Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
1977. március 6. Í^PÚJSÁG 3 A közgyűlés résztvevői Tolnán A Szekszárdi Állami Gazdaság sötétvölgyi anyatelepén kaptuk lencsevégre a szociális, ta címmel kitüntetett Erős brigád tagjait. Az asszonyok a vadszőlővesszőket vágják az anyatelepen. A levágott vadhajtásokat az állami gazdaság központjába szállítják, ahol méretre vágják, beoltják az egészséges, szépen fejlett vadszőlővesszőket, hogy azokat az új területek betelepítésénél és a hiánypótlásoknál felhasználhassák. Hatmilliós felajánlás Pakson Összefogással építenek bölcsődét Pakson új bölcsődét kell építeni, mégpedig rövid idő alatt, mert egy régi épületben lévő bölcsődét lebontanak, és részben ennek a helyére épül majd a tanácsház. Az új gyermekintézmény létesítéséhez nincs elég pénz. A megyei tanács igen jelentős támogatást ad ugyan, de még mintegy hatmillió forint hiányzik. A paksi tanács vezetői összehívták a nagyközség vállalatainak, üzemeinek és a Pakson tevékenykedő vállalatoknak a vezetőit, képviselőit: segítséget kértek tőlük egy új bölcsőde megvalósításához. Példátlanul nagy összefogás jött létre, felajánlásokat tettek a vállalati vezetők, mégpedig úgy, hogy ennek alapján hiánytalanul megépülhet a bölcsőde. Sőt, hosszabb távon is segíteni akarják Paks fejlesztését, ezért szocialista szerződés megkötését javasolta Gattyán Ferenc, a 22-es Állami Épí- tőipari Vállalat igazgatója. (A 22-es ÁÉV építi az atomerőművet.) Tizennégy helyről jön a hathatós segítség a bölcsőde építéséhez. A 22->es ÁÉV vállalta a teljes falazást, a födémek és a nyílászárók elhelyezését, a koszorú készítését, a zsaluzásokat, a vasbetonszerelést. Ezekhez a munkákhoz bizonyos mennyiségű anyagot is ad. Az erőmű másik generálkivitelezője, a 26- os ÁÉV elvégzi az összes vakolást, az anyagot is adja ehhez. A Paksi Építőipari Szövetkezet az alapgödör földkiemelését vállalta, a FÖLDGÉP 250 ezer forint értékű földmunkával segít, például a csatornázásnál. Sokat vállalt egy másik országos vállalat is, a VEGYÉPSZER: a bölcsőde vízhálózatának teljes kiépítését. Az alapozáshoz szükséges összes betont a Tolna megyei Anyagipari Vállalat adja, a paksi Duna-menti Egyesülés Tsz tagjai pedig 100 napi segédmunkát akarnak végezni, s emellett még 50 ezer forint készpénzt is ad a szövetkezet. Hosszadalmas a felsorolás, ezért már csak a neveket említjük: segíti a bölcsőde megépítését a konzervgyár, a Paksi Atomerőmű Vállalat, a Szekszárd-paksi Vízitársulat, a Paksi Állami Gazdaság, az ÁFÉSZ, a téglagyár, és a cipészszövetkezet. Óvodát már építettek Pakson társadalmi összefogással, két évvel ezelőtt. A bölcsőde elkészítése még gördülékenyebbnek ígérkezik és ez többet ér, mint maga a csaknem tízmilliós beruházás, hiszen az összefogásra hallatlanul nagy szükség van Paks fejlesztésében és szükség lesz még sokáig. (gemenci) mint akkor, amikor még csak a család művelte. Sokan hajlamosak arra, hogy a fiatalok tulajdonosi szemléletét leegyszerűsítsék, forintra for. dítsák: „nem érdekli őket más, csak a pénz”. Téves felfogás. A borítékon kívül kapott jó szó és gondoskodás is ideköti őket. Ha kulturált körülmények között dolgozhatnak, ha a kis kollektívák miliőjében jól érzik magukat, ha sportolhatnak, ha a társas együttlétnek adottak a feltételei, nagyobb fizetéssel sem igen lehet elcsalogatni senkit. — A szövetkezetben 190 30 éven aluli fiatal dolgozik, ebből 160-an szakmunkások. Pincehely különleges helyzetben van? De kérdezhetném úgy is: ennek a szövetkezetnek mi a „varázsa”? — A dolgozók átlagéletkora 36,8 év. Reálisan nézve a helyzetünket: a környéken kevés az üzem, kicsi az elszí. vó hatás, vidékre járni sem a munkakörülmények, sem a jövedelem miatt nem éri meg. A 160 szakmunkás több mint kétharmadát mi, magunk neveltük: évente négyhat szakmunkástanulót iskolázunk be. Azt, hogy kit küldünk iskolába, nemcsak a bizonyítvány dönti el; tudjuk azt is, hogy melyik gyerek hol szívta magába az anyatejet. A szövetkezet támogatásával eddig negyvenen építettek családi házat, idén 26 telket mérünk ki. Ha nagyon akarjuk, felfoghatjuk ezt