Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
1977. május 1. /'toÜÍa'n , Képújság q mmammmm Kötelezettségeink teljesítése — internacionalista tett 0 komplex program megvalósításáoak útján írta;' Dtv Saafcér Gyula, a Hinisatertaná« elnökhelyettese ^ állandó kiállítása Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria beköltözésére, állandó és időszaki kiállításaikra, valamint a nevezetes gótikus szoborleletre gondolunk, amelyet televízióból, újságból, szakpublikációkból ország-világ megismert, és amely éppen a Munkásmozgalmi Múzeum tőszomszédságában bukkant százados kényszerrejtekhelyéből elő. A Munkásmozgalmi Múzeum viszontagságos hányódások után vette birtokába jelenlegi vári épületét. A József nádor téri, majd a Szentháromság téri bájos kis paloták ugyan szemet gyönyörködtetek voltak, de múzeumi tudományos gyűjtő, vagy közművelő-kiállító munkára teljességgel alkalmatlanok. A múzeum személyzete és gyűjteménye a nagy sikerű 1969-es jubileumi tanácsköztársasági kiállítással — amelyet vendégként a Budapesti Történeti Múzeum termeiben rendezett — bizonyította be végképp az önálló intézményi lét jogát és a saját megfelelő épület elodázhatatlanságát. A mostani, végleges .otthon hagyományos külseje nemcsak a belső terek alkalmazkodó és mégis modern építészeti bravúrját takarja, hanem a raktárak és dolgozó- szobák tucatjai mellett immár a magyar munkásmozgalom történetének teljességét felölelő állandó kiállítást is. Az annak idején jelentős szakmai és látogatói elismerést szerzett első rész (A magyar munkásmozgalom története a Tanácsköztársaság leveréséig) után, végre április elején megnyílt a napjainkig terjedő további korszakokat bemutató második és harmadik is. De további eredményeket is felmutatott ez a most megnyílt kiállítás. Olyan kor, a két világháború közötti időszak történetében segít eligazodni, az arányokat és a fontossági sorrendet egyaránt betartva, amikor a munkás- mozgalom reformista és forradalmi, legális és illegális, hazai és emigráns stb. szárnyakra oszlott. A korszak nagy részében legalább két munkáspárt működött, nem számítva az erős és befolyásos szakszervezeteket. A kiállítás múzeológus és grafikus tervezői mindezt reálisan, a köztörténetbe ágyazva mutatják be. A felszabadulás utáni fejlődésünk érzékeltetésével sem marad adós a Munkásmozgalmi Múzeum. A történelmi távlat és a megfelelő múzeumi anyag hiánya ugyan a legközelebbi múlt ábrázolását nem könnyíti meg, azonban különösen a népi demokratikus korszak első évtizedéről ad sokat és sokunknak még emlékeiben élőt a kiállítás. Ügy véljük, a magyar munkásmozgalom történetének teljessé vált állandó kiállítása méltó sikerre számíthat a látogatók körében. D. M. Az elmúlt év a KGST- országok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mintegy egy tizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmigazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban, — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK- ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A NÖVEKEDÉS Fö FORRÁSA A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyel- ország. Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tégy. hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST- országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkatermelékenység emelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-orszá- gok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádió- elektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyar- országéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés, valamint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészség- ügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkés országok gazdasága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi válság következményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt'elegendő. A tőkés országokban továbbra is erős az infláció, mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanélküliek száma, elérte a foglalkoztatottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. . KEDVEZŐ MÉRLEG Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hordozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a komplex program célkitűzéseinek megvalósítására, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST- országok ötéves gazdaság- fejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézkedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát képezik, amikor a munka és a figyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a televízió, a napi sajtó, valamint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben megkezdődött a közösen kialakított intézkedések végrehajtása, elsősorban az alapvető energiahordozók és nyersanyagfajták közép- és hosz- szabb távú biztosítása érdekében. Bővült "a feldolgozó- ipari szakosítás és kooperáció. Előrehaladtunk a mező- gazdaság, valamint a szállítás kulcsfontosságú szektoraiban, a tudományos-műszaki együttműködésben és több más fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt > az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részére kívánok emlékeztetni. HELYSZÍNI ÉPÍTÖMUNKÁVAL IS Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese (MTI fotó—KS) gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST- ország nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakembergárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is, dolgozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3.8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat rgég közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió)— Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcsolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállították a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszerei- nek összekapcsolása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST-országok egyesített energiarendszeréhez tartozó országos hálózatok teljesítménye az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villamosenergiaszállítások tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszükségleteket 'az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítá- sdk évről évre emelkedő volumenei. Jellemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közötti gép- és berendezésszállitások értéke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálával rendelkező árucsoport jelentette az egymás közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését országaink között. FEJLŐDÉSÜNK ÉS A KGST A magyar nép ismeri, mindennapos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-országókkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országókkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok , segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban: a közútijármű-gyártásban, a számítástechnikai iparban, a híradástechnikában, a go- lyóscsapágy-gyártásban, stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atom- erőművi berendezések sokoldalú gyártásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újább előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén, egyre korszerűbb szerkezetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédőszer-ipar fejlesztésén. Itt is a hosszú távra megteremtett nagy felvevőpiacok, a biztonságos nyersanyag-szállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfeltételét. A beruházások összehangolásával kiépített vegyipari termékszakosítás is növekvő mértékben érezteti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttműködés előnyeit, fontosságát példázza. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyersanyag- szükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származott energia- böhozatalunk 81, anyag- és félkésztermék-importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdekében. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalista kötelezettségünk is. A MUNKA
