Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
1977. április 7. /tolna'', , WÉPUJSAG 3 Atomerőmű-építkezés 9iivo«vozo gyár Ez a konyha olyan különleges és hatalmas, hogy nem nagyon illik rá a konyha szó. Sütő-főző gyár, vagy ételüzem inkább. A nagyságot, a modernséget «és a szépséget itt együtt lehet megtalálni. Úgy építették, hogy 3500 adag étel kiszolgálására legyen képes egy-egy ebéde- lési időszakban. Képes is lenne rá, de jelenleg csupán 1500—1800 személyre főznek, hétfőtől péntekig. Az év közepétől viszont már több mint 2000 dolgozó veszi igénybe, mert növekszik a szerelők létszáma és KISZ-építőtábor is lesz nyáron az erőműnél. Nagy változás a konyha életében: éjféli étkeztetést kezdenek meg májusban. A főépületinél áttért« 22-es ÁÉV a folyamatos munkára, tehát állandó éjszakai műszakot tartanak. A konyha kapacitását most legjobban a berendezés ismertetésével lehet érzékeltetni. A csarnok méretű főzőtérben van nyolc gőzüst, nyolcszáz és ötszáz literesek, van továbbá öt hatalmas elektromos tűzhely. A konyha berendezéséhez tartozik három univerzális robotgép, és galuska- szaggató (magyar találmány), két mosogatógép és még sok minden. Csak előkészítő helyiség négy található : zöldségnek, húsnak, halnak és tojásmosáshoz. A robotgép a következő munkák elvégzésére képes, gépfejek cseréje révén: da- gasztás, kockázás, krémkeverés, habverés, őrlés, pa- szírozás, szeletelés. A húsüzemben három hentes dolgozik, fél sertéseket és negyed marhákat bontanak. A cukrászüzemben három cukrász és egy nem szakképzett dolgozó tevékenykedik, itt sütőkemencék, univerzális gépek állnak rendelkezésre, és egy habfúvó gép. Érdemes megemlíteni, mit tud egy mosogatógép: zsírtalanít, fertőtlenít és szárít. Az óriási konyhához tizenhat hűtőszekrényt (660 és 1100 literesek) és három mélyhűtőládát szereltek fel. Vannak továbbá hűtőkamrák: a húsnak két normál hűtőkamrát építettek, ezekben nem fagy meg a hús, csak nulla fokot állít elő a gép. Sohasem használnak fagyasztott húst. Hetenként háromszor érkezik tőkehús, belsőség és hentesáru Kaposvárról, s hetenként egyszer szállít a kecskeméti Kossuth Tsz húsüzeme füstölt árut, birkahúst és malachúst. Raktárakból egész sor áll rendelkezésre: szárazáruraktár (a konyhai alapanyagoknak), zöldségraktár, továbbá külön a tojásnak, a tejtermékeknek és a cukrászati alapanyagoknak. Gaszt- rofol ételeket rendszeresen használnak. A mirelit ételek tárolásához tizenhárom köbméteres hűtőkamrája van a konyhának, mínusz húsz fokra állították be a hőmérsékletet. Mirelitárut, például gyümölcsöket a Bajai Hűtő- ház szállít, friss zöldségfélét pedig főként a Paksi ÁFÉSZ és különböző más zöldségféléket a Baranyai MÉK. Kényesebb zöldárut nem utaztatnak messziről. A FÜNegjed marhát bont Horváth Ferenc vezető hentes SZÉRT szekszárdi fiókja látja el liszttel, és minden szükséges alapanyaggal az erőmű étterem konyháját, mert ez gazdaságosabb, mint ha Pécsről szállítanának. A Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat, a konyha üzemeltetője jól megszervezte a szállításokat. A HALÉRT Vállalat is pontosan küldi minden héten a halászlének, illetve más alkalommal a rántott halnak valót. Kenyérről, péksüteményről a Paksi Kenyérgyár gondoskodik. Jegyes és alakart étkeztetés van, két különálló étteremben. A munkások közül sokan nem a jegyes lehetőséget választják, bár ott is ízletesen főznek és többfélét. Külön főznek a katonáknak, az ő normájuk magasabb, a lehető legjobban táplálják őket. A cukrászüzem, ahol mint emlitettük, négyen dolgoznak, ellátja az éttermet, a büféket (több is tartozik az étteremhez), továbbá készít a cukrászüzem különböző süteményeket a kishegyi munkásétteremnek, a Lepke presszónak és újabban, egy hónap óta a Népbolt paksi ABC-áruházának is. Sőt, tortákat visznek időnként ebből az üzemből ötvenesével a munkás étteremben rendezett lakodalmakba. Mindez azt mutatja, hogy az óriási konyhaüzem sokkal többre képes a jelenlegi 1800-as tömeg kiszolgálásánál. A jelennek és a jövőnek épült. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly Egy raktár a sok közül, a szárazáruké A konkrét helyzet konkrét elemzése EGY KÖZÉPÜZEM párt- bizottságának terve került a minap a kezembe. A munkaterv a jelen ötéves tervidőszakra fogalmazza meg a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda tennivalóit. Átfogó, minden fő területre kiterjedő dokumentum — országos vagy megyei szintű programnak is megfelelne. Az adott üzem pártbizottsága tervének, sajnos, már sokkal kevésbé. A helyi cselekvés irányításához ugyanis túlságosan általános, elvont, nem elég kézzelfogható és konkrét, hiányzik belőle az „itt és most”. Ha egy hadsereg támadásba lendül, minden szakasznak megvan a maga konkrét feladata. De ez nem azonos az egész hadsereg feladatával, s a szakasz tervét nyilvánvalóan nem úgy készítik, hogy lemásolják a hadosztály támadási elgondolását. A politikai munkában is szükség van ilyen megkülönböztetésre (mozgalmi zsargon nyelvére fordítva a „szintek szerinti differenciálásra”). Ám még ma sem ritkaság a másolás: különböző központi vagy megyei elhatározásokat vagy állásfoglalásokat „egy az egyben” vagy legfeljebb rövidítve átvesznek, ahelyett, hogy alkalmaznák azokat a helyi viszonyokra. Holott az országosan vagy megyeileg megjelölt feladatok egyné- melyike erre a kisebb egységre alig-alig vonatkozik, mások érvényesek, de kevésbé fontosak, néhány tennivaló viszont kiemelt jelentőségű, s ezért ezen a helyen az átlagosnál sokkal nagyobb figyelmet igényel. Lehet, hogy valamely átfogó feladat megoldását nekik csak áttételesen kell elősegíteniük, de ennek szerepe mégis oly fontos, hogy különleges erőfeszítéseket követel. Ám ez csak akkor tűnhet ki, ha a központi döntéseket nem egyszerűen tudomásul veszik, hanem átgondolják a belőlük helyileg adódó tennivalókat. Napjainkban például sok szó esik arról, hogy gazdasági fejlődésünknek középponti kérdése a hatékonyság fokozása. Országos vagy megyei szinten nagyon fontos ennek a leszögezése, hiszen alapvetően meghatározza a cselekvés irányát. Egy üzemi pártbizottság, vagy különösen egy alapszervezet viszont mór nem szabad hogy megálljon ennél a fogalomnál. Hiszen a hatékonyság tág fogalom; fokozása az egyes munkahelyeken mindig valamilyen konkrét tennivalót jelent. A pártszervezetnek éppen ezt kell megállapítania, s nem ismételgetnie az országos követelményt. Az egyes dolgozó vagy a brigád számára ugyanis ezzel még vajmi keveset mondtunk. „Jó, megértettem, hogy ez a feladat ma Magyarországon — válaszolja —, de én itt a munkahelyemen mit tegyek?” Nos, ha a pártszervezet, a társadalmi szervezetek erre nem tudnak választ adni, akkor a hatékonyság emelését célzó politikai munkájuk hatástalan marad, nem váltódhat kézzelfogható tettekre. JÓ DOLOG, hogy ezt mind több pártszervezetben értik meg, s formálják aszerint a pártmunka tartalmát, irányát. Ezeken a helyeken érdemben hasznosítják a napjainkban különösen időszerű lenini intelmeket a konkrét helyzet konkrét elemzésének szükségességéről. Megkeresik, hogy a maguk területén melyek a konkrét teendők, s erőfeszítéseiket ezek megvalósítására összpontosítják. A politikai munkában mindenekelőtt ezeket a konkrét célokat ismertetik, magyarázzák, népszerűsítik, s nem állnak meg az általános ösz- szefüggéseknél. Ezért munkájuk hatása is nagyobb és kézzel foghatóbb. Miért nem történik ez mégsem mindenhol így? Bizonyára közrejátszik benne a kényelmesség, hiszen a határozatok értelemszerű adaptálása sok fejtörést, gondolkodást, olykor elmélyült vizsgálódást igényel. Igazságtalanok lennénk, ha nem vennénk észre, hogy a párt- szervezeteket olykor a felsőbb elhatározások mennyisége is ilyen irányban befolyásolja. Emiatt nem mindig marad elegendő erő, energia, idő ahhoz, hogy valamennyit érdemben átgondolják és megkeressék