Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

2^PÚJSÁG ■A holland (belpolitikai élet hetek óta izgalommal várta a hét szerdáját, amikorra kitűzték a rendkívüli választá­sokat. Huszonöt párt jelentette Ibe indulásét a saját szín­vonalához képest növekvő gazdasági gondokkal küszködő országban- s intő például szolgálhatott, hogy a legutóbbi szavazás nyomán százihatvannégy napig alkudoztak a kor­mány összetételéről. Az idő előtti választásokat azonban elhomályosította a kettős túszdráma, főként a tölhb mint száz iskolás gyer­mek sorsa miatti aggódás. (Mint annyiszor, ezúttal is a gyarmati kor -ütött vissza. A d-él-malukuiak afféle segéd- rendőri szerepet töltöttek be az egykori Holland Indiában és Hága Indonéziától független államot ígért számúkra. Amikor ezt nem lőhetett megvalósítani, s joggal tartottak a -bosszútól, Hollandiába menekültek. Egy részük beillesz­kedett a holland -társadalomba, a szélsőséges elemek azon­ban önálló kormányt alakítottak, fegyveres alakulatokat szerveztek és terrorcselekményekkel hívták fel a világ fi­gyelmét „megcsalatásukra”. A már ismert akciókon kívül a Hollandiába látogató II. Erzsébet angol királynőt is el akarták rabolni. Amit tettek, mélységesen elítélendő, de érdemes volt talán- szólni az előzményekről is.) ■Valószínűleg nem véletlenül, a választások idejére tet­ték újabb terrorakcióikat a dél-malukuiak. Félő volt, hogy fellépésük a reakciós -pártoknak kedvez, Nyugat-'Európa más országaiban, főleg az NSZK-lban ilyen tapasztalatok voltak. A holland választópolgárok e tekintetben kellő jó­zanságot tanúsítottak, ami remélhetőleg előfutára lesz an­nak, hogy az egyik szörnyű szélsőséggel szemben ne a má­sik szélsőségben keressenek orvoslást... 3. hogyan befolyásolják a legújabb fejlemények a KOZEL-KELETI KILÁTÁSOKAT? A szívroham gyanújával kórházba került izraeli mi- miniszterelnök-jelölt, Begin -betegágya mellett ott látható az izraeli belpolitika sűrűn teleírt kórlapja is. A legkülönbö­zőbb koalíciós -mutatványok zajlanak — a jobboldali Li- ku-d-szövetségnek a 120 tagú parlamentben csak 43 képvi­selője van — s a külügyminiszteri tárca odaígérése Dajan- nak alaposan megbolygatta a frontokat. A belső nehézségeken túl a világ természetesen arra kíváncsi elsősorban, hogy miként alakulhatnak a közel- keleti kibontakozás lehetőségei? Ebből a szempontból fur­csa a látvány. Begin és társai sietnek kijelenteni, hogy Nyugat-Jordániából egy tapodtat sem kívánnak visszaad­ni, mindenfajta palesztin államot elleneznek. Washington­ban tudomásul veszik Begin szavait, majd kijelentik, hogy a Biztonsági Tanács határozata alapiján állnak (ami a Tel Aviv-i állásponttal szöges ellentétben áll), s úgy tesznek, mintha nem lenne érdekellentét. A jobboldali arab orszá­gok az egyik percben úgy nyilatkoznak, hogy az izraeli változás semmit sem jelent, a másikban egyenesen az olaj- fegyvert emlegetik. A jelek szerint általános kivárás van, az Egyesült Államok pedig szeretné eddigi vonalát folytat­ni, Izrael és a középtől jobbra elhelyezkedő arab országok egyidejű befolyásolását. Csak az homályos még, mennyire képes rá, s miközben gondosan szeretné elkerülni, hogy megvágja akár egyik ujját, nem fogja-e valamennyit meg­sérteni ... RÉTI ERVIN A hét 3 kérdése Ha az idei tavasztól nem túlságosan elkényeztetett át­lag-európai többnyire az időjárás javulásának reményében nézi a naptárat — a diplomatáknál a közelgő június 15-e, a belgrádi találkozó kezdete nyújt alkalmat a „politikai visszaszámlálásra”. Az