amolyan letelepedési segélynek, hisz a házépítés csaknem minden esetben végleges letelepedést jelent. Ä saját bőrömön tapasztaltam, hogy az idősebbekkel elsősorban a szemléleti különbségek; miatt egy fedél alatt élni még akkor sem jó, ha anyagilag előnyös. A kulturált életmód egyébként nemcsak otthon igény, követelmény, hanem a szövetkezetben is. Nálunk azokon a munkahelyeken, ahol már tíz ember dolgozik, öltözőt, fürdőt építettünk, s dolgozóink jó része vasalt nadrágban jár munkába. A szövetkezetekben a munkaerő egyre kevesebb, s ezt nem bérrendezéssel, hanem kizárólag technikával lehet megoldani. A technika szakembert igényel, s minthogy a szakemberek többsége fiatal, kötelességünk számukra olyan körülményeket teremteni, ahol jól érzik magukat. — A tsz-ben tehát létezik az a bizonyos második és harmadik vonal, amiből biztosított az utánpótlás. — Igen. Káderképzési tervet készítettünk, s ezt minden esztendőben felülvizsgáljuk. Ha azt látjuk, hogy egyik-másik dolgozóra a munkához való hozzáállása, magatartása miatt a továbbiakban nem számíthatunk, módosítjuk az elképzeléseinket. — Köszönjük a beszélgetést. D. VARGA MÁRTA Mérlegzáró közgyűlések formáló szerepét nem lehet vitatni. Ha az üzemben kialakul eleinte csak egy kicsinyke — dolgozókból és vezetőkből álló — közösségi töltésű mag; az emberek szabályosan szükségét érzik annak, hogy ehhez felzárkózzanak, hisz a jóra, a szebbre, a többre való hajlam senkiből sem hiányzik. így aztán a Az elmúlt hét végén több ipari szövetkezet tagsága gyűlt össze, hogy részt véve a mérlegzáró közgyűlésen, meghallgassa a vezetőség beszámolóját, tanácskozzon az idei feladatokról. Pénteken délután két, jó eredménnyel büszkélkedő ipari szövetkezetben tartották meg a mérlegzáró közgyűlést. Délután a mözsi tsz központjában a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet tagsága és vezetősége vonta meg az elmúlt év mérlegét. Ezen a tanácskozáson megjelent K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. A szövetkezetben előállított termelési érték négy és fél millió forinttal haladta meg az 1976-os évben az előző évit, s ezzel a kollektíva 100 százalékra teljesítette éves tervét. Mindezt a tervezettnél 5 százalékkal alacsonyabb létszámmal valósították meg. A szövetkezet vezetőségének beszámolója számot adott az év első hónapjainak eredménytelenségéről, amelyek rányomták bélyegüket az egész évre. A külső okok miatt bekövetkezett veszteséget azonban az év folyamán behozta a szövetkezet, s új partnereket találva — teljesítette a tervet. Jelentős mértékben, majdnem negyven százalékkal növekedett a javítás-szolgáltatási tevékenység. A fizikai dolgozók bére a szövetkezetben a megyei és országos átlagnál jobban emelkedett. Az improduktív dolgozók átlagbére ezzel szemben az előző évihez viszonyítva csökkent, mert 52 dolgozó — mivel a második negyedév feladatait nem teljesítette — nem kapott prémiumot. A szövetkezet elnökének beszámol ó>j át követően a hozzászólások következtek. A szocialista brigádok vezetői kollektívájuk nevében itt tették meg felajánlásaikat. Csatlakozva a csepeli dolgozók felhívásához ígéretet tettek, hogy részt véve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaKádermunka a pincehelyi tsz-ben „A vezetői alkalmasság ma áttekintő-, elemző- és általánosítókészséggel rendelkező, politikailag, szakmailag, vezetési ismeretekben jól felkészült embert igényel. Olyan embert, aki nyomon követi a fejlődést, megvan az új irán. ti érzéke, képes felmérni, felismerni, feltárni az újat, és azt alkalmazni a gyakorlatban. Rendelkezik a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének képességével, tud az emberekkel foglalkozni, munkájukat összefogni és irányítani.” (Részlet K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának 1974. márciusában, a megyei párt- bizottság ülésén elhangzott beszédéből.) Az utánpótlás helyzetéről a szövetkezetben dolgozók közérzetéről Sohajda Andrással, a pincehelyi Vörösmarty Ter_ melőszövetkezet elnökével beszélgettünk. — Ha ma azt mondanák: holnap reggeltől nem ön a szövetkezet elnöke, kire bízná