Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

/tolnaN, 2 tIePUJSÁG 1977. június 1. Lütgendorf lemondott Kedden délelőtt ülést tar­tott az osztrák kormány és elfogadta Karl Lütgendorf hadügyminiszter lemondását. Ezt követően Kreisky kancellár és Lütgendorf meg­jelent a szövetségi elnöki pa­lotában, s a kormány dönté­séhez dr. Rudolf Kirchschlä­ger szövetségi elnök hozzájá­rulását . kérte. A Kirchschlä­ger beleegyezését adta a hadügyminiszter lemondásá­hoz. Mint ismeretes a minisz­ternők azért kellett lemonda­nia, mert fegyverkereskedési botrányba keveredett, s hó­napok óta az ellenzék és a sajtó támadásainak közép­pontjában állt. Az ügy ki­vizsgálására alakított parla­menti vizsgálóbizottság is megállapította: Lütgendorf nem a tényeknek megfelelő­en tájékoztatta Kreisky kancellárt a Szíriának kül­dött fegyver- és lőszerszál­lítmányról. Lütgendorf utóda a had­ügyi tárca élén Otto Rösch lesz, aki jelenleg a szocialis­ta kormány belügyminiszte­re. A belügyi tárca utódlására vonatkozóan érdemi döntés csak a jövő héten várható. Üzentek a terroristák ÍA holland igazságügy- minisztérium képviselője az asseni sajtóközpontban ked­den délben bejelentette, a kormány üzenetet kapott a bovensmildei iskolában lévő dél-malukui terroristáktól. Az üzenet tartalmát egyelő­re nem ismertették részlete­sen, annyit közöltek, hogy a terroristák „már nem ragasz­kodnak eredeti követeléseik­hez” és közvetítő kiküldé­sét kérték a hatóságoktól. Agostinho Neto az államcsínykísérletről Agostinho Neto angolai ál­lamfő újabb rádióbeszédet mondott, s bejelentette, hogy a múlt héten meghiúsított puccskísérletben való részvé­tel miatt letartóztatták Joao Caetanót, az MEPLA Közpon­ti Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagját, a népi fel­szabadító fegyveres erők (FAIPLA) vezérkari főnöké­nek 'helyettesét. Közölte, hogy eddig csupán a fővá­rosban száz személyt vettek őrizetbe az államcsínykísér­let résztvevői közül. Vidéken is voltak letartóztatások. Az összeesküvésbe belekevere­dett a FAPILA néhány tarto­mányi vezetője, valamint a szakszervezetek és az orszá­gos ifjúsági szervezet több tisztségviselője. Az elnök fel­szólította az ország lakossá­gát, hogy nyújtson aktív tá­mogatást a felforgató elemek üldözéséhez. Végül megerősí­tette, hogy Angola minden eszközzel meg fogja védeni a szocialista országokhoz fűző­dő szoros barátságát. Beszédében Agostinho Ne­to határozottan elutasította a nyugati propagandának azt a hazug állítását, hogy az An­golában tartózkodó kubaiak részt vesznek a puccsisták elleni megtorlásokban. Le­szögezte, hogy az államcsíny- kísérlet végrehajtói ellen ho­zott intézkedésekben a ku­baiak nem vettek és ma sem vesznek részt. Hazugságnak minősítette néhány külföldi rádióadónak azt az állítását is, hogy az angolai vezetés egyre inkább alárendeli magát a Szovjet­uniónak. Megállapította: „A szovjet elvtársak semmiféle módon sem vesznek részt a nálunk zajló eseményekben. A szocialista országokkal folytatott politikai és gazda­sági együttműködésünk ra­gyogóan fejlődik. Kapcsola­taink kérdésének bármiféle provokatív jellegű felvetése csupán azt a célt szolgálja, hogy elválassza egymástól Angolát és a szocialista or­szágokat. Ez ellen mi min­den erőnkkel harcolni fo­gunk.” „(Nem kétséges — folytatta Neto —, hogy az Angolában zajló eseményekbe külföl­diek is belekeveredtek. Fel­forgató tevékenységükkel bi­zonytalanságot kívántak kel­teni népünkben, s különö­sen a főváros lakosai köré­ben. Céljukat azonban nem érték el. A külföldiek szere­péről azonban egy későbbi időpontban majd még részle­tesebben is szólok. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy megtaláljuk az állam­csínykísérlet irányítóit.” Az Észak-Dél konferencia zárószakaszára Párizsba érke­zett Cyrus Vance amerikai külügyminiszter (baloldalt) megbeszéléseket folytatott a Quai d’Orsayn francia kollé­gájával, Louis de Guiringaud-val. (Képtávírónkon érkezett). Vance Párizsban Pham Van Dong Helsinkiben (Pham Van Dong, a Viet­nami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, a VSZK miniszterelnöke — aki hivatalos látogatáson tartózkodik Finnországban — kedden Helsinkiben sajtó- konferenciát tartott. A mi­niszterelnök az ország gazda­sági helyzetével, valamint Vietnam külkapcsolatainak kérdésével foglalkozott. A vietnami gazdasági ne­hézségek az ország déli és északi részének eltérő fejlő­déséből adódnak. Az északi rész gazdasága szocialista alapon fejlődött, míg délen a kolonializmus uralkodott. A vietnami nép azonban egy­séges. tehát a probléma a közeljövőben megoldódik — mondotta a vietnami minisz­terelnök. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot érintve Pham Van Dong hangsúlyoz­ta, hogy Washingtonnak meg kell térítenie a háború okoz­ta veszteségeket és gazdasági segítséget kell nyújtania a VSZK-nak. Belgrad előtt Palota a Szava pártján nevezték el Belg- rádba-n azt a gyors ütemben készülő épületet, amely rö­videsen otthont ad Európa küldötteinek. Mondják, a ju­goszláv fővárosnak régóta szüksége lett volna kongresz- szusi palotára, s most Euró­pa még segítségükre is jött: a két esztendővel ezelőtt Helsinkiben elfogadott hatá­rozat értelmében június 15- től itt találkoznak harminc- három európai és a két észak-amerikai állam képvi­selői. S ha már az épület ezt a nevet kapta, „üveghajó”, folytassuk a hasonlatot; a nyugodt hajózáshoz megfele­lő időjárás is kell. A közele­dő európai biztonsági talál­kozóra vonatkoztatva: nem közömbös, milyen lesz az ál­talános európai „időjárás”, a politikai légkör, miközben „a hajóban” zajlanak a tár­gyalások. E megállapítás már az elő­készületekre, a találkozót megelőző hónapokra is érvé­nyes. Ha történetesen a szov­jet—amerikai kapcsolatok olyan mélyponton maradtak volna, mint márciusban, Vance külügyminiszter moszkvai látogatásai idején voltak, hűvösebb légkör ala­kulna ki június 15-én, és azt követően a belgrádi hajóban. De miután Genfben a két hatalom diplomáciája kimoz­dította a mélypontról a két nagy közötti kapcsolatokat, ez jó hatással lehet az euró­Üveghajónak pai biztonsági eszmecserére is. Fenti megfontolásaink át­vezetnék a leszerelés, a kato­nai kérdések témaköréhez. A közép-európai csapatcsök­kentési tárgyalások egy hely­ben topogása nem akadá­lyozza ugyan a politikai és a gazdasági együttműködési — de nagy lendületet adna az európai biztonság megszilár­dítását szorgalmazó eszme­cseréknek, ha sikerülne tető alá hozni az első fegyverzet­korlátozó megállapodást földrészünkön. A helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításához nyugalom, legalábbis vi­szonylagos nyugalom, a köl­csönös bizalom bizonyos foka szükséges. A helsinki záró­okmányba foglaltak egymás belügyeinek tiszteletére in­tenek, a gazdasági, a tudo­mányos együttműködés kü­lönböző formáit ajánlják, a kulturális értékek cseréjét ösztönzik, az utazások bőví­tését, a kölcsönös tájékozta­tás szélesítését, egymás jobb megismerését kívánják elő­segíteni. Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon mindez a ka­tonai feszültség csökkenését is megkívánja, hiszen aligha lehet éveken át fegyverkezési versenyt folytatni, és egyide­jűleg zavartalanul szaporíta­ni a Keletet a Nyugattal ösz- szekötő szálakat. A hadászati támadó fegy­verrendszerekről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások ki­mozdulása a holtpontról biz­tató jel, a bécsi fegyverzet- csökkentési vita egy helyben topogása kevésbé az. A két nyugati kampány a szocialis­ta országokkal szemben: az emberi jogok ürügyén indí­tott hadjárat és az a vád, hogy a Szovjetunió védelmi szükségleteinél nagyobb mér­tékben fegyverkezik, azon­ban hűvösebbé teszi a nem­zetközi légkört, mint az két esztendeje Helsinki idején volt. Csakhogy akkor magát a záróokmányt az európai együttélés alaptörvényét kel­lett létrehozni és elfogadni, most pedig csak közbenső mérlegkészítésre készülünk. De nemcsak a nemzetközi fejleményeknek van jelentő­ségük az európai biztonság szempontjából, fordítva is le­mérhető a hatás. Ha sikere­sen halad a helsinki záróok­mányba foglaltak megvalósí­tása, ez erősíti a bizalmat egymás iránt és ismételten igazolja, hogy nincs szükség a fegyverkezésre. A gazdasá­gi és a kulturális együttmű­ködés mindinkább kiemeli a népek, az államok egymásra utaltságát. Belgrádban mér­leget vannak majd a küldöt­tek, beszámolnak arról, hogy ki mit tett 1975 nyara, a do­kumentum aláírása óta. Min­den siker, amelyről beszá­molnak, minden eredmény gyengíti az enyhülés ellensé­geinek helyzetét. A jó mérleg tehát nemzetközi tényező lesz és minden más fórumon érezteti majd üdvös hatását. Belgrád közbenső állomás Helsinki és a jövő között. Két esztendővel ezelőtt a har­mincöt állam legfőbb vezetői találkoztak a finn fővárosban és erkölcsi kötelezettséget vállaljak a záróokmány meg­valósítására. Most Belgrád­ban a külügyminisztériumok küldöttei részben beszámol­nák arról, hogy mit tett or­száguk eddig az ügyért, s főleg (remélhetőleg if™ lesz), meghatározzák, hogyan ha­ladhatnak még gyorsabban az úton. Júniusban, s való­színűleg még egy-két héten át a diplomaták előkészítő megbeszéléseket folytatnak a találkozó napirendjéről, idő­tartamáról, technikai és szer­vezeti feltételeiről. Az érde­mi tárgyalásokra ezután ül­nek asztalhoz ugyancsak itt, a külügyminiszterek megbí­zottai. A szocialista orszá­------------------------ gok az­zal az elhatározással küldik képviselőiket Belgrádba, hogy építő eszmecseréket folytassanak. Azt emeljék ki, ami már eddig is hasznos volt, s ebből kiindulva ke­ressék az együttműködés to­vábbi lehetőségeit. Sok jel vall arról, hogy Nyugaton is szép számmal vannak, akik meggyőződéssel hirdetik: az „üveghajónak” nem szabad viharos vizekre sodródnia! TA TÁR IMRE Brezsnyev Franciaországba utazik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Francia Köztársasági elnök meghívására június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. A vaskohászat fejlesztése A hosszú távú fejlesztési koncepciót valóra váltva a vaskohóipar egész területén javul majd a munkavédelem, kedvezően változik a gyárt­mányok minősége és válasz­téka, javul a termelés struk­túrája, megszüntetik, illetve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek ter­melését — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A képvise­lők a 80 ezer embert foglal­koztató, a nemzeti jövede­lemihez 6,3 százalékkal hoz­zájáruló vaskohászat helyze­tét, hosszú távú fejlesztési koncepcióját elemezték. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az acéltermelő országok sorá­ban a huszonötödik helyen állunk, igaz a feldolgozott vasércek 85—87 százalékát, a koksz 70 százalékát, az öt­vözőanyagoknak pedig 80— 82 százalékát határainkon túlról kell beszereznünk. Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatára alapozva az V. ötéves tervtörvény megszabta: a nyersacél­termelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, a hengerelt- acél-termelést pedig 3,1—3,3 millió tonnára kell növelni. Bővíteni és korszerűsíteni kell az acélgyártó- és koksz- termelő-kapacitásokat, oxi- génbefúvásos tedhnológiával kell növelni az Ózdi Kohá­szati Üzemek acélművének termelését. Meg kell építeni a Dunai Vasmű új konverte- res acélüzemét, s meg kell kezdeni a Dunai Vasmű új kokszolóblokkjának építését, a Lenin Kohászati Művek acélgyártásának fejlesztését és a csepeli csőgyártás kor­szerűsítését. A vaskohászati vállalatok az V. ötéves terv első két évében legfontosabb feladataikat túlteljesítették, illetve várhatóan túlteljesí­tik. Az elhatározott metallur­giai fejlesztéseket figyelem­be véve a vaskohászat hosz- szú távú fejlesztési program­ja szerint a hazai nyersacél­termelés — körülbelül a VII. ötéves terv időszakában — évi 4,7—4,8 millió tonná­ra emelhető. Az előterjesztést követő vitában a képviselők felhív­ták a figyelmet: a korszerű tedhnológiák megkövetelik, hogy az ágazat vezetői ideje­korán gondoskodjanak az új, nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal, berendezésekkel dolgozó szakemberek felké­szítéséről, továbblépéséről, továb bképzésér ől. A bizottsági ülés másik napirendi pontjaként Szilbe- reky Jenő igazságügyminisz- ter-!helyettes tájékoztatta a képviselőket az állami válla­latokról szóló törvény meg­alkotásának előkészületeiről. Elmondotta egyebek között, hogy az állami vállalatok szervezetét, gazdálkodását, irányításuk alapvető kérdé­seit jelenleg egy 1967-ben ki­adott kormányrendelet sza­bályozza. Az azóta eltelt tíz év elegendő általánosítható tapasztalatokat hozott a tör­vényi szabályozáshoz. Az előkészítés során nagy gondot fordítanak arra, hogy a gazdasági és jogi követel­ményeket hosszabb távon is kielégítő rugalmas szabályo­zás készüljön, amely kifeje­zi az állam vállalatainak a társadalom anyagi gyarapí­tásában, a termelőerők és a szocialista termelési viszo­nyok fejlesztésében, a társa­dalmi szükségletek kielégíté­sében betöltött meghatározó szerepét. A képviselők örvendetes tényként nyugtázták, hogy a törvénytervezetet számos bu­dapesti és vidéki nagyüzem­ben is vitára bocsátják. LAPZÁRTA BUDAPEST Kedden Budapestre érke­zett Nyikolaj Blohin szovjet akadémikus, a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság el­nöke és Alekszandr Gurja- nov, a bizottság titkára. A szovjet vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Jakab Sán­dor, az MSZMP KB osztály- vezetője és Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az MSZMP KB tagjai fogadták. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. GENF A hadászati támadófegyve­rek korlátozásával foglalko­zó genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség kedden megtartotta, soron következő ülését. Bülent Ecevit, az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezető­je, aki ellen a minap kíséreltek meg merényletet, válasz­tási beszédet mondott a törökországi Izmir városban (Képtávírónkon érkezett).

Next

/
Oldalképek
Tartalom