európai biztonság problémáiról sok szó eshetett a h-éten a különböző kétoldalú megbeszélése­ken: Moszkva vendége -volt a finn államelnök és a brit ke­reskedelemügyi miniszter, s francia hét zajlott a szovjet televízióban; Az NSZK kancellárja B-elgrádot, az olasz kor­mányfő Bukarestet, a lengyel miniszterelnök Oslót kereste fel; hazánkban pedig az osztrák államfő tett hivatalos lá­togatást. De kontinensünk égető kérdései szerepeltek a Varsói Szerződés most először tanácskozó külügyminiszteri -bizottságának moszkvai ülésén is. 1. Ml A JELENTŐSÉGE A VARSÓI SZERZŐDÉS KÜLÜGYMI­NISZTERI BIZOTTSÁGI ÜLÉSÉNEK? Dr. Rudolf Kirchschlägernek a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak elmélyítésében, az enyhülés segítésében, a nemzetközi béke és biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködé­sének fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemei elisme­réseként a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesí­tett Zászlórendje kitüntetést adományozta az Elnöki Ta­nács. A kitüntetést Losonczi Pál adta át. (Képtávírónkon érkezett.) 2. Ml ÁLL A HOLLANDIAI ESEMÉNYEK HÁTTERÉBEN?-HÉTFŐ: New Yorkban megkezdi ülésszakát az ENSIZ tengerjogi konferenciája. — Iíuís Corvalán elutazik ha­zánkból. — A Mexikói KP kongresszusa. KEDD: Az új szovjet alkotmánytervezetről tárgyal az SZKP Központi Bizottsága. — Kirchschläger, osztrák ál­lamfő Budapestre érkezik. — Általános sztrájk Franciaor­szágban. — A spanyol választási kampány startja. SZERDA: A Varsód Szerződés külügyminiszteri bizott­ságának ülése Moszkvában. — Ünnepségek Jugoszláviában Tito 85. születésnapja alkalmából. — Afrika felszabadításá­nak napja. — Parlamenti választások Hollandiában. CSÜTÖRTÖK: Szovjet tiltakozó jegyzék Kínához a pekingi propaga-ndaháború miatt. — Rendkívüli választá­sokat írnak ki Írországban. [PÉNTEK: A Biztonsági Tanács hozzájárul az ENSZ- csapatok további közel-keleti állomásoztatásához, fokozott diplomáciai élénkség a térség körül, nehézségek az izraeli kormányalakítási tárgyalásokon. — Puccskísérletet vertek le Angola fővárosában. SZOMBAT: Schmidt nyugatnémet kancellár Belgrád- ban. — A Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfőjé­nek észak-európai körútja. KOMMENTÁTORUNKÉ A SZÓ: A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri -bi­zottságát tavaly novemberben hozták létre, a politikai ta­nácskozó testület döntése értelmében. Célja és feladata adott: megfelelő fórumot teremteni egymás kölcsönös tá­jékoztatásához, s a diplomáciai tevékenység összehangolá­sához. A Moszkvában megtartott első ülésen ébben a szel­lemben mérték fel a varsói csúcs legutóbbi nyilatkozatá­nak visszhangját és foglalkoztak a küszöbönálló belgrádi találkozóval. Belgrádban az NSZK-kormányfő. Helmut Schmidt kancel­lárt fogadta Tito elnök is. (Képtávírónkon érkezett.) A szocialista országok állásfoglalásának kulcsmonda­ta, hogy a jugoszláv fővárosban esedékes találkozónak — a Helsinkiben aláírt európai záróokmánnyal összhangban — konstruktív jelleget kell öltenie. Tehát mindenekelőtt a kölcsönös megértés és bizalom- megszilárdítására hiva­tott és -a hogyan tovább kérdésére kell választ adnia. Van­nak biztató jelek, az eltelt időszakban széleskörűen akti­vizálódtak a 3*5 aláíró ország közötti politikai, gazdasági és más irányú kapcsolatok. Megnőtt az érdeklődés a katonai enyhülés problémái iránt, -mind többen felismerik, hogy a politikai enyhülést csak a fegyverkezési verseny megféke­zésével lehet igazán tartóssá tenni. Ma már