nyugodt lelkiismerettel a tsz sorsát? — Nem jönnék zavarba. Szenti Imre főagronómus, Klézli Ferenc növénytermesztési főágazat vezető, Varga László főgépész, Pintér Jó_ zsef energiaüzem-vezető irányításával határozott és célratörő lenne a vezetés. Klézli Ferencnek egyébként tudtára is adtuk: készüljön fel arra, hogy körülbelül három év múlva a tsz egyik első számú vezetője lesz. — Nemrég egy hivatalos fórumon azt mondta: a gazdálkodás helyzetét a kádermunka dönti el. — Ez annyira világos, hogy véleményem szerint nem is igényel túl sok magyarázatot. A tsz-eknek olyan szakemberekre van szükségük, akik nemcsak értik is, amit csinálnak, hanem vezetői készséggel is bírnak; azaz magukkal viszik, lelkesítik az embereket. A vezetésre alkalmas ember nem parancsszóval, hanem személyes példamutatással éri el azt, hogy a dolgozók jó szívvel, lelkiismeretesen valósítsák meg az elképzeléseit. Ehhez persze kevés a szó, tettekkel kell bizonyítani. Ott kell lenni például az égőfej, a vetőgép beállításánál, az ellésnél, tudni kell a tagság problémáiról, s meg kell kísérelni elintézni, még akkor is, ha történetesen nem a szövetkezettel kapcsolatos, hanem magánjellegű gondról van szó. — Véleménye szerint a ve. zetői készség adottság, vagy megszerezhető? — Feltétlen megszerezhető; a környezet személyiségBánkuti János, Győri Ferenc, Horváth Tibor és Juhász bor a présgépet javítja versenyben, terven felül egy százalékkal növelik a szövetkezet termelési eredményét. A szocialista brigádvezetők után kért szót K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Elismeréssel szólt a GÉM dolgozóinak elmúlt évi munkájáról, majd ismertetett Tolna megye gyors iparosodására jellemző néhány adatot. Elmondta, hogy a jövőben is nagy feladat hárul a szövetkezeti iparra. Szólt az V. ötéves tervben megvalósuló két legnagyobb Tolna megyei beruházásról; a paksi atomerőműről és a Szekszárdon épülő húskombinátról. Végezetül ismét hangsúlyozta, hogy a megyei beruházásokat tükröző milliárdok között ott van a szövetkezetek millió is. Szintén pénteken délután tartotta mérlegzáró közgyűlését a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet. A szövetkeze* központjában tartott tanácskozáson Nagy István elnök ismertette a vezetőség nevében a szövetkezet elmúlt évi gazdálkodását tükröző adatokat. A bonyhádi építők a nehézségek ellenéie 1976-ban jó évet zártak. 5,8 millióval magasabb termelési értéket állítottak elő., mint az előző évben, s közel 2 millióval túlszárnyalták éves tervüket. A dinamikus fejlődés nagyobb távlatokra is jellemkövetelmény hosszabb-rövi- debb idő alatt készséggé válik. — ön mondta azt is, hogy a fiatalok nem érzik úgy magukénak a tsz-t, mint azok az idősebb emberek, akik földjüket a közösbe vitték. — Nem fogalmaztam pontosan. A fiatalok másként érzik magukénak a szövetkezetei, mint az idősebbek. Akik bevitték a földet, 20 év múlva is ugyanúgy kötődnek érzelmileg a földhöz, ző. Míg a IV. ötéves terv során 353 lakást építettek, a mostani tervidőszakban kétszer ennyi; 700 lakást adnak át. Ez új technológia bevezetését teszi szükségessé, aminek első gyakorlati lépéseit az elmúlt esztendőben tették meg. Késve ugyan, de üzembe állították a „no- fines” technológia rendkívül pontos alapanyag-adagolást biztosító gépsorát. A késés miatt azonban a tervezett 64 helyett csak 20 lakás öntését végezték el. Huszonnégy lakás műszaki átadását tervezték, de erre csak idén januárban került sor, s emiatt ilyen jellegű tervüket nem teljesítették. Ennek tapasztalatait levonva a szövetkezet vezetői felhívták a dolgozók figyelmét, hogy a jövőben a termelési sorrend pontosabb betartásával, jobb együttműködéssel meg kell előzni a késéseket. A lakossági szolgáltató tevékenység árbevétele az előző évhez képest majdnem egynegyedével csökkent. Ezt a szövetkezet vezetői a lakossági szolgáltatás fogalmában bekövetkezett változással indokolták. Az elmúlt évben külön lakossági javítással, karbantartással foglalkozó brigádot alakítottak, s a bejelentett javítási igényeket kielégítették. Eredményes év Tolnán és Konyhádon Metszés, oltás
