Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

L. I. ttrezsnyev és H. Mariam találkozója 2i "Képújság ________________________________ M oszkva, Bokor Pál, az 'MTI tudósítója jelenti. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken talál­kozott Mengisztu Haile Mari­ammal, az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökével, a minisztertanács elnökével, aki szerda óta hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. Az SZKP főtitkára és az etiópjai állam- és kormányfő a nemzetközi élet kérdéseiről folytatott eszmecsere során megállapította, hogy „a nem­zetközi viszonyok kulcskérdé­seiben a Szovjetunió és Etió­pia közös nézeteket vall”. Ál­lást foglalt az enyhülés poli­tikájának folytatása mellett, mely kedvezően hat vala­mennyi nép nemzeti függet­lenségének megszilárdítására, szuverenitásának megőrzésé­re. a belügyekbe való be nem avatkozás jogának megerősí­tésére. Megállapították azt is, hogy a két ország és a két nép közötti barátság és együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére kell töreked­ni. Leonyid Brezsnyev üdvö­zölte Etiópia vezetőit és népét azoknak az eredményeknek a láttán, amelyeket a régi rendszer átalakításában, a függetlenség megszilárdítá­sában, az új társadalom épí- séhez szükséges feltéte­lek megteremtésében elért, s újabb sikereket kívánt az etiópiai népnek. Mariam köszönetét mon­dott a Szovjetuniónak az önzetlen segítségért és támo­gatásért, melyet az új élet építéséhez és a forradalmi vívmányok védelméhez nyújt Etiópia népének és elisme­réssel méltatta az SZKP kül­politikáját. A Szovjetunió és Etiópia pénteken deklarációt írt alá a, baráti kapcsolatokról és az együttműködésről. Ezt az ok­mányt szovjet részről Nyiko- laj Podgornij, etiópiai részről Mengisztu Hailé Mariam lát­ta el kézjegyével. Ugyancsak pénteken aláír­ták Moszkvában a két ország gazdasági és műszaki együtt­működéséről szóló jegyző­könyvet, a kulturális és tu­dományos együttműködési megállapodást, valamint egy konzuli egyezményt. Romány Pál előadása Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a Parlamentben sajtó- tájékoztatót tartott a mező- gazdaság időszerű kérdései­ről. Értékelte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt évi eredményeit, szólt a pa­rasztság megváltozott élet­viteleiről, foglalkozott a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését meghatározó köz- gazdasági feltételekkel. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a kiemelt ágazatok korszerűsítésére fo­kozott gondot fordítanak. A továbbiakban az élelmiszer- export különféle kérdéseivel foglalkozott, elmondotta, hogy néhány területen lehe­tőség van az exportterv túl­teljesítésére. (MTI) Fidel Castro interjúja Befejeződött az Akadémia ülése Fidel Castro, a kubai ál- - lamtanács elnöke interjút adott a Párizsban megjelenő Afrique-Asie című folyóirat­nak. A kubai—amerikai vi­szonyról szólva Castro han­goztatta, hogy kész tárgyalá­sokat folytatni az Egyesült Államok vezetőivel a két or­szág kapcsolatának normali­zálásáról. Ezekre a megbeszé­lésekre azonban csa'k azután kerülhet sor, ha az amerikai kormány ^feloldotta a Kuba ellen elrendelt gazdasági em­bargót. A kubai államférfi a Kínai Népköztársaság politikájáról is nyilatkozott. Egyebek kö­zött kijelentette, hogy Péking világszerte a Nyugat impe­rialista politikai állásfoglalá­saival azonosítja magát. Arról a segítségről szólva, amelyet Kuba Angolának nyújt Castro kijelentette, a kubai katonai erők az angolai törvényes kormánnyal egyet­értésben tartózkodnak ebben az afrikai országban1, s nem hatalmazták fel ezeket a kö­telékeket arra, hogy Angola területét külső akciókra hasz­nálják fel. „Szigorú és kérlel­hetetlen igazság az, hogy nem veszünk részt azon forradal­mi erők kádereinek sem a kiképzésében, sem a felszere­lésében, sem pedig elméleti oktatásában, amelyek Zaire Shaba tartományában harco­kat vívnak” — mondotta Castro. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lauri Johan­nes Sutela tábornoknak, a finn honvédelmi erők fő- parancsnokának — aki Czine- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — a magyar és a finn nép közötti barátság, a magyar néphad­sereg és finn haderők közötti kapcsolatok erősítése terén szerzett érdemeinek elisme­réseként a Magyar Népköz­társaság rubintokkal ékesí­tett zászlórendje kitüntetést adományozta. A magas ki­tüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénte­ken a Parlamentben nyújtot­ta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, Csémi Károly altá­bornagy, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár és Kaarlo Julhana Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése pénteken a Várban lévő dísz­teremben Pach Zsigmond Pál elnökletével együttes üléssel, az elnökségi, vailamint a fő­titkári beszámoló feletti vitá­val folytatódott. A tanácsko­záson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A rendkívül élénk, sokrétű vitában az egyik központi té­ma az volt, hogy miként hasz­nosíthatók a tudomány ered­ményei a mindennapi gya­korlatban. A vitában 25-en nyilvání- tottak véleményt. Az elhang­zottakra Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke és Márta Ferenc, az MTA fő­titkára válaszolt. Ezután Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke ja­vaslatot tett az Akadémia új tiszteleti tagjainak megvá­lasztására. A közgyűlés titkos szavazással tiszteleti tagnak választotta Hauser Arnoldot, az Angliában élő, nemzetkö­zileg ismert művészet-szocio­lógust, és Szabó T. Attilát, a kolozsvári Babes-Bolyai egye­tem nyugalmazott professzo­rát, az újabb magyar nyelv- tudomány egyik legjelentő­sebb személyiségét. Ugyancsak titkos szavazás­sal kétévi időtartamra meg­választották az Akadémia el­nökét és alelnökét. Az Aka­démia elnöke Szentágothai János akadémikus, íjj albínó­ké pedig Somos András aka­démikus, az agrártudomá­nyok osztályának elnöke lett. Az Akadémia elnökének és alelnökének megválasztása után határozathozatalra ke­rült sor. Ezzel a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 137. közgyű­lése befejezte munkáját. Bruno Kreisky Kairóban Bruno Kreisky osztrák kancellár — kétnapos hivata­los szíriai látogatásának be­fejeztével — pénteken Kairó­ba érkezett. A kancellár — egyiptomi látogatásának előestéjén — az Al Ah ram című kairói napi­lap tudósítójának úgy nyilat­kozott, hogy véleménye sze­rint az arab—izraeli konflik­tus rendezésének „esélyei ma jobbak, mint valaha”, s 1977 és 1978 „döntő lesz ebből a szemszögből”. Damaszkusziban és Bécsben pénteken szíriai—osztrák kö­zös nyilatkozatot adtak ki Bruno Kreisky osztrák kancellár kétnapos hivatalos szíriai látogatásáról. A londoni csúcs A nyugati sajtó az utóbbi időben sokat foglalkozott a tőkés nagyhatalmak veze­tőinek londoni tanácskozá­sával, amelyen részt vesz az Egyesült Államok, Anglia, Kanada, Franciaország, az NSZK, Japán és Olaszor­szág. Á találkozó napirend­jének fő kérdése: a tőkés- országok gazdasági helyze­te, a munkanélküliség, az infláció és a válság más je­lensége elleni harc. A nyugati közgazdászok többsége úgy véli, hogy a lon­doni tanácskozás, a jelek sze­rint, legfeljebb hangzatos ki­nyilatkoztatásokkal végződik. Konkrét ajánlásai a tőkés gazdaság zavarainak leküzdé­sére aligha lesznek. A tanácskozás kudarcának az előjelei máris megvannak. Az egyik — az európai „kis országok” mellőzése. Hollan­dia így azért elégedetlen, mert Londonba csak a tőkés­világ „kiválasztottjait” hívták meg. Belgium, Dánia, Hollan­dia, Írország és Luxemburg úgy véli, hogy jelenlétük azon a tanácskozáson, amelyen ép­pen az ő érdekeikről esik szó, feltétlenül szükséges. A fentiekkel összefüggés­ben a holland sajtó élesen bí­rálja az 1975-ös értekezlet után létrehozott központot, amely figyelmen kívül hagy­„Csigagyorsasággal halad előre a Közös Piac” (A Die Zeit karikatúrája — KS) ja a nyugat-európai kis or­szágok politikai és gazdasági érdekeit. Egy tekintélyes gaz­dasági lap nemrég megírta, hogy Hollandia a nemzetközi valutaalap útján tartalékai­ból, 105 millió dollárt folyó­sított a közeli múltban Anglia megsegítésére. Most keresik a lehetőséget Olaszország ha­sonló megsegélyezésére. Le­hetséges, hogy hamarosan Franciaország is hasonló ké­réssel áll elő. Jelenleg Nyugat-Európában csupán két országnak — a Német Szövetségi Köztársa­ság és Hollandia — van pozi­tív fizetési mérlege. Hollan­dia tehát bizonyos határok között dotálhatja más nyu­gat-európai államok gazdasá­gát, ám a tárgyalóasztalnál, ahol fontos politikai és gaz­dasági problémákkal foglal­koznak, Hollandiának csupán a szegény rokon szerep jut. A májusi londoni tanácsko­zás előtt a megfigyelők véle­ménye tehát az, hogy az elő­készületek alaphangját azok az ellentmondások határoz­zák meg. amelyek az Egye­sült Államok illetve Francia- ország és az NSZK között, Japán és az egész EGK kö­zött, valamint a nagyobb tő­kés hatalmak és a kisebbek között fennállnak. J. FILATOV (APN—KS) 1977. május 7. Kádár János üdvözlete (Folytatás az 1. oldalról) gű állomása volt a nemzetkö­zi enyhülés folyamatának. A záróokmány rendelkezéseinek megvalósítása hozzájárul nemcsak Európa, hanem a világ békéjének, biztonságá­nak megszilárdításához is. A katonai enyhülést, a le­szerelést szorgalmazó új stockholmi felhívás nyomán mind nagyobb erővel kibon­takozó békemozgalom, a több százmillió aláírás azt bizonyítja, hogy a békéért, az enyhülésért, a leszerelésért folytatott küzdelmet a világ sorsáért felelősséget érző em­berek egyre növekvő tábora támogatja. Ugyanakkor aggodalommal tölt el bennünket, hogy a bé­ke ellenségei, az imperializ­musnak a fegyverkezési haj­szában érdekelt erői igyekez­nek gátat vetni a nemzetközi enyhülés folyamatának, a ka­tonai enyhülésnek. Meggyő­ződésem, hogy a világ összes haladó, békeszerető erőinek összefogása, közös akcióik az enyhülés ellenzőivel szem­ben is képesek biztosítani Európa és a világ békéjét. A magyar nép a szocialista társadalom felépítésén mun­kálkodik. Céljaink eléréséhez létfontosságú feltétel a -béke. A Magyar Népköztársaság következetes békepolitikát folytat. Arra törekszik, hogy a kölcsönös érdekek alapján gyümölcsöző politikai, gazda­sági és kulturális együttmű­ködést alakítson ki vala­mennyi országgal. Abban a meggyőződésben, hogy az önök nagy jelentősé­gű tanácskozása a Lengyel Népköztársaság fővárosában, kiemelkedő állomása lesz a békéért, az enyhülésért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért folyó küzdelem­nek, teljes sikert kívánok munkájukhoz. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság mint ed­dig, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz az enyhülési folyamat megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért. Budapest, 1977. május 6. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Sz. Bogomolov, a Szovjetunió Franco utáni idők első mad­ridi nagykövete megbízólevelének átadása után megbeszé­lést folytatott Jua n Carlos királlyal (Telefotó — AP — MTI — KS) Szovjet nagykövet Madridban LAPZARTA LONDON James Carter amerikai el­nök pénteken reggel Calla­ghan angol miniszterelnök társaságában Newcastle-ba repült. Az elnök a főtéren nyilvános beszédet mondott. ŰJ-DELH1 Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt országos bizott­ságának pénteken véget ért kétnapos ülésén Kaszu Brah- mananda Reddit. választották meg a párt elnökének. Reddi legutóbb a belügyminiszteri tisztséget látta el. MOSZKVA A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme 1976-ban 5 százalék­kal emelkedett az előző év­hez képest — közli a Szovjet­unió Statisztikai Hivatala most megjelent kiadványá­ban. Az adatok azt tanúsít­ják, hogy a tizedik ötéves terv jó eredményekkel vette kezdetét. Gyenes András, az MSZMP KB titkára pénteken fogadta Nishizawa Tomiót, a Japán Kommunista Párt elnöksége alelnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban (Képtávírónkon érkezett.) Lauri Johannes Sutela tábornok kitüntetése Kiválasztottak «anäcsko3Eäsa?

Next

/
Oldalképek
Tartalom