érdemben fog­lalkoznak azokkal a szovjet javaslatokkal, hogy tartsanak összeurópai államközi -értekezleteket, arról, miként lehetne együttműködni a környezetvédelem, a közlekedés-szállí­tás, az energetika területén, A kedvező jelenségek mellett azonban nem kevés a kedvezőtlen- és zavaró tényezők száma. Nyugat-Európában és Amerikában jócskán akadnak olyan erők, amelyek szí­vesen eltérítenék a belgrádi találkozót a Helsinkiben lefek­tetett elvektől, szeretnék úgymond „felülvizsgálni” a záró­dokumentumot, s az összejövetelt a terméketlen összeütkö­zések színterévé változtatni. Minden jel arra mutat azon­ban, hogy a nyugati kormánykörökön belül is éleződik a vita, s növekszik a nagyobb realizmusra hajlamosak tá- ^ bora. A szocialista országok a maguk részéről most újra nyomatékoson leszögezték, hogy mindent megtesznek az enyhülés, a pozitív európai kibontakozás -érdekében-. Ehhez azonban — harmincöt aláíróról lévén szó — a nyugat­európai és észak-amerikai partnerek közreműködése is el­engedhetetlen-. Egy konfliktus vége. Olaszország és Jugoszlávia ENSZ- nagykövetei átadták Kurt Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának azt a dokumentumot, melyben a közöttük fennállt, ún. „trieszti kérdés” rendezéséről értesítik a Biz­tonsági Tanácsot. (Képtávírónkon érkezett.) 1977. május 29. BRASILIA A brazíliai hatóságok beje­lentették, hogy a jövőben minden külföldön kiadott -könyv csak a központi cen­zúra jóváhagyásával kerülhet forgalmazásra az országban. A „közrend, a jóízlés és az erkölcsök” védelmének jel­szavával hozott intézkedés a sajtótermékekre is vonatko­zik; a cenzúra feladatával a szövetségi rendőrséget bízták meg. LONDON Belfastban vádat emeltek öt férfi ellen, Robert Law­rence Nairac angol katona­tiszt meggyilkolása ügyében. A -civilben felderítő felada­tot ellátó századosit május 14- én rabolták el egy falusi kocsma parkolóhelyéről, s négy nap múlva az IRA ideiglenes szárnya -bejelentet­te, hogy kihallgatta, majd „kivégezte”. Az IRA állítása szerint -Nairac beismerte, hogy a hírhedt gerillaellenes kommandó, a SAS tagja volt, amit a hadsereg parancsnok­sága azóta is tagad. Nairac holtteste azóta sem került elő, viszont nemrég felfedezett nyomok arra val­lanak, hogy nem Armagh északi grófságban, hanem már a -határ túloldalán, az Ír Köztársaságban végeztek vele. London és -Dublin tava­lyi megállapodása értelmében ennek -ellenére angol bíróság előtt is felelősségre vonhat­ják a gyanúsítottakat. MEXIKÓVÁROS A Mexikói Kommunista Párt XVIII. kongresszusa el­fogadta Arnoldo Martinez Verdugo kb-tfőtitkár vitain­dító beszámolóját. A kongresszus jóváhagyta a párt nemzetközi politikáját és újólag megerősítette a mexikói kommunisták szoli­daritását az imperializmus ellen, a szocializmusért har­coló népekkel. KAIRÓ A kairól líbiai nagykövet­ség szóvivője pénteken cáfol­ta az Aklhbar El Jóm egyip­tomi hetilapnak azt az érte­sülését, hogy a líbiai kor­mány hazarendelte kairói nagykövetét és a képviselet 17 más diplomatáját. A líbiai szóvivő megalapozatlannak minősítette a hírt, s közölte, hogy a nagykövet, valamint a nagykövetség többi munka­társa július közepéig marad posztján, s akkor „rutinvál­tás” keretében utazik haza. BEJRŰT A libanoni jobboldal csúcs­szerve, az összes jobboldali erők vezetőit tömörítő „Li­banoni Front” pénteken este közleményben jelentette be, hogy semmisnek és érvényte­lennek tekintik a palesztinok libanoni tevékenységét sza­bályozó 1969-es kairói megál­lapodást, s ennek értelmében törvénytelennek