a helyi alkalmazás módjait. Talán egy félreértés is közrejátszik a konkrét elemzés időnkénti elmulasztásában. Volt egy időszak, amikor a pártmunkát túlságosan eluralták az elemezgetések és ez kárára lett a cselekvésnek. Szükségessé vált tehát a végrehajtás előtérbe állítása. Ez néhol olyan reflexeket váltott ki, hogy „mondjátok meg, mi a döntés, és mi mindenféle szó nélkül végrehajtjuk”. A párt- politikai munkában azonban a határozatok jó végrehajtása — az esetek túlnyomó részében — a helyi körülmények, szükségletek, teendők gondos számbavétele nélkül lehetetlen. Az ilyesfajta —a megvalósítás -feltételeinek megteremtését előkészítő, s nem azt helyettesítő — elemzés nem árt a cselekvésnek, hanem éppenhogy elengedhetetlen. Az elemzés és a végrehajtás szembeállítása, a politikai munka e két fázisának végletes ellentétként való kezelése ezért csak árthat az ügynek. Nem elemzés a cselekvés helyett, s nem is cselekvés elemzés nélkül, hanem elemzés a cselekvés sikere érdekében — csak ez lehet a helyes út. A TAKARÉKOSSÁG előtérben álló feladat ma. Sok mindennel kell és lehet takarékoskodnunk — a gondolkodással azonban nem! A konkrét tennivalók átgondolását egyetlen politikai feladat esetében sem szabad „megspórolni”. Hiszen az átfogó elhatározásokat, törekvéseket a helyszínen enélkül nem lehet átültetni a gyakorlatba. Gyenes László A jobb munka alapja Tervtárgyaló közgyűlés Várongon Tanfolyam népfrontvezetöknek A Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége április 13- án, 14-én és 15-én — tanfolyam keretében — vendégül látja a községi népfrontbizottságok titkárait és elnökeit, akik a mozgalom előtt álló feladatokról hallanak előadásokat, megvitatják a munka módszertani kérdéseit, s felkészülnek az ez évi tennivalókra. A tanfolyamra Balatonaligán kerül sor. Az első napon Csaj bók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára tart előadást a népfront munka- módszeréről, a területi-és testületi munka jelentőségéről. A népfrontvezetők tanfolyamának harmadik napján K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára megyénk politikai gazdasági helyzetéről tájékoztatja a megjelenteket és ismerteti az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatainkat. Beruházás negyvenmillióért Az év második felében a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói megkezdik Szekszár- . don a megyei gyógyszertári központ új, korszerű centralizált telepének építését. A komplexumban a raktáraktól a korszerű laboratóriumokig, az irodák és szociális létesítményekig minden helyet kap majd, amelyeket még ma nélkülöz, vagy csak szükségmegoldásokkal tud biztosítani a megyei gyógyszertári központ. Az elmúlt héten tartotta a várongi Petőfi Tsz az ez évi tervtárgyaíó közgyűlését. Az elmúlt esztendő tapasztalatai és valamivel szerényebb eredményei arra figyelmeztették a tsz vezetőségét és tagságát egyaránt, hogy csak nagyobb munkafegyelemmel és odafigyeléssel lehet jobb eredményre számítani. Ezért is fogadta teljes egyetértéssel a tagság azokat az intézkedéseket, hogy a tsz-be nem valókat el kell távolítani a kollektívából. Az idei esztendő egyik legfontosabb feladatának Várongon az állattenyésztés minőségi eredményeinek javítását tartják. Az állatlétszám kielégítő, hisz egy hektárra két számosállat jut, de a minőség területén van bőven teendő. Fokozniuk kell a tehenek tejhozamát, hisz a 2400 literes átlaggal nem nagyon lehet dicsekedni. A most korszerűsödő sertésteleptől is többet várnak, és erre a Kahyb törzstenyészet fel is jogosítja őket. Mindennek az elvárásnak az alapja csak az lehet — és ezt a tervtárgyaló közgyűlésen a vezetőségen kívül a felszólaló szocialitsa brigádvezetők is elmondták — ha mindenki a rábízott feladatoknak a legjobb tudása és szorgalma szerint igyekszik eleget tenni. A cukrászüzemben: Poór Károly és felesége V modern kutricákban szépen gyarapodnak a süldők. Fotó: Bakó J.
