Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1977. június 1. “Képújság 3 A városi pártbizottság megtárgyalta >v A szocialista életmód fejlődése Konténeres szállítás Egyre több helyen találkozhatunk a modern, konténeres szállítással. Felvételünk a Szekszárdi Nyomda előtt készült, ahol a vállalat által gyártott naptárakat, határidő- naplókat küldik konténerben a megrendelőnek. Fotó: Bakó Jenő. Tanácskozás a mezőgazdaság gépesítéséről IKn»mík«MMkn fuí£!0 korszerűsödő mezőgazdaság, a foglalkoztatottsági színvonal állandó emelkedése jellemzi Szekszárd fejlődését. A negyedik ötéves tervben 17,6 százalékkal nőtt az iparban a reálbér, öt év alatt 90 százalékkal nőtt a városban a kiskereskedelmi forgalom, évente átlagosan 204 millió forintot fordítottak a városban kommunális beruházásokra — messze meghaladva ezzel az azonos nagyságrendű települések egy főre jutó átlagát. Míg 1949-ben kilenc, ma 51 fürdőszoba jut száz lakásra, az egy lakosra jutó villám osenergia-fogyasztásban Budapest és Pécs után Szekszárd a harmadik. Tíz lakosra jut egy személygépkocsi, ezzel a város a legelőkelőbb helyet foglalja el az országos statisztikában. Lehetne sorolni tovább az adatokat, az egészségügyi, a kulturális ellátásról, bizonyítva azt, hogy a város lakosságának életfeltételei évről évre jobbak. Mint ahogy adatok tömegével bizonyítja az a beszámoló, amit a városi pártbizottság legutóbbi ülésén vitattak meg, azt vizsgálva, hogyan fejlődik városunkban a szocialista életmód. A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat kimondja: „El kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb és erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása”. A szocialista életmód fejlődésének elősegítése nem öncél, hanem a fejlett szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen eszköze. Éppen a feltételek egyre magasabb színvonalon való biztosításához szükséges a szocialista életmód alakitása- fejlesztése. Úttörő munkát végzett a városi pártbizottság a kérdés napirendre tűzésével. Felhasználták azt a felmérést, amit évekkel ezelőtt a köz- gazdasági egyetem pécsi tagozata végzett a városban — a középiskolások felét, az ipari dolgozók közül pedig ezret kérdeztek meg — az agit-prop. munkabizottság és az albizottságok több hónapi munkájának eredménye a beszámoló. A beszámoló még így sem lehet teljes, életmódkutatást sem régóta végeznek nálunk. „A személyiség erkölcsi arculatának formálódásában, a szocialista erkölcs normáinak és szabályainak gyakorlati elsajátításában a legnagyobb szerepe és nevelő ereje a munkának van” — mondja a programnyilatkozat. A városban az utóbbi tíz évben új üzemek épültek, régieket korszerűsítették. Mindezek magukkal hozták a kedvezőbb, termelékenyebb munkafeltételeket és az igényt a magasabb tudású dolgozók iránt. Általános tapasztalat, hogy javult a város lakóinak munkához való viszonya, tovább erősödött az üzemi demokrácia. Egyre jobban kidomborodik a szocialista brigádok közösség- formáló ereje. Csökkent a fluktuáció, bár még a kelleténél több a kilépő és köztük sok a fiatal. Sokan teszik szóvá — jogosan — a munkaszervezés hiányosságait. Fejlődött a munkahelyi demokrácia, ám szükség van a vállalati belső információs rendszer további tökéletesítésére. A kisebb gazdasági egységeket átfogó fórumok a legaktívabbak, ezekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani és a tapasztalatók felhasználásával az aktivitást kiterjeszteni a szélesebb fórumokra