minősíti a palesztinok libanoni jelenlé­tét. TEL AVIV Mose Dajan munkapárti képviselő, volt hadügyminisz­ter pénteken este a Tel Aviv-i tv-iben úgy nyilatkozott, hogy sem a közvélemény, sem a választásokon győztes Liku-d- törnb liberális szárnya nyo­másának nem enged, s nem vonja vissza azt a döntés-ét, hogy elfogadja az új kor­mányban -a külügyminiszteri posztot, melyet ‘a leendő mi­niszterelnök ajánlott fel ne­ki. -Csak akkor áll el döntésé­től, ha -maga a Likud vezető­sége vonja vissza jelölését — hangoztatta Dajan. az Angolai iNepi ivoziarsa- ság fővárosában, Luandában, a pénteki zavargásokat kö­vetően nyugodt a helyzet. Az állami intézményekben és a vállalatoknál folyt a munka, kinyitottak az üzletek. A város utcáin az angolai fegy­veres erők katonái teljesíte­nek járőrszolgálatot. Tovább­ra is érvényben van a pén­teken este bevezetett kijárási tilalom. Agostinho 'Neto, az Ango­lai ‘Népi Köztársaság elnöke, újabb felhívással fordult az ország népéihez. Beszédét a luandai rádió közvetítette. Neto elnök élesen elítélte a pénteki zavargásokért felelős frakciósok tevékenységét. Rá­mutatott arra, hogy ezek az emberek személyes amlbíciók- tól vezettetve, nem akarták követni az MPLA Központi Bizottságának a politikai _ Tokió Három es fel évi szünet után ismét diplomáciai bo­nyodalom támadt Kína és Japán között a kontinentális talapzat együttes kiaknázásá­ról szóló japán—dél-koreai egyezmény ügyében. Ho Jing kínai külügymi­niszter-helyettes pénteken ki­jelentette a pekingi japán nagykövetnek, hogy ha Tokió továbbra is szorgalmazza az egyezmény parlamenti ratifi­kálását. akkor „ez károsan érinti majd a japán—kínai viszonyt”. Ugyanakkor egy határozot­tan Kínával rokonszenvező japán folyóirat, a „Nemzet­közi Kereskedelem” súlyos nemzetközi konfliktus veszé­lyét látja abban, ha a ratifi­kálás esetleg megtörténik. Ho Jing külügyminiszter­helyettes a japán—dél-koreai egyezményt, a „közös fejlesz­tési zóna” kijelölését Kína irányvonalát. A pénteki ese­mények — jelentette ki az elnök — emberáldozatokat követeltek, több elvtársunkat elvesztettük. Az Angolai Népi Köztár­saság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a szakadást cél­zó pénteki kísérlet nem segíti a szocialista társadalom építé­sét Angolában. A zavargáso­kat provokálok tevékenységét erőszak, fajgyűlölet, törzsi széthúzás és vallási viszály­kodás jellemzi. Tettükkel gyakorlatilag a reakció érde­keit képviselték. A kialakult helyzet arra kényszeríti a kormányt, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket. Azok számára, akik harcot kezdtek az MPLA ellen, nem lesz elnézés. Politikai irány­vonalunkat továbbra is szi­lárdan folytatjuk. (MTI) szuverenitásának sérelmére elkövetett aktusnak minősí­tette, s „Kína és más érintett országok konzultációját” sür­gette a talapzat felosztása ügyében. Kínai sajtóanyagokban szó esik a japán—dél-koreai al­ku ellen emelt KNDK-beli tiltakozásról is. A Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság illetékesei már hetekkel ez­előtt eleve érvénytelennek nyilvánítottak minden olyan megállapodást, amelyet a szöuli rezsim a kontinentális talapzat dolgában Japánnal köt. Ugyanakkor a phenjani nyilatkozatok nem szóltak a kínai igényekről. Kétségtelen, hogy a KNDK — amely tör­vénytelennek tekinti a dél­koreai kormányt — semmi­lyen formában sem fogadná el Dél-Koreát konzultációkra alkalmas félnek. / Luanda Neto elnök nyilatkozata Diplomáciai bonyodalom ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom