja — stabil, kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása. A fejlett szocializmus még nem kommunizmus. Éhben a szakaszban a társadalomra vár az a feladat, hogy tovább fejlessze a termelőerőket, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők, a közgazdásági szabályozók, a szocializmusra jellemző törvények és elvek felhasználásával lerakja a kommunizmus anyagi-műszaki alapjait. Éppen ebben a szakaszban van szükség arra, hogy ne visszafejlesszék, hanem minden eszközzel megvalósítsák a szocializmus alapelvét: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája alapján”. FONTOS, HOGY a kommunizmus egyre szaporodó hajtásait észrevegyük a szocialista társadalmi viszonyok rendszerében, a tudat és a szocialista életmód területén., fontos, hogy segítsük e hajtások .meggyökeresedését és erősödését, mivel csakis ennek az alapján valósul meg a fejlett szocializmus közvetlen átnövése a kommunizmusba. ANATOL1J BUTYENKO, a filozófiai tudományok doktora APN Munkaverseny a mezőgazdaságban Pénteken ülést tartott a MEDQSZ Központi Vezetősége, amely a mezőgazdaságban kibontakozott munkaverseny- mozgalom tapasztalatait vitatta meg. Az ülésen felszólalt Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter is. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára beszámolójában elmondotta, hogy a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak munkaverseny-kezdeményezése jó fogadtatásra talált a mezőgazdaság állami nagyüzemeiben, már az első időszakban egész sor korszerű nagyüzem, például az agárdi és a bólyi mezőgazdasági kombinát, valamint töhb erdő- és vízgazdálkodási üzem csatlakozott a kezdeményezésihez. A verseny ma már a szocialista brigádokon kívül dolgozó munkások és műszakiak jelentős hányadára is kiterjed, az összes dolgozó mintegy 80 százaléka vesz részt benne. örvendetes, hogy a tsz- dolgozók is csatlakoztak a felhíváshoz; 150 000 élenjáró szocialista brigádtag vezeti a közös gazdaságok munkaver- seny-mozgalmát. Az erdőgazdaságokban is mindinkább kiszélesedik a vetélkedés, amely egyebek között a minőség javítására irányul. Tegnapi ülésén, dr. Tóth Bálint megyei elnök vezetésével három napirendet tárgyalt a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Először Csapó Jenőnek, a megyei bizottság tagjának előterjesztésében a sportcélokra fordított anyagi eszközök felhasználásának tapasztalatait vitatták meg, különös tekintettel a támogatások rendeltetésszerű felhasználására. Ezután a tájékoztatási munka tapasztalatairól, majd a varsádi Dózsa Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben folytatott célvizsgálat megállapításáról tárgyalt a megyei népi ellenőrzési bizottság. E két utóbbi napirendi pont előadója Merkl Ferenc, a megyei bizottság elnökhelyettese volt. Az ülés, mindhárom napirendi ponttal kapcsolatban, ajánlásokat, javaslatokat fogadott el, amelyeket eljuttatnak az illetékes szerveknek. ' fe/íéít di: íestvéfíJÖiríok /etében és