is. örvendetes, hogy a véleménynyilvánítók, javaslat- tevők közt emelkedik a fiatalok aránya, akik nemcsak az ifjúsági parlamenteken teszik szóvá a problémákat. Nincs megoldva mindenütt az elhangzott észrevételek, javaslatok nyilvántartása, elmaradnak, az intézkedések, a válaszadás. Mindez fékezi az aktivitást. Az üzemi demokrácia tartalmi oldalát kell erősíteni. örvendetesen fejlődött, a városért végzett közhasznú társadalmi munka. A város 14—65 éves lakosságának kétharmada végez társadalmi munkát — a parkosítástól az úttörőtábor építéséig igen sokfélét. Fokozódik a közéleti aktivitás, széles körű aktívahálózattal dolgoznak a pártszervezetek, a KISZ, a tanács, a népfront, a szak- szervezet, az MHSZ, a Vörös- kereszt. A szabad idő hasznos eltöltése, a művelődés terén nagy a fejlődés, bár jócskán akad még tennivaló. A legnagyobb előrelépés a felnőttoktatásban van. A városban több mint tizenegyezren vesznek részt párt-, a KISZ- és szakszervezeti oktatásban, a politikai képzésben résztvevők száma évről évre nő. Egyre többen akarnak megismerkedni a marxizmus—leniniz- mussal. A technika fejlődése, a város ipari struktúrájának átalakulása-korszerűsö- dése növeli a magasabb képzettségű dolgozók iránti igényt. Egy érdekes adat: jelenleg a városban 1453 dolgozó (felnőtt) vesz részt valamilyen formájú szakmunkás- képzésben. A művelődés feltételei Szekszárdon. a többi megye- székhely vagy hasonló lakosságú városok adottságaihoz képest jobbak. Kedvező képet mutat a statisztika a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ rendezvényeinek, a mozielőadásoknak látogatottságáról, ám a munkahelyek kulturális ellátottsága nem kielégítő. Sok munkahelyi vezető nem teremti meg a dolgozók művelődésének feltételeit, nem támaszt ilyen igényt. A jövőben többet kell törődni a munkahelyek kulturális ellátásával, a kihelyezett szolgáltatásokkal. Természetesen ez nemcsak szervezési feladat, a dolgozók közt fel is kell kelteni az igényeket. Mint ahogy a múzeum iránt is. Városunkban sokan vesznek részt bel- és külföldi utazásokon, ott meg is nézik a múzeumokat, ám a szekszárdit csak akkor keresik fel, ha vendégeik vannak. Egy érdekes adat az utazásról: 197#-toan csak szervezett turistautazáson 10 092 szekszárdi vett részt (belföldi úton 7815, külföldin 2227). Az utazók tömegeit jobban meg kell tanítani arra, hogy ne csak lássanak, hanem értsenek is. Nagy a szerepe a családnak a szocialista életmód alakításában. A társadalmi munkamegosztásban a hagyományos férfi és női munkakörök egyre inkább elveszítik nemihez kötött sajátosságukat, ennek hatása van a családi munkamegosztásra is, ám itt a fejlődés lassúbb. A családon belüli munkák — háztartás, gyermeknevelés, stb. — mintegy 70 százalékát a nők, az anyák végzik, bár a fiatal házasok közt egyre több az olyan család, ahol modern szemléletű a munkamegosztás. Tehát csökken a régi, hagyományos szemléletű családok aránya, de az új családtípus még csak kialakulóban van. Sok helyütt az anya erre még nem készült fel, s ez a lányok nevelésének hiányosságaira vezethető vissza. Probléma, hogy a család egyre inkább csak a közös fogyasztás színtere. Az alkalom jellegű közös programok fölényben vannak a mindennapi életet átszövő, folyamatos tevékenységgel szemben, mint például a házimunka, a beszélgetés, étkezés, játék, a tv-ben látottak közös megbeszélése. Különösen nyugtalanító a közös beszélgetés és játék csekély részesedése. Ezért aztán a gyerekek — főleg a fiúk „kifelé” orientálódnak. A megkérdezett diákok 40 százaléka szerint hiányzik a nyugodt, szeretetteljes családi légkör. Bár ma már tipikusnak mondható az olyan család is, ahol nagy a becsülete a tanulásnak — az egész család tanul —, de sok családban közömbösek a szülők gyermekeik tanulása iránt, vagy csak az anya dolga a gyerek iskolai munkájának, viselkedésének figyelemmel kísérése. Sokan úgy vélekednek, hogy az iskola, a társadalom átvállalta a nevelés gondját és felelősségét. A párt politikai irányvonalát, célkitűzéseit az emberek túlnyomó többsége helyesli, elfogadja. Nő az érdeklődés nemcsak az elméleti-politikai, hanem a napi politikai kérdések iránt is. A város lakossága körében meghatározó szerepe van. a szocialista hazához kapcsolódó pozitív nézeteknek. Ám előfordul még az egyoldalú értékelés, az, hogy a szocialista hazafisághoz csak pozitív érzelmek kapcsolódnak, a nacionalizmus, a kozmopoli- tizmus lényegét, szerepét sokan nem ismerik. A város lakossága egyre jobban látja, és nap mint nap érzékeli, hogy a szocia- lista építőmunkánk során elért eredmények a szocialista országok fejlődésével függnek össze. Előfordulnak azonban még a külpolitikai kérdésekben téves nézetek, vagy egyszerűen tájékozatlanság. életmód A szocialista fejlesztése hosszú távú feladat, és nemcsak fel- világosító munka, hanem sokirányú gyakorlati tevékenység is, mint ahogy a tudatformálás sem csak írás- sal-szavakkal történik. Vannak már eredmények — ez tükröződött a városi párt- bizottság ülésén — de még sok a tennivaló. J. J. A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében június 7-én kétnapos mező- gazdasági gépesítési tanácskozás kezdődik Sopronban. A tanácskozás a szarvasmarhatelepek gépesítésének kérdésével foglalkozik, ez azért különösen aktuális kérdés, mert jelenleg az ország szarvasmarha-istállóinak mindössze húsz százaléka korszerűen berendezett, ezek többségét az elmúlt öt évben építették. Pedig a szarvas- marhatartás biológiai fejlődése, az új intenzív fajták elterjedése nagyabb fokú gépesítést követelne, hiszen egy-egy szarvasmarha értéke a 80—100 ezer forintot is eléri. A konferencián elhangzó több mint 40 előadás egy része a trágyaeltávolítás gépesítésének kérdésével foglalkozik majd, e téren legfőbb törekvés, hogy a telepeken felhalmozódó nagy mennyiségű trágyát hogyan juttassák a szántóföldekre.. Másik témakörben a takarmányrakodás gépesítéséről tanácskoznak, külön kérdés- csoportban pedig a fejés legújabb gépesített módjait tárgyalják. Jelenleg már valamennyi telepen gépesítették a fejes nehéz munkáját, ezeket a berendezéseket azonban külföldről kell importálni. s most megvitatják majd, milyen lehetőségek kínálkoznak a fejőgépek hazai gyártására. (MTI) Zöldbabvetés Mözsön Szakaszosan vetik a zöldbabot a mözsi Üj Élet Termelő- szövetkezetben. A konzervgyár igényeinek megfelelően, a feldolgozás folyamatosságának biztosítása érdekében hat, egymás utáni szabályos időközben kerül a bab a földbe. Képünket tegnap délelőtt készítettük, amikoris tíz mázsa vetőmag került a talajba. Fotó: B. J. Pofon csa Idézetek a levélből Fiatal hőgyészi szövőnőtől kapott levelet szerkesztőségünk. „1968. február 23. óta dolgozom a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetnél. Magatartásom és munkám ellen kifogás nem merült fel, figyelmeztetést nem kaptam. Nemrég egyik munkatársammal összekülönböztem, amiért a szövetkezet vezetője fegyelmi után elbocsátott. A fegyelmi határozatot megfellebbeztem, a szövetkezet munkaügyi döntőbizottsága megváltoztatta az elnök döntését és fegyelmi büntetésként hat hónapig terjedő időre havi keresetemet tíz százalékkal csökkentette.” „A ktsz elnöke tudomásom szerint a munkaügyi bírósághoz fellebbezett. Április 8-án megkaptam márciusi munkabéremet, azóta nem dolgozom, fizetést sem kapok. Miből éljek addig, míg a bíróság dönt?” Tények Az eset a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet sző vödé jé- ben egy délutáni műszakon történt. Mindenki serényen dolgozott, csak az egyik fiatal szövőnő járkált ki-be a teremből. A tmk-szerelő — aki az üzemvezető távollétében a főnöki tisztet is betölti — rászólt, hogy ne járkáljon, inkább a munkáját végezze. A fiatal nő felháborodottan, csúnya szavak kíséretében kezdett ordítani főnökével, s közölte, hogy a „szövegelés” helyett inkább hengert hozzon a másik gépére. A szerelő befejezte félbehagyott munkáját, s körülbelül fél óra múlva elindult a százkilós hengerrel a lányhoz, aki egy magasított széken ült és sodort. Kérte, menjen kicsit arrébb, hogy helyére tehesse a hengert. — Én ugyan nem! — csattant föl a lány. — Hoztad volna akkor, amikor kértem. A szerelő jó ideig makacsul próbálkozott, hogy a hengert a gépbe helyezze, de nem ment. Véletlenül meglökte a szövőnő székét, aki tehetetlen dühében ismét ordítani kezdett a férfival. A szerelő válasz nélkül hagyva az ocs- mány./szavakat, tovább dolgozott. A szövőnő ezen felbőszülve pofon vágta a fiatalembert. S bármilyen különös, az esetnek ezzel vége A fiatalember befejezte munkáját. s még csak jelentést sem tett a szégyenletes incidensről. Az elnöknek három nap múlva jutott tudomására az ügy. Hívatta a lányt, majd a szövőüzem vezetőjét és a szerelőt. Megszületett a kemény, de igazságos döntés: a szövőnőt fegyelmivel elbocsátották. A határozatot az is szigorította, hogy a szövőnő semmi megbánást nem tanúsított a fegyelmi tárgyaláson. Nyilatkozatok Temesvári Ferenc, a szövetkezet elnöke: — Nagy volumenű beruházást hajtunk végre. Fegyelmezetlen emberekkel nem tudunk dolgozni, nem tudjuk vállalni feladatainkat. A szövődében egyébként is meglazult mostanában a munka- fegyelem. Kótai Márton, a döntőbizottság e'nöke: — Mi elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a verekedésnek mi volt az előzménye, és milyen körülmények között történt az összezördülés. A szerelő állítólag rángatta a leány székét, amikor az nem engedte helyére tenni a hengert. A elbocsátást túl szigorúnak érzem. Richter Lajos, a szövőüzem vezetője: — Nekem az a véleményem, ha valaki munkahelyén kezet eme' munkatársára, ez esetben közvetlen főnökére, azt a legszigorúbb büntetéssel kell sújtani. A szövőnő egyébként gyakran sértegeti munkatársait, fegyelmezetlen és nagyon „csúnya szája” van. Ezenkívül a szerelő kérésére kötelessége lett volna munkáját azonnal abbahagyni és fölállni. Hozzátartozik az ügyhöz az is, hogy az eset után a szerelőt a leány fivérei — akik szintén itt dolgoznak — megfenyegették. A szövőnő: — Nem tudom, miért csinálnak ekkora ügyet egy kis összekülönbözésből. — Nem találja enyhe kifejezésnek ezt a szót? — kérdem. — Adtam a Miklósnak egy pofont. Bal kézzel. Elvesztettem a fejemet. Különben még szerencse, hogy bal kézzel adtam, ugyanis a jobbomban kés volt... — Nem keres másik munkahelyet magának? — Nem. Most az igazamért harcolok. A szövőnő ügyében a napokban döntött a járásbíróság. A szövetkezet elnökének fegyelmi büntetését jóváhagyta. V. HORVÁTH MARIA
